Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-23 / 45. szám

c4z ii^mitol a ' Fútőbá/i tudóaítónklól: 300 ezer forint megtakarítás — A Bőrkéin i Ferii A4 a daru! Baj van! A kiáltás végigharsan a nagy szerelőcsarnokon. A transzformátorok közölt, a munkahelyek között sovány, mozgékony szerelő fut ót. Uj­jal, arca csupa ideg, mozdula­tai frissek, pattanók. Oly gyor­san fent terem a magasságiján, mintha nem is lenne jeges a daru, az udvari szerkezet. Jeges szél fúj. eső esik, vagy tűz a' forró nap, mindegy. S ha csak ennyi lenne a munka? Nem is leírna az. De van min­dig a transzformátor javító üzemben, ahol gépek tömege, szerszámok fogyasztják az ára­mot, s kis hiba becsúszik sű­rűn. Mert kényes dolog ez. De akármilyen kicsi a hiba, keres­ni kell, Ó3 addig áll a munka azon a munkahelyen. Azért van az üzemi villanyszerelő, hogy mestere legyen ezeknek a gyors javításoknak. így találkozunk a munkahe­lyén Bárkányi Ferenccel, az üzemi villanyszerelővel. Így azonban nagyon Lovász Marit, a „bis“ Marin­kát, akik a József Attila Mű­velődési Házba kerültek ké­sőbb, Gyurján öcsi az Akarni Népiegyüttes szólótánccaa lett. Tizennégy íáncoktatót nevel­tem, megértem harminc há­zasságot táncosaim között, ép sajnos, 3 halálesetet i$. Har­mincán o£S7.eháza£< diák táncor saim, ég három táncos meg­hajt e hosszú évek alatt.' Vannak, akik emlékszenek még. hogy érkeztek a nyíregy­házi táncosok, küiíúrcsopcrtak Bárkányi vezetésével a faluk­ba. Sokszor bizony kerékpáron is. Taposták a kilométereket, és utána táncoltak az egysze­rű színpadokon, legtöbbször csupán iskolai dobogón, mert hol voltak akkoriban még a nagy, szép művelődési házai;? Fs emJekezuek még falvakban, amikor csak egye­dül érkezett, vagy kedves ta­nítványával, hogy népi tánc­motívumokat gyűjtsön, amelye­ket felhasznál saját tánckom- pozícióilicz, s amelyek közül .néhányat Móricz Zaigmond ih­letett írága alapján komponált. Akaratlanul is hosszú dicséretnek tűnik ez a felsoro­lás, pedig semmi más, csak hosszú évek munkásságának szűkös kivonata. Bárkányi Fe­renc villanyszerelő, és villany­szerelő volt ez évek során is. Négy gyermeket nevel, kö­zülük hárem iskolás. Baj vau a falusi táhccsoper- tokkal — panaszkodnak a já­rások, — Nincs utánpótlás, nincs szakember. BáFkán.vi Feri mosolyog, le­gyint (igen. ismeri már ezt a panaszt.) — Máról holnapra nem is megy ez. Nem kirándulási te­rület a tánc sem. Egyetlen ön­tevékeny művészeti ág sem az Az utánpótlást bizony, nevelni kell. Elkezdeni az úttörőkkel, az iskolában, tovább a közép­iskolában, vagy a KISZ-nél, ép végül betetőzni a művelődési otthonban. Solt, nagyon sok rátermett gyermek, ifjú akad. Törődni kell velük. Fáradton dől hátra-j Mert azért ezek a gumi-izmok is elfáradnak. | SB.1 Házilag javítanak ki tw SitoJigsIyís diesal imlart A MAY riicselesítés gyakorla­ti problémái a lűtóhá*i dolgo­zókat komoly feladat elé állít­ják. Ilyen probléma volt a nyíregyházi MÁV íűtoházban egy 450 lóerős Bb Diesel mo­torra!, amelyet teljesen szét kellett szerelni, hagy újra üzemképes legyen. Az ország más fű tőházai ban is ilyen problémák adódtak s az új. egy évet látott motorok javí­tása országos probléma Jett. A mi motorunk kijavítását a főműhelyek a nagy leterhe­lés miatt nem tudták elvállal­ni. így született meg motor- javító brigádunk vállalása: a motor teljes szétszerelését és javításit házilag elvégzik. Nagy problémát okozott a mo­torszekrény emelésé, mert megfelelő emelőbe rendezések nem álltak rende-’kezes re, bő­rösen ezt a problémát is »nej- oldottak. Varga Gábor, Vénig Lukács, lukacs Gyula. Danko Mihály, Komlód Miklós, JávorozVi Bé­la, Kaposi Attila, Csesznák György, Németh György. Csápé Zoltán és Berczédi Árpád * vállalás teljesítésével, a Diesel motor házilag történt kijavítá­sával mintegy 390 ezer forin­tot takarítottak meg. A javí­tást á határidői« elvégezték. A MÁV felsőbb szenei elis­merésüket fejezték ki a jó mpnkaért. A brigádot példaké­pül állították valamennyi fű­tőhöz javító-brigádja elé. s el­rendelték, hogy másutt is a nyíregyházi tapasztalatok alap­ján végezzek cl jótállásáé Diesel-motorok javítását. A tudományos alapokon nyug­vó takarmányozást a kisüzemi! gazdaságokban nem lehetett meg­valósítani. Termelőszövetkezeti viszonyok között sem könnyű az, hogy a különféle minőségben fel­halmozott takarmányféleségeket olyan arányban és mennyiségben adják az állatoknak, ahogy azt az állat kora és a tartási cél (hízó, tejtermelő, tojástermelő stb.) megkívánja. Az országban már több helyen siette); a termelőszövetkezetek segítségére ezen a téren aképpen, hogy takarmánykeverő üzemeket létesítettek, ahol tudományos pontossággal állítják össze a „ta­karmánykompozíciókat.” Me­gyénkben három takarmánykeve­rő üzem létesítésének terve sze­repel az idén. A keverőüzeme­ket Nyíregyházán, .Mátészalkán és a Kisvárba melletti Kékesén létesítik majd. Az első ilyen üze­met előreláthatóan Nyíregyházán állítják az állattenyésztés szolgá­latába, s ez a „gyár” körülbelül májusban kezdi meg a termelést. Nagy segítséget ad majd a nyíregyházi üzem a baromfiak takarmányozásához is, mert terv szerint kapacitásának húsz szá­zalékáig buromfitápot is előállí­tanak. kevesen ismerik őt. A munka­társai. De tálén löhbezren is ismerik, amikor az olajos mun­karuha helyett vasalt, feszes nadrág, ragyogó csizma, fehér ing van rajta, és :— táncol. Harminchatodik éves, de már a népi tánc megyei veteránjá­nak lehetne nevezni a népsze­rű táncoktatót. Tizenhetedik éve villanyszerelő — úgy nagy­jából élete feléf tölti ez be, — s tizenkilencedik éve, hogy a színpad magához hívta, 1942- ben, a szűkös világban a szín­háznál keresett néhány pengőt szerelési munkával, később mint villanyszerelő tanuló vi­lágító lett, míg aztán 1945-ben a muivkásszmház táncos tagja­ként örökre eljegyezte magát a színpad-dal. Ugyanebben az időben a miskolci színtársulat színészeivel járta a falvakat, s felfigyeltek a tehetséges fiatal munkásra. 1846-ban Tataiévá- roson kéthónapos kultúrvezető- képző tanfolyamra került. Ez az évjelenti a komoly tanulás kezdetét, és a komoly családi elet kezdetét is. Ekkor meg­nősült. Nemcsak táncot tanult a más­fél évtized alatt, hanem sok minden mást is, ami kellett, hogy megértse a táncok szüle­tésének korák a néplelket, a társadalmi viszonyokat. És so­kat olvasott, különösen Móricz Zsigmcndot szerette és szereti változatlanul. A „Vidám va­sárnap“, a „Boldog ember” ol­vasása után született, s ez a lánckompozició az, amelyre a legszívesebben emlékezik. Nemcsak táncolt. Volt a műkedvelő együttesek komiku­sa, volt konleransz, rendező és bábos. Ott volt, ahol csak kér­ték, s -ahol lehetett öntevé­keny munkát végeani. S nem­csak volt: van is. Tanít a Do­hánygyárban, az MTH-ban, és a Móricz Zsigmond Művelődé­si Ház felkérésére a berkeezi gyennekbtthonban is, tánccá fiatalokat. Tanította a vasutas együttest, a Zeng az erdő táncbetétjeit, a Szabad Ssél táncait a Móricz kultúrotthon- ban, És minden kulturális se­regszemlén a zsűriben is ott van, hogy bírálatával segítsen. Vau ez íny néha Éveken át ifjúsági kultúr- csoportokat vezet, aztán a TIT ASZ akkori vállalatának alkalmazottjaként nagy kultúr- csoportot szervez az üzemben, amelynek nevét, megismeri az egész megye. És tanulás tovább, szinte minden évben tanfolyam, tánc­tanfolyam, melyek közül ki­emelkedik az akadémiai jelle­gű pesti tanfolyam, ahol Rá­bai Miklós tanítványa volt. 1949—52. közötti években tánc- szakreferens. Mindinkább ta­nít. és most büszkén mondhat­ja: Készülőditek a barabási úttörők A barabási Móricz Zsigmond Úttörőcsapat pajtásai máris lel­kesen készülődnek, hogy jói si­kerüljön a már hagyományossá vált nagy álarcos báljuk, me­lyet a szülői munkaközösség se­gítségével, közösen rendeznek meg, március első napjaiban. A pajtások színdarabot, táncot tanulnak be, hogy a felnőtteket ezzel ig szórakoztassák a bál j alatt. Az előkészületekből ítélve igen soje ötletes jelmezt vonul­tatnak majd fel az úttörők. A bál bevételét hasznos célra for­dítják. Á nyár folyamán kirán­dulást szerveznek belőle, hogy megismerkedjenek Szabcles­Szatmár nevezetességeivel. ]\em an inul iák a fáradságot — megértei íNyíresybáíea összes Zenei hírverő próba volt Hodászon üzemeiben, iskoláiban, még az i óvodákban is tanítottam már. I Az Üttörőházban indítottam e! Rövid féléve, hogy megalakult mátészalkai járási művelődési ízlik az ebéd A kis Yancza Tibi gzemmellat- hatólag jóétvágy- gyai fogyasztja n tiszaszalkal óvó- I üában az ebédet. (Foto: Hammel) • házban a tizenegy tágból álló ci- tarazenekar. A zenekar tagjainak tudomására jutott, hogy a hodá- szi művelődési otthonban tíz ci- tera hever, mart nincs, aki meg­szólaltassa ezeket a régi, szép hangszereket. A hodásziakkai megbeszélve, egy este a máté­szalkai zenekari tagok kimentek Hadászra, s itt hírverő próbát rendeztek. Á próba olyan si­kerrel zárult, — az együttes já­téka annyira megtetszett a hodá- szi fiataloknak, — hogy még azon estén, a helyszínen megala­kult a zenekar, minden hangszer­re jutott jelentkező. Nem elég, hogy vállalták a mátészalkaiak a fáradságos utat, idős emberekkel az együttesben, éjfélkor tértek vissza községük­be, a továbbiakban vállalják a hodászi „ifjabb kollégák” szak­mai oktatását is, hogy a kulturá­lis seregszemlén eggyel több ri­válisuk legyen. Hasonló céllal öpályiba is kilátogatnak, — Ez aztán valóban becsületes verseny! Sajót- házába költözik a juhász Már az udvarra kihallatszoU a zaj, amely a barabási Bé­ke Termelőszövetkezet irodájá­ból szűrődött ki. Az oka, — hogy ma osztották ki az zár­számadás eredményét, az osz­talékot. A szövetkezet most nyerte el a mintakertért foly­tatott országos verseny el3Ő helyét és ez volt a hangzavar másik indítóoka. Az asztalnál Pávai Gyula számolta az átvett összeget. — Ez már csak az „aprólék” — mondta, s ez az aprólék is 4300 forint. — Eddig, *erroé- szetben húsz mázsa Gazai, négy és fél mázsa zabot, hat­van kiló árpát, két mázsa csö­ves tengerit és hetvenhat ki­logramm cukrot kaptam. A beszélgetés során szeré­nyen jegyezte meg, hogy most épített magának, egy két szoba összkomfortos családi házat. Ehhez nagy mértékben hozzá­járult a szövetkezet, hisz csak a legkevesebbet mondta, — míg a zetoros szállítás egy fu- vara 43 forintba került volna, a tsz fogatonként húsz forin­tot kért. — Én nagyon meg vagyok elégedve a közössel. Nem Is számítottam ilyen magas nye­reségre egy évi munka Után, hisz új, most alakult termelő- szövetkezetről van szó. De a szövetkezet nemcsak a szállt- i tásnál segített, hanem mini- | mális összegért rendelkezé­semre bocsátotta az épitőbn- ' gádot, .így elértem, — bár a j kenyerem javát már megettem j — hogy végre lett saját há- í zam. I — De Gyula bácsi példát ' mutatott a munkában is — veszi át a szót a Béke Terme­lőszövetkezet főkönyvelője. — 1 Kétszáznégy anyajuhtól 232 j bárányt nevelt. Ezeknek gyap- I júnyírási átlaga 5,13 kilo- j gramm volt. Míg tavasszal sokan húzód- > lak félre a közöstől, addig a bizakodó, lelkesedéstől fűtött j emberek hozzáláttak a mun­kához és a későbbi időkben —- 1 látva az eredményt — a töb­biek is hozzákezdtek dolgozni. í Így tudták elérni, hogy az . 1960. január 16-án alakult Bé- ; ke Termelőszövetkezet nem hogy deficittel zárt volna, ha­nem az összmunkaegységre 430 ezer forintot fizetett ki. Az ilyen Pável Gyulák, lel- j kés, odaadó munkája i* mutat- : ja, hogy a közösben vsa az j erő, de a kívánt eredmény el- j éréséhez neun hiányozhat « j vezetőség egybehangolt mun- j kája sem. j kovácsi 4 Ttfkarmnnrhererő üzemeket létesítenek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom