Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-13 / 85. szám
Amiből mindenkinek haszna van Szerződéskötési tapasztaltatok a tiszadobi Táncsics Tsz-ben Sikerrel zárta kapuit az élelmiszeripari műszerkiállitás Nyíregyházán választ. A szövetkezet vezetősége úgy javasolta, hogy térítés nélkül adja ki a csirkéket, száz csibe után fél mázsa csibetápot és fél mázsa kukoricát ugyancsak ingyen kapnak a tagok. Száz csibéből — tíz százalék elhullást számítva — negyvenöt darab, kereskedelmi követelményeknek megfelelő árubaromfit ad vissza a tag a szövetkezetnek. Minden leszerződött hízónak való sertés után két mázsa szemestakarmányt ad a szövetkezet a tagodnak állami áron. Ha ezek ismeretében egy rövid számvetést csinálunk, például a baromfi esetében, kiderül, hogy ez bizony olyan „üzlet”, amelyiken valóban mindenki nyer. íme, egy nyers példa: Száz naposcsibe fél mázsa csibetáp és fél mázsa kukorica értéke kereken hatszáz forint. Ezt adja a szövetkezet a tagnak. Kilencven árucsirke értéke ezernyolcszáz forint. Ennek a fele a szövetkezeté, amiből háromszáz forint a tiszta haszna, A tag ki- lencszáz forint értékű — negyvenöt darab — baromfi tulajdonosa lesz. Mellékkeresetnek ez, a család valamelyik tagjának^egyéb háztáji elfoglaltsága mellett, nem megvetendő. Ez hát a titok a tagok személyi érdekét nézve! De a másik, az sem lényegtelenebb; a termelő- szövetkezet. de a háztáji gazdaságok is teljesítik a rájuk eső húsáru tervet s a közös áruterv teljesítése esetén mindnyájan újra részesülnek az állam által nyújtott hitelkedvezményből. S úgy lehet, hogy a tavalyihoz hasonlóan ebből a forrásból az idén is biztosítják egy másik száz férőhelyes istálló felépítésének költségeit. Ezeket értették meg a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai saját maguk és a közösség javára! S. A. Vetik a napraforgói Szombattól szerdáig volt nyitva a nyíregyházi Postás Otthonban megrendezett élelmiszeripari műszerkiállítás, melyet a Mező- gazdasági- és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Nyíregyházi Csoportja és a Műszer- és Iroda- gépértékesítő Vállalat rendezett meg. Szombat délután és különösen vasárnap tekintették meg sokan a kiállítást. Négy nap alatt mintegy hatszáz ember, — főként mérnök és technikus — látta. Hétfőn délután Kaffka Károly, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet Mérési és Szabályozástechnikai Osztályának vezetője tartott tudományos előadást 8 hőmérsékletmérés, regisztrálás és szabályozásról. Kedden Szallai Lajos, az intézet tudományos munkatársa tartott előadást a relatív páratartalom- j mérés, regisztrálás és szabályozás, valamint levegőszennyeződés mérésről. Mindkét előadást mérnökök és technikusok hallgatták meg nagv érdeklődéssel. Dr. Bán Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Műszeripari Szolgálatától tanácsadást végzett az előadások alkalmával. A kiállítás vendégkönyvébe beírt véleményekből kitűnik, hogy megyénk műszaki szakembereinek nagyon tetszett a rendezés és szívesen tanulmányozták aj legkorszerűbb élelmiszeripari műszereket. A dohányfermentáló j vállalat, mintegy hat műszer I megvásárlását jelentette be.. Még ] több vállalat adott le megrende-j lést. Az ujfehértói Vörös Hajnal Tsz-ben mintegy 100 holdon termesztenek az idén napraforgót. Tervük holdanként 7 mázsás termés. Képen: Makká ndi József traktoros UTOS-ra szerelt vetőgéppel végzi a vetést. Nem tagadható, a főcímben lévő fogalom régen nem létezett. Valamikor ekként szólt a társadalmi „törvény”: „Nincs olyan haszon amiből valakinek — a másiknak kárja ne legyen”. De az ilyen „igazságok” mindinkább a múlté lesznek, mert az igazságokat magunk csináljuk magunknak, De menjünk sorjába! A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet — állati termék és húsértékesítési terve száz holdanként száztízezer forint! — rájött, hogy a terv teljesítéséhez mintegy félmillió forint értékű húsáru hiányzik. Ez pedig, így nem maradhat, mert az áru terv túlteljesítés tavaly egymillió forint körüli „ingyen-hasznot” hozott a közösségnek, s ezt az idén sem dobhatják el maguktól. .. Előbb a szövetkezet elnöke, párttitkára és íőállattenyésztöje dugta össze a fejét: valamit tenni kell. Kiderült; hatvanezer darab baromfival tudják a tervelőírást teljesíteni. Ez nem jelentett mást. mint azt, hogy minden tsz- családnál száz darab baromtit kell a háztájiban felnevelni. Elkészítették a javadalmazási tervezetet. Azonban, mind többen tudtak már a dologról, és megoszlottak a vélemények. Végül így alakult a jelszó: száz baromfi, vagy egy hízott sertés átlagban, családonként. A tervezetet megvitatta a pártszervezet, a szövetkezet vezetősége. Még a politikai foglalkozásokon is ez volt a fő téma. A legszélesebb, közvetlen kapcsolatot a munkacsapatok vezetői tartották a tagokkal. s pár nap múlva jelentkeztek is az első eredmények. Az eredményről — amely nap mint nap változik —. csak annyit, hogy hétezer darab csibét már kivittek a tagokhoz, húszezer darab körül van az eddigi igény, és napi 4—600 darabbal nő. Sertésből száztízet szerződtek le. kétszáz sertés hizlalását vállalták eddig, s naponta hét-nyolc újabb jelentkező van. A gyümölcs- és szőlőtermelő brigád tagjainak már több mint ■ a fele vállalt baromfinevelést. vagy sertéshizlalást. A vezetőségi „tagokon túlmenően, egyszerű brigáddolgozók közt is van több olyan, mint például idős Bollók Sándor, aki ötszáz csibét, Mihái- csik János, aki négy hízót, az öregségi díjas Koleszár György egy hízó és száz csirkét vállalt, illetve szerződött. Mi a titka, a mozgató rugója ennek a nagy érdeklődésnek? Erre az anyagi érdekeltség figyelembe vétőié adja meg a Befejeződött a fásítás hónapta, több mint százezer csemetét ültettek ef a tavaszi idényben A fásatok az ■ idei tavaszon jól kihasználták ■ a kedvező lehető- ' .'égeket, s a tanácsi, valamint a | termelőszövetkezeti területeken több mint háromezer hektárt fásítottak, százezer csemetét ültettek el. A Duna-Tisza közén. Baranyában és az ország több más területén nemcsak a tavaszi, hanem az őszi tervet is teljesítették már. A KISZ fiatalokon és az úttörőkön kívül nagy segítséget adtak a Hazafias Népfront járási és községi bizottságai is. A tapolcai és a keszthelyi járásban például minden .községben akcióbizottság irányította a bel- és külterületi fásításokat. Zalavárcai a népfront kezdeményezésére ötvenezer csemetét: ültettek el. Benkc Mihály szövetkezei dolgozó paraszt úloinzárolt, t Szovjetunióból kapott kraszno dári, minőségi napraforgó maggal tölti lel a ve tógép tartá jait az ujfehértói Vörös Haj nal Tsz-ben. 24 500 dohár e«i béliedért Egy New York-i árverésen 24 500 dollárért kelt el a „Fekete j Honduras” nevű bélyeg, amely mindössze négy példányban készült, s csak egy maradt fenn belőle. FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 42. — Te tán azt hitted — felelte a professzor, — hogy amikor az ember virágokra gondol, akkor az agyban rózsák meg ibolyák jelennek meg s ha az ember egy birkanyájat lát, akkor kis báránykák ugrálnak a fejében? Min csodálkozol annyira? Azon, hogy a gondolkozás folyamata egyáltalán nem hasonlít a gondolat tárgyához? Hiszen ez egészen természetes. Tudod mit látnál, ha a koponyába vágott ablakon át bepillantanál egy dolgozó agyba? — Sejteket... , — De ha olyan erős nagyítót használnál, hogy az atomokat is láthatnád, meglátnád a mindenfelé szerteágazó fehérjehálózatokat s közöttük láthatnál száladon úszni más fehérjéket, aprókat és íagyobbakat. golyó és cérnaszál alakua- kat, meglátnád, hogy a már meglevő molekulák erőterében hogyan születnek újabbak, más molekulák viszont hogyan hasadnak széjjel s lövellnek ki elektron- felhőket, amelyek az erjedésekből alakuló láncokon haladnak végig... S mit jelein mindez? A villamosizzóban az árain a negatív saroktól a pozitív felé fut, az éló sejtben pedig a tápanyagokból, mint például a cukorból vagy zsiradékból átvett elektronok az oxigén felé folynak. így keletkezik a víz és a széndioxid. A mindennapi életben ezt a folyamatot égésnek nevezzük. Az izzólámpában az áram egy fémhuzal helsejében halad folytonos áramlással, ezzel szemben a sejtben a folytonos huzal helyett ott van a fehérje- testek láncolata s azon vonulnak az elektronok, úgy, hogy egyik láncszem továbbítja őket a másiknak. Ez a lánc a légzési erjedésekből alakul ki. Ezek a vasatom köré szerelt fehérjegyűrűcskék fogják fel és lökik tovább az elektronokat néhány ezerszer másodpercenként. A sejt úgy működik, mint az elektrokémiai dinamó s több tízezer voltra rúgó potenciálkülönbségeket vált ki. -. Az ilyen sejtek milliói réteggé kapcsolódnak össze, a rétegek alkotják a tereket, ezek pedig a vetítő gócpontokat és sávokat, amelyek az alapharmonikus és felharmonikus összetevők útján érintkeznek egymással s ez az egész szédítő felépítmény tele örvénylő és változó, de mégis összefüggő áramok játékával, akár a zene. ez az egész — a lélek... Ez megy végbe a fejedben, amikor a virágokra gondolsz, amikor az eget, a felhőket nézed... Az agy és a Marax hasonlósága nem az épületanyag hasonlóságában. nem az alkatrészek elrendezésében, hanem az áramok és csakis az áramok hasonlóságában áll. — És a Marax... a Marax mindent tud? — kérdezte a kisfiú, égő arccal s közben meddő kísérletet tett, hogy fejlebb kapaszkodjék a pultra. Csandraszekár fekete szeme elmosolyodott. — Mindent bizonyára nem tud. — Nem így akartam mondani.,.. A gép egyedül, emberek nélkül, ki tudna gondolni valamit? Csadraszekár megrázta a fejét. — Azt akarod kérdezni, hogy a gép feleslegessé teszi-e az embert? Soha. Ez épp olyan, mintha azt mondanád, hogy a zongora feleslegessé teszi a zeneszerzőt. A gép magától semmit sem tehet. A gép csak rendkívüli módon megnöveli a lene- tőségeinket azzal, hogy utat nyit nekünx olyan kérdések felé, amelyek olyan matematikai dzsungelén vezetnének át, hogy megfejtésükhöz régen egy egész emberi életre lett volna szükség. De ennek ellenére sem mondhatjuk, hogy a gép „okosabb” az embernél. Igaz, hogy több ismerete van, mint bármelyikünknek, de el ne felejtsétek, hogy a mi emlékező szervünk nemcsak az agyvelőnk, hanem lényegileg a könyvtárak, a fényképek, a gyűjtemények, okmányok stb. is. A gép tehát nem okosabb az embernél, csak gyorsabb. Ennek ellenére jóval mögötte áll az élő agynak. Hogy miért? Megpróbálom megmagyarázni. Hogyha a tetszés szerint választott nehéz feladat megoldása egyáltalán lehetséges, akkor fel lehet építeni egy olyan hatalmas gondolkozó gépet, amely azt meg is tudja oldani. De a gép legfőbb hiányossága az, hogy csak a megfogalmazott feladatot tudja megoldani. Mert ha a feladatot megfogalmaztuk, azzal tulajdonképpen a munka felét már el is végeztük. Sőt gyakran a munka oroszlánrészét, amint a tudomány története bizonyítja. Egy találmány, mondjuk a gőzgép alapelvét megérteni nagyon könnyű, csak éppen feltalálni volt nehéz. Micsoda mesterség például venni egy vákuumcsövecskét, egy Ruhmkorff-íéle induktort és megismételni Röntgen kísérletét? De az X-sugara- kat felfedezni, új jelenségek után kutatni és felfedezni az őket szabályozó törvényeket, ebben rejlik az egyes lángelméknek és az emberiség haladásának titka. S
