Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-18 / 141. szám
Nyugágy a verandán Mosolyog, s erőt vesz magán, de bárhogy szeretné: nem tudja titkolni előtörő fájdalmait. Előtte vaskos kötet, cirillbetűs sorok, Muratov könyve, a Veszélyes zóna. — Hét éve, hogy otthagytam a micsurinszki főiskolát, ahol gyümölcs- és zöldségtermelést tanultam. A világon egyedül oktatnak ott magtermesztést és nemesítést. Az oklevelet is úgy kaptuk: gyümölcsnemesítők. Csoda-e hát, ha itthon is ez foglalkoztatott az esztendők alatt? öt év a nagy tudós, Micsurin gyüRáfizetés helyett tízmilliós nyereség — Hat hónapig gyakornokos- kodtam Pomázon, bevezettem az öntözéses zöldségtermelést, dicséretet, jutalmakat kaptam. A szívem mégis ide húzott, a gyümölcshöz. Ez a gazdaság akkor milliós ráfizetéssel dolgozott. Egy éven belül majdnem tízmillió lett a nyereség. S tart azóta is. Persze, ehhez elsősorban a gazdaságokban végbement fejlődés járult hozzá. Szerény, s nem említi önmagát. Pedig sokat kellett dolgoznia. S tenni a mások — A jánkmajtísi termelőszövetkezetet segíti gazdaságunk elsősorban. Ezt vállaltuk. De nincs a járásnak olyan szövetkezete, amelyik hiába fordul hozzánk, ha teljesíthető a kérés. Tavaly tizenhét tsz-t segítettünk különböző módon, szalmával, vetőmaggal, takarmánnyal. A nagy munka azonban a belvízrendezés. Győré József képviselőtársammal tervezgettünk: hogy lehetne megoldani járásunk egyik legnagyobb problémáját, levezetni a vizet a földekről, hogy termővé tegyünk sokszáz holdat. Romániából percenként 146 köbméter víz rohan le a Szamosba, áradáskor veszélyezteti földjeinket. Az új zsilip megépítésével megoldafejlódéNyolcmilliós megtakarítás Aspirantúra No, és az alma. Sok még a ví-. Csorvási Sándor pedig tanul, kí- ta az alanyok kiválasztásánál. I sérletezik, hogy eldöntse a „pert”. A papírtépéstől a hasznos munkákig A Gyógypedagógiai Nevelő Intézet kiállításáról mödcsöskertjében olyan idő, amelyet soha nem lehet eléggé értékelni, s főleg feledni... így ismerkedők megyénk harmincéves országgyűlési képviselőjével, a Fehérgyarmati Állami Gazdaság igazgatójával. Lakása verandáján ülünk, ő elnézést kér, hogy a nyugágyban fekszik a fürtökkel teliaggatott gyönyörű lugas alatt. De — mint mondja — az orvosok írták elő ezt a kényszerű pihenőt és sajnos nagyon fáj a dereka, a lába, rakoncátlankodnak az idegek. séért is. A gazdasági munka kellős közepében végzett értékes pártmunkát. Sokat dolgozott a falu átalakításáért, így lett a járási pártbizottság nélkülözhetetlen segítője, később a végrehajtó bizottság' tagja. Mint említi, maga lepődött meg leginkább, amikor megtudta a nagy hírt: a járás dolgozóinak bizalmából az országgyűlési képviselők közé választották, És, hogy a bizalomért még jobban kell dolgozni, ez természetes. nánk a problémát. Már kijelöltük a munka fázisait és július 1-től kéthetes csoportokban 1200 fiatal indul reggelenként a jánk- majtisi táborból e nagy munka végzésére. Ahogy ezeket említi, már nem is látszik arcán a betegség súlyos terhe. Aztán előkerülnek a további tervek: gyorsabban vezetik le a vizet a Túrba. megnyitják Nagyarnál a Holt-Tisza ágat. Elkerülnek így sok vízkárt. A 12 milliós munka jórészét végzik társadalmi úton, nagy munkát vállaltak a vízgazdálkodási társulások is. Kimondani is sok: nyolcmillió forint leSz a megtakarítás az államnak! üprómagtermelés méhek segítségével Félmilliós többletbevételre számítanak Ti szászát kán Tisza felső szakaszán, s ezután A TANÉV VÉGEZTÉVEL idén is — mint minden évben — kiállítást rendezett a Gyógypedagógiai Nevelő Intézet, az általa foglalkoztatott gyermekek munkáiból. Az ízléses és s tép kiállítás nagyon megkapó i s nagyon tanulságos. A kiállít itt munkákból nyomon lehet követni a gyermekekkel való őglalkozást, s azok képességeir. ek fejlődését és végleges kit lakulását. MEGTALÁLHATÓK ITT az előkészítő osztályos gyermekek még kezdetleges munkái. Papírtépéseket, ábrák kivágását, papírhajtogatást és fűzést végeznek ebben az osztályban a gyermekek. Egyszerű feladatok ezek, de mindegyikben rendszer található. A kiállítás következő fázisaként az alsó tagozatú osztályok készítményeit lehet említeni. Ekkor már papírfestéssel, ügyes dobozmunkákkal, agyagmunkákkal foglalkoztatják a tanulókat. S fokozatosan áttérnek a fiúknál a lombfűrész, a lányoknál pedig a himzések és kézimunkák készíttetésére. Harmadik, negyedik osztályos gyermekek egészen ügyes és szép játékokat és használati eszközöket készítenek. így például ötletes játékokat, öröknaptárakat, papírvágó késeket, hímzett, szép munkákat láthattunk. A FELSŐ TAGOZATOS tanulók már egészen komoly játékokat, — olyanokat, melyek már tekintélyes vásárlóértéket érnek, — illetve a lányok kézimunkákat készítenek. A leány foglalkoztató csoport tagjai — ezek túlnyomórészt hetedig- nyolcadik osztályos lányok — pedig már a háztartásban is hasznos dolgokat készítenek. Az Intézet szövőműhelyében készítik a kézimunkához szükséges vásznakat, s azokból törölközőket, ágynemű-féleségeket állítanak elő. Itt már látni lehet a gyerekek által készített rongy-torontáli szőnyegeket is, fotel-garnitúrákat és olyan horgolt térítőkét, melyek szinte művészi színvonalúak. A KIÁLLÍTOTT TÁRGYAK szépek és megkapóak. Híven tükrözik az Intézet feladatát: megszerettetni az értelmileg fogyatékos gyermekekkel a munkát, hogy annak valamelyik ágazatában jártasságot elsajátítva, megtalálhassák helyüket a társadalomban. Kandidátusi értekezésre, előbb aspirantúrára készül, ha sikerül a felvétel. Az értekezés lényege és címé: „Milyen talajviszonyok között milyen almaalanyokat használjunk az egyes fajtákból?” Az aspirantúra ideje 3 év, amelynek a végén orosz és magyar nyelven, a Szovjetunióban és itthon is meg akarja védeni dolgozatát, amely egy küzdelmes fiatal élet első nagy eredménye lesz. Mert — bár most még akadályozza őt a kutatásban, a munkában a betegség — ez a fiatal ember nagyon erős akaratú. Kopka János Megyénk beregi és erdőháti táján több évtizedes hagyománya van már az aprómagtermelésnek. Korábban mintegy húszezer dolgozó paraszt foglalkozott ezzel a szép jövedelemmel járó termelési ággal. A tájakon megalakult termelőszövetkezetek az idén már nagyüzemesítik az aprómagter- melést. A közös földekre többnyire lóherét, lucernát és szarvas- kerepet vetettek, s különös módon gondoskodnak a magfogás előkészítéséről. A tiszaszalkai Búzakalász például csatornahálózatot épít ki a öntözve termeli a híres beregi pillangósokat. Az idén például 300 hold lucernát, vörösherét és szarvaskerepet jelöltek ki magfogásra s méhekkel segítik elő a beporzást. Régi tapasztalatuk már, hogy minden negyedik esztendőben hoznak jelentősebb jövedelmet ezek a növények. Megfigyelték, hogy ilyenkor nagy tömegben jelennek meg a földeken a poszméhek és más hasznos rovarok. A termelőszövetkezet vezetősége most e tapasztalat alapján határozta el, hogy kilencven méhcsaládot vásárol. Arra számítanak, hogy a korábbi évekhez viszonyítva legalább húsz százalékkal lesz magasabb az aprómagvak hozama a méhek megtermékenyítő munkája nyomán. A méhek bevonása az aprómag- termelésbe — amennyiben tervük sikerül — csupán ennek a beregi szövetkezetnek igen nagy haszonnal jár. Kiszámolták már azt Is, hogy ha az időjárás kedvez a méheknek, és a pillangós növényeknek egyaránt, csaknem százötven mázsa terméstöbbletet takarítanak be. Ennek értéke jóval meghaladja a fél millió forintot, vagyis ez az összeg kétszer annyi, mint a méhcsaládok ára. TJjlaky Vilmos. HA VÉGRE jITT A NYÁR . , IFSZERÜSÉC Nem tud olyan korán érkezni, hogy ne késne. Mégis mennyien körülzsongják! — Hiába, az évszakok között sem „hiánycikk” a sztár. »■ PÉNZ DOLGA Valami sehogy sem tetszik nekem a nyárban. — Túlságosan „nagy lábon él”... ★ SZEGÉNY SZÚNYOG Ugye, a. szabadtéri vidám műsorok bukásában nem mindig a szúnyogok a ludasok? Legyen egy szunyognyi önkritikánk.. .! ★ „FECSKESÉG” Egy fecske nem hoz nyarat, — egy nyár annál több fecskét. SORREND A nyári napfény barnít, — és népszerűsít. Vagy talán előbb népszerűsít, s csak azután barnít, feketít. (A balatoni beutalók szétosztó: pontosabban tudják a sorrendet? ★ MEGTÖRTÉNIK Ilyenkor az ember még az ellenségére is melegen gondol. ..? KÖRÜLTEKINTÉS Ha tavasszal kél a szerelem, még nem biztos, hogy sikeres lesz az aratás. (Tudniillik, az elemi csapásokat is be kell kalkulálni.) ★ TERMÉSZETES? ‘ Az ember nyáron, a természet ősszel veti le ruháját. Hiszen ez csak természetes... ★ KÉPLET A fürdőruha nagyságának csökkenésével fordított arányban nő a siker... Ja, kérem, számítani tudni kell! ★ VALLOMÁS Nyáron sem mindig forró a csók. VHa verejtékezik az tró, mi a nagyobb: a siker, vagy az izad- ságszag? Hogy ez nem nyáriügy? Akkor ne szellőztessenek, még itt vagyok... Angyal Sándor Szerető gondossággal „Még a széltől is óvja kicsinyét...” Ilyenformán szól nem egy mese. Hasonló tanácsokat ad Ritli Magda védőnő is a barabási mamáknak. Ám arra külön rábeszéli őket — okosan teszi —, hogy a napozást a tisztaságot, a gondos táplálást ne sajnálják kicsinyeiktől. Barabáson 54 csecsemő fejlődését, nevelését ellenőrzi a „védőnéni” Szalma Lajosné szülésznő segítségével. Az orvosi felügyelet mellett nekik is részük van abban, hogy a csecsemőhalandóság náluk alig fordul elő, messze a sokévi átlag alá került. A képen: Orosz Józsika kéthónapos kisfiút tartja karjában a védőnő. A kartonra pedig újabb bejegyzés kerül: az anyatejes gyermek fejlődése, súlygyarapodása kitűnő, „D” vitamint kapott. De jó tudni, hogy a falvakban is eltűnik lassacskán a javasasszony, a szenesvíz, a ráolvasás, az ijedtség elleni púkhálúzás; helyette szerető gondossággal, okos tanácsokra hallgatva nevelik a csöpségeket. Hammel József. A POFON Már felsorakozott a csapat. Egytől egyig uj ember. Öt izomkolosszusa állt a sor elején. Az edző véT gigsétált a kis csoport új növendék előtt és meg-meg- ránduló arccal hallgatta a hátsó beszélgetését személyéről. — Ez a kis ember akar minkén megtanítani verekedni? Az alacsony edzőt elöntötte a méreg. — Azért is megmutatom nekik, hogy nem csak a testi erő a fontos, hanem a fürgeség is — döntötte el magában. — Lépjenek ki azok, akik elég erőt éreznek magukban, hogy engem pofonvágjanak — szólt a fiúknak, de hangjában nem árulta el, hogy mi is ezzel a célja. Az öt izomtól dagadó karú férfi kilépett a sorból. — Na, vágjon csak oda a képemre, ne sajnáljon! — hör- kent rá az elsőre. A vaskos kar fel- emelkelett, de a másodperc tört része alatt a nagy test a sarokba repült. így járt a második, a harmadik. Az utolsó kettő aránylag tanulékony lehetett, mivel sürgősen visz- szaléptek. Nem kívántak barátaik sorsára jutni. — Na mi lesz? — nevetett fel az edző. — Hát nincs itt egy aránylag erős ember, aki meg is tud ütni? Lémen csak ki maga! — Tíordult egy vézna fiúhoz. Erre kitört a nevetés. Még a három pórul járt izomember is kuncogott a sarokban, persze óvatosan, mert az eséskor be- repesztette a fal a szájuk szélét. — De kérem, miért pont én vágjam magát szájon? — kérdezte megilletőd- ve a fiú. — Félek, hogy fájni fog. A nevetés röhögésbe csapott át. Méghogy ő, egy cselgáncs-edzővel? Nagy csattanás rázta meg a tornaterem ablakait. Egy test zuhant a földre. A fiú odalépett az edzőhöz és félénken kérdezte: — Nagyon fáj? — Mondja, csel- gáncsozott maga valamikor? — kérdezte az edző mérgesen. — Soha! — És ezt hogyan csinálta? — Kérem, én balkezes vagyok! (kovácsi) 5
