Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-25 / 120. szám
DCötiifoeU — köíujiiUét etütt Kitűnő ajánló bibliográfiát es módszertani útmutatót adott közre az Országos Széchenyi Könyvtár könyvtártudományi és módszertani központja a Fővárosi Szabó prvin Könyvtárral közösen. Gazdag anyagot mulat és helyes módszereket ad a ' könyvtárosoknak, de ezen tű! mindenkinek, aki komolyabban kíván foglalkozni az antikleri- kális irodalommal, aki feleletet vár talán még választalan veiből közöl ajánlásokat, többek között Engels: Feuerbach és a klasszikus német filozófia felbomlása, Engels: A természet dialektikája, Lenin: Filozófiai füzetek című műveket. De szerepel egy másik csoportosításban Bebel, Fedoszcjev, Jaroszlavszkij. Kolonyickij, Momdzsjan. Vagy másutt: Diderot, Feuerbach, Herzen, Holbach. Ismerteti a bibliográfia ax előkészületben lévő kiadványokat is. Itt többek között mai Japán és kínai töltőtoilak, import levélpapír, nagyalakú képeslapok A Papír és Irodaszer Értékesítő Vállalat új cikkeket adott át a kereskedelemnek. Megkezdték a bőrfedésű úti irómappák szállítását, melyek zippzárral kombinálva, aktatáskaszerű kivitelben kerülnek forgalomba. Japán és kínai töltőtollakat adtak át a szaküzleteknek. Újfajta levélpapírok is érkeztek, melyeket a Német Demokratikus Köztársaságból importálunk. Érdekességként: megkezdték a gyérGyermeknap a tanyavilágban A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából a nyíregyházi taaya- világban is nagy lelkesedéssel készülnek e nap megünneplésére. A szülői munkaközösségek, az úttörő szervezet, a nőtanács rendezésében a Vajda-bokorban gazdag műsorral szórakoztatják a megjelenteket. Reggel nyolc órakor tartják az úttörők gyülekezőjét* majd rövid kultúrműsort adnak a Benkő-bokriak. Még délelőtt ünnepélyesen felveszik a KISZ-be lépő úttörőket, és megtartják a kisdobosok avatását. Délután rendezik a szellemi öttusát és a különböző sportversenyeket. Este az ifjúság részére bállal záródik a Nemzetközi Gyermeknap ünnepe. J ornahemutafó, ökölvívás, tréfás játékok és U ul túr műsor a programban Közel ötezer munkán készül uz Építők Napjára kérdéseire. Szerzők és művek olyan sorát olvashatjuk rövid ismertetéssel a bibliográfiában, amely bőség már megnyugtató képet ad arról, hogy az utóbbi években sokat pótolt könyvkiadásunk az eladdig hiányos antiklerikális irodalomból. A módszertani útmutató ismerteti a főbb vonásokat, amelyek a könyvtáros munkáját jellemezhetik az irodalom • elhasználásában. Az egyházi reakcióról kapunk képet — s ennek megmutatása az egyik .rdeme a bibliográfia ajánlásának, a felsorolt műveknek, — vallás és az erkölcs viszonyáról tájékozódhatunk, s a vallás eredetéről, nagyon is emberi „találmányáról” győződhetünk meg az ajánlott könyvek elolvasásával. Nemcsak közvetlen hangú tudományos munkák, hanem a szépirodalom számos alkotása áll az olvasó rendelkezésére, Rabelais-tól Gi- de-ig, s a szerzők névsorában ilyen nevekkel találkozhatunk: Ady Endre, Bessenyei György, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, a magyarok közül, s Balzac, Schiller, Shaw, Swift, Zola, hogy csak néhányat említsünk a világirodalomból. A marxizmus-Ieninizmus klasszikusai a vallásról és az egyházról — sorozatban a bibliográfia Engels és Lenin műmagyar szerzők müveire figyelhetünk fel. Nyerges Ágnes: Babonaság-bolondság, Orbán Sándor: Az állam és az egyház viszonyának rendezése a fel- szabadulás után, Pogány Róbert: Vallás és egyház a szocializmusban. A szépirodalom kiadványai között: Soltész István: Lobogó lángok, Tordai György: A rakacaszendi csoda. Soltész István kisregényét lapunk olvasói már megismerhették, de könyvalak,icioan bővebb, átdolgozott, új formaiján kerül az olvasó elé, a megyénkben élő író, megyei ior- icneíet bemutató müve. (A kisregény a máriapocsi .,( ,u„a” történelmi hátterét festi meg.) Csak vázlatosan és nagyin hiányosan tértünk ki a bibiográfia ismertetésére, de tálán így is szembetűnik, hogy jelentős már könyvkiadásunkban a vallásos világnézet ellen született művek száma. S ez a tény következik abból a másik tényből, hogy nagyobb az érdeklődés is az olvasók részéről, mert a tudományos eredmények századunkban egyre inkább helyes irányba terelik az emberek gondolkodását, leleplezik a tudománytalan, idealista, vallásos világnézet gyökereit és tarthatatlanságát. mekalbumok árusítását is, mezekben a képek alatt van Hely arra, hogy a szülők beírják gyermekük testsúlyát születésüktől két éves korig. A kisalakú képeslapok mellett megkezdték majdnem dupla nagyságban a városunkról készített fel vételin árusítását is. Szinte hagyomány már nálunk, hogy minden esztendőben megünnepeljük az építőipari munkásokat. Ezt célozza az Építőik Napja, melyet az idén tizenegyedszer rendeznek meg Nyíregyházán is. Az eddigiek is szépek voltak, de az idei talán még szebb, impozánsabb lesz. Az ünnepséget Sóstón a kis stadion melletti térségen rendezik meg, jurius 4-én s ez alkalommal közel ötezer építőipari munkás részvételére számítanak. A hivatalos programban szerepel félszáz építőipari tanuló színes felvonulása, piros, narnze- tiszínű és kék fenér zászlókkal Ezen a napon Schsifcli István, a Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Szakszervezet titkára köszönti az építőket. Ezek után kerül sor az egész napos műsorra. Lesz ökölvívás, tornabemutató, tréfás játékok: rúdmászás, lepényevés, zsákbanfutás, kötélhúzás és sok más érdekesség. Délután az építőipari szakszervezet együttese, az építőipari vállalatok kulturosai, valamint az I. számú általános iskola kultúrgár- dája ad műsort, szórakoztatja az építőipari munkásokat. Lapszélen C jabb szélesvásznú filmszínház Nyíregyházán árosunk lakossága nagy örömmel nyugtázza, hogy pénteken délután fél 6 órakor újabb szélesvásznú filmszínház kezdi meg működését Nyíregyházán. A Móricz Zsigmond Művelődési Házban ekkor adják át rendeltetésének a szélesvásznúra átalakított mozit. Nagyon szép ajándék ez alakosságnak, hiszen kitűnő alkalmat nyújt a szórakozásra. A Művelődési Ház vezetői nagy gonddal hajtották végre az átalakítást, ügyeltek, hogy mind esztétikai, mind műszaki szempontból — a lehetőség szerint — maximumot hozzanak létre. Az előcsarnokot és folyosókat teljesen átfestették. Modern világítást hoztak létre, új függönyöket, kitűnő minőségű vetítővásznat szereltek fel. Teljesen újak a hangszórók, s modern gépi berendezések biztosítják az előadások minőségét. A váróterem is a mozilátogatók kényelmét szolgálja. Foteleket, kis asztalkákat helyeztek el folyóiratokkal, hogy a várakozás perceit kulturált környezetben, kellemesen tölthessék a látogatók. A filmszínházban jól felszerelt büfé, részben önkiszolgálással áll a látogatók rendelkezésére. A filmszínház pénteken vetíti az első szélesvásznú fűmet. Az előadást rövid megnyitó ünnepség előzi majd meg, s utána kerül sor a „Házasodni akarunk” című olasz filmvígjáték előadására. Örvendetes, hogy ezzel — a Kertmozit is számolva — már három szélesvásznú filmszínház működik városunkba. Az pedig külön dicséretes, hogy a Művelődési Ház vezetői a filmszínház működését, a széppel, a jó- i val, a közönség kulturált saó- | rakoztatásával kapcsolják egybe. I Nagyon helyes törekvés ez! (Bézű Három fi gondozók Az ököritófülpösi Szamosmenti Tsz baromfifarmján Kiss Lenke, Kirilla Jolán és Seres Mártonné 2500 darab csibét nevel. Átadásuk után újabb 2000 darab csibe és 500 pulyka kerül hozzájuk. FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 77. — Szóval mindent tud, ugye? — kérdezte Soltyk. Erősen kezet szorítottam vele s a szárnyra lépve egy ugrással bent voltam a kabinba. A sisakot az ülés alá tettem, hogy minden pillanatban kéznél legyen, bekapcsoltam a világítást és az órákat, még egyszer megvizsgáltam az oxigénkészülék reteszeit, és a kémlelőnyíláson át a mérnökre néztem. Izgatott volt, de igyekezett titkolni. — Mindjárt kilőjük — mondta —, de előbb még egyszer megvizsgáljuk a táv- jelzo összeköttetést. Tudtam, hogy már vagy százszor átvizsgálta — legutóbb aznap reggel, de csak rámosolyogtam. Kiment. Egyedül maradtam. Fejem fölött bekattantottam az átlátszó kupolát, meghúztam a légmentesítő csavarokat és lábamat erősen a kormányokra nyomtam. A másodperc-óra számlapján ugrált a mutató. Egyszerre a hallgatókban halk pisszegés, majd Soltyk hangja hallatszott. — Nos, hogy állunk, hall engem? — Kitűnően. — Most kilencezer méteren vagyunk, a sebesség óránként kilencszázhúsz. Rendben? — Akkor bekapcsolhatja a motort. Kapcsolás? — Megvan — feleltem az önindító gombját megnyomva. A rubinfényű szem kigyulladt a kékes íélhományban. — Pilóta kész? — Kész. — Figyelem! Fülsiketítő dörej hallatszott. A rakéta •orrának csapóajtói szétnyíltak s a lökőgázok lángjában kirepültem, mint egy lövedék az ágyúcsőből. A fények egész özöne zúdult rám. Mint az árral küzdő úszó, ösztönszerűleg állítottam be a kormányokat, A kabin domború ablakokkal volt beüvegezve. A mindenünnen reámsugárzó világosságban, mint egy légy a világos borostyáncsepp- ben, repültem fejjel előre, a gomolygó felhőkkel és ködökkel szembe. A széjjelhasadó levegő üvöltése mintha vattával tömte volna be számat. Ügy éreztem, a kupola a száguldás okozta nyomástól már- már szétpattan, de hamarosan elvesztettem a kilövés adta sebességet s most már saját gépem erejéből repültem. Néztem az oldalvást úszó szürke ködökre s egyszerre csak hirtelen kitisztult fölöttem a levegő, mintha valaki üvegkéssel vágta volna el a ködöt. Ugyanakkor kékes fény rajzolt csillogó körvonalakat a felhők hasára, éles süvöltés hallatszott és sugarakban zúdult lefelé a víz. Megértettem, hogy a Kozmokrátor közvetlen fölöttem repül s ezt a jelenséget az űrhajó fúvócsöveiből kiáramló atomgázok idézték elő. Megrúgtam a kormányrudat, hogy minél gyorsabban kivezessem a gépet e veszedelmes szomszédságból, mert ha az űrhajó teljes lökése közelről ér, leszakítja gépem szárnyait. — Halló! Pilóta! Mi újság? Repül? — jelentkezett a hang a hallgatóban. Megnyugtattam és a pörgettyüs iránytű alapján közöltem az irányt. — Keringeni fogunk. Lejebb ereszkedhet! Ülésemből a kavargó ködön kívül semmit sem láttam, a szerelvényfal radarjának kis ernyőjén azonban szakadatlanul váltakoztak az alattam elvonuló terep körvonalai. Százszor is kipróbált lassú mozdulattal szárnyaira fektettem a gépet s zuhanni kezdtem, mint a kő. A Földön még a magasságmérőt sem kellett volna néznem, hiszen a lent látható tárgyak, az utak, a folyók látszólagos nagysága kellő tapasztalat esetén elég jól tájékoztat. Itt azonban feszülten figyeltem a magasság- mérő számlapját, de ugyanakkor a ra- daroszkóp ernyőjét sem tévesztettem szem elől. Mikor az esési sebesség túlment a kellő határon, nagyon lassan kivezettem a gépet a zuhanásból. Pontosan a felhőzet tetejénél voltam s lefelé zuhanva hol kijutottam belőle, hol ismét belemerültem bolyhos gomolyagjáiba. Odalent azonban már nyoma sem volt az erdővel borított síkságnak. Megalvadt sötét hullámokhoz hasonló, hosszú, széles, kopár hegygerincek vonultak el alattam. Ezt jelentettem Soltyknak. — Vegyen másfél fokot kelet felé — utasított. — De mi van a pelengjével? Rosszul hallani. Azokra a jelzésekre gondolt, amelyeket rádióm automatikusan adott le s amelyek révén a Komzokrátoron meg tudták határozni a repülőgépem helyzetét. Soltyk szavai kissé nyugtalanítottak, mert magam is elég rosszul hallottam őt. A vételt időnként enyhe recsegések zavarták. Az utasításhoz híven a repülőgépet bal felé irányuló pergésbe hoztam és közvetlenül a felhők alatt repültem, azon igyekezve, hogy a magasságot eine veszítsem s minél nagyobb területet beláthassak. (F»ly tatjuk.) a
