Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-04 / 3. szám

Vagyonkezelőnek azt kell te- tonLeni, aki munkakörénél fogva •vagy megbízás alapján a terme­lőszövetkezet vagyonának és kegyes vagyontárgyainak kezelésé­ből és megőrzéséről köteles gon- jdeskodni. A vagyonkezelő köte­les a vagyontárgyakról hiányta­lanul elszámolni. Mikor felel a vagyonkezelő az ' a hiányért? Ha a vagyontárgyat ((elsze­relés, munkaruha, kézi szer­szám stb.) leltár, vagy jegy­zék szerint veszi át és azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. pByen anyagi felelősség terheli — in vagyonkezelőkön kívül — a (pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb érték­tárgyak hiányáért. Ha a raktá­ros az átvett vagyontárgyakat ál­landóan, közvetlen ellenőrzéssel egyedül kezeli. Aki a hiányt szándékosan vagy súlyos gondat­lanságból okozta, vagy aki bűn- cselekményt követett el a va­gyonkezeléssel kapcsolatban. Hogyan történik a kötelezés a (hiány megtérítésére? Ha a hiány a 300 forintot nem haladja meg, annak megfizetésére való kötelezés a vezetőség hatáskörébe tar­tozik. fA vezetőség határozata ellen 15 (napon belül a közgyűléshez le­het fordulni. A közgyűlés hatá­rozata ellen további jogorvoslat­nak nincs helye. Ha a hiány a 300 forintot meghaladja, annak megfizetésé­re való kötelezés a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ilyen ese­tekben tehát a közgyűlés első­fokon jár el és határozata ellen 30 napon belül az illetékes já­rásbírósághoz lehet fordulni. Meg kell jegyezni, hogy leltár­hiány esetén a leltáreredmény megállapítása napjától számítan­dó 3 hónapon belül meg kell hozni az elsőfokú kártérítési ha­tározatot, mert annak elmulasz­tása «étén a raktárossal szem­ben a leltárhiány miatti anya­gi felelősséget nem lehet érvé­nyesíteni. Ilyen esetben a mu­lasztó személy tartozik felelős­séggel. A kártérítési határozat meg­hozatala előtt a kárt okozó tagot meg kell hallgatni s lehetővé kell tenni, hogy vé­dekezését előadja. A kártérítésre való kötelezés írásban történhet, a határozat­nak tartalmaznia kell a fenti jogorvoslati lehetőségekre a fi­gyelmeztetést is s a határozatot a tagnak ki kell kézbesíteni át­vételi elismervény aláírása mel­lett. Ha a kárt okozó tag ellen az okozott kárral kapcsolatban bün­tető eljárás indult, a kártérítés­re való kötelezés a bíróság ha­táskörébe tartozik. A kárt okozó személyek felelősségre vonásával tesz eleget a vezetőség és a közgyűlés e vonatkozásban is kötelességének. Dr. Varga András megyei íőgyészségi ügyész. Szerkesztőségi ankét volt a lap legjobb tudósítóival és levelezőivel A közelmúltban tartottuk meg a Keletmagyarország szerkesztő­sége legjobb tudósítóinak és le­velezőinek megyei ankétj át. A megye lakosságának szinte vala­mennyi foglalkozási ága képvi­seltetve volt a sajtó önkéntesei, a tudósítók, illetve levelezők ál­tal. Bálint Lajos elvtárs, a lap fe­lelős szerkesztője beszélt a leve­lezők, tudósítók és a szerkesztő­ség közötti kapcsolatról, arról, hogy a megyében több mint 300 munkás-paraszt, értelmiségi gs egyéb foglalkozású rendszeres tu­dósítója, illetve levelezője' van a Keletmagyarországnak Ez annál is örvendetesebb, mert írásaik, jelzéseik nagy segítséget jelente­nek a szerkesztőségnek és hozzá­járulnak a lap színvonalának javításához. A továbbiakban tájé­koztatta az ankét részvevőit az újság előtt álló fontosabb felada­tokról és kérte, hogy a tudósítók, levelezők írásaikkal segítsék elő e feladatok sikeres teljesítését. A legfontosabb, hogy írjanak minél többet az emberek hangulatáról, véleményéről, életéről, munkájá­ról és problémájáról. — Jó dolog, hogy mi tudósítók, levelezők, a közvélemény szószó­lói találkozhatunk a szerkesztő­ség dolgozóival, elmondhatjuk ne­kik bírálatunkat, javaslatunkat, ugyanakkor útmutatást kapunk önként vállalt munkánk folytatá­sához. — mondta Fügetli Imre nyírbogát! tudósító. S valóban elmondották tapasztalataikat, bírálatukat, és sok jó javaslatot mondtak, amiket a szerkesztőség igyekszik meg­valósítani. Tájékoztatták a szerkesztőséget arról, hogy mennyire kedvelik az emberek a Keletmagyarországot, ugyanakkor azt is elmondották, hogy miről szeretnének többet olvasni. Enyhe Idő Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, sokhelyen eső­vel, záporesővcl, egy-két helyen zivatarral. Erős, helyenként vi­haros déli, délnyugati, később nyugati szél. Igen enyhe idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 8—12 fok között. Távolabbi kilátások: a hét má­sodik felében az évszakhoz ké­pest enyhe, szeles idő. Az irodai dolgokból sok min­dent megtudnak az emberek. Különösen ami őket közvetlen ;érdekli. De hogy miképpen ju­tattuk él idáig, s milyen véle­ményeket hordanak magukban, larról az irodákban már nincs (adminisztráció. Nincs még Ti- azavas vári ban sem, pedig itt (kilenc ilyen iroda van és ugyancsak figyelik egymást. A Petőfi Tsz-ben, Kiss Pál *gy nyilatkozik: — Én kocsis vagyok. A múlt (év februárjában léptem be. De (nem úgy, hogy népnevelőket já- irattam volna magamra. Egyéb­ként voltam szövetkezeti ötven- Ihatig. Szépen is haladtunk élő­ire. Csakhát, akkor úgy jártam Un is, mint a kerge birka. El- rv esztettem a fejemet. Most me- Igint itt vagyok... A múlt év húsvét táján, -egyik nap abrakot akartam fe­lhozni a padlásról. Megcsúsztam i* létrán. Leestem. Eltört az iaz egyik karom. Az orvos be- igipszelte; fürdőbe utalt. Én nem ‘mentem. Félkézzel hajtottam, a szekeret is, a vetőgépet is. De dolgoztam. Azért, hogy halad­nom a munka, meg én is keres­sek. Mert nekünk hatni kell egymásra. Formálni magunk:«1.. A haszon melle ez is úgy kell, mint akármi. Az újság, a rádió, meg a hivatalokban úgy mondják az ilyesmit, hogy: példamutatás. Én pedig csak . éreztem, hogy nekem így (keli tenni. Ugyancsak a Petőfiben, Oláh Károly elnökhelyettes a .követ­kezőket mondja: — Közös gazdaságunknál:: az elmúlt évben a halastó hozta a legtöbb jövedelmet, mintegy 600 ezer forintot. Utána a növen­dék bikanevelés és a sertéshíz- lalás következik jövedelmezőség tekintetében. Így például az utóbbiból ebben az évben — a tavalyi, még elég kevéssel szem­ben — 400 darabot akarunk értékesíteni. De a jelenlegi 35 darab fejős tehénállományun­kat is 50-re növeljük. Mind­jobban meg kell tanulnunk, hogy az állattenyésztés és hiz­lalás a legszilárdabb alap a mi adottságaink között. Hiszen ma­gában, a szövetkezésben egyál­talán nem lehet hiba. /Csakis az árubőség és ezen keresztül a jövedelmezőség dönti el a kérdést. •k Kiss Györgynek, a Munka Tsz építési munkacsapatvezető­jének a véleménye igy hang­zik: — Kőműves szakmunkás va­gyok. Előzőleg több helyen dol­goztam már, távol családomtól. Megúntam a sok jövést-menést. ötvenhét tavaszán léptem be a szövetkezetbe. És bevált az el­gondolásom. Nyugodt vagyok, mert munkám után mindene megvan családomnak. Ha úgy jön, a feleségem is jár dolgoz­ni... Minden vágyam az, hogy szövetkezetünk erősödjön, gaz­dagodjon. Én a magam részéről úgy tudom' ezt segíteni, hogy az építkezés vonalán a legjobb munkát adom. Olyan szükség van erre, mint a jó vetésre, jó kapálásra. Megfelelő épületek nélkül nem lehet eredméryesen nagyüzemileg gazdálkodni. ★ A Rákóczi mezőgazdásza, Ke­lemen Béla maga helyett egyik tagúk esetét mondja el arra való hivatkozással, hogy az leg­inkább jellemző szövetkezetük­re. — Nagy Istvánról van szó — mondja a mezőgazdász. — Ö semmiképpen nem akart an­nak idején a népnevelőkre hall­gatni. Végül az elnökünknek, Vinginder János elvtársnak en­gedett, akivel együtt gyerekes- kedtek, fegénykedtek. A volt cimbora azonban neki is azt mondta: ő biztos a munkájá­ban, de honnan fogja tudni, hogy más is úgy dolgozik-e? Mert ő bizony nem keres sen­kinek. Azon könnyű segíteni, felelte az elnökünk. Ha min­den áron fogatos akarsz lenni, kapói magadhoz még tizenkét embert, akiknek te leszel a csapatvezetőjük. Te felelsz ér­tük. Nohát nem is lett semmi hiba. És most, épp a napokban számolgattuk Nagy Istvánnal, hogy mire ment egy év alatt. A hozzávetőleges számolás alap­jául 366 munkaegységet vet­tünk. 1400 forint biztos ke­reset jött ki havonta, a ház­táji hasznán kívül. „Ez Igen. Így, helyben érzem magam. De vegyétek tudomásul, hogy min­den hibát, minden helytelensé­get ezután is könyörtelenül sze­mébe fogom mondani a veze­tőségnek. Mert mi, idebenn ahogy vagyunk úgy vagyunk —- persze mindig jobban legyünk —, ez a mi belső ügyünk. De kívülről úgy próbálja valaki megbántani szövetkezetünket, hogy... annak majd én fogok tartani egy kis népnevelő elő­adást” — mondta -így szóról szóra Nagy István. — Nos, így vagyunk mi — fejezte te elbeszélését a Rákó­czi mezőgaszdásza. íme: emberek. Közös célért, közös jóra igyekvőén. Asztalos Bálint. Ez a felvételünk az ankét részt vevőinek egy csoportjáról készült. Érdeklődve hallgatják Farkas Pál elvtársnak, a Keletmagyarorszag Lapkiadó Hivatala igazgatójának tájékoztatóját arról, hogy örven­detesen megnövekedett a megye lakosainak űjságolvasási igénye, amit az a tény is bizonyít, hogy a Keletmagyarország egy év alatt többezer példánnyal emelkedett, s ezidő szerint több mint 14 ezer példányban jelenik meg. A hoz­zászólók kérdéseire válaszolva elmondta: hogyan lehet előfizetni az újságra. Nagy Tibor elvlárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályá­nak munkatársa az ankéton mon­dott felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy a párt örömmel veszi a tudósítók és levelezők munká­ját, ami elsőrendű pártmunkának számít. . A pártbizottság mindet: segítséget megad ahhoz, hogy ezt az önként vállalt feladatot még nagyobb aktivitással végezhessék. A szerkesztőségtől a legjobb tudósítók és levelezők könyvju­talmat kaptak. Új kedvezmény a szerződéses liba hizlalásra Eire az évre új kedvezményi kapnak azok, akik liba hizlalás­ig kötnek szerződést. Darabon­ként 10 kiló szemes kukoricát kapnak a tenyésztők a szerző­dés szerinti átadási határidő előtt két hónappal kétszázhúsz forintos mázsánkéti áron. A szer­ződések kötését már ebben a hónapban megkezdi a MÉK. Az átvétel augusztus 15-től kezdő­dik. Az új kedvezmény mellett ter­mészetesen érvényben maradnak a régiek is. Szerződéskor minden liba után negyven, pulyka után harm* ne és kacsa után 25 fo­rint kamatmentes előleget kap­nak a tenyésztők. A naposcsi­békért pedig egyáltalán nem kell majd fizetniük a tenyész­tőknek az átvételkor, csak a félnevelés után kell majd sz,iz darab csibe után 30 kiló csirkét átadni a szerződés szerint. A másik lényeges kedvezmény a szerződéses felár, amelyet az át­vételkor kapnak az átvételi áron felül. Tavaly október 31-ig p<l- dául az átadott hízott liba mi 3- den kilója után két forint szer­ződéses felárat fizettek. utána pedig egy forintot. Oljmn kedvezmények ezek, amelyeket ezelőtt sohasem kap­tak meg a tenyésztők. Most már a tsz-tagokon múlik, hogy ház­táji gazdaságaikban használják ki ezeket a kedvező lehetőségei­ket; Öt ország olajvezetéke számára A szovjet mérnökök kidolgoz­ták clyan automatikus szivaty- tyúállomás műszaki terveit, amely egy óra alatt 4000 köb­méter olajat képes 200 kilomé­ter távolságba eljuttatni. A szivattyútelepet a nemzet­közi olajvezeték számára készí­tik, amelyet most a Szovjetunió, Magyarország, az NDK, Lengyel- ország és Csehszlovákia épít. A szivattyútelep négy fő és több segédszivattyúból áll, ame­lyeket távolból fognak maid ii nyftani. A ragyonkezeléssel megbízott termelőszövetkezeti tagok anyagi felelőssége

Next

/
Oldalképek
Tartalom