Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-13 / 85. szám

A helyiipari vállalatok munkájáról, a város egészségügyi és szociális helyzetéről, a városfejlesztési terv végrehajtásáról tárgyalt — jóváhagyta az idei költségvetést a városi tanács Ánvoi szeretet A Nyíregyházi Városi Tanács április' ll-én, .-teddon ülést tartott. Az ülésen megjelent száz tanácstag jóváhagyta a végrehajtó bizottság beszámolóját a tanács legutóbbi ülé­sen Végzett munkájáról és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követő*» első' napirendi pontként u vá­rosi tanács vb irányítása alá tartozó helyiipart vállalatok' mű­ködését vitatták meg. Továbbfejlődtek u helyiipart vallatniuk A városi tanács megállapította, hogy az Irányítása alá tartozó helyllpari vállalatok — a Vas- szerkezeti és Gépipari Vállalat, a Minőségi Textilruházati Vállalat és a Patyolat Vállalat — mun­kájában fejlődés mutatkozik. A vállalatok mindegyike igyekszik minél jobban kielégíteni a lakos­ság szükségleteit, növelni a terme­lést és a termelékenységet. A VAGÉP Vállalat például — bar a szolgáltatások tekintetében még van kívánnivaló — több, mint három és félszeresére emel­te 1960-ban a készárulermelést 1959-hez viszonyítva. A vállalat a népgazdaság szempontjából hasznos, exportáló késztermékek gyártásával fontos feladatot, lát el. Az elmúlt évben például 700 baromfifagyasztó koesit gyár­tott a Szov jetunió részére, 92 vHIamoskapcsolószckrénS't ké­szített cs folytatta a könnyen telepíthető téglagyárak gyár­tását. A vállalat termelési értéke 1900 negyedik negyedévében 174,6 szá­zalékkal volt magasabb, mint az előző év bázis időszakában. A vállalat az elmúlt évben tovább­fejlesztette a lakatos és forgá­csoló részlegeit, s azok kapacitá­sát gépesítéssel, illetve létszám- növeléssel emelte. A termelé­kenység is emelkedett: az egy munkásra jutó termelési érték az 1959 évi 74 313 forinttal szemben 1960-ban 106 730 forint volt. A Vállalat az elmúlt évben befejez­te az I számú szerelőcsarnok épí­tését, s megépítette a II számú szerelő csarnokát is. Korszerűsí­tette a műhelyeket, s hozzákez­dett egy forgácsoló műhely és iroda épület építéséhez. Ezek mellett több mint egy müli óegv- százezer forintot fordított gépibe­ruházásokra. A lakosság részére közvetlenül történő szolgáltatások mellett szalagtermetéssel, konfekcionált áruk előállításával is foglalkozik. A vállalat elmúlt évi termelési tervét 101,9 százalékra teljesítet­te. Nőtt a lakosság részére tör­ténő szolgáltatás és a kereskede­lem számára való termelés. Áz elmúlt évben a vállalat az üzlet- részleg kivételével két műszak- tjén termelt. S bár főleg a második negyedévben gátolta munkájukat az anyaghiány, a különböző szervezési intéz­kedésekkel nőtt a termelé­kenység. bővült a termelés gépesítése és csökkent az ön- , költség. Ä termelési költségeik csökkené­sének egyrésze anyagmegtakarí­tásból származik. Felújították az épöleteket és berendezéseket, ki­alakították a dolgozók fürdőjét és még sok területen eszközöltek be­ruházást, felújítást. A nyíregyházi Patyolat Válla­sat munkája is jelentős fejlődést mutat. A lakosság igényeit a vál­lalat mindjobban elégíti ki, amit ar is bizonyít, hogy teljes' termelési tervét 1959- hez viszonyítva 110,3 száza­lékra teljesítette. Nőtt az egy főre eső termelési ér­ték, csökkent az önköltség. A ko­rábbi évekhez viszonyítva jelen­tős a vállalat munkájának kor­szerűsítésére irányuló törekvés. Űj mosó és vegytisztító gépeket állítanak munkába, amelynek nyomán javul a munka minősé­ge. s könnyebbé válik a dolgo­zók munkája. Az iparvállalatok munkájá­val kapcsolatban a tanácstagok sók kérdést tettek fel és hozzá­szólásaikkal jelentősen hozzájá­rultak az ez évi eredmények fo­kozásához. Nggy érdeklődéssel tárgyalták e napirendi pontot, s megállapították, hogy a fejlődés ellenére még van tennivaló a* * újítás ésszerűsí­tés. a szakmunkásképzés es a munkásvédelem területén. A városi tanács elhatározta, hogy bizottságot küld ki a helyi ipari vállalatok munkájának vizsgála­tára. Is egészségügyi e# *zuciális helyzet tárgyalásánál a tanács megállapí­totta, hogy bár a felszabadulás óta jelentősen megnőtt az egész­ségügyi ellátottság, a körzeti or­vosi hálózat eredményei is na­gyok az orvosok száma még min­dig kevés. Nyíregyháza tizen­négy orvosi körzetében 11 orvos látja el a munkát. Az illetéke­seik az orvoshiányt azzal is igye­keznek enyhíteni, hogy körzeti orvosi ápolónőket állítottak mun­kába, akik sokat segítenek orvo­saiknak. A felszabadulás óta az anya- és csccsemövédelem terén értünk él legnagyobb ered­ményt. A felszabadulás előtti 17 szá­zalékról 1960-ban 3,8 száza­lékra csökkent a csecsemő­halandóság. A körzeti orvosok, gyermek szak­orvosok, a kórház, a védőnők, szülésznők jó együttműködése mellett ez annak is az eredmé­nye, hogy a tanyavilágban nyolc KUKA szemétszállító is szolgai­ja a köztisztaságot. Megszagol r- idott a locgolókocilk száma és a 'betonos és bitumenes utcákon munkába állították a vállalat új j seprőgépeit. A tanácstagok nagy­irésze jó munkát végzett a tiszta- i 'sági versenyben. amelyben a j város első kerülete járt az élen. j Igen sokat tettek Nyíregy­háza tisztaságáért, parkosítá­sáért a iskolák, elsősorban a Vasvári-gimnázium és a Felsőfokú Tanítóképző Inté­zet növendékei. A városi tanács elhatározta, hogy intézkedéseket tesz: még ez évben betöltik az üresen álló kör- : zeti orvosi állásokat és előterjesz­tést tesz az Egészségügyi Minisz­tériumhoz a körzeti orvosi állá­sok legalább 18-ra való felemelő- sére. Átszervezik e mellett a ta­nyai rendeléseket is, emelik a körzeti ápolónők és a védőnők létszámát. Külön napirendi pontként J foglalkozott a tanács az ifjúság I szociális es társadalmi helyzeté­nek vizsgálatával. Az ülésen ideiglenes bizottságot választot­tak, melynek tagjai elkészítik je­lentésüket a tanács számára. A városfejlesztés eredményeiről Bíró László elv társ, a tanács vb elnöke az 1961. évj városlej- lesztési terv első három hónapjá­nak eredményeiről számolt be. Elmondotta, hogy az eredeti ösz- szegen felül X millió 200 ezer fo­rint áll rendelkezésre, amiből to­vábbépítik a Sóstói utat, s ren­dezik a Beloiannisz teret, majd az 1961. évi költségvetés megvi­tatására került sor. Nyíregyháza város 1961. évi költségvetését a megyei tanács 44 millió 320 ezer forint összeggel határozta meg. Ez az összeg ma­gasabb az előző évinél, s bizto­sítja, hogy a városi tanácshoz tar­tozó intézetek és intézmények megoldják feladataikat. Ebből az összegből a többi között, két es félmillió lorintot fordítanak a város útjainak, hídjainak felújí­tására és karbantartására, négy­millió 466 ezer forintot szociális célokra, hárommillió forintot böl­csődék fenntartására, közel más- félmillió forintot közegészségügyi célokra. Az óvodák fenntartásához há­rom és félmillió, általános iskolai célokra tíz és félmil­lió, napközi otthonok fenntar­tására több mint hárommillió forintot fordftanak. A negyedik nemzetközi művészi fényképkiállítás anyagából reprodukció (Ernst Múzeum. VI. Nagymező u. 8.) K. F. Wong: Anyai szeretet. (Sarawak) aranyérmet nyeri képe. (MTI Foto: Körösi Ida rep.) Közel tízmillió forintba kerül a középiskolák, szakiskolák és diákotthonok, valamint a Zeneis­kola céljaira költendő hozzájá­rulás. Mintegy háromnegyedmil­lió forintot fordítanak a műve­lődési otthonok támogatására és a városi könyvtárak fejlesztésére. Közel 300 ezer forint a sportmoz­galmi célokra szolgáló hozzájá­rulás. A városi tanács tagjai Asztalos Sándort a végrehajtó bizottságból visszahívta és helyébe Bácskái Tessek egy pillan­tást vetni a képre. Rongyos ruhájú, ra­vasz tekintetű falus; muzsikust látunk, „ihletett” környezet­ben. Madarak száll- dosnak, az égen fel­hők, a muzsikus tér­dén foltos a nadrág, hegedűjét hóna alá szorítja. A kép tehát alkalmas arra, hogy az igazi művészetet nem ismerő, képet alig látott embert megtévessze. De nézzük meg ér­tő szemmel ezt a ké­pet: Mit fejez ki a mu­zsikus tekintete? Sö­tét, gonosz ember ez, bizalmatlan, gyilko­lásra kész. Valami­kor így ábrázolták a rablógyilkosokat. Tar­tása, mint aki egy­szerre kétfelé indulna. A fej iszonyú nagy, A kép hangulata nem a faluvégét, hanem az alvi­lágot, a banditák világának han­gulatát idézi. Milyen gondolatok­kal fogott a festéshez a „mű­vész”? Ezek lennének a falu egy­szerű muzsikusai? Nem vérig sér­tő ez a feltételezés? Nem az em­ber meggyalázása ez? • Művészet ez? Egyáltalán érde­mes arra, hogy falra tegyék? Kü­lönösen miután a színeket is meg­nézi az értő szem. Rikító festé­kek, vásári, közönséges, tehetség­telen mázolás. Miért van hát falon? Gyö­nyörködtet? Nem. Elképeszt. Sért. Sért többi társaival együtt, a „gyönyörű tájakkal”, és más „alkotásokkal” együtt ott, ahoi pedig sokan megfordulnak. Hol? Az egyébként kitűnő konyhájú balkányi étteremben. Kik szerzik be ezeket a giccse- ket? Milyen pénzt fizetnek ér­tük? Ki dönti el, hogy tűz he­lyett a falra, rámaba kerüljenek? Tessék csak megnézni a képet, és... bizony, nagyon szomorú do­log ez. S.— (Foto: Hammel) Közadakozás egy olimpiai bajnok számára Sokat javult a váron általános köztisztasági helyzete ^az, sok meg a panasz a Vá­rosgazdálkodási Vállalat munká­jára — elsősorban a szemétki­hórdás rendszertelensége miatt •— mégis fejlődést jelent, hogy a zárt szemétgyűjtő autók mellékét Antal tanácstagot választotta meg vb taggá. Ezen az ülésen került sor a végrehajtó bizottság kiegé­szítésére. Murczkó Károly és Dankó András tanácstag elvtár­sakat a vb tagjaivá választották. A tanácsülésen még több in­terpellációra válaszoltak. Sverre Stenersen norvég olim­piai síbajnok „civilben” egy sportszerüzlet tulajdonosa. Az üzlet nemrégiben a tönk szélére került és már-már be kellett vol­na zárni, amikor „közadakozás­sal” segítettek a tulajdonoson. A norvég televízió adta meg a külö­nös közadakozáshoz a kezdemé­nyezést, Megmagyarázták, hogy Sverre Stenersen rengeteg idői szentelt az edzésnek és emiatt képtelen volt üzleti ügyeit meg­felelően vezetni. A norvég sport- kedvelő közönség úgy látszik be­látta az indokolás jogosságát él jelentős összegek gyűltek ossz« a többszörös világbajnok seanálá sára. I Hogy mi a g'ccs ,v 1 Minőségi Textilruházati Vállalat (helyen tartanak hetenként orvo­si rendelést, legtöbb esetben gyermek szakorvossal. A csecse­mőhalandóság leküzdésében fon­tos helyet foglal el az anyatej­gyűjtő állomás, az intézeti szü­lés. Sikerült elérni, hogy szülések 80—90 százaléka már kórházban, míg a hiány- 1 zó 10—30 százaléka szakfel­ügyelet mellett történjék. A gyermekek egészségére három iskolaorvos is vigyáz. Bölcsődei hálózatunk kiépítése 1953-ban in­dult 35 ággyal. A város jelenlegi nyolc bölcsődéjében már 414 gyermekre vigyáznak. Hatékony a munkásszállások, diákotthonok, tömegszállások általános tisztasá­gi vizsgálata. 1960-ban Nyíregy­házán sokezer ilyen vizsgálat történt. Hetenként kétszer el­lenőrzik a hetipiacokat, míg évenként kétszer a közkutak és más vízvezetékek vizét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom