Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-29 / 99. szám
A ni un I» H versenyről — a «gyártástechnológia és a munka norm ál* felülvizsgálatáról — a törvényesség betartásáról tárgyalt az SZMT elnöksége Csütörtökön három fontos és időszerű kérdésről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Előzetes felmérések alapján értékelték a szocialista munkaverseny helyzetét, eredményeit és feladatait a megyében. 1958-ban a szocialista ipar termelése 7,2 százalékkal, 1959-ben 15.2 százalékkal, míg 1960-ban 30.3 százalékkal nőtt, 1957-hez viszonyítva. A dolgozók átlagos állományi létszáma közel 2300 fővel emelkedett. A munkások átlagos havi keresete 1325 forintról a három év alatt 1960-ra 1407 forintos átlagot ért el. Értékes felajánlások Az SZMT a második ötéves sokat. A tejipari vállalat 1,3 millió forint önköltségcsökkentésre tett felajánlást. A dohányfermentálóban 10 üzemrész felajánlása 626 ezer forint anyagtakarékosságból, továbbá a termelékenység emelkedéséből 692 ezer forint. A malomipari vállalat 890 ezer forint önköltségcsökkentést ajánlott fel. Hasonló értékes felajánlást tettek az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat, a Demecseri Burgonyakeményítő Gyár, az Építő és Szerelő Vállalat és más vállalatok. Az SZMT elnöksége megállapította, hogy az AKÖV-nél, a tisza- löki Vízierőmű Vállalatnál, valamint a helyiipari vállalatok többségénél javítani kell a versenyre mozgósító és . versenyszervező munkát. Valamennyi termelő egységnél növeljék a szocialista brigád cím, a kiváló dolgozó cím, a szakipa ifjú mestere cím, a kiváló traktoros cím és a kiváló újító cím elnyeréséért folyó versenyt, a különböző anyagtakarékossági, önköltségcsökkentési, tisztasági, munka- és életkörülményeket javító egyéni versenyeket. Növelni kell a gyártástechnológia és a munkaaermák leiiüvizsgálatáitasi ütemét kapacitás-felméréseket, normakarbantartásokat, a veszteségidő felméréseket. Az SZMT felhívja a vállalatok szakszervezeti bizottságainak figyelmét arra, hogy kísérjék figyelemmel az intézkedési tervben előírt határidőket. Megállapították, hogy az elkerülhető veszteségidők felmérése és felszámolása terén nagy szükség van az üzemi pártszervezetek és szakszervezetek támogatására, terv indulásakor, pártunk idevonatkozó határozata és a SZOT plénumának határozata alapján mozgósította a szakszervezeti bizottságokat az 1961 évi tervek túlteljesítésére. Az SZMT segítette a megye ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi egységeinél a verseny szervezését. Ezt követően 34 üzemben megvizsgálta az intézkedések végrehajtását. A vizsgálat azt tükrözi, hogy például 13 ipari vállalat az 1961 évre készített munkaverseny-felajánlás alapján ötmillió 161 ezer forint összegű önköltségcsökkentésre tett vállalást, továbbá 9 millió 695 ezer forint tervtúlteljesítést vállaltak létszámnövekedés nélkül. Hasonló értékes vállalásokat tettek a kereskedelmi vállalatok és iöldművesszövetkezetek. A versenyszervező és felvilágosító munka legjobban az állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban, a gépjavító vállalatnál és a vízügyi igazgatóságnál érvényesült. A vállalatok a terv túlteljesítésre, a termelékenység növelésére, önköltségcsökkentésre az exportterv teljesítésére és a minőség javítására tettek értékes felajánlaalapján előforduló gyakoribb törvénysértésekre terjedtek ki. Megállapították, hogy az utóbbi félévben egyre jobban vigyáznak a törvényesség betartására. Javult a munkafegyelem, kevesebb a fegyelmi határozatok száma. A munkaügyi viták elintézése gyors és kielégítő. A szakszervezetek felvilágosító, nevelő munkájának eredményei ezek. Az SZMT elnöksége a tárgyalt három napirendi ponttal kapcsolatban olyan határozatokat hozott, amelyek segítik tovább nö- 'velni az eredményeket. Nyíregyháza üj arculata bontakozik ki az állomáskörnyéki lakóház-építkezések nyomában. (Hammel J. felvétele.) Az SZMT a politikai bizottság 1960 szeptember 13 és 20-i határozata, valamint a SZOT elnökségének októberi határozata alapján megvizsgálta, hogy a gyártástechnológia és a munkanormák felülvizsgálatára vonatkozó intézkedéseket hogyan hajtották végre. Azt tapasztalták, hogy a helyiipari vállalatoknál nem vették kellően figyelembe a vállalat sajátos viszonyait és több vállalat nem végezte el határidőre a meggyőző munkájára. Javulás tapasztalható a törvényesség betartásában Az SZMT helyszíni vizsgálatot végzett 10 különböző gazdasági egységnél a törvényességgel kapcsolatos tevékenységet illetően. A vizsgálatok ä Munka Törvénykönyve végrehajtási utasítása Szép baromfifarmon dolgozik Varga Erzsébet, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz baromíigondozój*. A több, mint ezres létszámú magyar sárga fajta állománytól hetenként 2500—3060 darab tojást szállítanak a szálkái keltető állomásra. A napokban újabb 5000 darab naposcsibét kaptak nevelésre. A baromfitartás igen kifizetőnek bizonyul a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz-ben is. (Hamm»1 J. feiv.) «Sok fiatal nem elég meggondolt ... Ed Adyt nagyon szeretem . . . Meg lebet szokni a hajnali munkát... Itt nagyon szeretnek bennünket“ Három kislány a langyos tej birodalmában hmtt (Magas, nyúlánk, 17 éves. Őszinte, bizalmas, megrágja a szót, kicsit félénk.) Színhely: a Fehérgyarmati Állami Gazdaság tehenészete előtti kis csatorna partja. Idő: tizenegy óra, délelőtt. — Böszörményi Éva vagyok. Fiilesdre való, de most Fehérgyarmaton lakom, mert itt töltöm gyakorló időmet az állami gazdaságban. Apám téesz-kovács. Hogy jó-e itt? Persze. Szeretem ezt a szakmát. Azért tanulom. Nemcsak egyedül vagyok, hárman vagyunk itt, lányok. Most éppen végeztünk a reggeli munkával, majd délután jövünk ismét. Reggel ötkor kezdünk. Hogy nem kellemetlen? Nem! Meg lehet szökni. Csak kicsit messze van a község. Napi IS kilométert kerékpározunk, kétszeri kijövés alkalmával. Ketten, Edittel. Hogy 6 kicsoda? Ott jön éppen. Edit! Gyere csak! Edit (Közcptermetü, barna, nyugodt és nevetős. 15 éves. Teljes bizalommal jön, de kíváncsiságát nem rejti véka alá.) — Csak tudnám, hogy miért érdeklődik? Ja, az újság? No, jó. Különben mindegy, megmondom, úgy, ahogy gondolom. Igen, én is Fülesd községbe való vagyok. Édesapám Kazincbarcikán dolgozik. Mindig munkás volt. Hogy választottam ezt a szakmát? Tetszett. Olvastunk róla, és jelentkeztünk. Első évesek vagyunk, ipari tanulók, csakhogy egy évben három hónapot egyszerre töltünk iskolán, valamelyik más állami gazdaságban. Tavaly Darvason voltunk. Szeretünk együtt lenni! Ugye, Julika? (Szőke, rövid frizurái, élénk, nagyon kedves, lő éves. Rövid haját borzolja a szél. Nem nagyon várja a kérdést í — Tulajdonképpen toCrász szerettem volna lenni, de aztán meggondoltam. A bátyám beszélt rá, hogy ez szebb, komolyabb pólya. Most már nagyon szeretem. Jó itt dolgozni, a tejházban, tisztaságban és nyugodtan. És hát jövője van, mert tej, ugye, mindig kell, sőt, egyre több keil! Én csengeti vagyok, de a bátyám itt dolgozik, főáÉaicenyészíő. Tizenhat. Nem a bátyúm, én vagyok tizenhatéves, ő huszonhat, felesege és gyermeke van. Nála lakom. De ne tessék azt hinni, hogy kivételez! Nagyon szigorú. Minden héten kikérdezést tart, be kell számolnunk, mit tanultunk, és osztályoz. Feiülvizsgál- ja a naplót is, amit a munkáról vizelünk. Hogy mily»* munka tói? Tessék jönmt A tejhúz (Friss, meleg tsjszag, tisztaság. Szeparátor, hűtő, kannák, felmosott kövezet. Látszik, hogy női munka, gondos.) — Nos, én is beszéljek, a munkahely? Rendben van. Szerelem ezeket a lányokat, mert ők is szeretnek engem. Reggel nem késnek napi 250 liter tejet fölöznek le Király Józseine, a tejház kezelőjének segítségéve!, irányításával, és körű'.beiül ‘ 400 liter tejet hütenek. Elég sok munka ez, három kislánynak! És amellett tanulnak is, mert itt is kérdezgetik egymást, hogy is megy az a savf ok-vizsgálat, oiz meg határozás, zsirvizsgálat, meg u lobbi, érti a csuda. Aztán meg olyan dolgokról is vitáznak, hogy Móricz Zsigmond ezt írta, meg amazt... ehhez igazán nem értek. Lányok eg» üti (Ismét kint, a déli napon.) — Sok fiatal nem elég meggondolt. .. elvégzik a nyolc általánost, és azt hiszik, ezzel rendben van minden. Hazamennek, és élnek a szüleik nyaltán, nem akarnak többet tanulni. Persze, a többség nem ilyen — így Julika. — Pedig nem az iskolai nevelésben van a hiba. A szülői nevelésben sem. Valahogy egymást nevelik félre ezek a fiatalok — mondja Edit. — Többet kellene foglalkozni j velük, hogy mi vár rájuk az éleiben? A pályaválasztásról kellene beszélni nekik, sokat. — Én dolgozni akarok. Ha férjhez megyek is, akkor is dolgozni. És tanulni, hogy értsem jól, amit dolgozok. Persze, szórakozni is. Például olvasni! Színházba járni, moziba. — Kedvenc íróm Jókai. — Nekem Móricz. — Én Mikszáthot szeretem a legjobban, de a költőket is. Kit? Például József Attilát, Adyt is— Én is. — Én is. — Ady nehéz? Hát igaz. De azért, ha mindenütt nem is értem, érzem. Mert Ady olyan őszinte! — Kevés a színházi előadás. — Városra menni? Legfeljebb azért, hogy jó színházhoz, mozihoz jusson az ember. — És most elmegyünk ebédelni, mert nagyon éhesek vagyunk. Oh, persze, itt a gazdaságban étkezünk, napi nyolcvan fillérért kapunk reggelit, ebédet, vacsorát. Hogy elég-e? Azért veszekednek ránk, hogy együk meg mindet! A % újságíró (Nézi a távolodó lányokat. Frissek, jókedvnek, bizakodók.) Arra gondol, hogy íme, milyen rohamosan nő a jövő egészséges társadalma. S. B. Ülteti te » dohányt a nyírgyulajialt A nyírgyulaji Petőfi Tsz dohányos munkacsapatai az idén 140 holdon termelnek dohányt, amelyből hatvan hold a hevesi es nyolcvan hold a szabolcsi fajta. A tsz dohánytermelési brigádjának tagjai szép palántákat neveltek, jól kezelték a melegágyakat és megvédték a fiatal növényeket a kártevők, elsősorban a dohányperonoszpóra ellen. A dohányos brigád munkacsapatai már egy hete megkezdték a palánták kiültetését, s mintegy nyolc holdon végezték el eddig ezt a munkát. A dohánynevelésben és ültetésben a Szemán és Lőrinc munkacsapatok járnak élen. Májer József körzeti felügyelő i\<tj(y*d(«rn irodalmi műsor a Súgvári telepen A megyei irodalmi színpad együttese „Érted' haltak szent világszabadság'’ címmel Petőfi. Ady és József Attila hazafias költészetéből önálló műsort tanultak be. Ennek a műsornak mintegy főpróbája volt a csütörtökön megtartott előadás a Ságvári telepen lévő kultúrházban. Bevezető előadást és összekötő szöveget Tőkey Károly, az irodalmi színpad vezetője mondott, a verseket a színpad öt tagja adta elő. Az előadás nagy sikert hozott. Sikeresnek mondható először azért, mert a szereplőkön egyáltalán nem látszott meg, hogy ez a műsor első előadása. Nem elő- rcör álltak már közönség' elé, és lezúttal is bebizonyították, hogy van tehetségük a versmondáshoz. A siker másik tényezője a szokatlanul nagy érdeklődés. Nem sok példát lehetne rá találni, hogy egy verses műsor iránt ilyen nagy lenne az érdeklődés. Teljesen zsúfolt volt a kultúrház, sőt többen csak a bejáratnál hallgatták végig a műsort. És hogy ez nem csupán a kiváló szervezés eredménye azt mi sem bizonyítja jobbam, mint az, hogy az előadás után — másfél óráig tartott — továbbra is ülve maradt az egész közönség, nem egyköny- nyen törődtek bele abba, hogy már vége az előadásnak, és kérték, hogy máskor is látogasson el az együttes hozzájuk. r r Uj lakóház az Er-patak partján