Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-17 / 14. szám
Miért sok a súlyos testi sértés megyénkben ? Társadalmi rendünkben legfőbb érték az ember. Ebből az alaptételből következik, hogy büntetőjogi jogszabályaink a testi épséget és az egészséget fokozott védelemben részesítik. Az idevonatkozó jogszabályaink szerint, alti a másikat tettlegesen bántalmazza, ha az ezáltal oko- jzött sérülés 8 napnál tovább gyógyult, a súlyos testi sértés 'bűntettét követi el és az elkövetett cselekmény börtönbüntetéssel büntetendő. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy megyénk a súlyos kesti sértéssel elkövetett bűncselekmények tekintetében, más megyéhez viszonyítva — a kiszabot példás büntetések ellenére — „élen jár”. R máit társadalom öröksége Mi az oka ennek? Elsősorban a múlt társadalmi rendszer káros hagyománya. Egy-egy összejövetel legtöbb esetben verekedéssel! néhány ember testének roegcspnkításával, vagy össze- szúrkálásával ért véget. A múltban azt tartották igazi legénynek, .áld kését apjára is felemelte, ütött, késeit mátkájáért, vagy pusztán virtusból, az volt a legény, aki verekedett. Ezt a szellemet a múlt társadalmi rendszer ahelyett, hogy' meggátolta volna, még fokozta. Fokozta azzal, hogy az embereket tudatlanságban tartotta, elnyomta, akik elnyomatásukból, ha másképp nem, ital hatására így kívántak kitörni, maguk személyét nagyobbnak feltüntetni. Ha.Zf? így volt a múltban, vajon lehet-e életjogosultsága ennek a szocialista társadalomban? A szocialista társadalmat a dolgozók egymás iránti szerete- te, megbecsülése, a társadalmi együttélési szabályok megtartása, a kollektív munka, az emberek közös célra törekvése jellemzi. Ma már a feltűnésnek, a kiemelkedésnek, a virtusnak nemesebb területeken vannak korlátlan lehetőségei. A leányok sem azt nézik ma már, hogy leendő férjük tekintélye a kocsmában kifejtett erőben megnyilvánult legyen, hanem azt, hogy ma van a fejben, borítékban és á munkaegység-könyvben. E területen kell a tekintélynek, a r ítusnak és az emberi nagyságnak megmutatkozni. Csak kultúrálatlan, műveletlen egyén intézi el vitáit ököllel. A kultúr- ember a jog eszközeit használja vitái elintézéséhez. Iz alkohol bűne % bűncselekmények vizsgálatánál azt állapítottuk meg, hogy a testi sértést elkövetők cselekményeiket döntő többségben az alkohol túlzott mértékben való fogyasztása következtében követték el. Az ittas ember kötekedővé válik, embertársai szórakozását, vagy nyugalmát igyekszik megrontani, mindenkiben rosszat lát, a figyelmeztetésre hangoskodni kezd, botrányt rendez. mások egészségét sérti, törvényellenes magatartással kárt okoz. A másik előidéző ok a virtus. Az ilyen cselekmények számaránya azonban ma már egyre kevesebb. Ebbői az a következtetés vonható le, hogy ha már valaki iszik, csak annyit igyék, hogy cselekményeit józanul tudja megítélni. Virtuskodni pedig a munkavégzésnél, a tudás elsajátításánál célszerű és hasznos, mert ezzel a társadalomnak nem kárt, hanem hasznot bajt. A súlyos testi sértések előidézője még a torzsalkodás, a felelőtlenség és a gondatlanság. A torzsalkodás általában különböző ingó- vagy ingatlan vagyon megsértéséből, megrongálásából, gyermekek helytelennek látszó magatartása miatti össze- szólalkozásból következik be. Ezen nézeteltérések is tettleges bántalmazással, vagy annak kilátásba helyezésével, a társadalmi együttélési szabályok megszegésével érnek véget. Szomszédok, egy udvarban lakók, sőt testvé- j rek között is elég gyakori a torzsalkodás, ami legtöbb esetben | súlyos kimenetelű. fi durva lelkűiét következménye Az igazságszolgáltatást, a bíróságainkat szinte naponként foglalkoztatják ezek a kérdések. Az ilyen torzsalkodások kicsiségek, de elegendők ahhoz, hogy az évek során tartott baráti, vagy jószomszédi viszonyt összerombolja és a bíróságoknak kell az elkövetőkkel szemben büntetéseket alkalmazniok. Nem műveletlenségnek, durva lelkületnek kifejezése-e annak a fiatalasszonynak a cselekedete, aki a szomszédjával fennálló haragos viszony folytán, annak 3 éves kislánya által. játék közben a kerítésen keresztül portájára átdobott festékdobozt úgy hajította vissza, hogy az a mit sem sejtő gyerekek közé esett s az egyik gyermeket úgy sújtotta fejbe, hogy az az ütés következtében véresen rogyott a földre és súlyos testi sértést szenvedett. Az emberi méltóságot taposta sárba az az alig 20 éves - fiata.- ember is, aki amiatt, hogy kutyáját az italboltból kizavarták, fokos i rántott és azzal embertársát több ízben úgy . fejbe sújtotta, hogy az 20 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Számtalan esetet lehetne felsorolni, amikor a súlyos testi sértés kellő körültekintés, fele- j lőtlenség és gondatlanságnak a i következménye. Büntető jogszabályaink a múlás? ásból elkövetett testi sértéseket is büntetni rendelik. Nem lehetne ilyen csel.kmé- nyektől mentesen C’.J? Azt ’üszem, igen. Csak jobban kellene embertársainkat megbecsülni, kulturáltan gondolkodni és betartani a szocialista együttélés szabályait. Megkárosítja a közösséget is A verekedő, — testi sértést elkövető nemcsak a sértett embertársát károsítja meg, megkárosítja a közösséget is. A sérült ember az építő munkából huza- : mosabb időre kiesik, munkaképtelenné válik, családjáról beteg- : sége ideje alatt gondoskodni kel- j lóképpen nem tud, az államnak felesleges kiadást okoz, a beállott gyógy tartam idejére a biztosított személy részére való táppénz kifizetés és egyéb szolgáltatások által. Ezen összeget államunk a dolgozók egyéb szociális és kulturális igényeinek kielégítésére fordíthatná. A súlyos testi sértés bűncselekményének elkövetésével tehát nemcsak embertársaink egészségének ártunk, hanem ártunk annak a közösségnek is, akinek anyagi javai hovafordításától függ mindannyiunk életszínvonala. Dr. Nagy Sándor ügyész. Az első tanácskozás Miután termelőszövetkezeti községgé vált Dögé, a kommunisták is összejöttek, hogy megválasszák a pártvezeió- séget. Képünk az első tanácskozást mutatja, melyen a párttitkárck vettek részt, tjjj Gyula a párt községi alapszervezetének titkára, B. Balogh József a községi egységes pártvezetőség titkára és ifjú Józsi Gábor, a Rákóczi Tsz titkára arról beszélgetnek, miben és hogyan segítsék a fiatal szövetkezeti falu életének kibontakozását. (Foto: Hammel J.) Ahol a rántott csirkének valót Soha nem volt még példa arra, hogy baromfikeltető állomásaink ilyen korán megkezdjék a munkát. A múlt hét elején a nyíregyházi állomás tizenötezer, a kisvárdai 6,5 ezer tyúktojást rakott a keltető gépeikbe. Ez azt jelenti, hogy február első napjaiban napvilágot látnak az év első csibéi. Elhelyezésük aligha jelent majd problémát, hiszen már eddig 150 ezer darabra futott be igény a megye téeszeitől és akik az elsőket viszik el, azok visznek majd először a piacra is. A rántani való csirkészitik elő ke mindig keresett a piacon, de legkeresettebb a legkorábbi. Arról nem is beszélve, hogy a legdrágább is. Ezen a héten megkezdi a keltetést a mátészalkai állomás is 8—10 ezer darabbal. Az első turnus után természetesen folyamatosan keltetnek majd tovább. A legnagyobb problémát a tojás szállítása jelenti, ugyanis könnyen megfázik. Mintegy harminc- ezerrel növeli majd az állomások kapacitását a megrendelt három keltető gép. A mátészalkai és a kisvárdai állomás kap» ja meg. Szükség is lesz a nagyobb kapacitásira, mert az idés* 200 ezerrel több csibét akarnak keltetni, mint tavaly. Előreláthatólag 1 millió 6—700 ezer csibe keltetésére kerül sor ess évben. A 3004/3 száki'1 rendelet alapján keltetnek majd hatvanezer darab napos csibét, kilencezer k» csát hétezer libát, ötezer pulykát és ezet darab gyöngyöst. Ezek szolgálnak majd alapul a téeszek baromfi törzsállományának kialakításihoz. Emberek a kékesei /Hámoron Vízszőnyeg nehezedik a kékesei Alamorra. Súlya, mintha az emberek mellét nyomná. Néhány napja foszlani kezd a fehérlő szőnyeg. Ásás, kapás fór- íinép szaggatja a termőföld folytó takaróját. Néhány napja, kezdődött meg az Alarnor megmentése . i. Vau kedv és erő Akadozik a kapa, meg-meg- áll a csákány, fürkésző szemeli keresik egymást, biztatást várón. A kábultság, az új határkő földbetétele lassan mégis a tegnapé lesz, helyet, teret kér magának a ma. S mint afféle eleven jelkép mivel kezdik a kékesei parasztok? Az Alamor- ral, az ötszáz holdas víznyomásos határrész lecsapolásával. Tegnap reggel óta csörgedeznek az erek, fellélegzik az Alarnor. Alig a vízlevezetők gumicsizmája az árkokat taposna, a szérűk elé kanyarodnak a szekerek, íelpakolják az idei első „tápeledelt” a földnek, mostmár sorba egymásután haladva . .. — Van itt kedv, meg erő is, — mondja egy halvány mosoly kíséretében Pál Imre, az elnök. Láthatóan szokatlanul néz, ha egy-egy kucsmás paraszt, jó hangosan „elnök elvtársnak” szólítja. Tegnap még Imre bácsi, ma elnök evltárs ... — A bárányok érdekli, — pillant maga elé. — Hát azokkal úgy hiszem, nem jártunk rosszul. El is meséli a jó vásárt, töviről-hegyire, hogy csaptak a kanyári juhászok kezébe, hogy vették meg a 250 bárányt, hogy hajtották a bégeteket a mérlegre. Már azt is számolgatják a nyári nyíráskor hány forintot szednek le a gyapjasokról, Virág István, Virág Árpád. Taropcsák József juhászok segítségével. A " végére hagyja a csattanót, a juhok árát sajái összeadott pénzen vették. A loiőpf* gondolnak Mint mikor a gyerek járni tanul, úgy rajzolódnak ki az első lépések a kékesei Űj Élet-ben. Sűrű füst gyűrűzik bent, úgy törnek fel a szavak, a kenyér a legfontosabb, 700 hold gabonát vetünk, csíráztatott krumpli, dinnye, magkender cukorrépa, uborka, — buzognak a tervek. Majd egy éltes paraszt megfontoltan „helyére” rakja a gondolatokat: — Ügy mondom, az állattenyésztés ér nekünk a legtöbbet, a nagy rét valóságos kincses bánya. Helyeselnek neki a többiek, elmondják, alig várja az építőbrigád a tavaszodást, rögtön fognak a száz férőhelyes istállóhoz, addig meg „pofozgatják” a régi apaállat istállót abban is elfér vagy harminc jószág. Persze a kétely is belopakodik az emberekbe. Milyen lesz az idei nyár? Hogy fémek meg egy gyékényen? Néhányan vonakodtál;: befogni a trágyahordáskor, mert még nem értékelték fel az állatoikat, nem akarják, hogy addig leromolj anale, s kevesebb pénzt kapjanak értük. A jó szó, a vezetőség, a kevés létszámú, de életképes pártszervezet azonban eloszlatja a gondokat. Legalábbis egy részét. Azért Is ferdészemmel néztek néhányan, mert úgy találták, a vezetőség között sok % rokon. Indulatukban él i« fe« lejtették, hogy rokon itt az egész falu, alig van néhány család kivétel. A kedélye!; lassanként lecsillapodnak, a legközelebbi közgyűlésen megbeszélik kit illet hát a vezetőségi tisztség, kit nem. Lényeg az, hogy minél többen megfogják a munka végét. Közben a vezetőség már az idei tervek összeállításán fáradozik \ i>árt*yerTezct legyen keídeményttsőbh Nem unalmasak a napok a pártszervezet számára sem. Illés Sándor párttitkár hol ide, hol oda „kap”. Három napja alakult még meg a pártszervezet, egyelőre minden kommunista a saját portája körül végzi a pártmunkáját, s az a mérce; ahol jól megy a munka ott jól dolgoznak, ahol nem ott kevésbé. De emellett gondolnak az egyik legfontosabbra is, erősíteni a pártszervezetet, hisz 17 kommunista közül csak öt dolgozik a tsz-ben. Három becsületes pártonkívüli már jelentkezett a pártba, velük nemsokára foglalkoznak is. Egy észrevételük van a pártonkívüliek- nek a pártszervezetről: legyen kezdeményezőbb, határozottabb és ne mulassza el a pártonkí- viiliek legjobbjait is segítségül hívni a megalakítandó népnevelő kollektívába. Mert soksok kérdésre várnak feleletet az emberek, a 404 kékesei család. Hajdan a kisvárdai vár egyik előretolt őrhelye volt Kékese, — így tartja a hagyomány. Mai lakói sem maradnak el az ősök mögött, ott vannak egymás mellett az Alamoroei.-Páll Géz*
