Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-07 / 31. szám

JlcLtfujatiu JHátéizaLka ií{ nayifiizwúbm Ez év január elsejével indult meg az „ÉRDÉRT” Vállalat irá­nyításával, mint a vállalat egyik telepe a mátészalkai fafeldolgozó üzem. Mindössze négy hét tel el a kezdet óta, és már is megkí­séreljük az első tapasztalatok, eredmények összegezését. Most, amikor az egyhónapos mérleget, ha hevenyészve is el­et közelmúlt hm már állnak az új épületek, a iű- részcsarnok, és elkészült a máso­dik vasúti iparvágány is, amit a fagy miatt nem lehetett még beszabályozni. A gyors, de folya­matos építés eredményeként be­fejezés előtt állnak a szociális létesítmények, ebédlő, öltöző munkálatai. Az elmúlt héten több mint félmillió forint értékű munkaruha került az üzemi dol­gozók között kiosztásra. Így, ha azt mondjuk, hogy a kis fatelep­ből egyik napról a másikra nőtt fel az új fafeldolgozó nagyüzem, akkor legközelebb járunk az igaz­sághoz. Hosszú és szívós vita előzte meg az „ÉRDÉRT” Vállalatnak azt a döntését, hogy az egykori miért került „ÉRDÉRT ’ Vállalat új telepe? Egyrészt a Vegyesipari Vállalat megteremtett egy olyan magot, amelyet tovább lehetett megfe­lelő beruházással fejleszteni, másrészt a szovjet importfa Zá­honyon keresztül érkezik be, ahol eddig becslések szerint tör­tént a tovább irányítása, így készítjük hangsúlyozni kell, hogy Benedek Lajos telepvezető, Oszter Károly szakvezető és Fejér Zol­tán irodavezető, támaszkodva a közben megalakult pártszervezet­re, sikerrel elvégezte az elsődle­ges feladatot: a megkétszereződött létszámú dolgozók munkábaállí- tását Ahol még szántóföld ralt szűk keretek között dolgozó fa­telepet átvegye. Már túlvagyunk az akut vitákon és egyre teljeseb­ben bontakozik az új faipari centrum képe. Hogy az „ÉR­DÉRT” Vállalat döntése helyes volt, már az első tényszámok is igazolják. A népgazdaság érdeke természetesen a faipari báeis megteremtése mellett szól. A Szovjetunióból érkező import rönkfából előzetes tervek szerint ebben az évben 250 ezer köbmé­tert kell feldolgozni Mátészalkán. A telep feldolgozás után méretek szerint ki tudjá elégíteni a je­lentkező keresletet. De még ma is olykor -felmerül a kérdés, hogy Mátészalkára — miután a vagonok aljára r.em Jehetctt belátni — a becslés sze­rinti irányítások következtében igen magasra emelkedtek. Ezek­nek a rendellenes szállításoknak a kiküszöbölésével, a mátés tál­kái telep beiktatásával, Illetve üz új üzemben történő fafeldolgo­zással és elosztással a népgaztia­fejlődése az elkövetkező időben olyan iramban növekszik, hogy ez év végére már Mátészalkára jva a Szovjetunióból érkező impart rönkfu nagy része, és az itt nyer majd elosztást, il­letve feldolgozást. Az „ÉRDÉRT” Vállalat uj dol­gozói — mert az egész telep az — akik számos nehézséggel küz­denek még jelenleg is, de egy hónap alatt megmutatták mar munkájukkal, hogy a népgazda­ság számára komoly értéket je­lentő vagyonnal úgy gazdalkod­nak, hogy méltán megérdemlik j az elismerést. Bíztató az a kép,' ami a mátészalkai fafeldolgozó j üzem dolgozói előtt napról-nap- | ra kibontakozik. Felelősségtudat tál érzik ezt, mert a járás leg­nagyobb üzemének, amelyik már a termelésben rövid léte alatt is példát mutatott, tovább kell lép­ni előre, hogy kulturális és a felmerülő egyéb követelmények­nek is minél jobban eleget tud­jon tenni. Ezeknek a heteimen megfeszített munkája biztosíték arra, hogy az elkövetkezendő idő­ben végrehajtandó új segédüze­mek létesítése jó munkáskollektx- va kezébe kerül. Földi Lajos. Az ország leqkorszerűbb pályaudvara épül Debrecenben A 10 millió forintos költs egei épülő impozáns pálya­udvar 240 méteres főépületében a képen részben látható 80 méter hosszú, 40 méter széles nagyvárócsarnok kap helyet. Az építkezést az Él. M. Hajdú megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 1956-ban keat'te el és ez év augusztus 1-én adja át rendeltetésének. (MTI foto — Tormái Andor felv.) megesett, hogy a szegedi fűré­szek olyan méretű anyagot kap­tak, amelyet bányatelepre kellett volna küldeni, viszont a bányate­lepekre került anyagot a fűré­szekhez kellett volna szállítani. A felmerült szállítási költségek, ság évente mintegy 15 millió forint megtakarítást ér el, nem beszélve arról, hogy a vasút szál­lító terét sem kell szükségtelenül j igénybevenni. Mindezek alapján i és csak előzetes számítások sze-1 rint is egy év alatt visszatérni az a beruházási összeg, amivel Mátészalkán korszerű nagyüzemi módszerekkel dolgozó faipari bá­zis létesül. Napjainkban a telep dolgozói, már közel ezren termelési ta­nácskozásokon tárgyalják az első hónap eredményeit és az elsőne­gyedéves tervet. Ez ideig január 1-től 13 ezer köbméter fenyő­rönköt dolgozott fel a telep, a mi azt jelenti, hogy ebből a fameny- nyiségből 13 ezer „Erzsébet” tí­pusú hálószobabútort, vagy 30 ezer közepes méretű konyhabú­tor garnitúrát lehet készíteni. Az elkövetkező hetekben to­vább nő a telep feladata, amit a fokozatosan betanuló új mun­kásokkal el lehet végezni. A telep Dohány termelési tanácsadó így látja egy vadász Már hosszabb idő óta hódolok évenként kedvenc szenvedélyemnek, a vadászatnak. De az utóbbi években bizony elég sovány volt egy-egy ilyen idény. Társaimmal még a konyhára is alig tudtunk lőni valamit. Mert hu volt a helyzet? Kora tavasztól kezdve, ahogy jártak ki a parasztok darabka földjeiket művelni, sokójukkal egy-set kutya is velük ment a határba. S amíg gazdáik dolgozgat­tak, a kutyáknak módjukban volt összefogdosgatni a ki­csi nyulakat és feldúlni, li ;sztani a fészekaljakat. A vadállomány így persze nem szaporodott a kívánt mér­tékben. — Most azonban mifelénk i3 eredményesebb lett a va­dászidény. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert az elnyújt évben sokezer holdas földterületeink tervszerűen, szövetke­zeti táblákban és jórészt gépek által kerültek megműve­lésre. így aztán nemcsak a búza és egyéb növényféleség termett meg, hanem az eddigitől lényegesen nagyobb számban nyúl, fácán és fogoly is. így a táblásított, nagyüzemi gazdálkodás nemcsak a terméshozamok emelkedését segítették elő, hanem lehető­vé vált, hogy a saját igényeink mellett most már jelen­tős mennyiségben exportra is küldhetünk vadászzsákmá­nyunkból, Jónai József levelező, Császárszállás Sajtóból volt Nyíregyházán Jól szórakoztak a vendéged szombat este, az újságírók bál­ján. A bált a Magyar Sajtó Napja alkalmával rendezte » Keletmagyarország szerkesztőst­ge, s a jó hangulatról kitűnő ze­nekar. két fiatal énekes és a debreceni Dongó-együttes gon­doskodott. Erre az alkalomra íz­lésesen feldíszítették a József At­tila Művelődési Ház nagytermét. Akik a bálon megjelentek, a vidám hangulat, kellemes szóra­kozás miatt sokáig megemlegetik majd ezt az estét. Megyénkben a mezőgazdasági dolgozók zömmel a közös gaz­dálkodást választották. E mező- gazdasági szempontból nézett magasabb fejlődési folyamat le­hetővé tette dohánytermelésünk nagyüzemi gazdaságokba való el­helyezését A még folyamatban lévő földrendezés, valamint a termelési tervek készítése mel­lett az idő előrehaladottságát figyelem bevéve termelőszövetke­zeteinknek már gondoskodnia!: kell a dohány melegágyainak trágyaszükségletéről is. A dohánytermeléssel foglalkozó újonnan alakult termelőszövet­kezetek. termelőszövetkezeti cso­portok, valamint a régi szocia­lista szektoraink figyelmét sze­retnénk felhívni ennek fontos­ságára. Már most kezdjék meg a melegágyakhoz szükséges trá- gyamennyiség gyűjtését. A szükséges trágyamennyiség biztosítása érdekében bővebben almozzunk. Csak így tudjuk biz­tosítani időre a szükséges friss szalmástrágyát. A naponta ki­kerülő friss trágyás vékony ré­tegben tároljuk az időelőtti be- melegedés elkerülése végett. A kataszteri holdanként szük­séges palántamennyiség oiztósí- tására 2 méter széles és átlago­san 80 centiméter magas föld- feletti melegágy készítéséhez dohányfajtánként az alábbi mennyiségű trágya szükséges: Hevesi dc-hánynál az ágy nosz- sza 14 méter, trágyamennyiség 90 mázsa (10—11 szekér). Sza­bolcsi dohánynál az ágy hossza 10 méter, trágyamennyiség 10 mázsa (8—9 szekér). Debreceni js Kapadohány esetében az égy hossza 9 méter, melyhez 50 má­zsa (6—7 szekér) trágya szük­séges. A sikeres dohánytermesztés el­ső legfontosabb feltétele az ele­gendő mennyiségű, időben Kapott életerős palánták nevelése. Ez viszont csak úgy biztosítható, ha ennek neveléséhez megfelelő méretű melegágyat készítünk. Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat Termelési Osztálya ár előre bocsána- tért kellene ese­deznem, ha netán nem kellő állítattál vettem volna számra e rút lá­bú, mérgesen bugyboré­koló jószág nevét. De hát a dolognak van egy kis magán természetű története is, amely ez­úton jutna az olvasó szíves tudomására Ízlés dolga, de vala­hogy én nokedlis pap- likáscsirke párti vagvnk — ha Ínyencről van szó — így nem tudnék közelharcot vívni ka­csáért, libáért, pulyká­ról nem is beszélve. Nem így Ferkó bará­tom. Él, remeg az em­lített lenyakazott jószág pecsenyéje után. Az ő pulykájának combjában rnr.es szálka, s ü.meo kö> éledtével előre ér; megfontolt szándékkal biztosítja családja hí­Pulyka zottpulyka szükségletét. Nem is akárhogyan. Sa­ját hizlalással. Elve, hogy „csak a bőre le­gyen ép, a husika ős a töménytelen zsír már a hizlalás dolga. Termé­szetesen, csak padláson lehet igazán hizlalni”. Ferkó másik elve, in­kább vásárlási gyengé­je: vásárlási ügyessége Nehezen viselné el, hu valaki lefőzné ebben. Büszke is rá, s meséli, hihetetlen olcsón vásá­rol, s olyankor is, mi­kor az áru negyedét ígéri, rimánkodik neki az eladó: vigye. re hagyja csúfságban Legutóbbi esete Kis­várdán történt, ott vol­tam ellestem egyet mást vásárlási ügyességéből. Munka után az egyik termelősió vetkezeti tag udvarán nagy' buzga­lommal mélyedt a kocsi csomagtartójába. Kuko­ricát morzsolt, bádogdo- bozba vizet töltött. Egy pulykát dédelgetett. — „Apám! Ilyen vételt! Nézd, mit tukmáltak rám!” Néztem. Pulyka volt. A soványabbak családjából. — Ügy négy kiló nyolcvan van benne. 90 forintot bolondnak s megér. — mondja. Bólintottam. — Azért az asszony­nak csak nyolcvanat mondok, nehogy drágái - ja. Aztán hazaérve “lőbfc a feleségemmel talá’ko­zott és közölte. mit szólsz ehhez az 5 tííá 80 dekás pulykához 70 forintért vettem. iCsuk- lottam). Négy hét múlva Fv- kó örömmel újságolta, hogy óriás pulykája vau, illetve volt, mert e jó­szág feje porbahultt, s húsa, amely tisztán 10 kilónyi, s a töméntelen zsír talán heti elesé­süket is fedezi. M ndez alig 70 forintért, me­lyet osszunk csak el tíz- fele (szűkén szólva) mi­ben van egy kiló szín­hús? Irigykedve számolok azóta, lám, lám mit tesz az, ha valaki tud vásá ­rolni! El kell sajátíta­nom e módszert, külön­ben t.vem jut 5k het­venért 10 kiló szín puly­kahúshoz, s falán 'te­tem végéig kénytelen lesze’- nokedlis esi’fce- naprikáson tengődni, te«. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom