Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-19 / 42. szám

ff Tiissavasróri Alkaloida I enyészeti Gyárban így született a felajánlás Nizzai Karnevál 1961 fjMO-ban a vállalat éves ter­hét 101,6 százalékra teljesítettük, az export tervet 109,6 százalékra. IAz önköltséget terven jelül 0,7 százalékkal csökkentettük. Beve­zettünk 21 újítást, köztük két ta­lálmányt, ami mintegy 3 millió forint megtakarítást hozott. Az ér folyamán „befutott’ két gyárt- mánykülönlegességünk az oxico- tdon és a diocodon, melyeknek tablettázását megkezdtük. Jó munkánk eredményeként a dol­gozók kétheti nyerességrészesedés- re számíthatnak..." összegezve ezeket mondta Var­ga János elvtárs a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár igaz­gatója a januárban megtartott üzemi tanácsülésen, melyen 1960 év munkáját értékelték és meg­beszélték az 1961 évi íeladatokat. Mindez lelkesítette a dolgozókat. « alapul szolgált a munkaver- vs«oy továbbfolytatásához. Gsitos előkészítés A vállalat vezetősége nagy kö- tekintéssel, gonddal készítette «tó' a tervismertető termelési ér­tekezleteket. Az üzemi tanács «lése után műszaki értekezleten beszélték meg a feladatokat. Ezt követően pártvezetőségi ülésen ■megbeszélték, hogy milyen célok «térésére mozgósítják a dolgozó­ba^ mit vállaljanak a verseny­ben. Többek közt a terv teljesí- ■•üéeére, export terv túlteljesítésé­re a beruházási tervek határidő ■előtti megvalósítására és a mun­kafegyelem megjavítására irá- «nyítjók a figyelmet. Az üzemi termelési tanácskozá­sokat előkészítő értekezleteken /kijelölték a műszaki vezetőket, akik az illető üzemrész helyzeté­nek tanulmányozása alapján ké­szültek fel a jó előadásra. Ezeken •az értekezleteken a pártszervezet vezetőségének és a szakszerveze­ti bizottságnak egy-egy tagja is résztvett. Az értekezleteken a ■dolgozók aktivitásához hozzájá ■mit, hogy előzetesen a pártszer­vezet, a kommunistákat, a szak- szervezet pedig a legjobb dolgo­zókat a hozzászólásban és ver- •senyvállalásban példamutatásra lelkesítette. Egy brigád a s&k kőiül Jó munkát végeztek az üzemi tanácstagok és műszaki dolgozók a brigádok körében. A legfonto­sabb tervfeladatokra irányították a figyelmet. A brigádok a ter­meiéi értekezletet megelőzően megbeszélték, hogy a feladatok nehezéből mit tudnak vállalni. P. Szabó Sándor géplakatos komplex-brigádja közvetve vesz részt a tervteljesítésben. Sok mú­lik rajtuk. Nem mindegy, hogy a gépek, berendezések jól, vagy rosszul működnek s hogy egy-egy javítást mennyi idő alatt végez­nek el. Nemrég hét napra ter­vezett nagykarbantartást két nap­pal előbb végeztek el — a mun­ka jó megszervezésével és a ja­vításhoz szükséges anyagok és al­katrészek előre biztosításával. Ez a termelésben két napot je­lentett és hozzájárult a sikerek­hez. Tudták továbbá, hogy a két­lépcsős lepárló tönkrement. Űj lepárlót gyártani hosszú hóna­pokat vett volna igénybe és nem akadt gyár, mely ebben az év­ben vállalta volna a munkát. A pártszervezet kérte a brigádot, hogy próbáljanak valami okosat kitalálni. S megszületett a meg­oldás: a tönkrement alkatrész mintájára március 20-ra újat készítenek házilag, hogy ápri­lisban a tervezett határidőben el­kezdhessék egy új gyógyszer, a theogr.omin gyártását. Ez a brigád arról híres, hogy sok alkatrészt házilag készít el, s így nem kell újat vásárolni. Jói takarékoskodnak az anyagokkal és az energiával is. Az értekez­leten született olyan elgondolás, hogy mintegy 10 százalékkal csökkentem lehel a víz melegí­téshez szükséges gözenergiat. Egy műszer segítségével „megfogják’ azt a 70 fokos melegvizet, mely korábban a csatornába került. Mintegy 30 tonna ilyen meleg­vízről van szó, amit az áztatóban szükséges víz előmelegítésére fel­tudnak használni, Ilyen javaslatokkal készült termelési értekezletre P. Szabó Sándor brigádja. Tovább öregbítik a gyár jó hírnévéi „A második ötéves terv telje­sítése jólétünk növelésének alap­ja. Rajtunk múlik, hogy ezt a tervet hogyan tudjuk valóra vál­tani. Gyárunknak sokkal feszí­tettebb terve van, mint az elő­ző évben volt. De tavaly is sok jó tapasztalatra tettünk szert, amit felhasználunk. Gyártmá­nyainkkal megtartottuk a világon ismert jó hírnevünket. Készít­ményeink minőségéért a MEDIN- PEX-töl dicsérő levelet is Itap- tunk. Tegyünk meg mindent azért, hogy a nehézségeket le­gyűrve tovább öregbítsük gyá­runk jő hírnevét...” Így beszélt, lelkesített a terme­lési értekezlet előadója. Megdi­csérte az élenjárókat és bírálta azokat, akik sok hibával dolgoz­nak. Sok hozzászólást váltott ki a jó beszámoló. „Takarékoskodni fogunk a vegyszerekkel.” „Import anyagok helyett hazait fogunk használni a gyártáshoz”. A benzolból 1,5 százalékot takarítunk meg, a bu- til alkoholból 2 százalékot”. — Ilyen és más felajánlások hang­zottak. A kémiai üzemrészek dolgozói bejelentették, hogy min­den negyedévi tervünket 0,3 szá­zalékkal túlteljesítik. Egy másik üzemrész dolgozói export tervüket 1,5 százalékkal vállalják túlteljesíteni. Elhang­zott olyan javaslat is, hogy min­den üzemben jelöljék ki, hogy ki milyen gépért, műszerért fe­lelős. Aztán olyan javaslat, hogy az üzemekben helyezzenek el munkafegyelemre felhívó plaká­tokat. fi gyár dolgozóinak felajánlása A sok egyéni és kollektív fel­ajánlásból készült el a gyár 1961 évi versenyvállalása. Többek közt a vállalat éves tervét 0,5 száza­lékkal vállalják túlteljesíteni, az export tervet 2,8 százalékkal, az önköltségtervet 1,5 százalékkal. Mintegy 600 ezer forintot taka­rítanak meg. 118 ezer forintot vegyszer, anyag és energia meg­takarítással. A solasodin nevű hormongyártási alapanyag kísér­leti gyártása után már az első félévben üzemi gyártásra térnek át. Bővítik a tablettázó üzemet és növelik két új gyógyszer tab- lettázásának termelését. Három új gyógyszerrel bővítik a gyár­tási profilt. A gyár dolgozói eddig mindig becsülettel teljesítették verseny- vállalásaikat. Biztosra vehető, hogy 1961-ben is örömmel je­lenthetik majd pártunknak, dol­gozó népünknek: eleget . tettünk vállalt kötelezettségünknek. S hogy ez így lehessen, arról a munkaversenyben gondoskodik a gyár vezetősége. O. A. A képen: Karnevál hercegének bevonulása. (MTI Külföldi Képszolgálat.) A Föld és a* emberek A világstatisztika rendkívül ér­dekes adatokat tartalmaz arról, hogy hányán éltek földünkön a különböző korokban. Kiszámítot­ták (persze csak megközelítőleg), hogy i. u. 1000-ben a kontinense­ken együttvéve körülbelül 275 millió ember élt. Ez a szám csu­Eredményes tanulás — mozi Iá tóga tussal A vásárosnaményi községi KISZ-szervezetnek nemcsak tit­kára a fiatal igazgató-helyettes Bischof László, hanem propagan­distája is. Az általa vezetett politikai kör foglalkozásain szíve­sen vesznek részt a hallgatók, mert érdekesen, színvonalasan adja elő a tanultakat. Nem ritka az olyan eset, amikor a tanultak­nak megfelelően egy-egy szép- irodalmi könyvből vagy újságból, folyóiratokból is részleteket ol­vas fel, hogy ezzel még érthe­tőbbé tegye az anyagot. Újabban mozilátogatást is mű­sorba iktattak. Így tekintette meg a 22 hallgató a Kálvária és a két részből álló Nyomorultak című filmeket, melyekből sokat tanul­tak. Ezt a módszert a jövőben is alkalmazza, mert úgy látja, hogy így szívesebben és jobban tanul­nak a kiszesek. Gxrda Imre a Má­tészalkai Gépállomás szerelője. Szorgalma sok segítséget * jelent a gépjavítások mez- gyorsításánál. Az árutermelés kék felvásárlásával, értékesítésé­vel foglalkozó vállalatoknak. Gondoskodás történt arról, hogy a falu termelési és áruter­melési-értékesítési tevékenységé­be szervesen kapcsolódjon be a tanács, az államigazgatás helyi szerve; javaslataival, szervező és ellenőrző tevékenységével segítse elő, hogy a község árutermelési tervét — termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok együtt — maradéktalanul teljesítsék. Az e^ész község ügye az árutermelési tervek teljesítése Tiszasxalkai és tiki tapasztalatok Mindkét- helyen — a tapasztalatok szerint — kér veset foglalkozik a tanács ezzel a nagyfontosságú dologgal. Ti- ízaszalkán ezt az is mutatja, hogy sem tanácsülésen, sem a termelőszövetkezettel való meg­beszélésen még ' nem határozták meg; ezt adja a szövetkezet és 3zt várjuk a háztáji gazdaságok­ból. Ez pedig fontos lenne. Mert lilába ülésezik a nőtanács, vagy bármely szerv ebben az ügyben, ha nem látja maga előtt a pon­ies feladatot. S nyilván, a ta­nács szervező tevékenységének az elmaradására utal az ilyen helyzet. Hogy mennyire nincs kollektív tevékenység ezen a té­ren, azt az is mutatja, hogy a földmű vesszővé (.kezet, amelynek- jelentős részt kell vállalnia a náztáji áruértékesítés lebonyolí­tásából, nem a háztáji, piég az ;gész községre vonatkozó terve­vet sem ismeri. Természetesei) íz fmsz dolgozik a saját terve izerint és egyes területeken nem is rosszul, mert például első ne- :yed évi tojásfelvásárlási tervü­Viszomt annál kedvezőtlenebb 1 r a helyzet a háztáji gazdaságok árutermelési lehetőségeinek a V kihasználása terén, Pedig köztu- í demású, bogi' a nagyüzemi gaz- * dálkodás átmeneti éveiben -— és f még a későbbiekben is — a ház- i táji gazdaságok adják a község- t ben a baromfi, tojás, tej és t hízott sertés jelentékeny részét, e A háztáji árutermelés, az itteni 1 szerződéskötések szervezésével a kapcsolatban lehetett megtalálni s a legnagyobb problémát liken is i és Tiszaszalkán is. ^ A mezőgazdaság termelési ér­lékét terv szerint 7,9 százalékkal növeljük az idén. Az áruterme­lés és értékesítés arányai ezt a számot jóval meghaladják. Ezek a feladatok nem kicsinyek s vég­rehajtásukhoz, az áruértékesítési tervek teljesítéséhez szükséges összefogni falun a termelőszövet­kezeti-, párt-, tanácsi- és tömeg- izervezetd vezetőknek, és hatha­tós támogatást kell adniok a különféle mezőgazdasági termé­érdekében most, az év elején legfontosabb tennivaló a szerző­déskötések mind szélesebb kör­ben való kibontakoztatása. A tapasztalatok általában azt mu­tatják, hogy a szövetkezeti köz­ségeken belül a termelőszövet­kezetekben az áruértékesítési szerződéskötések viszonylag meg­felelő ütemben történnek, bár a húsértékesítési szerződéseknél korántsem értek el olyan ered­ményeket, mint az egyes nö­vényféleségeknél. pán hét évszázad múlva kétsze­reződött meg. Ettől fogva azon­ban a lakosság szaporodása gyor­sabb ütemű lett. 1800-ban a föld­kerekség lakossága elérte az egy milliárdot, 100 év múlva, 1900-ban pedig a 1,5 milliárdot. Századunk húszas éveiben az emberek száma körülbelül 2 milliárd, 1960-ban körülbelül 2 800 000 000 volt. A tudósok úgy vélik, hogy 2000-re ez a szám 5 milliárdra emelke­dik. Érdekes, hogy a mai világban a születési arányszám egészében véve nem emelkedett. A születési arányszám a fejlett ipari orszá­gokban ezer emberre számítva 15—20, az elmaradott országokban 40—45.Az orvostudomány ered­ményei révén azonban erősen csökkent a halálozási arányszám, különösen a gyermekek között. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom