Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-17 / 14. szám

fl laoszi helyzet újabb fejleményei Vientiane. (MTI): Az AP je­lentése szerint a törvényes kor­mányt i' támogató erők Laoszban továbbra is kezükben tartják a kezdeményezést. Hír szerint a Nosavan' Bounoum-klikk csapa­tai most azt tervezik, hogy visz- szavonuLnak. ha a kormánycsa- patek és a Patet Lao erői na­gyobb támadásba mennek át Luang prabang, a királyi fő­város, amely az ország északi részében fekszik és Vientiane, az ország középső részében elte­rülő közigazgatási főváros — az AP tudósítójának szavai sze­rint — „ismét veszélybe került, bár a veszély nem közvetlenül fenyeget”. Minden esetre a két fővárosban katonákat és polgári lakosokat rendeltek ki lövész­árkok ásására. Ezt az intézke­dést az okozta, hogy a törvényes kormány és a Patet Lao erői a front két fontos szakaszán újabb komoly sikereket' értek el. Az egyik ilyen siker Ta Vieng fon­tos stratégiái pont elfoglalása Xieng Kohouang tartományban, a másik pedig — erről most ér­kezett jelentés — a Patet Lao erőinek előrenyomulása Luang Prabang felé. Mint Bourileurt tábornok, a lázadók csapatainak vezérkari főnöke beismerte, a Patet Lao erőinek élcsapatai már. harminc mérföldre állnak Luang Prabangtól északra. MOSZKVA: A Pravda hétfői számában „Szemleíró” aláírással cikket közöl „Játék a tűzzel LaosZban” címmel. A , cikk megállapítja, hogy a laoszi események szemléltetően bebizonyították,., az Egyesült Ál­lamok és néhány SEATO-beli szövetségesénéit nyílt és durva beávatkgzását Laosz belügyeibe, agresszióját a laoszi nép és tör-1 vény es kormánya ellen, „Szermleíró” a továbbiakban j tényeket idéz. amelyek az Egye­sült Államok beavatkozását bi­zonyítják, és hangsúlyozza, hogy a laoszi nép ellen elkövetett agresszióért a felelősség teljes mértékben a jelenlegi amerikai kormányra és egyes SEATO-beli szövetségeseire hárul. A laoszi helyzet komoly ag­godalmat kelt mindazokban, akik a tárgyalóasztalnál kívánják a nemzetközi problémák megoldá­Kaíro. (ADN): Vasárnap Kai­róban az Egyesült Arab Köz­társaság nemzetgyűlésének ülés­termében ünnepélyesen meg­nyitották az ázsiai és afrikai nők első értekezletét. Az ázsiai és afrikai nők va­sárnap megnyílt értekezletén negyvenöt ázsiai és afrikai or­szág képviselői vesznek részt. Jelen vannak az Egyesült Arab Köztársaság, a Kínai Népköz- társaság, India, Indonézia, Cey­lon, Japán, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, Kam­bodzsa, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság, Irak, a Mongol Népköztársaság, Gui­nea, Algéria, Líbia, Kenya, Szo- máli, Libéria, Marokkó, Kame­run, Zanzibár, Szaud-Arábia és sok más ország asszonyai. Az értekezlet munkájában résztveSz a Szovjetunió nőküldöttsége is. A megnyitón az Egyesült Arab Köztársaság kormánya nevében Kárnál Eddin Husz- szein, az EAK egyiptomi tár­sát. A békeszerető államok ezéi . azt javasolják, hogy haladékta­lanul hívják össze az érdekelt államok értekezletét. A cikkíró hangsúlyozza, hogy el kell ítélni a laoszi belügyek- be történő külföldi beavatko­zást, mindent el kell követni, hogy Laoszban megteremtsék a törvényes kormány működésének normális feltételeit. lománya végrehajtó tanácsának elnöke üdvözölte az értekezlet | résztvevőit és hangsúlyozta e I tanácskozások történelmi jelen- [ tőségét. Viharos, szűnni nem akaró! taps fogadta, mikor felolvas- j ták Hruscsovnak, a szovjet Mi­nisztertanács elnökének; Nasz- szernek, az EAK elnökének; és Sukarno indonéziai köztársasá­gi elnöknek az értekezlethez intézett üdvözletét. A megnyitó ülésen Juszef El j Szibai, az Ázsiai és Afrikai Népek Szolidaritási Szervezete állandó titkárságának főtitkára, Ramesvari Nehru, az indiai, Marnia Santuí, az algériai kül­döttség vezetője és Behia Ka­rain, az értekezlet előkészítő bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket. Az értekezlet elnökévé' • Kari- ma Szaidot, az EAK küldött- ] ségének vezetőiét választották j meg. Megkezdődött az ázsiai és afrikai nők kairói értekezlete Megszöktem az idegenlégióból E«-y holland kereskedelmi mairó« leleplezései A harminc éves Kornelius de Vtíes kálváriája 1958 augusztusá­ban kezdődött. Kévéséi te a fize­tését,'ki akart vándorolni, de a franciaországi Toulonban elfo­gyott a pénze, így hát tiem ma­radt más választása, mint vagy hazatérni, vagy beállni az ide­genlégióba. Az utóbbit választot­ta. Mint volt katona, azt remélte, hogy gyorsan halad majd előre a ranglistán. De ami biztos, biztos előzőleg Márselle-be utazott, hogy mi'élőtt felcsap légiósnak, érdek­lődjön a feltételek iránt. A Deuxieme Hu reuu m e> in agyit rá s * «... A . légiósok Fort Nícola-i erőd­jében’.Öe Vries-t egy tiszt fogad­ta.,^ volt kereskedelmi matróz nsiii '.akarta elhamarkodni a dol­got,' meghallgatta a tiszt magya­rázatát, , majd azzal búcsúzott, hogy még gondolkodik az ügyön, aztán visszajön. De nem sok gon­dolkozás! ideje maradt... Amikor kilépett a szoba ajta­ján, a folyosó másik végén is ki­nyílt égy ajtó. Két katona éppen egy véresre vert légionáriust von­szolj ki valahonnan. Az ajtón kis táőla' lógott:' „Deuxieme Bureau". De‘Vries gyorsan el akart tűnni, a kapunál azonban feltartóztat­ták. és—- amikor magához tért, már a cellában feküdt. Huszon­négy óra múlva pedig a Deuxi­eme Öureau-ban néhány kurta kéédés' uíári égy papírlapot tet­tele elé: — írd alá'! ■A- matróz „akadékoskodott”, nertí tud franciául, nem akar alá­írni semmit, amiről nem tudja, hogy 'mi áll benne. A Deuxieme Bureau emberei, bár nem tudtak hollandul, megmagyarázták neki: három órán át „foglalkoztak” ve­le. * l'icot latdnagy akciója • Kornelius de Vries ezután most már akár akarta, akár nem, fel­csapott idegenlégiósnak. Tízhóna­pos kiképzés után a második gyalogezredhez osztották be Al­gériába, felderítőnek. De nem bírta a „munkát”, a terrorakció­kat, vagy ahogyan hivatalosan, finoman nevezték; a „rendőri szolgálatot”. 1959 júliusában Ger- riville-be küldték társaival ,.pa- cifikálni”, ahol az algériai sza­badságharcosok előzőleg megtá­madtak egy francia szállítmányt. A légiósok azt a parancsot kap­ták, hogy. álljanak bosszút az ott élő nomád törzseken. A feladat egyszerű volt: felégetni a sátra­kat, agyonlőni a menekülőket. Az akciót George Picot hadnagy vezette, akinek apja Franciaor­szágot képviselte az Egyesült Nemzetek Szervezetében... Amikor az amszterdami Tcleg- raaf és a protestáns keresztény párt lapjának, a Zeeuwsch Bogo­tádnak munkatársai azt kérdez­ték De Vries-től: mi késztette a szökésre, ezt válaszolta: — A gyilkosság, a terrorakci­ók, és az az iszonyú kegyetlen­ség, amellyel a hadifoglyokkal bántak. És a volt matróz magyarázat­ként még hozzátette: — Egy alkalommal harmincöt szabadságharcost fogtak el. Leg­érzékenyebb testrészeikre elek­tródákat kötöttek, vízzel méglo- csolfák őket, aztán bekapcsolták az áramot. A kínzások végezté­vel valamennyiüket lelőtték és egy tömegsírba dobták. A tábor­parancsnokság jegyzőkönyvbe vette, hogy ezeket a szeren esetle­neket „az FLN emberei ölték meg”, mert nem akartak a fran­ciák ellen harcolni. A legkegyet­lenebb kínzók a volt SS-ek voltak és azok ti magyarok, akik 1941- től 1945-ig az SS-ben szolgáltak. Rakéták a sivatag Jelelt Kornelius de Vries tehát meg­szökött. A szökést már jó előre előkészítette. Tíz társa mellett négy algériai hadifoglyot is vitt magával, akik az utat mutatták később pedig igazolták őket az ] FLN harcosai előtt. Álig fedezték fel a szökést, máris megkezdő-1 döfi a hajtóvadászat. A sivatag felett világító rakéták gyúllatc ki páncélautók bőgtek fel a homok­ban. de a Ids csoport csak haladt tovább az Atlas hegység felé. He­likopterrel is keresték őket, de szerencséjük volt. Több napos bolyongás után végre biztonság­ban tudhatták magukat — az al­gériai szabadságharcosoknál. Kornelius de Vries nemrégi­ben hazatérhetett Hollandiába. De még ez az utolsó hajóút sem volt mentes a veszedelmektől. Casablancában megtámadta őt három francia és el akarta hur­colni. Vajon kik lehettek és hova akarták vinni a holland kereske­delmi hajózás egykori matrózát, aki ezekkel a szavakkal búcsú­zott az őt ostromló riporterektől: — Azért menekültem el az ide­genlégióból, mert nem akartam az SS-módszerekkel dolgozni, amelyeket a háború akiit velünk hollandokkal Szemben is alkal­maztak... <gé) Támogatva a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága augusz­tusi kibővített ülésének határozatát, a halipar munkásai technikai újítási harcot indítottak. A fényképen: a csendini hajógyár munkásai 450 tonnás halászhajót építenek a mély­vizeken történő ha’ászás céljára. A kongói hazafiak úfabb sikereket érlek el iáataugábaii PEKING, (Ej-Kína): Elisabeth- ville-i jelentés szerint a kongói hazai iák újabb sikereket értek el Katanga tartományban. Vasárnap Kukama közelében a törvényes kormányhoz hű Ba- lúba-harccsok feltartóztattak egy vonatot, amelyet ENSZ-katonák is kísértek. Összetűzésre került sor, három ENSZ-kaíona — kö­zöltük egy őrnagy — megsebesült. A kongói ENSZ-parancsnokság egyik szóvivőjének közlése sze­rint a fegyveres harc még tartott. Az összetűzés színhelyétől egy méríöldnyire szintén hasonló in­cidens zajlott le. A Baluba-har- cosok itt is feltartóztattak egy vonatszerelvényt, a kísérő ENSZ- katonák erre tüzet nyitottak. tfeloa ejtőernyősöket dobtak al Ruanda Urundiból • * ** kongói terü.etie — IJjabb összetűzés Luanánál Leopoldville, (MTI): Leopold- villeből érkezett jelentések sze­rint a kongói törvényes kormány egyik katonai egysége Kivu-tar- tomány területén szombaton fog­lyul ejtett hét belga ejtőernyőst, akik — mint bevallották — Ruanda Urundi belga gyámsági területről lépték át Kongó hatá­rát azzal a paranccsal, hogy érjék el Bukavut, Kivu-tar.tomány fővá­rosát. A hét belga ejtőernyős átdo­bása a kongói törvényes kormány ellenőrzése alatt álló területre azt bizonyítja, hegy a belga, gyarma­tosítóknak eszük ágában sincs abbahagyni g nyílt agressziójukat Kongó ellen. FlRabcthville: Ugyanakkor Eli- sabathville-i hír arról számol be, hogy Luanánál újabb összetűzés­re került sor Csőmbe, a Kongó egységét eláruló Katanga-i „mi­niszterelnök” csendőrsége és a kongói törvényes kormányhoz hú Baluba-hareosok között. Amikor a csendőrség birtokába akart ke­ríteni egy repülőteret, a Baluba- hareosok visszaverték á táma­dókat. Ugyanakkor a repülőtéren tartózkodó marokkói ENSZ-egy- ség szintén tüzet nyitott; a beha­tolni igyekvő csendőrökre. Mint a Reuter jelenti, Berend- sen, az ENSZ katangai képvise­lője vasárnap este felkerester Csombét, akinek javasolta, léte­sítsenek semleges területet Lua­nánál, ahol ismételten összetű­zésekre került sor. A később kiadott közlemény szerint Csőmbe elvetette a javaslatot. A rjonszoni gépgyár gyártja azt a berendezést, amit * vinylon gyár bar. fogunk felszerelni. Képek Koreából 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom