Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)

1961-07-26 / 172. szám

A tieaatök-i járásban hat t«rmef5szovefk ezet mér t^Kteffesitette gabonaeladási tervét A ttnaüüd járásban eddig M4 ragon kenyérgabona* adtak at a temteteenöveékeaetek a Ter roéoyí«rgaio»j Válláráénak. A já- m «mm httieieaeétaége és Meásádná terve 380 ragon. A X ln—iifffTiadi ii i Hinni t twwftf Midi« már hat táltel jesrterée gabotia- dMNd taraét. A Mantéki Kossuth 'Esz például 28 aagaa betgott X ragatmal adott eL TSssedadat Dóssá TeemetőssövetlaeaBt M ho- Ipdt M ragsnnai adat át a Terményt or gal mi VáMalaráwk warMXzertws aranytáifyak karttM napvilágra läafcmaitisM Mem roéndenoapt búr ■werte tel jrárát huszonkettediken a jánk- ma#tes Ságvári Endee Önkéntes Ifjúsági Tábort Csatorna ásása közben a tizes cnagád kátenc fiatalja közepes méreté agyagedényre bukkant aTOL-az ásótól széttöredezett. Nagy meglepetésük»« a cserepek kö­zül virsM-yiwrtagsáeú karperecé*. kcröHeü elő; tizenhárom bronz-karperec, földdel elvá­lasztva még két rétegben alatta öt darab arany karpe­rec. A letetek a kora-vaskorban (tiailstatt) tartoznak, tehát közel háromezer esztendősek. Valószínű­leg ellenség elől rejthette el azo­kat a gazdájuk. Ilyen raktárleietekben Sza- bolcs-Sza tmár megye rendkívül gazdag. Az 1920-«» évek után ófehértóról hasonló raktárlelet került felszínre aranydrótokkal és 9 db vaskos, szépen megmun­kált arany karpereccel. A raktárleletek orsaágos vi- saonylatban is megyénkben fordáinak legtöbbször elő. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban mintegy 100 lelő­helyről ismerünk hasonlókat, amelyekben tömegével fordulnak elő bronzkardok, lándzsahegyek, karvédő tekercsek, karperecek és egyéb ékszerek. A* idén már Tiszabecsről került elő mintegy 15 csá­kány és karperec; lékéről pedig 19 tányémagyságú karvédé spirál. Legutóbb a tábor vezetősége Jánkmajtisról telefonon értesítet­te a nyíregyházi múzeumot, melynek igazgatója a helyszínre sietett. A múzeum ezúton is kö­szönetét mond Tar Jánosnak, a tábor vezetőjének és a technikai vezetőnek az értékek megőrzé­séért. A 10. számú brigád tagjai: Saári István, Fekete László, He­gedűs Attila, Jenei Imre, Hamar Ferenc, Nemes Lajos, Fülöp Já­nos, Bárczi Imre és Dobránszki Miklós. A szerencsés fiúkat az állam pénzben is jutalmazni fogja. Beérett a füge Nyíregyházán Mem mútdevMMpi kiáványásm van vészük azoknak, akik »am rösteilne k benézni a Kertészen 'VaUabat Árok násoi tefepere. Az äiei forró nyár megérlelte m te~ if iep különös becsben álló fügefá­jának termését. Három évvel öz­eién érett be ugyanígy a füge, akkor is sok látogatója akadt. Az idén eddig mintegy tizenöt teljesen beérett fügét ízleltek meg a telep dolgozói. A forró égtájról ide telepített fügefa „ott­hon” érezte magát az idei nyá­ron és érdekes „szenzációt” ter­mett a város lakóinak. 10 éves jubileumára készül Komló Komló kenderföldi lakótelep látképe a Kókönyösről nézve. (MTI Foto: — Balassa Ferenc felv.f Túl a nehezén Kiköszörülik a múlt évi rsorkat Syam összege n Tavaly még két termelőszövet­kezet volt Szamosszegen: a tíz­éves nagyüzemi gyakorlattal rendelkező Dózsa és az új, kez­deti lépéseket próbálgató Rákóczi. Az előbbiben meglehetős volt a zárszámadás, az utóbbiban pedig gyengén sikerült. Oka és alapja volt tehát annak a kívánalom­Amiböl csak A kibővített vezetőség első fel­adatának tekintette, hogy felmér­je a lehetőségeket, és őszintén feltárja a hibákat. Megállapítot­nak, hogy egyesüljön a két tsz. S végül is a több változatú In­dok közül a régebbi szövetke­zet gazdasági, szervezési, irányí­tási és jártassági tapasztalatára való mind gyakoribb hivatkozás adta meg a döntő elhatározást az ez év februárjában kötött „há­zasságra". És a Dózsa nevet hagy­ták meg. okulni lehet ták,- hogy a sertésértékesítési terv az elmúlt évben tekintélyes csorbát szenvedett — különösen bátran és tudatosan a Rákóczi részéről. Emiatt elég­gé nagy összeg esett ki a bevé­telből, amely természetesen a zárszámadást gyengítette. Kikutatták és tisztázták az oko­kat, amelyek szerint több gon­dot kellett volna fordítani a hí­zóalapanyag korábbi beállításá­ra, a takarmánykészlet megfele­lőbb tárolására és nem utolsó sorban magára a gondozásra is. Megállapították, hogy sajno6, es már megtörtént, amiből utólag most már csak okulni lebet. A hibák folytonos hánytorgaöá- sa helyett azonban t cselekvéshez láttak AZ ÚJ ELNÖKASSZONY KOMORÓ KÖZSÉG TA­NÁCSELNÖKÉT nemrégiben váltották le. Helyébe egy fiatal- asszonyt választottak a komo­rénak: Kovács Gyulánét, Nehéz dolga van a vezetés­ben egy asszonynak, s különö­sen egy fiatalasszonynak, aki­nek elnöksége mellett másféle funkciója is van: feleség és családanya is. Aztán még sok­féle előítélettel kell megbirkóz­nia, különösen az idősebbekkel szemben, akik közül néhány an nem jó szemmel nézik a szok­nyát az elnöki székben. EZEKRŐL A KÉRDÉSEK­RŐL beszélgettünk az új ko­morói tanácselnökkel. — A család? — válaszolta kér­désünkre Kovácsné. — Ikreim vannak, kilenc évesek, mind a kettő fiú. A nagymama foglal­kozik velük, míg én dolgozom. Férjem Kisvárdán, a Vulkán­ban csiszoló... — S nem féltékeny arra, hogy felesége „elhagyta”? — Sőt, büszke rá, örül neki. Mikor hazajön, mindenben se­gít nekem... Ami pedig azokat az előítéleteket illeti, igyek­szem bebizonyítani, hogy egy nő is meg tudja állni a helyét a vezetésben is. Meg aztán nem vagyok egyedül. Becze elvtárs, a párttitkár mindenhová eljön velem és sokat segítenek a ta­nács idősebb dolgozói is... MIKOR A TANÁCS HELYI­SÉGEIT végignéztük, mindjárt feltűnt a nagy rend és tiszta­ság. Valaki meg is jegyezte: ! „Meglátszik, hogy asszony az elnök!" Ha a faluban is ilyen rendet tart, számíthat a tekin­télyre és népszerűségre. — Tanulni akarok — jelenti 1 ki a tanácselnök. — Beiratko­zom a mezőgazdasági techni­kumba, hogy még több segítsé­get tudjak adni majd a szö­vetkezetnek, s természetesen elvégzem az államigazgatási is­kolát is.;. KOVÁCSNÉT JÓL ISMERI az egész község. Falubeli ő is, egy évig aratott, kapált a ter­melőszövetkezetben, dolgozott a sütőiparban, s a kisvárdai Ru­házati KTSZ-től hívták haza. S még alig egy hónapja elnök, máris sorolja az adatokat, pon­tosan tudja, milyen munkát vé­geztek el a szövetkezetben, hány gyermek van a napközi­ben, hol szorít a cipő, melyek a legsürgetőbb teendők. S mi­kor kimegy a mezőre, az Iri­gyebbek odakiabálnak: — Gyere csak, szedd a mar­kot. .. ÉS A TANÁCSELNÖK-ASZ- SZONY szedi a markot az ara­tók után, vagy a férfiakkal is versenyzik a cséplésnél. Ilyen­kor aztán már büszkélkednek is' új el.iökükkel a komorénak... Győri Illés György Részletes pontossággal mérték fel, hogy a csorba kiköszörülésé­re mit tehetnek. Mindenekelőtt számbavették az egyesülés során meggyarapodott állományt, amely így alakult: 121 darab anyakoca, 95 darab átlag négy hónapos süldő, 364, a múlt évben későn beállított hízóba való, s majd márciusban 652 darab elválasz­tott malac. Az idei értékesítési terv pe­dig ezt mutatta: 354 darab tava­lyi hátralék és plusz 550 erre az évre. — mondja Bodó László elnök, majd így folytatja:' — Idei ser­tésértékesítési tervünket úgy üte­meztük be, hogy 300 darabot a harmadik, 250 darabot a negye­dik negyedévben adunk át. Ezt máris biztosítottnak látjuk. A saját, jelenleg 133 darabos hízó­állományunkhoz eddig vásárol­tunk 45 darabot, s ezt még kiegé­szítjük 100-ra. A többit a 450 da­rab süldő nagyobbjaiból biztosít­juk. Jövőre ilyesmitől a fejünk sem fog fájni... Hogy teljes mértékben egyenes­be jusson a szövetkezet, különö­sen nagy jelentőséget tulajdoníta­Ahogy minderről beszélgetünk a tsz vezetőjével, és odaérünk, hogy a tagok egyrésze idegenke­dik a sertéstenyésztéstől, hizlalás­tól, mert minden „privilégiumot” a növendékbika-hízlalásnak sze­retnének fenntartani, a főköny­velő, Kerti Mihály is közbeszól. — Már csak azért sem lehet igaz az ilyen elgondolás, mert én íehéren-feketén bebizonyítom, hogy főként a saját alapból és rögzített időre hizlalt sertések minden egyes kilója után mint­egy három forint 50 fillér nye­A tények és lehetőségek szám­bavétele után a legnagyobb gon­dot a múlt évi lemaradás mielőb­bi pótlására fordították. S est azzal kezdték, hogy a sertésgo«- dozók egyrésze helyett hozzáér­tőbbeket állítottak. És a szándék és fokozottabb akarat mind job­ban mutatni kezdte az ered­ményt: a múlt évi 354 darab hízott sertés-hátralékot 364-gyei sikerült az első hat hónapban ki­egyenlíteni. nak — tapasztalatuk alapján — a szükséges takarmányalap bi»- tosításának és megfelelő tárolásá­nak. Ezt a célt szolgálja az az el­határozásuk is, hogy a legszüksé­gesebb teljesítéseken kívül nrinf- egy 1000 mázsa árpát hagynak meg közös sertésállományuk szá­mára. De erre gondoltak akkor is, amikor 20 hold takarménybor- sót vetettek a gyorsabb és biz­tosabb hizlalás számára. Hasonló szándékkal kötöttek szerződést a Mátészalkai Takarmánykeverő Üzemmel 800 mázsa sertéstáp átvételére. resége van szövetkezetünknek. Tehát nem ráfizetéses. De meg az sem, hogy az értékesítési terv tel­jesítésével több, mint 100 ezer forint hitelelengedést kaphatunk, ami szintén egyik jó alap arra, hogy meglegyen a 36 forintos munkaegység. Túl vannak tehát a nehezén ilyen vonatkozásban is a Szamos- szegi Dózsánál, és minden jel arra mutat, hogy jogos a továb­bi bizakodásuk. Asztalos Bálint. Bölények Gyarmatpusztán Lengyelországból néhány héttel ezelőtt ajándékba kaptunk egy bölénypárt, amit az Erdészeti Főigazgatóság a gyarmat­pusztai rezervátumba helyezett. A bölények a hatalmas te­rületen jól érzik magukat és rövidesen várható a család szaporulata. „Jampi”, a vadgazdaság vezetőjének kutyája „tár­salog” az új lakóval. (MTI Foto: — Bojár Sándor felv.) A könyvelő is közbeszól — Most már nem hagyunk hátralékot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom