Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-04 / 3. szám
Íz iskolakerülés bűnözéshez vezet Adatok a hodászi tervből Télen is van munka Még nem öltött végleges termát a hodászi Béke Tsz jövő évi termelési terve, de főbb vonalaiban már régen papírra vetették. Csak néhány fontosabb adatot emelünk most ki a sok közül. Kenyérgabonából 132 holddal vetetlek többet, mint korábban, összesen 570 holdat. Ez az ösz- szes szántóterület "8 százalékának telel meg. Tekintetbe vették. begy sok helyen a kedvezőtlen idő miatt nem tudták ! gabonából teljesíteni a vetési \ tervet. Nemcsak a vetési terület j növelésével igyekeznek többet I adni az államnak, hanem az ál- ' tantermes növelésével is. Búza- j hói például a tavalyi tíz ma- J zsás átlagot 11,4 mázsára akar- ! ják emelni. Kukoricából tavaly 114 hold volt. Az idén 189 holdon számi- j lanak kukoricát termelni. .lcleníőscn növelik az évelő} pillangósok vetésterületét is; 64- röl 91 holdra emelik. Emögott természetesen az allatállomany fejlesztése áll. Alapeivük a saját nevelésből, tenyésztés útján történő fejlesztés. Szarvasmarhából állandó ellenőrzés alatt álló törzstenyésze-1 te van a téesznek. Két év óta | minden tcvábbtenyésztés-c alkalmas üsző borjút felneveltek. Ta- j valy már 13 saját nevelésű te- j henük ellett meg. 44 fejős télié- nük mellett 39 növendékmarhá-1 juk van. Ezekből pótolják majd j a selejtezettcket, illetve fejlesz-1 tik tovább a törzsállományt. Később majd eladásra is nevelnek lenyészüszőket. Tavasszal akarják majd meg- [ honosítani a baromfitenyésztést. Most készült el 320 ezer forintos beruházással egy új tojóház. Hatezer naposcsibének r. felnevelését tervezik. Ebből állítanak majd be ezer darabból álló törzsállományt. Tojás értékesítési tervüket is c’ég nagyra, 39 czci darabra szabták. Tóth Gábor, az ópályi Kossuth Tsz kőművese jelenleg a takarmányos épület alapköveit formálja. Átadták a nagyec-ietli Kras/na-hidat A második világháború vége felé, őrült rombolási, pusztítási megveszekedettságükbén a visz- szavonuló német banditák Nagy* j ccsedcn, a Krasznát átívelő közúti hidat is felrobbantották. 1 Azóta szükség-íahídon bonyoló- 1 dott !e az aránylag nagy forgalom. Az elkészült modern, ízléses kivitelezésű vasbeton hidat I960, utolsó munkanapján, december 31-én adták át rendeltetésének. 4 A- kínai nép következetese: alkalmazza, a proletárdiktatúra funkcióit és elnyom mindenfajta .reakciós rnegny lvánulást. Nemcsak kisöpri a társadalmi élatbő) s veekciót, hanem megszabadítja a társadalmat a kémektől, a di- verzánsoktó!, valamint az egyéb tolvaj, rabid és csaló elemektől is. De például a leleplezett ellen- forradalmárok közül is csupán azokat ítélték halálra, akik nagy bűnt követlek el a ncp ellen cs akik semmiféle megbánást nem tanúsítottak ; elkövetett telteik miatt. Ezek esetében nem volt más megoldás, mint a halálos ítélet. Az ellenforrad3lmárok cs a reakciós elemek többségét azon- h’.n kisebb-nagyobb börtönbüntetéssel sújtották, s megadták nekik a lehetőséget, hogy a munka segítségével új emberré válhassanak. Ezeknek az embereknek az esetében egyesítették a büntetés és az elnézés politikáját, lehetővé tették számukra, hogy megbánva tetteiket, kiszolgálva a nép által rájuk rótt igazságos büntetést, ismét bekapcsolódjanak a szocializmust építő társadalom munkájába. Az elítéltek munkával való át- nevelése a kínai proletárdiktatúra egyik leghatékonyabb eszköze. Ez a módszer kitűnőnek bizonyult és segítségével sok volt ellenforradalmai- és reakciós, 'agj' egyéb bűnöző elemtől tisztították meg eddig a kínai társadalmat. A kínai börtönök ma már sokkal inkább étnevelő intézetek, mint büntető helyek. A börtönök vezetősége minden le- ^HeWs«get mejfad 'a bébörtünözöt- t elmek ahhoz, hogy bekapcsolód- Vnal: valamilyen munkába és büntetésük töltése közben a munka segítségével átnevelődjenek, átalakítsák gondolkodásmódjukat, rájöjjenek, hogy a legtöbbet akkor tehetik önmagukért, ha őszintén bekapcsolódnak a társadalmi épí- »unkaba. A kínai börtönökben tehát az elnyomó funkció mellett mindinkább elő érbe kerül a nevelő funkció. A rabokat bevonják a termelő munkába szakemberekké képzik és nevelik őket politikailag, valamint ideológiailag. E nevelés legdöntőbb célja, hogy megszabadítsák az embereket reakciós, társadalom- és népellenes nézeteiktől, ráébresszél: őket, hegy csak abban az esetben válhatnak ismét a társadalom hasznos tagjává, ha szakítanak a múlttal és űj szemmel nézik mindazt, amit korábban a maguk szűk, reakc.ós, vagy ellenforradalmi szemszögéből vizsgáltak, nem véve figyelembe az egész társadalom céljait és érdekeit. Az elítéllek egyrészének esetében hosszú nevelésre van szükség. Az is előfordult, hogy egy- egy emberről kiderült, visszaeső boiiös, megtévesztette a hatóságokat, elhitette velük, hogy már jó úton van és az első alkalommal ismét vételt a társadalom ellen. Más emberék esetében viszont ennek az ellenkezője tapasztalható. Vannak, akiknek a büntetési -dőnél rövidebb idő is elegendő snhoz, hogy ideológiailag és politika tag átalakuljanak. Ezeket rendszerint szabadon engedik még a büntetési idő letöltése előtt. A róluk befutó jelentések azt bizonyítják, hogy a nevelés hasznos és alapos voíf Ezek ez emberek munkát kapnak és a szocializmust építő társadalom teljesen egyenrangú tagjaként dolgoznak valamilyen üzemben, vagy népi kommunában. Tiszteletben tartják a társadalmi együttélés szabályait, betartják a Hónai Népköztársaság törvényeit, azaz új életet kezdenek. Az itt elmondottak a szabadon bocsátottak nagy többségének esetében érvényesek. Az ideológ'ai és politikai nevelésnek vannak egyéb hatásai is. A nevelőmunka során megmagyarázzák a volt ellenforradalmárok- nak, ez elfogott kémeknek, hogy tevékenységükkel milyen, nagy károkat okoznak a népnek és a népi államnak, s azt is megmagyarázzák nekk, hogy a nép hatalma előbb-utóbb úgyis összezúzza a társadalom . maroknyi i észót képező reakciós és ellen- forradalmán bázist. Sok ellenforradalmárra, vagy kémre ez olyan hatással van, hogy nemcsak azt bánja meg, amit ő maga követett el a népi hatalom ellen, hanem a hatóságok tudomására hozza mindazt^ am t az ellenforradalmi, vagy kémszervezetekről tud, leleplezi a még szabadon tevékenykedő ellenforradalmárokat és kémehet is. Egy- Liu Csing-tö revü kém, amikor a politikai nevelőmunka sórán látta, milyen emberséggel és türelemmel foglalkozna': vele, mi mindent elkövetnek azért, hogy új emberré formáljál:, megbánta bűneit és ó lékes adatokkal látta el a népi hatóságokat. Vallomása nyomán tjváböi 123 kémet és diverzánst sikerült elfogni. • Fucsien tartományban egy kalózt 7 évre ítéltek el. Büntetésének töltése folyamán nagyfokú megbánásról és átnevelődési hajlamról tett bizonyságot. Mi több, 1956-ban egy árvíz idején seját élete kockáztatáséval 15 embert mentett meg a haláltól. 1959-ben amnesztiában részesítették, s azóta a társadalom hasznos tagjaként dolgozik, rendes, törvénytisztelő emberré vált. Egy Csjanszu tartományban elfogott bűnözőt 5 évi börtönre, illetve átnevelő munkára Ítéltek. Amikor letöltötte idejét, egy népi kommunába került. Egy napon nagy pénzösszeget talált az úton. Első dolga volt, hogy átadja a hatóságoknak. Eszébe sem jutott, hogy megtartsa, vagy- hallgasson róla. A börtönben kapott nevelés hatása ebben az esetben is kitűnően érvényesült. Sok volt bűnöző, akinek korábban semmiféle képzettsége nem volt, most szakemberként végzi a társadalomra nézve hasznos munkáját. Több börtönigazgatóság adatai szerint a korábban elítélt, egykor parazita elemek több mint 60 százaléka a büntetés letöltése után szakemberként kapcsolódik be a munkába. Legnagyobb részük még a börtönben megtanul írni és olvasni is. A kínai börtön átnevelő munkájának együk legérdekesebb példája a Csing-dinasztia utolsó tagjának, a japánok bábcsászárá- np.k Fu Jinek az átnovelése. A volt császár jelenleg saját munkájából élő ember, s hasznos tagja a kínai társadalomnak A kirai börtönök átnevelési elméletének'legfőbb tétele, hogy a társadalom ellen vétett embert, a bűnözőt, vagy az ellenforrad&lmárt nem szabad mesterségesen elkülönítetni a társadalomtól, mert így sohasem döbben rá, milyen nagyot vétett a társadalom, hazája és népe ellen. Átnő velős közben megismertetik a bebörtönzötteket a társadalom új eredményeivel, azzal a hatalmas épí- tőmunkával, amelyet a kínai társadalom végez. Tervszerűen alkalmazzál: ezt a vonalat, s például rendszeresen szerveznek látogatásokat a városokba és a falvakba. Elviszik a büntetésüket töltőket az új építkezéshez, megmutatják nekik az új gyárakat és a népi kommunákat. Meghívnál: a börtönökbe kiváló dolgozó munkásokat, és parasztokat, akik elmondják, mi készteti őket arra, hogy a tőlük telhető legtöbbet tegyék a társadalomért. Mindez rendkívül nagy nevelöha- tással van a volt reakciós és ellenforradalmi elemekre. Ezek az emberek, látva az új társadalom példátlan eredményeit és életképességét, rádöbbennek, milyen oktalanul cselekedte!:, amikor bűntetteikkel akadályozni próbálták az új megszületését, azt, amit semmiképen sem lehet megakadályozni. Ez a rádöbbents készteti azután arra a volt bűnözőket, hogy szakítsanak korábbi nézeteikkel, tevékenyen résztvegyenek az átnevelési mozgalomban, magul: is elősegítsék; saját átalakulásukat és végképp arra a r.agy elhatározásra jussanak, hogy a szocializmust építő új kínai társadalom hasznos tagjaivá, szocializmust építő új emberré váljanak. Néhány szülő az államunk által biztosított oktatási-művelődési lehetőségektől gyermekét könnyelműen és sorozatosan elvonja, nem is gondol a gyermek jövőjére, életére. Az 1960—61-es tanévben már *2 első hónapokban a megye területén összesen 700 gyermek maradt távol az iskolától. Ezek e gyermekek ma sem járnak iskolába. A pedagógusoknak felvilágosító munkája, családlátogatása és sok esetben a szabálysértési hatóságok bírságolása is ejedménytelen maradt. A szülök különböző, de döntő többse- ! ség határozottan és következetesen felelősségre fogja vonni bűnvádi úton mindazokat a szü- 'őket, akik a reális lehetőségek ellenére nem gondoskodnak gyermekeik megfelelő neveléséről. Dr Bodnár Zoltán, a fiatalkorúak ügyésze minden gyermekvédelemmel foglalkozó szervnek, a pedagógusuknak, az ifjúságvédelmi bizottságnak, a rendőrhatóságoknak cs az ügyészségnek is. A fiatalkorúak megmentése, bűnö- zésük megelőzése érdekében az elkövetkezendő időben az ügyészössze Kell fonni és mit nem szabad tenni. Hajlamosabbak a gyerekes csínytevésekre, ami sok esetben az erkölcsi zülléshez vezető első lépést jelenti. Az ilyen gyermekek szülői rendszerint akkor ébrednek rá, bogy az ő hanyagságuk miatt kerültek a fiatalkorú gyermekek * vádlottak padjára, amikor ez már késő. Az iskolakerülés a gyermekek csavargása, képzetlensége, számtalan esetben egyenest a bűncselekmények sorozatos elkövetéséhez vezet. A statisztikai adatok tanúsága szerint az iskolai mulasztók mintegy fele cigány szülők gyermeke. Szociális'a törvényeink fajra, felekezetre tekintet nélkül írják elő kötelezően a tankötelezettséget, éppen ezért a cigány gyermekeknek is kötelező iskolába járni és nyolc osztályt elvégezni. Van már a megyénkben több cigány iskola, ahol megfelelő feltételek mellett tanulhatnak a gyerekek. Ahol azonban ilyen iskola nincs, ott sem lehetünk közömbösek a cigány gyermekek tanulásával kapcsolatban. Az iskolai mulasztások megszüntetése érdekében nem tudják, hogy mit szabod gükbén alaptalan okokra hivatkozással próbálják magyarázni gyermekeikkel szemben elkövetett könnyelmű mulasztásaikat. Eddigi megállapításaink szerint a fiatalkorú bűnözők 16 százaléka szinte iskolázatlan és csak 28 százaléka végezte el a 8 osztályt, ezek is álta.lában elégséges eredménnyel. Az is megállapítható, hogy a fiatalkorú bűnözök általános műveltségi színvonala rendkívül alacsony. Ezek a fiatalkorú gyermekek nem tudnak sok esetben különbséget tenni a jó és rossz cselekedet között, NINCS ELVESZETT EMBER *2
