Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-29 / 99. szám
Tiltakozó mozgalom Latin-Amerikában az Egyesült Államok agresszív tervei ellen NEW YORK, (TASZSZ): Latin-Amerikában egyre erőteljesebben kibontakozik a tiltakozás az amerikai kormány Ku- ba-ellenes agresszív politikájával szemben. Az Ultima Hóra című chilei lap vezércikkében rámutat, hogy a Kubával való szolidaritás ma a chilei nép legelső kötelessége. A lap hangsúlyozza, hogy még nem vonult el a Kubát fenyegető veszély. Az amerikai hadihajók még mindig a kubai partok közelében tartózkodnak és az ag- resszorok.még nem nyugodtak bele vereségükbe. A Chilei Népi Akció Frontja, amely több politikai pártot egyesít, nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány agresszív állásfoglalása „sérti a nemzetközi jog normáit és kiváltja az egész civilizált társadalom elmarasztaló ítéletét, mert veszélyezteti a világbékét és a békés együttműködést.” Sao Pauloban. tüntetők ezrei vonultak fel a város utcáin ünnepelve a kubai népnek az agresszo- rok felett aratott győzelmét. A tüntetés résztvevői ezután az amerikai konzulátus elé vonultak és levelet nyújtottak át Kennedy elnök részére. A levélben elítélik az Egysült Államok Kuba elleni agresszióját és teljes támogatásukról biztosítják a kubai forradalmat. Rio Dé Jareiroban tömeggyűlést tartottak a kubai forradalommal vállalt szolidaritás jegyében. Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt főtitkára beszédében kijelentette, hogy Latin- Amerika népeinek meg kell akadályoznak, hogy kormányaik támogassák a Kennedy által ismerteti agresszív terveket. Prestes megállapította, hogy a kubaiak győzelme „csak a harc kezdete és a népnek minden erejét latba kell vetni, hogy a brazil kormány ne hátráljon meg Washington előtt.” Efian Ruis Caro perui parlamenti képviselő nyilatkozatban jelentette ki, hogy „a perui nép döntő többsége támogatja a kubai forradalmat”. Elmondotta, hogy amikor megérkezett a Kuba elleni intervenció híre, Peru különböző városaiban spontán népi gyűlésekre került sor. Nagygyűlések és tiltakozó tüntetőnek voltak Argentínában. Panamában és más latin-arríferikai országokban is. ' Összeütközőit két amerikai hadihajó New York, (TASZSZ): A Virginia állambeli Norfolkból, április 27-én a Karib-tengeren összeütközött a hatvanezer tonnás amerikai Independence repülő- gépamyahajó és a Diamond tizenötezer tonnás hadihajó. Az összeütközés következtében a Diamond léket kapott és a hajófenék két rekesze megtelt vízzel. A sérült hajó a Kubában lévő Guantanamo amerikai hadi- támaszpont felé vette útját. Befejeződött a foglyot ejtett kubai ellenforradalmárok társadalmi kihallgatás« HAVANNA, (TASZSZ): Havannában befejeződött a foglyul ejtett kubai ellenforradalmároknak, az amerikai imperializmus bérenceinek nyilvános kihallgatása. A Kubatllenes bűnös expedíció több mint ezer résztvevője állt április 26-án este az ország népének ítéloszéke elé. A havannai Sportcsarnok óriási termében a kubai újságírókon kívül Fidel Castro miniszterelnök is részt vett az ellenforradalmárok kihallgatásában. Megcáfolhatatlan tényekkel és érvekkel zúzta szét az imperializmus bérenceinek minden olyan próbálkozását, hogy mentegessék az amerikai vezető körökkel együtt elkövetett bűntetteiket. Kubán kívül egész Dél- és Észak- Amerika fültanúja lehetett ennek a szokatlan vitának, amelyet Kuba nagyteljesítményű rövid- hullámú adóállomása is közvetített. — Semmi titkolni valónk nincs 360 ezer forint nyereségrészesedést osztottak ki a képjavító Vállalatnál 1960-ban a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat évi tervét 108,1 százalékra teljesítette, a termelékenységi tervet 6,9 százalékkal, az eredménytervet pedig 5,6 százalékkal teljesítette túl. Ezek alapján fizethetett ki tegnap a vállalat dolgozóinak 360 ezer forint nyereségrészesedést, ami több, mint három heti fizetést jelentett minden dolgozónak. A nyereségosztó gyűlésen hét dolgozó kapott hűségjutalma c: Szabados Miklós, Homoki Sándor, Kéri Béla, Horváth Sára, Kovács János, Cselovszki László és idős Fúrták Ferenc. A kifizetés alkalmával a vállalat dolgozói közül 184 váltott takarékbetétkönyvet, összesen 110 ezer forint összegben. Jutalomosztás a Városgazdálkodási Vállalatnál Tegnap ünnepséget tartottak a nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalatnál. Szakács József, a vállalat igazgatója tájékoztatta a dolgozókat az elmúlt évi jó eredményekről. Megdicsérte a legjobbakat, és összesen 94 ezer forintot osztott ki a jó munka jutalmául. — nemes — a MöV közleménye az iinneni vonatforgalomról Ä MÁV Nyíregyházi Állomás- l'őnökscge értesíti az utazóközönséget, hogy az ünnepi vasúti forgalom idején a következő vonatok és mentesítő vonatok közlekednek Budapestre: április 29-én: gyorsvonat indul 4,35 perckor, személyvonat 7,40 perckor, gyorsvonat 9,19 perckor, 16,50 perckor. Május 1-én: személyvonat 7,40kor, gyorsvonat 9,19-kor, gyorsvonat 15 órakor, 16,50-kor. személyvonat 20,15-kor. Május 2-án: 4,35-kor. 9,19-kor, 16,50-kor gyorsvonat, és 20,15 órakor személy- vonat indul. Az ezek mentesítő vonatok a menetrendszerinti vonatok előtt 20—30 perccel korábban indulnak. . a kubai nép, a világ előtt, — hangsúlyozta Castro — mert kormányunk a nép véleményét fejezi ki, mert az igazságért harcolva került hatalomra és az egész nép támogatását élvezi. A foglyúl ejtett ellenforradalmárok többnapos társadalmi kihallgatásának anyagait részletesen ismertette a kubai sajtó. Ezek az okmányók az egész világ előtt bizonyítják az amerikai imperializmus latin-amerikai bűnös gyarmatosító politikáját. 41 kinek BÉKE MOZI: Négyen az árban. Űj magyar film. Előadások kezdete: fél, 5, lel 7 és fél 9 órakor. DÓZSA MOZI: Sorsok állomása. Magyarul beszélő szovjet film. Előadások kezdete: 4, 6: és 8 órakor. 8©SKIJ MOZI: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Mikszáth Kál- *máh híres regénye magyar filmen. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Nagy kék országul. ' Színes, olasz—francia—nyugatnémet filmprodukcié. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Ameri kas magyar mondta nem is oly rég itthonjárta- kor, hogy „náluk milyen jó világ van.' Alig lehet megkülönböztetni a munkást a milliomostól. A munkás is autón jár, a milliomos is. Minden harmadik családnak van saját gépkocsija, négy család közül háromnak televíziója, szinte minden otthonban van háztartási gép, hűtőszekrény rádió... Mi ez, ha nem jóléti állam? Következésképp nem is kapitalizmus, nem is a szörnyűséges társadalmi életforma már az, hanem kész kommunizmus. Vagy ha mégis ragaszkodunk a régi elnevezéshez, akkor valamiféle: népi kapitalizmus.,. így lelkendezett, s nagy halom fényképet húzott el: az pgyiken áramvonalas kocsi díszelgett. Élő, meghökkentő bizonyítéknak szánta, s csak pislogott, mikor hallgatói nem ké- pedtek el. „Pedig, látjátok, én csak egy munkás vagyok, nem is a legjobban kereső munkás” — vetette be bombának szánt érvét. De a rokonság, az érdeklődők többsége semmi élénkséget nem tanúsított. Néhányan ugyan elkezdtek áradozni arról, hogy Amerika földi paradicsom, bár mentek volna ki ők is, mikor lehetett, de a zöm másképp vélekedett. S mikor nevek is elhangzottak, hogy ez is kiment Amerikába, az is, és nyomuk veszett, nem küldtek sem csomagot, sem levelet, nincs a nevük a meggazdagodók között sem — valóságos bábeli zűrzavart tört ki. Mindenki tudott mondani „kitántorgottat”, aki a másfél millóyal együtt hajózott át a tengeren. És nem tért haza luxuskocsin, sem aranyporral a zsebében... — No, de ne gondold, hogy mi olyan stucc-emberék vagyunk — vetette át a szót, s az amerikáshoz fordult az egyik jelenlévő. — Jól tudjuk mi, menynyi kincs van Amerikában, gazdag ország, nem vitás. Szinte a földön hever sok helyütt a kincs, meg a földben. Az is igaz, hogy nem égette porrá annyi háború, mint minket. Az is, hogy odaát jobban megfizetik a munkásokat, mint más nyugati országokban. De mégLetortóztatások Algírban és Franciaországban Felrobbantották a zeraldai idegenlégiós tábort Párizs—Algír, (MTI): Pénteken a francia fővárosban bejelentették, hogy az algériai puccsban részt vett lázadó tábornokok felelősségre vonására De Gaulle elnök 9 tagú hadbíróságot nevezett ki. A bíróság ítélete ellen a vádlottak nem fellebbezhetnek. A francia rendőrség az anyaországban, és Algírban letartóztatásokat hajt végre. összesen négyszáz személyt tartanak őrizetben. Kétszázat Párizs térségében. A letartóztatottak között 15 katonatiszt is van. Algírban meghosszabbítják a napilapok megjelenési tilalmát. A katonai puccsot aktívan tár mogató 1. idegenlégiós ejtőernyős, ezredet pénteken a zeraldai táborból útnak indították Szidibel Ab- beszbe. A légiósok elindulásuk, előtt táborukat felrobbantották. Messmer hadügyminiszter hivatalosan bejelentette, hogy a légiós ezredet feloszlatják. Az ezred valamennyi' tisztjét fogolynak nyilvánították. Heves harcok Aujrola mezőgazdasági vidékén (MTI): Angolában tovább folyik a hazafiak fegyveres harca a portugál gyarmatosítók ellen. Mint Luandából érkezett tudósítások közük, a Bembe és Damba között levő mezőgazdasági vidéken heves harcok dúlnak portugál katonai egységek és angolai felkelők között. Lisszabonból Luandába érkeztek a portugál légió első osztagai-. Ezt a légiót a spanyol polgárháború idején alakították „a kommunizmus elleni küzdelemre” — közli a Reuter luandai tudósítója. Mocambiqueben tombol a portugál gyarmati terror. Mint a TASZSZ jelenti, a mocambiquei Nemzeti Demokratikus Unió uze- . netet küldött a gyarmatok felszabadulásáért küzdő mozgalom londoni központjának. A portugál hatóságok — hangoztatja az üzenet — megtorló intézkedésékét alkalmaznak a mocambiquei gyapot és cukornád ültetvények afrikai munkásaival szemben és. naponta százával tartóztatják tea bennszülötteket. Az említett mozgalom londoni központja az üzenetet továbbította az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez azzal, hogy az angolai helyzet kivizsgálására alakított bizottság terjesz- • sze ki működését Mocambiquern is. elfogták a sem ez a lényeg, nem erre akarok kilyukadni. Meg tudnád nekem mondani, mi az oka, hogy ezelőtt nálunk is kapitalizmus volt, nálatok Amerikában is — az is van! — a mi kapitalizmusunk mégsem adott olyan „jó életet” nekünk, mint a tiétek...? Miért? A kérdezeti szaporán takargatta állát és kereste a helyes feleletet: — Azért, mert Amerika gazdagabb. Amerika más... — kezdte, de a másik köbeszólt: — Nem azért, pajtás. Nem azért van neked autód, televíziód, hanem mert a te tányérodba raknak egy kicsit abból, amit másoktól elvesznek. Téged megfizetnek, meg is élsz belőle, de mindenki dúskál a jóban odaát...? Tényleg mindenki gaz- uag emberré válik egyik nap ról a másikra? Hogy élnek azok, akiknek nincs kocsijuk, rádiójuk...? A messziről jött vendég nem jött tűzbe, nyugodtan válaszolt, de hangján érzett az izgalom. — Nézd, valóban van nálunk munkanélküli is, néhány millió. De azok sem halinak éhen, kapják a munkanélküli segélyt, majd találnak munkát is maguknak... — s bizonytalanul hozzátette: reméljük... A bizonytalan szavak még jobban felbátorították a vitázó itthonit. Sebesen ostromolta a vendéget, elmondta, való igaz: Amerikában fejlett az ipar, a mezőgazdaság, viszonylag magas fizetést harcolt ki a munkásság, de ezt nem élvezheti mindenki, csak akinek munka jut. S akinek nem Jut, az miből él? Gyűrött újságot vett elő. melyben az állt, hogy amint lejár a munkanélküli segélyzés határideje, a munkanélkülit az éhenhalástól csak az a jelentéktelen mennyiségű élelmiszer menti meg, amelyet esetenként részükre bizonyos egyesületek juttatnak. A gyűrött lap, a vendég legnagyobb meglepetésére angolul íródott. Hirtelen eszébe sem jutott megkérdezni, hogy kerül ide a New York Post egyik száma. A vitézét nem lehetett megállítani, szavai valósággal tüzeltek, perzseltek. Belupját szélt az autorol, a televízióról és miegyébről is, arról hogy tényleg hozzá lehet jutni, de amint megszűnik a munka, megszűnik a részletfizetés is, és odavész az összeg, amit korábban fizettek és oda kell ad hi a kocsit is, meg a televíziót, a hűtőszekrényt... tfí — Minden esetre egy kis élelmesség, élhíákarás kell odaát... — próbálta átvenni a beszélgetés fonalát a new-yorki magyar. De amaz a torkára for:-‘ rasztotta a szót: te — Flelmesséj» ? Mondd ki, hogy el kell taposni a másikat, úgy érvényesül valaki odaát, vagy öt tapossák el előbb-utóbb, vagy nagy szerencse kell, de azt nem éri el mindenki... Azt mondtad, nálatok lassan minden munkás fehérköpenyes lesz. és. egyre ezek lesznek többen, ezek fognak dirigálni... És a hétmillió munkanélküli? Magad mön- tad, de itt áll az amerikai lapban is. és azok családja, összesen vagy 25—30 millió ember, azokból is úriember lesz? Mikor? Amerika tényleg jó, de mégse nektek találták azt ki, a gazdagoknak jó, nektek nem jó, én tudom innen... Az idegen végül is elvesztette türelmét, érezte, hogy sarokba szorították, hogy nem tud válaszolni meggyőzően, kifakadásából annyira tellett: — Te meg úgy beszélsz, mintha ott élnél? Hát ki jött odaát- ról, én, vagy te, ki ismeri jobban az ottani helyzetet...? — De mielőtt folytatta volna, az itthoni ember mérgesen leintette: — Tudod mit? — nézett a szemébe mélyen, majd felhajtotta kabátja újját. s egy jókora forradásra tette a kezét: — Ezt ott kaptam, odaat. Amerikában! Mert, ha nem mondtam volna, én megjártam azt a világot is, ezelőtt 30 esztendővel, és bolond tejjel, most 56- ban is, — másodszor. Most mégis itt vagyok. Nemcsak a honvágy miatt... Amaz zavartan tette tárcájába a fényképet, amivel eddig ott hadonászott, mint egy kártyalappal. Eltette, hisz érezte, elfogták a lapját... Páll G 2
