Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-13 / 85. szám
Pilótákból űrhajósok MHycn egészségügyi kísérletekre van szükség m űrkutatás emberi feltételeinek kidolgozásához? A repülők készülnek a világűr meghódítására. Komoly előkészületek folynak az űrrepülés emberi létfeltételeinek kidolgozására. 18—20 kilométeres magasságban úgy tűnik, hogy az égitestek, a Hold-, a Mars-, a Vénus távolsága éppúgy, mint a Fold alapjától számított magasság — igen nagy. Ez igaz is, viszont ebben a magasságban már hasonló létfenntartási körülmények uralkodnak, mint 3—■ 4000 ezer kilométer magasságban, ezek szerint a sugárhajtású repülőgépek- pilótáiból szinte egycől- egyig megfelelő „űrutas” válna. a karok mentén gumitömlők húzódnak, melyek speciális szalaggal vannak erősítve a ruhához. Most már csak egy kérdés van, hogyan működik az ilyen „kompenzációs öltöny”? A gumitömlők végei egy oxigén palackhoz kapcsolódnak, s a tömlőket feszítő gáz eredményezi a szalagok összehúzódását. így a védőruha teljesen összeszorítja a testet. 20—22 kilométer magasságban, ahol már a mellkas nem tudná elviselni a test belsejében lévő oxigén és a külső igen ritka légnyomás közti óriási különbséget, — az öltöny szorítása egyenlíti Nyíregyházi dolgozók Gagarin őrnagy történelmi jelentőségű űrrepüléséről Amikor a rádió megszólalt, megállt a munka is a nyíregyházi hivatalokban, üzemekben. Minden dolgozó feszült figyelemmel hallgatta a készüléket, a csodálatos bírt, lázas izgalom lett úrrá szinte percek alatt az egész városban. AM nem hallgatta ara- diót, értesült a többiektől. Futótűzként terjedt a szenzáció híre. — Hallottad? Fent van az ember az ürben_ — adták szájról- szájra a szovjet tudomány diadalának hírét, sokan hitetlenkedve csóválták a fejőket, s rohantak a legközelebbi rádiókészülékig, hogy személyesen meggyőződjenek a hír valóságáról. Az utcán népes csoportok vitatkoztak hangosan, erről beszéltek az üzletekben is. Nemesük a technika ««ódája . . . A nyíregyházi Textilruházati Ktsz-nél is akkor kapcsolták be a készüléket, amikor az utcáról robbant be valaki a szenzációval. A hangszóró már az őrnagy sikeres visszaérkezéséről közölte az örömhírt a műhelyekben. Pár pillanatig döbbent csend, majd hangos lárma, az öröm és csodálat lelkes szavai töltötték be az üzemet. Mikor a hír első láza kissé lecsillapodott, Leviczki György szabász így nyilatkozott Gagarin őr; nagy hőstettéről: — Az utóbbi időben a sajtóból mái1 érezhető volt, hogy a szovjet tudomány újabb meglepetésre készül. Mégis váratlanul ért a dolog, nem gondoltam volna, hogy ilyen hamarosan bekövetkezik az ember Űrrepülése. Én gyermekkoromban 30 fillérért jártam harangozni, s mindig alig vártam, hogy a templomtoronyból visszaérjek a földre. De milyen érzés lehetett az űrben repülni? Hallatlan bátorság, merészség és akaraterő kellett Gagarin őrnagynak, hogy a világon elsőnek a bizonytalan űrbe repüljön. Gagarin őrnagy hőstette nemcsak a technika csodája, hanem a szovjet emberek nagyszerűsége is... Boldog vagyok, hogy olyan korban születtem, amikor az ember meghódítja a világűrt... Nagyon örülök . . . Boros János elvtárs, az 53. sz. AKÖV művezetője így nyilatkozik: — Nagyon meglepett a szenzáció, és először nem is akartam elhinni a dolgot. Mi, akik gépekkel foglalkozunk állandóan, ismerjük a technikáját, jól tudjuk, hogy naponta újabb és újabb technikai csodák születnek az emberi erő, tudomány diadalaképpen, de erre nem mertem szállítani. Nem mertem számítani arra, hogy ilyen hamar eljut az ember az űrbe. S a szovjet őrnagy nemcsak eljutott, hanem sikeresen vissza is tért az űrből, csak akkor bocsájtottak embert fel, amikor az eddigi kísérletek során biztosították az épségben való visszatérését. Még is hallatlan bátorság kellett az első űrrepüléshez. A magam részéről nagyon örülök annak, hogy szovjet ember jutott elsőnek a világűrbe, mert ez az egész világ előtt bebizonyította a szocializmus erkölcsi, technikai fölényét. örülök és büszke vagyok... Leküzdötték xx akadályokat A Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanárait és diákjait is egyaránt lázba hozta az űrrepülés híre. A tanári és klubszobák megteltek a rádióhallgatókkal majd a diákok valósággal megostro- moiták kérdéseikkel a tanárokat. Lakatos István tanár elvtárs, az ismert fizikus közelebbről is foglalkozott az űrrepülés fizikájával, — de mint közli — őt is meglepte a szovjet tudomány gyorsasága: — Vártam már ezt az eseményt, hiszen látszott a kísérletekből, hogy a Szovjetunió megoldotta már a problémát. Azonban mégsem gondoltam volna, hogy ilyen hamar... — Milyen fizikai problémákat kellett Gagarin őrnagynak leküz- denie? A pilóta, mint űrhajós. — Milyen élettani körülmények adóinak a kozmikus térben? — érdeklődik az újságíró. — A kutatások javarésze azon káros következményekkel függ össze, amelyek magasabb lég- rétegekben a leginkább előfordulnak. Öt kilométer magasságban például a földinek felére csökken a légnyomás, s a levegő olyan ritka, hogy még a különleges oxigén-készülék sem elég. Tehát az oxigént nyomás alatt kell adagolni, mivel e nélkül hiányos lenne a vérben a szükséges mennyiség ellátása, mely rosszullétet és a későbbiek folyamán halált okoz. Az első fiziológiai „fal” tehát: az oxigén- haitár. Sok kísérletet végezitek annak .negállapítására, hogy mi módon reagál az emberi szervezet bizonyos nyomások alatt történő légzés közben. A kísérletek lehetővé tették, hogy kidolgozzák az oxigén-adagolás speciális rendszerét, a bizonyos magasságokban szükséges légmennyiség és nyomás megállapítását. Ez az úgynevezett oxigén-étlap lehetővé teszi a hosszabb tartózkodást a magasabb légrétegékben. A magasság minden egyes kilométerével erősen csökken a nyomás, így a Földtől 18 kilométerre a víz már 36,9 Celsius foknál forrásba jön — s éppen ilyen az emberi test hőmérséklete. Az a pilóta, aki a megfelelő biztonsági készülékek nélkül túllépné az első fiziológiai falat, kettős veszélynek tenné ki magát. A nyomás alatt adagolt oxigén szétszakítaná a tüdejét, a vére, valamint a testében lévő összes nedvei forrásba jönnének. Néhány évvel ezelőtt elkészítették az űrrepüléshez szükséges védőöltöny mintapéldányát. Sssilárd, nylonnal erősített pamutanyagból készült, s mint egy második bőrréteg simul a testhez. A bokától a vállig, valamint ki. A ruha különleges sisakkal van kiegészítve, mely szórósán körülveszi az egész fejet, tehát, mint kozmikus védőruha is szolgálhatna, mellyel rövid időre 30—35 kilométer magasságban is felSizállhat a pilóta. További ott- tartózkodása viszont csak különleges, - zárt fülkében lehetséges. Érdekes kutatások folynak a szervezet túlterhelésével kapcsolatban is. Hosszabb ideig való nyomáskülönbség tartós elváltoz- tatásokat okozhat az emberi szervezet egyes részeiben. Egy barna szemű, fekete hajú pilóta például a repülésiből mint kéksze- mű, szőke hajú férfi térhet visz- sza, s könnyen lehetséges, hogy a bőr színe is megváltozik. De nem mindig ilyen, lényegében ártalmatlan „kozmetikai elváltozásokra” kerülhet sor. A nyomáskülönbség nemcsak a légzésre, s a különböző szervezeti elváltóz- tatásokra gyakorol hatást, hanem a belekben lévő gázak tágulására is. A hasüregben egy nagyon érzékeny idegdúc van,, mely a belek összehúzódása, illetve nagymérvű kitágulása esetén átmeneti ájulást okozhat. Tehát az egyik alapvető tényező a pilóta helyes diétájának kidolgozása. Csak néhány alapvető kísérletet említettünk meg, amivel a kutatók foglalkoznak. Viszont a technika fejlődése egyre több, egyre újabb problémákat hoz magával. Több országban végeznek már kísérletet atomhajtású rakétagépekkél, melyek elérik a 40, sőt 50 kilométeres magasságot. Olyan problémák állnak elő, melyek eddig még ismeretlenek az űrrepülés örvösi feltételeit kidolgozó szakemberek előtt. S fellép a pilóták nagy ellensége, — a kozmikus sugárzás. De, mint tapasztaltuk, a Szovjetunióban már sikeres a „pilótahalál” elleni védekezés. Gyümölcsöző a megelőzésre irányuló kutatómunka. — A legtöbb ember azt mszt, hogy a nagy sebesség jelenti ae űrrepülésnél az emberi szervezetre a legnagyobb veszélyt. Nem, hanem a gyorsulás veszélyes, amivel a rakéta induL A szovjet tudománynak meg kellett oldania a fokozatos gyorsulást. A súlytalanság állapotának veszélyeit már korábban megoldották, azonban a nap sugárzásának veszélyei még mindig megmaradtak. A nap sugárzásai nem egyformán erősek. A szovjetek tudták, mikor kell fellőni a rakétái« a nap felületi viselkedéseinek törvényszerűségeiből. A legna- gyob problémát a leszállás megoldása jelentette. Egyrészt rövid idő alatt kellett lefékezniük a másodpercenként 8 kilométer« sebességgel száguldó berendezést, másrészt különleges hőszigetelő anyagokra volt szükség ahhoz, hogy a kabin hőmérséklete ne emelkedjék, mert ami ilyen nagy sebességgel mozog, a levegővel való érintkezéskor, a súrlódás következtében felizzik, leég. — Még csak azt szeretném mondani, hogy ennek a kísérletnek óriási, történelmi a tudományos jelentősége, hiszen az eddig felküldött műszerek helyett most maga az ember tudja sokoldalú megfigyeléseit közölni a világgal. Eddig csak az űrhajózás küszöbén álltunk, most azonban átléptük ezt a küszöböt... Ezrek és ezrek beszédtémája megyeszerte most az Űrrepülés. Találgatások, a jövőre vonatkozó kérdések kerülnek porondra, egy azonban biztos: mindenki örül a sikernek, s az első emberi űrrepülés után várják a továbbiakat is.., sy. t gy. Em berek! Vilá&n%en%áeió!... — Szovjet emberrel űrhajó van a világűrben!. — ezzel a felkiáltással futott a szerelőcsarnokba Homoki elvtárs, a mezőgazdasági gépjavító vállalat párttitkára. Egy pillanatra megállt a kezekben a szerszám, elcsitultak a gépek. Aki csak tehette, körülvette a hírhozó embert és ámulva hallgatta a rádió által közölt világszenzációt. Mikor történt? Hogy hívják az űrhajóban lévő embert? Hol van most az űrhajó? Életben van-e az űrhajós?... Ilyen kérdésekre kellett Homoki elvtársnak válaszolnia, aki mindent elmondott, amit tudott. Aztán egészen másképpen ment tovább a munka: a munkások a szenzációról beszélgettek. Vidámak voltak, örültek a szovjet tudósok fáradozását koronázó sikernek. Felhőátvonulás Várható időjárás csütörtök estig: felhőátvomulások, főként az ország nyugati, északi részein íeewée eső. Mérsékelt, időnként élénkebb északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 16—21 fok közölt; Én az újságot böngészgettem, a fiam pedig az új bélyegjei és szalvétái között rendezgetett. Egyszóval kényelembe helyezve magunkat, élveztük az este örömeit. — Fiacskám, hozz egy kanna szenet, — szólt a feleségem némi lelkiismeretfurda- lás közben a játékban elmerült gyerekhez. „Életrenevelés, politechnikai oktatás” — jutottak eszembe a sokat hallott szavak. Ám a fiú fülebotját sem mozdítja. — Nem hallottad, mit mondtam? — Pszt, híreket mondanak — intett fejével a rádió felé. — Meghallgatom, mi van a szovjet örnagy- gyal. Micsoda klassz A gyerek ember az o Gagarin — csillog a szeme. A gyerek érdeklődésének örülni kell. Egy-egy aggódó pillantást vetve a készülő vacsorára, türelmesen várok. De bíz, a gyereket érdekli a jelentés, a kommentár, sőt a tudományos előadás is. — Na, de most már! — csattantam fel. Ám ő megint pisz- szegni kezd. — Most jön újra a jelentés. Különben is te következel, én már hoztam egy kannával. — Elég volt, — kiáltottam — szedd a. lábad és indulj! — így nem lehet gyereket nevelni, — pityeregte el magát a fiú. Azt hiszed, még mindig a te idődben vagyunk, a régi rendszerben? Kiabálással csak durva lelkűvé, makaccsá teszel. A gyermeknek is van igazság érzete, — mondja és egész szakaszokat citál Dezsé- ritől. Én Makarenkóra hivatkozom. Ettől egy kicsit megszeppen. — Szóval így állunk? — néz rám gyanakodva. — Szóval meg akarsz verni? Tudod mi lesz belőlem? Egy szolgalelkű, kétszínű fráter! A tűzhelyben lassan kialszik a tűz. Mit tehetek, felkaptam a kannát és le a pincébe. (kéjé) S valahányszor újabb részleteket közölt a rádió, nyomban továbbították a munkásokhoz a híreket. f)römt«I síró. aggódó asszonyok A nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál a világszenzáció hírének hallatára felcsattant asc éljenzés és taps a munkásasszonyok között. Abbahagyták a munkát, úgy hallgatták a rádiót. Sokan sírtak az örömtől, megható- dottságtól, aggódva várták, hogy az űrhajó utasával épségben, szerencsésen földet érjen. A gyár dolgozói táviratot küldtek a budapesti szovjet nagykövetségnek a szovjet tudomány és technika világraszóló győzelme alkalmából. A táviratban kifejezik többek között: „Büszkék vagyunk arra, hogy az emberek évezredes álmát, az ember feljutását a világűrbe barátunknak, a Szovjetuniónak, tudósainak és mérnökeinek sikerült valóra váltam” A világűr Kolumbusza A nyíregyházi Állami Arurtaa- ban délelőtt 9 óra előtt már minden áruházi dolgozó tudomást szerzett a világszenzációról. Árusítás közben szájról-szájra járt a hír s a vevők is tudomást szereitek róla. Egyesek kétkedéssel fogadták a hírt, legtöbben viszont így nyilatkoztak róla: „Az előzetes sikerek és hírek alapján biztosra lehetett venni, hogy a Szovjetunió éri el az első sikert aa embernek rakétával történő űrrepülésben”. „Büszke lehet *á a Szovjetunió, hogy szovjet ember a világűr Kolumbusza?” Az áruház dolgozói is diiMMh táviratukat a szovjet nagykőbe* ■ séghez, melyben gralwtohwk * világsikerbe* 3
