Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-23 / 45. szám
Kilépni a hagyományok bűvköréből !, I>«r ankét néhány tanulsága Utolsó számítások Ma jobban élünk, mint tegnap, és holnap még jobban akarunk élni, mint ma. Ez kifejezésre jut idei népgazdasági tervünkben is, amely például a mezőgazdaság számára a termelés 7,9 és a felvásárlás 9,1 százalékos növelését írja elő. Bizonyos, hogy a tavalyinál nagyobb tfeladat összpontosított erőfeszítést, hitet és meggyőződést kíván. Természetesen olyan hitről és meggyőződésről van itt szó, amely az élet által megalapozott, a gyakorlat és a tudomány által igazolt okos érvekre épül. Az ilyen érvek imponálóak és kétségtelenül hatnak í még eléggé nagy tekintéllyé rendelkező hagyományos gazdálkodás híveire is. Ez érződöt azon az ankéton, amelyet e hó- nap derekán tartottak több megye szakembereinek részvételétől Nyíregyházán a SZOT megyei székházéban. Megállunk, ragy elére lépünk . Az ankéton felvetett problémákról . szükséges es érdemes beszélni az ankét után is, hiszen például a talajerógazdálko- dás időszerű feladatainak jó végrehajtása nagy szerepet játszik a mezoi-O' .melés növelésében. Az a körülmény, hogy eppen napjainkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok a mezőgazdaságban is, egyben jobb lehetőséget jelent a talajerőgazdálkodás új utakon és módszerekkel történő megvalósításában. A jelenlegi helyzetben sok különféle minőségű és kezelésű kispareells került nagyúze- mesítésre. Nem vitás, ez igen nagy előny egymagában is, de egyelőre főleg csak formai változást jelent. Mo6t az a feladat, hogy tartalmi változás is végbemenjen, vagyis termelőszövetkezeteink nagy gondot fordítsanak arra, hogy jó üzemszervezéssel és munkaszervezéssel biztosítsák minél jobban a termőtalaj megfelelő fizikai, kémiai és biológiai állapotát. A jó terméshez elsőrendű feltételek: a jó termőképesség kialakítása, elegendő tápanyag, élénk talajélet, jó talaj- szerkezet, minőségi vetőmag, fejlett nagyüzemi agrotechnika stb. <E feltételek között igen nagy fontossággal esik latba most a talajerőgazdálkodás jó megszervezése, amiről az ankéton Ajtay Ödön tudományos kutató oly meggyőzően beszélt. A talajerő biztosításának két fő módja a szerveatrágyázás és a műtrágyázás. Előbbiek között legfontosabb az istállótrágyázás. Mivel kevés az istállótrágya, azért a többi szervestrágya is igen jelentős (a tarlómaradványok, a szalmatrágya, a kukori- caszár, a komposzt, a zöldtrágyák stb.). Mindent el kell követni, hogy minél több jól kezelt szervestfágya kerüljön felhasználásra. Természetesen törekedni kell a hagyományos vetésforgók alkalmazására, vágj' legalább a megfelelő növényi sorrend biztosítására. A megszokott,! hagyományos gazdálkodási mód ■ezeket hosszú éveken át kipró-1 bálta és előnyük közismert. [ Azonban ha nincsen elegendő I szerves trágya és nem lehetséges I a vetésforgók beállítása, ez nem j jelenti azt, hogy le kellene mon- | dánunk a terméseredmények fo- í hozásáról. Itt bátrán ki kell lepnünk a hagyományok bűvköréből! A tudomány mai előrehaladása folytán ugyanis megvan a reális feltétele a termésátlag nevelésének szervestrágya és vetésforgó hiányában is. Melyek ezek a' feltételek? A műtrágyák helyes alkalmazása és a szaktudás, a tapasztalat, mely az okszerű műlragyázást biztosítja. A* új harebwi születik Ismeretes, hogy az új harcban születik. Ennek az álláspontnak is harcolnia kell a maga igazáért. Mit hoznak fel ellene? Több érv közül kettő érdemel figyelmet. Az egyik: hcl van annyi műtrágya? Az igaz, hogy mcst még nincsen elégendő mű . trágyánk. De látm kel). hogy ! egyre többet ad az ipar. A ' 3 j éves terv során- kétszer annyi j műtrágyát gyártottunk mint | 1955—57-ben. 1960-ban példáu)-j 75 kg jutott egy kát. holdra átlagban, az idén pedig 30 száza- j lékka! lesz több a tavalyinál J Van tehát mód arra. hogy a i nagyüzem egyes pontjaira —, ahová nem jut szervestrágya, — í nagyobb adag műtrágyát Juttas-1 sunk. Azt sem árt figyelembe1 venni, hogy amíg a teljes mű- j trágyakészletünket nem fedezhet-; jlik +eljesen, ezt a pár évet ki-! sérletezésre, tapasztalatszerzésre: fordíthatjuk, mert érteni is kell az okszerű műtrágyázáshoz. A másik ellenérv: pusztán a műtrágya nem oldja meg a talajerőt. mert humusz is kell a talajba. Ez igaz. de nem is arról van szó, hogy kizárólag ntűtrágyát használjunk. Csupán arról van szó, hogy áthidaljuk azt a 6—8 évet, amelynek leforgása 1 után az üzem valamennyi táblája szervestrágyához juthat. Ezenkívül helytelen úgy felfogni, hogy műtrágyázással nem növekedik egyáltalán a talaj szervesanyaga. Ha például okszerű műtrágyázással kh-ként 3 mázsa helyett 9 mázsa rozsot termesztünk. akkor a szemterméssel arányban a tarlómaradvány is több lesz. népünk azt a pillanatot örökítette meg. amikor a gemzsei tanácsházán a tsz és a tanács vezetői az utolso számításokat végzik. A zárszámadás már megtörténi, de a képen, amint látható, ugyancsak nagy munkában van Varga Zsigmond, a tsz agronómus-párttitkára, Simon Károly tsz-elnök, Bertóti Dániel, a tsz főkönyvelője. Tótfalusi Károly tanács vb.-elnök, Tóth Magda tanácstitkár, Miklo- vicz Erzsébet és Hajdú Gizella. (Foto: Hammel.) tiegfcezdadett a „tavasz“ Fényesiüiiéfl nem trágyáztak, a gyors homok- javítási módszerrel 780 kg rozsot, 70 mázsa Kisvárdai Rózsát és 32 mázsa Szabolcst Bőtermő kukoricát termeltek kát. holdanként. Ombolyon a tsz 360 kh őszi kalászosának is haszriált Ajtay Ödön műtrágyázási „receptje“, Az ott szokásos 7r-8 mázsás átlagokkal szemben 12 mázsa rozs és búza, 15 mázsa őszi árpa termett. Beregdarócon 16 éve nem trágyázott, 22 kh elvadult agyagon ia hasonló jó tredmeny született. Zajtai Antal Fényeslitkén, a nemrég alakult Kossuth Termelőszövetkezetben tavaszi a hangulat. A tagok munkára használják fel a jó időt. A zöldségesben készítik a melegágyakat a fogatok szállítják az istállótrágyát a határba, a korai, csíráztatott burgonya alá. A gyümölcsösökben D. Gyüre Ferenc, Bácskái István és U. Lippai József brigádja végzi a metszést. A gy ümölcsösben tevékenykedő százhúsz szövetkezeti tag eddig kétszáz holdon végezte el a metszést. A szövetkezet tagjai megkezdték a vetőmagvak közösbe vitelét is. A hét elején már 140 mázsa szemeskukorica, húsz mázsa keserű csillagfán gyűlt össze. A tagok már napraforgó, lucerna és vöröshere magot is vittek a szövetkezetbe. A Kossuth Tsz-ben úgy döntöttek, hogy a közös alap megteremtéséhez a tagok holdanként 350 forinttal járulnak hozzá. Eddig már százharmincezer forint gyűlt össze a közös alapra! FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY i. akvaristák — Elhoztuk az akváriumot. — És bol vannak a halaes- kák? — A har» lom zsebében. A kérdés hosszú éveken át kiderítetlen maradt, csak a tudományos sajtó hasábjain indultak néha viták a tunguz meteorról. A legkülönbözőbb feltevések láttak napvilágot: mondták, hogy a meteor egy kisebbfajta üstökös feje volt, vagy sűrített kozmikus porfelhő lehetett, de egyik sem tudott minden tényt megmagyarázni. 1950-ben. mikor a meteor már kezdett feledésbe merülni, egy fiatal szovjet tudós új feltevéssel állt a nyilvánosság elé, s ez rendkívül merészen megmagyarázott mindent. Két nappal ezelőtt, hogy a tunguz meteor megjelent Szibér a fölött — írta a fiatal tudós —, egy francia csillagász ap- ' ró égitestet. figyelt meg, amely nagy sebességgel repült át távcsövének látómezején. Az illető csillagász nem sokkal később közzé is tette ezt a megfigyelését, de sem ő, sem más nem hozta kapcsolatba a szibériai katasztrófával, mert ha az a kis égitest azonos, lett volna a meteorral, akkor egészen más vidéken kellett volna lehullania. Csak egyetlen esetben lehetett volna azonos a tunguz meteorral, de ez meg annyira valószínűtlen -volt, hogy egy pillanatra sem gondolt rá senki. Ez az eset ugyanis az, ha a meteor szabadott változtathatta volna repülésének irányát és sebességét, mint egy irányított rakéta. S az ifjú tudós éppen ezt állította. A tunguz meteor néven ismert hullócsillag bolygóközi rakéta -volt, amely a Cet csil-’ .lagképc felől, hiperbolikus pályán közeledett a Földhöz, s hogy a leszállást előkészítse, egyre szűkülő ellipsziseket irt le bolygónk körül. Ekkor pillantotta meg távcsövén át a francia csillagász. A gép földi fogalmak szerint nagyon, nagy volt, súlya néhány ezör, vagy akár tízegynéhányezer tonnára becsülhető. A benne ülő lények nagy magasságból vizsgálva a Föld felületét, leszállás céljára a távolról is jól látható, terjedelmes és er- dőtlen mongóliai síkságot választották ki, mely szinte arra volt teremtve, hogy sik homokján fogadja a csillagközi repülőgépeket. A lövedék hosszú repülés után közelítette meg a Földet, s repülés közben elérte az ötveo-hatvan kilométeres másodpercenkénti sebességet. Nem tudni, a gép fékező motorjai már a Földhöz való közele- . dóskor is meg voltak-e sérülve, vagy pedig az utasok nem vették eléggé figyelembe légkörünk terjedelmét — elég az hozzá, hogy gépük a levegő ellenállása okozta, erős súrlódástól igen gyorsan a fehér izzásig hevült. Ez a rendkívüli sebesség volt az oka, hogy nem sikerült leszállnia Mongólia- j ban, hanem mintegy harminc-negyven ki- - lométernyi magasságban száguldott el fölötte. Valószínű, hogy az utasoknak a le- i szállás előtt még néhányszor körül kellett1 volna repülniük a Földet, azonban akár a motorok sérülése, akár valami egyéb ok, sietségre kényszerítette őket, csökken-1 teni akarván a sebességet, megindították ■ a fékező motorokat, amelyek azonban i egyenetlenül és szakadozottan működtek. A motorok működésének egyenetlen hangját hallották Szibéria lakosai ama bizonyos mennydörgésszerű robajokban. Mikor a gép a tajga fölé került, a fékező motorokból kirobbanó égő gázok ereje döntögette ki a fákat, utcákat vágva sz erdőben. Így keletkezett a ledöntött fák száz kilométer hosszú utcája, amelyen később a szibériai expedíciók végighaladtak. A Köves Tunguszka táján a gép kezdte elveszíteni sebességét. Az erdővel és mocsarakkal borított hegyes vidék nem volt alkalmas a leszállásra. Az utasok át akartak repülni fölötte, a gép orrát felfelé irányítva ismét megindították hát a hajtő motorokat. De már késő volt. A gép. ez a fehér izzásig hevült óriási fémtömeg,, elvesztette stabilitását, le-Iezuhant, a motorok egyenetlen működése ismét fel-feldob- fa. ingadozni, majd bukfencezni kezdett. A motorokból kiáramló hajtógázok hol közelebb. hol távolabb döngették ki az erdőt. egész utcákat vágva benne s a fák koronáit és ágait megpörkölve. A gén utoljára akkor emelekedett fel, amikor a dombok külső gyűrűjén repült át. Itt aztán a völgykatlan fölött nagy magasságban bekövetkezett a katasztrófa. Valószínűleg az üzemanyagkészletek robbanta!, fel. A fémtömb szilánkokra szakadt a tv—- zalmas robbanás köveikezléhae. írj. . Az igazság receptje A kisoványodott homok-, vagy elvadult agyagtalajck termőerejét okszerű műtrágyázással jelentősen fokozhatjuk, azokat egy íven belül lendületbe hozhatjuk. Erre jó néhány bizonyíték van már a megyében. 1958-ban Nyírbátorban, lö éve nem trágyázott tartalékföldön gyors homokjavítási módszerrel a korábbi 24 mázsás legmagasabb burgonyaterméssel szemben 68 mázsa burgonya volt az eredmény. Penészleken, a megye legsivá- rabb — 0,8 aranykoronás •— futóhomokján, melyet 20 éven át Halász Lászióné levelében arról ír, hogy befejeződött Csem- gerben a járás KISZ-titkárai részére tartott továbbképző tanfolyam. Az eltöltött egy hét alatt több fontos előadást hallgattak az ifi vezetők a KISZ I. kongresszusának határozatairól és azok alkalmazásáról, a háború és a béke kérdéséről, az Ifjúság a szocializmusért mozgalomról és sok más fontos kérdésről, i Komlódtótfaluban minta-tag- gyűlést tartottak, Csengerben [ pedig egy bemutató klubesten, vettek részt, s a programban közös mozilátogatás is szerepelt. A tanfolyamot Nagy István elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa zárta be. iVI iuta-taggyűlés Komlódtól fa Inban, klubest C^eoserben *
