Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-22 / 93. szám

A 100 mázsás burgonyatermés „titka,, a mátészalkai Egyesült Erő Tsz-ben A száz mázsás burgonyaterme­lési mozgalom — az elmúlt évi­hez hasonlóan — egyre jobban hódít a termelőszövetkezetekben. Már ez idő szerint is számos szö­vetkezet jelentette be csatlakozá­sát a mozgalomhoz. Munkatársunk ellátogatott a mátészalkai Egyesült Erő Terme­lőszövetkezetbe, hogy érdeklődjön a nagy burgonyatermések „titka” iránt. Oláh Sándor, a szövetkezet elnöke, a következőket mondot­ta el: Az idei cél: százötven mázsa — Termelőszövetkezetünkben, hét év átlagát figyelembe véve, száznegyvennégy mázsás átlagter­mést takarítottunk be a kiemelt területekről. Aranyalma fajtából. Az elmúlt évben, az egész köz­ség első nagyüzemi termelési vi­szonyai között 157 mázsa volt az átlagtermés. Az idén, kétszáztíz holdon nem száz hanem legalább százötven mázsás átlagot sze­retnénk nyerni. — Már elöljáróban meg szeret­ném jegyezni — folytatta Oláh Sándor, — hogy nincs ebben az egészben semmiféle különlegesség, semmiféle titok. Az egésznek a lényege: jó talajelőkészítés, meg­felelő tápanyagutánpótlás, lelki- ismeretes növényápolás, egységes, egészséges vetőgumó. Milyen munkákat kell elrégezni ? — Szívesen elmondom, hogy csináltuk eddig általában, és mit akarunk tenni ebben az évben. „■Titokként” elárulom — mondja mosolyogva, a valamiféle csoda­várásra célozva —, hogy a bur­gonya területének ötven százaléka ősszel feltört vöröshere-föld. -Az őszi mélyszántást 25—28 centimé­ter mélyen végezzük, • hogy jó porhanyós ágyat biztosítsunk a fejlődő gumók számára. A vöröshere-törés nem, a többi terület holdanként 150— 180 mázsa istállótrágyát ka­pott. Az egész terület egysé­gesen két mázsa szuperfosz­fát és egy mázsa kálisó mű­trágyában részesült. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nitrogén műtrágyát nem adunk a burgonya alá, mert a nitrogén — bár még nagyobb termést ered­ményezne, de — rontja a gumók minőségét, csökkenti eltartható­ságát. 8000 torint tiszta bevétel holdanként — Tavasszal az őszi mélyszán­tásban részesült terület nem kap újabb szántást, hanem korán si- mitóztunk, majd a tárcsázott földbe került a gumó. Az ülte­tést géppel szoktuk végezni. Így biztosítjuk a 22—24 ezer tőszá­mot holdanként. Igen lényeges következtetés: vwwwvv wvvwvyyyyvywvwwwvv * As állattartók biztos pénzforrása ahol a tőszám, ott a má­zsa is! —' Kelés után azonnal fogaso- lást kap a burgonya. Egyszer. Má­sodszor már ekekapával járatjuk meg a területet és ezt követi a kézi* tisztogató kapálás, amely így semmi különös nehézséget nem okoz a munkában. Kétszer Takaraiáajfjuttatás «Uar fron! Most kössön szerződést &LLATF0RGALM1 VÁLLALATTAL végzünk gépi töltögetést, kézi utána-igazítással. — Betakarítás előtt a területen megmaradt, ritka, szálas gyomo­kat kézzel távolítjuk el, hogy minden akadályt elhárítsunk a gépi szedés elől. — Még annyit elmondhatok, hogy amolyan házilagos számítá­sokat is végeztünk, s az összes gépi és kézi munkát, a vetőmag árát is felszámítva, holdanként minimálisan 8 ezer forint tiszta bevételhez jutunk a mi átlagterméseink mellett. — így pedig, mindenki belát­hatja, megérdemli a burgonya, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítsunk a termelésére, a hoz- zamok növelésére, mert nagyobb termés esetén ugyancsak csökken a termelési költség. Negyvenhat tsz csatlakozott eddig a száz mázsás burgonyatermelési mozgatómhoz A száz mázsás burgonyatermelési vetélkedésben évek óta összemérik erejüket megyei, ezen túl országos szinten is termelőszövetkezeteink. Az idén szintén jelentős érdeklődés nyilvánul meg e mozgalom iránt. A mozgalomban való rész­vételt április végéig kell bejelenteni a járási mezőgazdasági osztályokhoz, így még nem számolhatunk be végleges ered­ményről, de az eddigiek is azt mutatják, hogy a versengés nagyobb méreteket ölt majd az idén, mint amilyen az elmúlt években volt. A kisvárdai járásban eddig tizenkét termelőszövetkezet csatlakozott a száz mázsás burgonyatermelési versenyhez, mintegy négyezer hold területtel. A híres burgonyatermelő járás mögött nem akarnak elmaradni a többiek sem. így, a nyíregyházi járásban, április 20-ig, tíz szövetkezet 3109 holddal nevezett be a mozgalomba. Jelentősebb község itt Rakamaz, Nagyhalász, Kémesé, Tiszanagyfalu. A mátészalkai járásban kilenc szövetkezet tette magáévá a mozgalmat, kö­zöttük a nagyecsedi Rákóczi Tsz ezer holddal. A burgonya- termelésre nem specializálódott csengeri járás tizenhárom termelőszövetkezete 750 hold burgonya-területtel akar részt- venni a száz mázsás mozgalomban. A nyírbátori járásból a pócspetri Béke 200, és a nyírbátori Űj Barázda Tsz 130 hold­dal csatlakozott. Ez idő szerint 46 tsz, 10 660 hold területen versenyez a 100 mázsás termésért. Versenyben a 30 wnússás kukorica term ésért Elmondta: Tar Jólesel* a tiszalöki Petőfi Isz elnöke musunk is van, igaz, még fiatal, de igyekvő, jól beleilleszkedik közös­ségünkbe. A mi tagságunk hive a gépeknek és a jó módszerek alkalmazásának. Éppen a napok­ban szereztük be a harmadik Ze- tort. Gépeinket és felszerelésün­ket május 1-én, tanya-látogatás keretében szeretnénk bemutatni a falu dolgozóinak is. Megy a inuntut mint a karikacsapás Amikor hírét vettük, hogy is­mét országos mozgalom indult a 30 mázsás kukoricaterpiesztésért, mi is felmértük lehetőségeinket. 2000 holdas, másodéves szövetke­zetünk 360 taglétszámmal ren­delkezik. Tagságunk szereti a gaz­dálkodást, sokan értenek is hoz­zá. Jellemző például, hogy 12 aranykalászos és 32 ezüstkalászos gazda van sorainkban. Agronó­Milyen a talajunk? Van lazább is szórványosan, de a nagyobb rész középkötött és erősen kötött föld. Jó kukoricatermő vidék ez. A múltban, jó években, betakarí­tottak a jobb gazdák 40—42 má­zsa termést is kukoricából. Ta­valy kedvezőtlen időjárás volt, bár nem is ez a fő oka annak, hogy csak 23—24 mázsás átlagot értünk el a szövetkezetben, sőt az egész járásban is e körül moz­gott az átlag. A fő oka nálunk az volt a gyengébb kukoricater­mésnek, hogy akkor kezdtük a közös gazdálkodást szétszórt par­cellákon, küszködve az indulás sok problémájával. A tagságnak sem volt még meg az összeszo­kottságon alapuló tettvágya, mint ahogy most már ez megvan. — Megy is a munka, mint a karika- csapás. Trágyáznak, műtrágyáz­nak, szántanak, tárcsáznak a ha­tárban a késő esti órákig. Egy­szóval, mi megterveztük a 30 má­zsát, de őszintén szólva 35-öt sze­retnénk elérni. Köztesbabot is akarunk. A tagságnak az is fo­kozza a termelési kedvét, hogy a terv teljesítéséért 10 százalék a prémium, a terven felüli termés­nek pedig 50 százaléka lesz a dol­gozóé. Természetesen a brigád területe egyénekre, családokra lesz kiosztva, mert így nagyobb tere van a versengésnek. leveles korban gépi és fogatai kapával huzatjuk meg a sorokat simára művelve. Aztán jön az első kapálás ritkítással, amire igen nagy gondot fordítunk, mert ez igen döntő mozzanata nö­vényápolási munkánknak. 2—3 hét múlva másodszor is igazítjuk a talajt, összesen előreláthatólag háromszor húzatunk fogattal. — Szeptember végén, október elején kerül sor a törésre, szárán fosztva. Az egyénekre való felosztás so­rán 2,5 kát. hold jut egy-egy dol­gozó tagra a kukoricából, aki minden kézimunkát köteles jó minőségben elvégezni a megfele­lő időpontban. Bízunk benne, hogy célkitűzéseinket siker koro­názza és ebben a fontos mozga­lomban jól megálljuk a helyün­ket. Lejegyezte: Zajtai Antal A 32 forintos munkaegység-érték jelentős részét a kukorica adja Nálunk az egész tagság tuda­tában van annak, hogy milyen fontos érdekeink fűződnek a ku­koricatermesztéshez. A 32 forintos megtervezett munkaegységünknek jelentős részét a kukoricából, il­letve annak segítségével a sertés­hizlalásból kell biztosítanunk. — Hizlalási tervünk 513 sertés és 100 darab sőre. Ezért 250 kát. holdat terveztünk kukoricával bevetni. Erről a területről minimálisan 7500 mázsa termést várunk. Az árutermelési kedvezmény is hajt bennünket, mert most is abból vettük a Zetort és gépesítési ter­vünk ennél még nem áll meg. A kukoricatermelés tehát nekünk életbevágóan fontos kérdés. Mit is tettünk és teszünk hát a jó kukoricatermés érdekében? Vidékünkön április 15-e körül szokták kezdeni a kukorica veté­sét. Az idén is így készültünk elő. Mert az idén már táblásítva van­nak földjeink. A 250 hold kuko­rica 4 táblába kerül, egy-egy táb­la 80 kát. hold nagyságú. Sajnos, az összes területre nem jutott is­tállótrágya. 130 holdra hordtunk ki úgy 100—120 mázsa körül. En­nek javarészét is a tagoktól vásá­roltunk 3 forintjával mázsánként. Mivel nem jutott teljes mennyi­ségű istállótrágya, azért műtrá­gyával egészítjük ki, holdanként 120 kg szuperfoszfáttal és 60 kg pétisóval. Ahova pedig nem ju­tott istállótrágya, oda holdanként 200 kg szuperfoszfátot és 120 kg pétisót juttatunk. 2,5 hold kukorica jut eurr-egr tagra U024) Az elövetemény meglehetősen vegyes és - ezért is jó lett volna az őszi mélyszántás. Erre azon­ban az esős időjárás miatt nem kerülhetett sor. A földek egyré- szén, a mélyfekvésű hajlatokban még ma is víz áll. (Ezekre a te­rületekre majd májusban silóku­koricát vetünk.) így tavaszi szán­tásba kerül a kukorica, melynek vetését március 20-án kezdtük meg. 3 erőgép — egy gépállomási és két saját— végezte a talaj- előkészítést. A szántás a napok­ban az utolsó holdon is befeje­ződik, hacsak esőzés nem gátolja közben a munkát. A jó magágy előkészítésére borona, tárcsa, gyűrűshenger áll rendelkezésünk­re, amelyeket szakszerűen alkal­maztunk eddig is. A vetés már megindult. Hol- dankint 8 kg hibridkukoricát és 5 kg. babot vetünk 70x4 '-es kö­tésben. Amikor a kukorica 2—3 leveles kort eléri, boronával já­ratjuk meg a vetést cserepesedés ellen és gyomirtás céljából. 4—5' Kedvezően indult a tuvasss Póesneiriben Pócspetri termelőszövetkezeti községben az elmúlt év során elég bőven voltak szervezeti, gazdál­kodási problémák. Ezek kedvezőt­len hatása megvolt a zárszám­adásnál is. Azonban pontosan a zárszámadás ébresztette rá Pócs­petri dolgozó parasztságát arra, hogy dolgozni kell, mind szor­galmasabban dolgozni, mert csak akkor várhatunk megfelelő ered­ményeket. Mostanában a pócspetri határ nap mint nap hangos az embe­rektől. Nyugodtan, egyre maga­biztosabban dolgoznak a földe­ken. A korai magvakat elvetet­ték, kevés híjával befejezést nyert kétszáz hold burgonyaültetésük, és száz hold napraforgó-vetésük. Megkezdték a magkender vetését és a jövő héten indul háromszáz holdon a kukorica vetése. A cu­korrépa kél, a mákot lehet sará- bolni. Akkora a buzgalom, — mint Hajas György mezőgazdász mond­ja, — hogy van eset rá: nem tud­nak mindenkinek munkát adni. Mindehhez nagy lendületet adott a munka családokra való elosztása, a prémiumrendszer ki­dolgozása. S hogy törekvéseik ko­molyak az idei eredmények el­érésében, arra példa az is, hogy kétszáz hold burgonyával nevez­tek be a százmázsás burgonya- termelési mozgalomba. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom