Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-21 / 43. szám

Vltég proletárjai egyttölfetek Szerelő és traktoros XVIII. ÉVFOLYAM. 43. SZÁM Ára 50 fillér 1961. FEBRUÁR 21, KEDD j Mérföldkőhöz érkeztünk! Vasárnap látott napvilágot a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának közleménye. A párt vezette magyar dolgozó nép újabb győ­zelméről számol be a közle­mény. A VII. pártkongresszus határozatát megvalósítva, mér­földkőhöz érkeztünk a magyar mezőgazdaság átalakításában: az ipar után a mezőgazdaság­ban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok! A múlt év októberében tudo­mányos marxista elemzéssel értékelve a helyzetet, az MSZMP Központi Bizottsága megállapította, hogy a tél fo­lyamán lehetséges és szükséges a magyar mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében a tömeges számszerű fejlesztés befejezése. Most, amikor az ország szán­tó területének a 90 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik, amikor újabb száz­ezrek választották a nagyüzemi gazdálkodást, amikor megyénk­ben is a közvetlen befejezés előtt áll ez a munka: elmond­hatjuk, hogy pártunk októbe­ri határozata helyes volt, mert az egész magyar dolgozó nép egyetértésével találkozott. A közlemény kiemeli, hogy ells- “1 fifeéés —gS—tTsz'ieibt"' fTWM • első­sorban az áldozatkész munkás- osztályt, amely felmérhetetlen politikai és anyagi segítséget adott szövetséges társának, a dolgozó parasztságnak. Hason­lóan nagy érdeme van a moz­galom sikerében a szövetkezeti élet úttörőinek, a már koráb­ban a nagyüzemi gazdálkodást választó parasztoknak, az álla­mi gazdasági, gépállomási dol­gozóknak. a falusi értelmiség­nek és minden társadalmi mun­kásnak, aki ebben a nagysze­rű ügyben közreműködik. „A termelőszövetkezeti moz­galom győzelmében — írja a közlemény — döntő szerepe volt a kis- és középparasztok elhatározásának, akik a mun­kásosztály, s a legöntudatosabb falusi dolgozók segítségével — sokszor nehéz töprengés és belső vívódás árán — szakítani tudtak a kistulajdonosi múlttal, és a párt tanácsát követve, rá­léptek a boldogabb életet, biz­tosabb jövőt hozó új életforma, a szövetkezeti gazdálkodás, a szocializmus útjára.” Amikor társadalmi, politikai téren hatalmas lépést tettünk előre az egységes, szilárd szo­cialista társadalom megterem­tésében, gazdaságilag is új, nagyszerű lehetőségek nyiltak előttünk. Népgazdaságunk a hároméves terv idején óriási erőfeszítések árán 16 milliárd forintot fordított a sajáterő­ből történő beruházásokkal együtt a mezőgazdasági nagy­üzemek létrehozására, 75 szá­zalékkal többet a tervezettnél. Félmillió sertés és 350 ezer darab szarvasmarha részére épült nagyüzemi férőhely, 50 százalékkal több traktorunk Van, mint 1957-ben, a műtrá- gyahasználat a holdanként! 35,7 kilogrammról 75 kilo­grammra emelkedett, az idén újabb 30 százalékkal növekszik a műtrágya-ellátás. Megyénkbe közel 300 új traktor érkezik az idén is. Nagyok az erőfeszítések es az eredményeink is, de még korántsem mondhatjuk, hogy gépesítés, műtrágyaollálás es építkezés terén elértük a kí­vánt nagyüzemi szintet. Nem. A közösbe vivendő jószág egy részét az idén még kint kell hagyni a háztáji istállókban, amíg a közös épületek elkészül­nek, a lovakat sem válthatja fel mindenütt a traktor. Igen nagy szükség lesz mindenütt a helyi erők maximális kihasz­nálására. Az idei népgazdasági terv a tavalyi szinthez képest a ter­melés 7,9 százalékos, a felvá­sárlás 9,1 százalékos növelését írja elő a mezőgazdaságban. E tervek teljesítése nagy erőfeszí­téseket kíván a mezőgazdaság minden dolgozójától. Ahol a szervezés befejeződött: a jó ve­zetés, a helyes munkaszervezés, a reális tervek készítése első­rendű feladatok. Az idő előre­haladottsága azonban megkö­veteli, hogy ezekkel a felada­tokkal egyidőben az őszi ve­tések ápolása, fej trágyázása, az ipari növények talajelőkészíté­se, a gyümölcsösök metszése, valamennyi kezdődjön meg. A felvásárlási tervek mara­déktalan teljesítése több húst, tejet, tojást kíván a mezőgaz­daságtól, mint a múlt évben. Ennek alapja a több sertéshíz- lalás, a több baromfi tartása. Különösen fontos teendő a ser­téshizlalási szerződések meg­kötése mind a közösben, mind a háztáji gazdaságokban. Az előrehaladás, a tervek megvalósítása elsősorban az embereken, a szövetkezetek tagságán múlik. A Központi Bizottság közleménye külön fe­jezetben foglalkozik a termelő­szövetkezeti tagok öntudatának fejlesztésével, a rendszeres po­litikai felvilágosító munkával, a szövetkezeti demokrácia ma­radéktalan betartásával. A si­kerek elérésében nagy szerepe van az ösztönző, igazságos jö­vedelem elosztásnak. Felhívja a Központi Bizottság a figyel­met a munkaegységrendszert kiegészítő díjazási formák és a rendszeres előlegezés bevezeté­sének szükségére. Ezzel a lépéssel a mezőgaz­daságban nagy lehetőségek nyiltak meg, hogy felzárkózzék az ipar mellé, hogy érvénye­süljön a tudomány minden vív­mánya a mezőgazdaságban is. A közlemény befejező részé­ben a Központi Bizottság a következőképpen ad reményé­nek __ kifejezést: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága szilárdan meg van győződve arról, pár jó munkás év alatt, elsősorban tehetséges, szorgalmas parasztságunk erő­feszítései nyomán nagy ered­ményeket érhetünk cl céljaink valóra váltásában” Cs. B. Együttesen javítják a meghibásodott ZK—25-ös erőgé­pet. Oláh István szálkái gepállomási szerelő (balról) és K. Katona Oyörgy. a nyirrneggyesi Petőfi Tsz traktorosa az adagoló szivattyú szere és ét végzi. Forró szeretettel fogadta Budapest népe Antonin ISovotnyt Anionin Novotny, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságénak első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának cs Do­bi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hétfőn baráti —Riogatására hazánkba érkezett. ■ A csehszlovák vendégek különvonata 8 óra előtt néhány perccel érkezett az ünnepien feldí­szített szobi határállomásra. Fogadásukra a ha­tárra utazott Marosán György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kristóf István, az Elnöki Tanács titká­ra, Púja Frigyes külügyminiszterhelyettes Ló­ránt Imre vezérőrnagy, Horváth András, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Keleti Ferenc, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke. Az állomáson díszörség állt. Úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a vendé­geket. Antonin Novotny szívélyesen üdvözölte a megjelent dolgozókat. Budapesten a Nyugati pályaudvar előtti té­ren már jóval az elnök különvonatának érkezé­se előtt többezer fővárosi dolgozó gyűlt össze. A teret csehszlovák, magyar és vörös zászlók­kal, üdvözlő feliratokkal díszítették. A téren diszőrség sorakozott fel. Antonin Novotny fogadására a pályaudva­ron megjelent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyet­tese, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Bisz­ku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, a kormány tagjai, s a politikai, gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Ott voltak a budapesti csehszlovák nagy­követség tagjai. Megjelent a fogadtatásnál a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A különvonat 9 óra 10 perckor a Rákóczi- induló hangjai mellett gördült be a pályaudvar üvegcsarnokába. Kádár János, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc és dr. Sík Endre meleg szere­tettel köszöntötte Antonin Novotnyt és kíséreté­nek tagjait. A pályaudvar előtti téren hatalmas lelkese­déssel, zászlók lengetésével üdvözölték a dolgo­zók a vendégeket. A díszőrség parancsnoka je­lentést tett Antonin Novotnynak. Felcsendült a csehszlovák és a magyar himnusz, miközben ágyúk 2} össztüze köszöntötte a csehszlovák ál­lamfőt. Antonin Novotny Kádár János és Kiss Ká­roly társaságában elhaladt a díszőrség előtt és köszöntötte azt. Úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek a vendégeknek. A csehszlovák állam­fő üdvözölte a fogadására megjelent magyar párt- és állami vezetőket, a tábornoki kar tag­jait, majd a diplomáciai képviseletek vezetőit. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára mondott ezután üdvözlő be­szédet. Kádár elvtárs beszéde — Tisztelt Novotny elvtárs! — Kedves csehszlovák vendé­geink! — Barátaim! — Nagy és fontos esemény szá­munkra magas vendégeink meg­érkezése a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságból. Köszönetét, mondok Antonin Novotny elv­társnak, a Csehszlovák Kommu­nista Párt első titkárának, a Csehszlovák Köztársaság elnöké­nek, a kíséretében érkezett elv­társaknak, hogy meghívásunkat elfogadva eljöttek hozzánk láto­gatóba. Igaz barátsággal, elvtár­si szeretettel köszöntőm mind­nyájukat hazánk fővárosában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s Magyar Népköztársaság Elnöki '’’anácsa. kormányunk, az egész magyar nép nevében. — A csehszlovák és a magyar nép barátságának történelmi gyökere népeink legjobb fiainak közös harca az egykori Habsburg zsarnokság, s a hitlerfasiszta el­nyomás ellen. Az idegen elnyo­más elleni közös harcban szüle­tett barátság igazi virágzásának akkor indulhatott, amikor országaink a Szovjet­unió segítségével 16 évvel ez­előtt felszabadultak, s né­peink maguk vették kezük­be sorsuk intézését. A múlt mesterségesen emelt /álaszfalai leomlottak, s ma kö­zös szocialista céljainkért, az imperialista kalandorokkal szem­ben a békéért, nemzeti függet- 1 lenségünk védelméért folytatott harc nemcsak zavartalan együtt­működést teremtett közöttünk, hanem megbonthatatlan, testvéri barátságban forrasztja össze né­peinket. — Az elmúlt másfél évtized során kapcsolataink a proletár nemzetköziség magasztos elvei szerint alakultak. Ma már úgy­szólván országaink életének min­den területét ezer és ezer szállal fűzi össze a kölcsönös együttmű­ködés és az önzetlen testvéri se­gítség. Kapcsolatainkban nincse­nek megoldatlan problémák. Ezért egész figyelmünket arra fordíthatjuk, hogy tovább mélyít­sük a két nép testvéri barátságát. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom