Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)
1961-07-04 / 157. szám
illeg*, e liéten megküldik üloszkvának a berlini kérdésre vonatkozó nyugati választ Amerikai politikusok kareias nyilatkozatai Washington, (MTI): Az amerikai, angol, francia és nyugatnémet diplomaták, akik Washingtonban a Berlinre és Németország kérdésére -vonatkozó szovjet emlékiratokra adandó válasz szövegét dolgozzák ki, nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint hétfőn befejezik munkájukat és a válaszjegyzéket megküldik Párizsba az Atlanti Tanácsnak jóváhagyás végett. Valószínű, hogy a jegyzéket még e héten megküldik Moszkvának. Tájékozott körökben úgy tudják, hogy a nyugati válasz elutasítja Nyugat-Berlin szabad várossá minősítésének javaslatát és tiltakozik az NDK-val való külön békeszerződés megkötése ellen. Hozzáteszik azonban, hogy a Nyugat kifejezésre juttatja benne hajlandóságát a tárgyalások felvételére, hogy a német kérdést ,.a német nép önrendelkezési joga alapján" rendezzék. Nixon volt amerikai alelnök vasárnap este rádió-interjúban óva intett attól, hogy az Egyesült Államok változtasson Berlinre vonatkozó álláspontján. Hangoztatta, hogy egy Berlinnel kapcsolatos kiegyezés ..végzetes lenne az Egyesült Államok és a nyugati világ” részére. John Sparkman demokrata szenátor, a szenátus külpolitikái bizottságának tagja azt hangsúlyozta, be kell bizonyítani, hogy az Egyesült Államok valóban „szilárd” akar maradni a berlini kérdésben. „Nem blöffölünk, kitartunk eddigi álláspontunk mellett és a nyugati világ támogat bennünket” — mondotta. Jacob Javits köztársaságpárti szenátor követelte, juttassák világosan kifejezésre, hogy Amerika nem szándékszik meghátrálni Berlinben. Követelte továbbá annak biztosítását, hogy Anglia és Franciaország ugyanilyen határozott álláspontra helyezkedjék és „végigjárja az utat” az Egyesült Államokkal. White tábornok, az amerikai légierő nemrégiben visszavonult vezérkari főnöke egy televíziós interjújában kijelentette, fennáll annak- lehetősége, hogy az Egyesült Államok háborúba keveredik a Szovjetunióval Berlin miatt. A tábornok bírálta a Ken- nedy-kormányt, amiért nem hívja fel a közvélemény figyelmét a berlini válság veszélyeire. Javasolta az atomfegyver-kísérletek azonnali folytatását és a „polgári védelmi program” jelentős bővítését. (Reuter, AP. DP A) A Biztonsági Tanács vitája a kmvaiti lacly/pfníl New York, (MTI): Vasárnap összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa a kuwaiti helyzet megvitatására. A Biztonsági Tanács elnökének megnyitó szavai után a résztve7 vő küldötteik megállapodtak abban, hogy először Kuwait, utána pedig Irak panaszát vitatják meg. Kuwait azzal vádolja Irakot. hogy „katonailag fenyegeti” függetlenségét és biztonságát. Irak hasonló jellegű panaszával az angol csapatmozdulatok ellen tiltakozott. Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes rövid felszólalásában fenntartással fogadta Angliának a kuwaiti helyzetről szóló közlését. Hangoztatta, a Szovjetunió nem ellenzi a Biztonsági Tanács ülését, mert Kuwait térségében valóban súlyos helyzet alakult ki. idő szerint 18.19 órakor véget ért a Biztonsági Tanács vasárnapi ülése. A kuwaiti helyzet megvitatását szerdán, magyar idő szerint 20 órakor folytatják. LONDON: Mint az AP közli, az angol kormány Macmillan vezetésével vasárnap egyórás ülést tartott és megvitatta a kuwaiti fejleményeket. Jól értesült körök Szerint Macmillan miniszterelnök hétfőn részletes nyilatkozatot tesz a parlamentben. Anglia »^segítsége“ Kuwaitnak Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya tájékoztatásügyi miniszterének nyilatkozata Tunisz, (TASZSZ): Mohamed Jazid, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának tájékoztatásügyi minisztere nyilatkozott azokról a tüntetésekről, amelyeket Algír és más városok arab lakossága rendezett. — Népünk — mondotta a tájékoztatásügyi miniszter — békés akciókhoz folyamodik, hogy támogassa az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányát és követelje a francia—algériai tárgyalások mielőbbi felújítását. Azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség és a francia csapatok tüzet nyitottak a békés tüntetőkre, Jazid kijelentette: „Az aigé-“ riai áldozatok száma lényegesen . több, mint amennyit a francia, hivatalos jelentések közölnek”.' — Július 5-e, amelyet az Algé-- - riai Köztársaság ideiglenes kormánya a kettészakítás elleni harc . napjának hirdetett meg, lehetővé teszi az algériai népnek, a testvérnépeknek és barátainknak, hogy nemet mondjanak az ország kettészakításának, nemet. mondjanak azon gyarmatosító . erőfeszítéseknek, amelyek célja: elszakítani a Szaharát Algériától, — mondotta Jazid. A békeszerződés megkötését és a két német ál hun képviselőinek tárgyalását Követelték az össznémet találkozón Berlin, (MTI): A Német Demokratikus Köztársaságban vasárnap több helyen is tartottak össznémet munkástalálkozót. A Wartburg várában rendezett munkáskonferencián, amelyen 60 nyugatnémet dolgozó is résztvett, a tanácskozás homlokterében a német békeszerződésre vonatkozó szovjet javaslat, valamint az NDK Államtanácsának a két német állam képviselőinek tárgyalására vonatkozó javaslata volt. A berlini találkozón a nyugatnémet közalkalmazottak, szállító- munkások és közlekedési dolgozók szakszervezeteinek mintegy 150 tagja jelent meg. A tanácskozás résztvevői elkülönítették magukat a Bundestag nyilatkozatától, amelyet Gerstenmaier, a szövetségi gyűlés elnöke olvasott fel a múlt hét végén, s amely elutasította a békeszerződés megkötésére és a két német állam képviselőinek ‘tárgyalását indítványozó javaslatokat. A bornai és a Ruhr-vidéki bányászok közös tanácskozásukon kifejezték azt a szilárd elhatározásukat, hogy együttes erővel folytatják a német békeszerződés ,, megkötésére irányuló harcot. 30 — 34 fok között Várható időjárás kedd estig: felhőátvonulások, főként az északnyugati megyékben több helyen záporesővel, zivatarral. Élénkülő déli, délnyugati szél. A nappali felmelegedés nyugaton kissé mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 27—31, keleten 30—-34,. fok között. ,y Távolabbi kilátások: a hét kó-^ zepén felhősebb, szelesebb idő. " Egy különleges export Ezután a Biztonsági Tanács tagállamai hozzájárultak ahhoz, hogy Irak — amely nem tagja a tanácsnak — részt vegyen a vitában. Az első hivatalos felszólaló Sir Patrick Dean angol küldött volt. Bevezetőben azt állította, hogy az angol csapatokat szombaton a kuwaiti uralkodó kérésére küldték a sejkségbe és a csapatok „nem veszélyeztetik Irakot, nincsenek agresszív szándékaik”. Kijelentette, reméli, „nem válik szükségessé a brit csapatok bevetése”. Dean a továbbiakban az iraki állítassál szemben azzal érvelt, hogy Kuwait önálló állam, már függetlenségének elnyerése előtt tagja volt több nemzetközi szervezetnek. A küldött azzal vádolta Irakot, hogy Kuwait megtámadására készül. Anglia ezért látta szükségesnek, hogy eleget tegyen a kuwaiti uralkodó segélykérésének — mondotta. Dean után Omár Lutfi, az Egyesült Arab Köztársaság küldötte kért szót. Bevezetőben hangoztatta, hogy országa sajnálkozik a kuwaiti térségben ki«— mondotta. Az iraki küldött bejelentette, hogy vasárnapi nyilatkozata csak általános jellegű, a Biztonsági Tanács vitájában újból fel szándékozik szólalni és részletesen kívánja elemezni a kuwaiti helyzetet. Emlékeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a jelenlegi helyzet hasonló Anglia 1950-ban elkövetett szuezi támadásaihoz. Felszólította a Biztonsági Tanácsot, követelje a Kualákul: fejlemények rmatf és reméli, hogy Irak nem tesz olyan lépéseket, amelyekkel veszélyeztet- j né e térség békéjét és biz- j tonságát. Ugyanakkor sajnálkozását és ag- I godalmát fejezte ki amiatt, hogy Kuwaitba angol csapatok hatoltak be. Az EAK képviselője után Pa- csacsi iraki küldött szólalt fel. Hangoztatta: valótlan az az állítás, hogy hazája katonai akciót akar kezdeni Kuwait ellen. Kifejtette kormánya álláspontját, amely szerint Kuwait jog szerint Irak része, nem pedig szuverén állam. Hangoztatta, hogy Irak békés eszközökkel kívánja megvédelmezni jogait. Bizonyltja ezt az is. hogy az iraki csapatok már régen útnak indulhattak volna, ha fegyveresen akarták volna Kuwaitot megtámadni. Ez azonban nem történt meg, sőt valótlanok az iraki csapatösszevonásokról szóló hírek is. Kijelentette, Anglia azért terjesztett be panaszt a Biztonsági Tanács elé, mert ilymódon akarta „igazolni” Kuwait térségében elkövetett agresszióját. waitba érkezett angol haderők haladéktalan kivonását. Dean angol küldött ezután közölte, hogy részletesen fog válaszolni Pacsacsi nyilatkozatára. Mint az AP jelenti, a Biztonsági Tanács ülésével egyidőben az iraki küldöttség újabb levéllel fordult a 'tanács elnökéhez. Ebben óvást emelt az ellen, hogy Kuwait — amely nem ENSZ tagállam — az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordult. A felszólalások után magyar — Hogyan? Nemcsak kézzelfogható árucikkeket exportálnak egyes országok? Valamiféle szellemi terméket is? — ocsúdott fel napi munkája közepette a világ mozgását nem eléggé szemmel kísérő ember. Különösén akkor lepődött meg, mikor azt olvasta: néhány ország valóságos rekordokat állít fel e szellemi termékek külföldre juttatása terén. E termék rendes neve: ellenforradalom. Minden más „árucikknél” ebből juttat legtöbbet külföldre az USA... Érdekes, hogy éppen az USA vezető körei szentesítették a tiszavirágéletű fogalmat, a forradalom exportjáról. Vagyis, azt állították, hogy éppep a mi égtájunk országai exportálják a forradalmat az ő országaikba. Olyan helyzetbe kerültek ám mint, mikor a tolvaj kiált „fogdmeg-et”. Ugyanis a világ szeme előtt sorra játszódtak le a véres események, többek között nálunk Magyarországon is, 1956-ban, amikor a napnál világosabban bebizonyosodott, nem a forradalmat exportálják, — hisz az minden ország belső életének következménye, — hanem éppen az ellenforradalmat. így történt ez Kubában is. Nemrég még arról ábrándoztak főleg azok az emberek, akiknek gyáruk, ültetvényük volt Kubában, hogy újra odaülhetnek a szegények nyakára. Reményük nem is volt alaptalan, mert Florida félszigeten, fényűző villasorok, vadregényes tájak mögött folytak az előkészületek, hogy minél nagyobb „adag” ellenforradalmat exportáljanak Kubába. S az a baj, hogy ez a különleges termék nem ismer országhatárokat, távolságot, az éter hullámain, az újságok lapjain, s ezer és ezer féle módon terjed tova, ahová küldői titokban irányítják. S egynap sorkerült a színre-lé- pésre, is, az ellenforradalmi csapatok partraszálltak Kuba partjain. De mi történt? Az „export cikket” nem fogadták „kellő” megértéssel, pontosabban úgy fogadták a kubai hazafiak, ahogy illik, fegyverrel. S a betolakodók véres fejjel menekültek... Ilyen esélyekkel indultak hát ezek az export-szállítmányok. A népek nem kérnek belőlük. De vajbn azelőtt kértek? Régebben se óhajtották, de nem volt mit tenniük. Az „ellen- forradalom exportjának” jellemző példái voltak: a német csapatok részvétele a Párizsi Kommün megdöntésében. az Antant akciói az első világháború után a magyar 19-es és a német forradalom leverése céljából, vagy az olasz-német intervenció Spanyolországban a második világháború küszöbén. Abban az időben még aligha akadt ellenszerük e mesterkedéseknek. De ma már éppen a kubai győzelem is mindent elsöprően bizonyítja: bukásra van ítélve az ellenforradalom exportálása, amikor létezik, és a világfejlődés mozgató rugója, a szocialista világtábor, nagy erővé vált. a nemzetközi munkásmozgalom, és nem lankad, hanem éled minden égtájon a népek felszabadító mozgalma. így hát nem tartogatnak veszélyeket az ellenforradalom „exportjának” lebonyolítói? Dehogynem. Helyesen állapította meg a Moszkvai Nyilatkozat az ellenforradalom exportjának tényét, a forradalom exportjának hamis vádjával szemben. Azt is megmutatta, hogy az ellen- forradalmi méregkeverések is óriási veszélyeket rejtenek magukban. Nemcsak az ellen az ország ellen, amely a „soron- következő”, mint volt Kuba. hanem az egész világ népei ellen. A kisebb csatározások, melyek helyi jellegű háborúvá változhatnak, nagyonis vészterhesek, mert a nagy világháború esetleges szikráját pattanhatják ki. Nem téveszthető hát szem elől az „ellenforrodalom exportja”, mely újabb és újabb formában jelentkezik. Ma már nem otromba, vagy legalábbis kevésbé otromba formában. Kénytelen tetszetős ruhába bújni, hogy bejusson egy-egy országba. Hangzatos jelszavak, vélt történelmi sérelmek, hazafias érzések magasra kavarása, megfelelő „támaszok”, belső emberek csatasorba állítása, szemfényvesztő diplomáciai játék és sok más kellék közepette lopakodik ez a kártékony termék a felszabadult, vagy felszabadulni akaró országokba. Fontos, hogy minél több ember „érje tetten” nálunk is, és kísérje figyelemmel világszerte ez „exportcikk” felbukkanását hogy minél kevesebb károkat tehessen. P. O Az angol haderő Kuwaiti jelenléte veszélyezteti Irak biztonságát %
