Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-19 / 42. szám

„Lehet akár ezer juhom isi"

így vélekedik Szép Mihály bácsi, a leveleki juhász dinasztia 69 éves tagja. Apja, nagyapja is, de két fia, sőt veje is juhász. Nincs hát semmi kétség abban, hogy a leveleid Dózsa Tsz-ben —, melynek tagjai sorába a megerősödés idején elsők között lépett — jó kezekbe kerül majd a juhtenyészFohoxni kell a Ütsz golgoxók munkavédelmét!

Értekezletet tartottak az MSZB elnökök

tés. „Ismerem én a juhászat sok apró csinját-binját, nem csak őrzője, de orvosa is tudok lenni jószágainknak. Lehet akár ezer juhom is, sem vallunk szégyent az eredményekkel.” (Hammel.)

A Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete Nyíregyházán a TIT helyiségében értekezletet tartott a ktsz-ek munka- védelmi és szociális bizottságainak elnökeivel.

Krasznai elvtárs, a KSZKBI megyei alközpontjának vezetője tartott beszámolót az 1960-as év baleseti statisztikájáról. Sajnálatos, hogy az év folyamán 107 baleset fordult elő a ktsz-ekben, közel 50 százalékkal több, mint az előző évben, s a balesetekből eredően több mint 1900 munkanap esett ki a termelésből. Legtöbb baleset a vegyes-, fa-, építő- és vasiparban fordult elő, mintegy negyven történt gépen, és tizennyolc kéziszerszámmal. Részletesen elemezte az előfordult balesetek okait és általános tanulságait. Megállapította, hogy a ktsz-ekben | a műszaki vezetők elmulasztják a i balesetelhárítási oktatást, nem követelik meg a dolgozóktól a védőfelszerelések használatát. Csak akkor döbbennek rá mulasztásuk súlyosságára, amikor bekövetkezik a baleset. - Az elmúlt évben sajnos, két halálos baleset is volt.

Legtöbb baleset a rakamazi vegyes ktsz-ben, a nyíregyházi asztalos ktsz-ben, valamint a nyíregyházi vas- és fémipari ktsz-nél fordult elő.

Az év folyamán a KSZKBI több

mint húszezer forint baleseti járadékot és több mint tízezer forint baleseti rokkantsági, özvegység,i nyugdíjat állapított meg, illetve fizetett. A balesetekből eredő kár mintegy százezer foKöd

Várható időjárás vasárnap estig: gyenge szél, reggel és délelőtt ismét sok helyen köd, délután az ország északi felében kisebb felhőátvonulások, eső nélkül, a déli megyékben ismét derült idő. — Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 5—10 fok között.

Távolabbi kilátások: a jövő hét elején enyhe idő, kevesebb köddel.

rintot tett ki, aminek nagyobb része a ktsz-eket terheli.

Az értekezleten részt vett Czim- balmos elvtárs, a KISZÖV megyei elnöke is, aki a dolgozók munkakörülményeinek megjavítására, a balesetelhárítással való alaposabb törődésre hívta fel az MSZB és ktsz-elnökök figyelmét.

Nagy ax érdeklődés a vásárosnaményi járásban a Kulturális Szemle iránt 85 öttusa, 95 színjátszó, 54 tánccsoport, 246 szavaló készül

Szerte a megyében már igen sok helyen gondolnak az idei, közelgő Kulturális Szemlékre, ahol az egyes kultúrcsoportok a járás, majd később a megye együtteseivel találkoznak, bizonyítani egy esztendei munkájuk újabb ereményét.

Így van ez a vásárosnamé- nyi járásban is, ahol szokatlanul nagy az érdeklődés az

PILLANATKÉPEK

írjanak rólam

Épül

a gelénesi Tanácsház

1959-ben kezdtek hozzá a tanácsház építéséhez. A tizenhárom szobás helyiséget most padlózzák és nemrég fejezték be a villany- világítás bevezetését. Eddig hozzávetőlegesen 200 ezer forintot fordítottak az építkezésre, s az épület átadását, amennyiben kapnak megfelelő mennyiségű ablaküveget, tavasz elejére tervezik.

Tizenegy óra lehetett, mi-, kor bekopogtatott az ajtón. Fekete fejkendőt viselt, és hosszú utat tett meg, — vidékről jött be — hogy bizonyos ügyben kikérje a szerkesztőség véleményét. Elmondta búját-baját, élete történetét, de sajnos itt tanácsot nem lehetett adni.

— Ha már itt vagyok, ne járjgk hiába — gondolhatta magában. — Írjanak rólam egy cikket.

— Sajnos néni, erről szú sem lehet — válaszoltam. — A maga ügye roppant érdekes, de csak a jogászok részére. Az olvasókat nem hisszük, hogy érdekelné.

— Még egy pici cikkecskét sem írnak rólam? — kérdezte elkeseredett hangon.

— Nem, mi szívesen adunk tanácsot, de ez a téma, mint újságcikk, minket nem érdekel.

— Meg van! Írjanak az apámról. Régi kommunista.

— Mit csinált az édesapja, bizonyára kiemelkedőt, hogy írjunk róla. Melyik pártszervezetben dolgozik?

— Sajnos SS óta nem párttag.

Itt viszont már bajban van a riporter. Vajon mit akarhat. tőlem ez a jó asszony. Már dél is elmúlt, megkezdődött az ebédidő, semmi érdekeset nem tud mondani, segíteni esek a jogászok tudnak, — miért nem Men/ már ebédelni menni? Többször ■feltűnően az órámra vértem, hogy tássa. már nincs időm.

— Értem én elvtársim, tv- dom, hogy nagyon siet, de

— Szervusz Szabikám, jó, hogy látlak, már régen kérdezni akarok tőled valamit.

— Szervusz, mit?

— Mondd, öregem, jársz te mostanában Sóstóra? Nem? Kár. Képzeld, a múltkor egy jópofa eset szemtanúja voltam. Indul a villamos ,a Beloiannisz térről, jön a kalauz, kéri a jegyeket. Az egyik fiatalember azt mondja a száguldó villamoson, mindjárt indulás után: „Kérek egy mene|tet Sóstóra“. — Dupladíj, — zöngicséli a kalauz s hozzáteszi, hogy aki nem vált jegyet « Beloianniszon, az kétszeres díjat fizet. „Aki a Kossuth utcai megállókon száll fel, az természetesen csak szimplán fizet”. Ezt utómagyarázatként jegyezte meg a kalauz, miközben szakította le a dupla menetet a tömbről. És képzeld, mi történt! A fiatalember egy 30 filléres szakaszjegyet kért az első megállóig, ott lelépett a peronról, aztán nyomban tel is ugrott. „Akkor innen kérek most egy menetet Sóstóra!" — kuncogta a fiú a

meglepett kalauz -felé. Hát

nem Isteni? Képzeld, ott áll a kalauz, kezében a már leszakított két vonaljeggyel és szinte látni, ahogy az orra hegyéig az arcába szökik a vér.. i

— No látod, mégis igaz: aki másnak vermet ás.. i

. — Pedig már az újság is megírta, hegy nevetség ez a

nyíregyházi „specialitás”. Apropó, az újság. Hallottad, mi történt Böki Kartással? Beszélik a városban, hogy miután tizenhannadszori bökésére

sem „emberélte'1 meg magát a KUKA, s a szemetet még mindig ott hagyják a város mellékutcáin, Böki Kartársat beszállították az idegklinikára. Szegénykém, pedig már

tudhatta volna, hogy Nyíregyházán az ilyen közömbösség nem újság...

— Éz igaz, de azért azt sem tagadhatja senki, hogy mégis fejlődik, szépül városunk. Láthatod mennyi neont raktak fel az utóbbi időben.

— Kérlek, ne csinálj viccet ebből a komoly dologból, És

egyébként is. ha annyira odáig vagy a város szépítéséért, mondd meg nekem, hol van a legnagyobb kontraszt a városban? Na. ugye ezt nem tudod? Hát a Dózsa György út elején.

— Hogyhogy, hiszen nemrég egy ragyogó új gyógyszertárat nyitottak.;.

— És mi a véleményed arról, hogy a hulladékgyűjtés „főhadiszállása” éppen a gyógyszertár mellett van?

— Kérleli, a hulladékgyűjtés fontos népgazdasági érdek, minden nyíregyházi ember helyesli azt.

— Nem vitás. De, hogy a rozsdás vasat, meg a rongyot, a hulladékpapírt éppen a belváros égjük reprezentatív “vógvszertára mellett gyűjtik, veszik át, — ne haragudj, de ez már egy cseppet sem korszerű. annál inkább „ócska" gyakorlat.

— De a színház csak tetszik?

— Persze, hogy tetszik. Csakhogy... no, igazán nem akarok mindenáron kritizálni, de érthetetlen, miért nincs a színházunk előtt egy műsort hirdető vitrin? Vagy azt gondolják az illetékesek, hogy aki a színház szőnyegíelen lépcsőjén az előadás után hanyattvágódik, annak felesleges megnézni, mi lesz a következő műsor, — mert úgy sem jön el...?

— angyal —

egy évvel ezelőtt beköldtem egy kis hirecskét, hogy zenekar alakult a faluban és nem közölték le.

— Valószínű, nem volt érdekes a lapunknak — de már türelmetlen voltam.

— Na, én megyek is, — jelentette ki fél egy körül. — Szóval nem írnak rólam egy kis cikket? Szívesen megírnám én is.

összeszedte holmiját és dolgavégzetlenül elment. Leültem, gondolkoztam az eseten. És megcsináltam a kis cikket.

kovácsi

idei szemle iránt. A legutóbbi jelentés szerint eddig 65 alapszervezet szellemi öttusa csapata jelentette be részvételét a járási Kulturális Szemlére.

Nem volt még példa arra, hogy a járás községeiből olyan népes színjátszógárda vett volna részt vetélkedésen, mint amennyien az idén szándékoznak.

Február elejéig 95 színjátszó csoport juttatta el nevezését a járási KISZ bizottsághoz.

A másik népszerű vetélkedést ágban, a táncban 54 együttes jelentkezett a bemutatóra. Fejlődést igazol az énekkarok eddigi statisztikája is: az 1961-es Kulturális Szemlén IS úttörő és 10 ifjúsági, valamint felnőtt énekkar szeretne résztvenni.

Az „egyéni számok” tekintetében is hasonlóan szép fejlődé® tapasztalható a vásárosnaményí járás területén. Az iparművészeti pályázatra negyvenötén, az, irodalmi pályázatra pedig közel százan jelentették be részvételüket. Szavalóversenyre 246 fő nevezett. Ezek közül 180 versmondó úttörő és kiszes, 66 pedig felnőtt. Hat községben már beindult a daltanulási mozgalom s. ezeken a dalesteken kb. 160-as vesznek részt.'

Az esztergályos

Az állami gazdaságok mátészalkai gépjavító üzeme alkatrészfelújító műhelyében Kovács János tanuló RS 09-hez dugattyút forgácsol.

Nincs tizenharmadik havi villanyszámla!

Több nyíregyházi lakos panasszal fordult a szerkesztőséghez, hogy a TITÁSZ pénzbeszedője „beinkasszálta’* az I960, évi tizenharmadik havi villanyszámla díjat. Ezzel kapcsolatban tájékoztatást kértünk a vállalattól. Közölték, hogy nincs tizenharmadik havi villanyszámla, a lakosságnak ilyen feltevése alaptalan.

! A gazdasági bizottság rendelkezése alapján január 1-től az üzletigazgatóság egész területén kéthavi számlázásra tértek át. Ennek az utasításnak megfelelően a fogyasztók egyrésze úgynevezett áttérési számlát kapott mely megegyezett a november havi villanyszámla értékével. A fogyasztókat károsodás nem éri. mert egyrészük tizenkét havi, másik részük viszont csak tizenegy havi villanyszámla díjat fog 1961-ben fizetni. Azok. akik a

számlán feltüntetett „Ä” csoportba tartoznak, minden páratlan hónapban fizetnek villanyszámlát, a „B” csoportba tartozók pedig minden páros hónapban.

1959-ben jelentős mértékben leszállították a világítási és «tartási áram diját. Nyíregyházán például 2,l6 forintról 1,80 forintra csökkentették. A megyében mindössze alig ezer fogyasztó kapott kedvezményes háztartási áramot, s az egységesítés után minden fogyasztó ezt is igénybe veheti: vidékiek egy forintért, nyíregyháziak 80 fillérért.

Az 1961. év. január l-ével életbe léptetett kéthavonkénti villanyszámla-elszámolás rendszere jelentősen hozzájárul az önköltség csökkentéséhez. Emellett a lakosság sem jár rosszabbul, hiszen a TITÁSZ egy hónappal hosszabb ideig hitelezi a villanyáram díját.