Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-10 / 291. szám
Termelőszövetkezeti tanácsadó Jár-e a tsz-tagnak csecsemőkelengye, s mikor kaphatja meg? Újszülött gyermeke részére minden tsz-tag 400 forint értékű ingyenes csecsemőkelengyét kap A juttatás feltétele az, hogy az anya-terhessége alatt legalább három ízben részt vegyen a terhességi vizsgálatokon, és ezt igazolja. Koraszűlés esetén a háromszori megjelenés alól felmentés adható. hit illet meg az es mekkora A termelőszövetkezetben dolgozó nőt saját vagy férje tagsága alapján az első gyermek után 500 forint, a további szülések esetében 400 forint anyasági segély illeti meg. Ikerszülés esetén az anyasági segély összege annyiszor jár, amennyi a megKinek jár r* A termelőszövetkezeti tag családi pótlékra is jogosult, ha saját háztartásában legalább három tíz éven aluli gyermeket vagy unokát tart el, és az előírt munkaegységet teljesítette. Ha a tsz- tag egyedülálló nő, már egy, tízévesnél fiatalabb gyermek után is kap családi pótlékot. Egyedülállónak kell tekinteni a tsz-nek azt a nőtagját, aki nem él háztartási vagy élettársi közösségben, akinek férje első, tényleges katonai szolgálatát teljesíti, vagy testi szellemi fogyatkozás, betegség miatt előreláthatóan hat hónapig nem dolgozhat és táppénzben, öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban sem részesül, s végül azt, akinek férje őrizetben, letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti. A családi pótlék összege három tíz éven aluli gyermek (unoka) után 210, négy után 280, öt után 350, hat után 420 forint. Minden további gyermek után Az ingyenes csecsemőkelengyére szóló utalványt a terhes, illetve szülő nő lakóhelye szerinti tanács végrehajtó bizottsága adja ki a terhesség 9. hónapjától ha az anya bemutatta Jsz-tagsá- gi könyvét, és igazolta, hogy a terhességi vizsgálatokon megjelent. Ikerszülés esetén annyi utalvány jár, amennyi a megszületett gyermekek száma. anyasági segely us összege? született gyermekek száma. Az anyasági segélyt az SZTK alközpontja fizeti ki. Az igényléskor igazolni kell a gyermek megszületését, az előírt munkaegységek teljesítését, s azt, hogy az anya a terhességi tanácsadáson, orvosi vizsgálaton háromszor megjelent. aláHi •pótlék? 70 forinttal nő a családi pótlék összege. Egyedülálló nő esetében egy tíz éven aluli gyermek után 70 forint, kettő után 140 forint, három és annál több gyermek után pedig ugyanúgy jár a családi pótlék, mint az előbbi felsorolásban. A családi pótlék a saját gyermeken kívül a mostoha, az örök- befogadott, valamint a nevelt gyermek, illetve unoka után is jár. A családi pótlékot a termelő- szövetkezettől kell kérni. Az igény- bejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni a gyermek születési bizonyítványát és a tanácsnál kiállított eltartási igazolást. A termelőszövetkezet az igénybejelentést a tag aláírásával, az okmányokkal és igazolásokkal együtt elküldi az SZTK alközpontjához. A családi pótlékot ezekután az SZTK állapítja meg, és rendszeresen kifizeti a tsz-tag részére. Értékesítették alma termésüket az állami gazdaságod A megye állami gazdaságai a gyümölcsszüret után — és azzal egyidőben — folyamatosan végezték az alma feldolgozását, osztályozását és csomagolását. így idejében sikerült az értékesítésre szánt téli almát elszállítaniuk. A gazdaságok az előző évekhez hasonlóan több országba exportáltak az idén is. Az összes almater- mcsüknek közel a felét szállították külföldre. A belföldi fogyasztásra előkészített almát is elszállították a hűtőházakba, a kereskedelmi szerveknek. A Nyírma- dai Állami Gazdaságban tárol meg a vendéglátóipar harminc vagon téli almát. Ilyen sízép autóbuszok könnyítik a közlekedést Nyíregyháza helyi járatain. Ez is a nagyüzem fölénye Érdekes statisztikát nézegettem a napokban: a kisvárdai járás termelőszövetkezeteinek gabona- termés 'értékesítési kimutatását Az it.tléyő adatok igen elgondolkoztatóak s azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek kenyérgabonából is többet értékesítenek mint a kis gazdaságok. A kisvárdai járásban az összes területből 18 500 hold közös szántóterületen gazdálkodtak az idén a termelőszövetkezeted. Közel hatvanezer hold föld volt az egyénileg dolgozó parasztok tulajdonában. A termelőiszövetkezetek — a tsz-községek kivételével — nem nagyok, a nagyüzemi gazdálkodásnak a területi és több esetben egyéb feltételei sem voltak biztosítva optimálisan. A járás termelőszövetkezetei búzából tíz, rozsból 9,6, őszi árpából — a kifagyás ellenére 12, tavaszi árpából 10 mázsás átlagtermést értek el. Így búzából, rozsból, tavaszi árpából túlteljesítették a tervben előirányzott átlagterméseket. A gégényi Ady, a jékei Szabad Föld, a gyulaházi Szabadság, a komorói Búzakalász és még néhány szövetkezet magasan túlszárnyalta a járási átlagot is. A termelőszövetkezetek a különféle gabonatartozásaikat rendezve, a szociális, kulturális alapot, a földjáradékot biztosítva kilencvenkét vagon kenyérgabonát értékesítettek. A közel hatvanezer holdon gazdálkodó egyéni parasztok — földjük a téeszek öszterüle- tének több, mint kétszerese! — hatvanegy vagon gabonát adtak el összesen az államnak. A termelőszövetkezetek sokkal nagyobb mérvű árugabona értékesítése azonban korántsem fenyegeti a tagokat kenyér-gondokkal. Ugyanis a termelőszövetkezetekben dolgozók minden egyes családtagját is figyelembe véve járási átlagban gabonaelőlegként és prémiumként egy-egy főre két- százegy kilogramm kenyérgabona jutott és került kiosztásra. A terv szerinti tartalékolásból való zárszámadáskori kiosztással együtt egy főre 282 kilogramm kenyérnekvaló jut. Ez pedig egy személynek bőségesen elegendő! Mint említettem, az apró, vagy az egy éve alakult és a kezdeti nehézségekkel küzdő tsz-községek — a tagok és családtagjaik teljes ellátása mellett — több gabonát értékesíthettek a nagyüzemi lehetőségek kihasználásával a járás területén, mint a még túlsúlyban lévő egyéni paraszt gazdaságok. Ezzel is fényes példáját adva a nagyüzem fölényének a mezőgazdaságban. S. A. Nyolc tsz teljesítette sertésérlékesítési tervét a kisvárdai járásban A kisvárdai járás termelőszövetkezetei 2742 hízottserlést, 1133 sőrét terveztek az idén szerződéses értékesítésre. A termelőszövetkezetek decemberig 1500 hízottsertést adtak át az Állatíorgalmi Vállalatnak s a többi is hízik, amelyeket még ebben a gazdasági évben értékesíteni tudnak. Sőréből is teljesítik a tervet, amelyből 820 darabot már átadtak a kereskedelemnek. A sertésértékesítési tervét nyolc termelőszövetkezet már teljesítette, vagy túlteljesítette decemberig. Ezek az anarcsi, dögéi, jékei, nyírkarászi, nyírlövői, tiszakanyári, tiszaszentmártoni és tu- zséri szövetkezetek. Az anarcsi, dögéi és nyírkarászi téeszek már túl is teljesítették a tervet. Például a kis területen — 180 hold földön — gazdálkodó dögéi Zalka Máté Tsz. 193 hízottsertcst ad az államnak. SOLTÉSZ ISTVÁN: PARASZTOK ÉS AGITÁTOROK — Nem baj, — mondta hangosan a bajúszos — szívesen elbeszélgetünk a menyecskével is, üljön le velünk egy kicsit Vica néni. És mosolygott hozzá. Ügy viselkedett, mintha ő lenne otthon, nem pedig az öregasszony. Leült a karoslócára és invitálta Vica nénit, hogy foglaljon helyet mellette. Mit volt, mit tenni, le kellett ülni. Akár akart, akár nem, azon vette magát észre, hogy már le is ült^ De bezárkózott, összecsukta a száját, nem szólt egy szót sem, csak hallgatott, várt. hogy mi fog történni. A bajuszos körülnézett. — Szép rend van a házban. Mintha új házas lenne a menyecske — dicsérte a szobát. Csak hízelegj kutya — gondolta magában Vica néni és összehúzta r szemét, mint a vércse. De azért jólesett, hogy ilyet mondott az idegen, régen hallott hasonlót. A fekete bajszos, vitte tovább a prímet. — Megmondjuk kerek-perecen, hogy miért jöttünk. Azért vagyunk itt Vica néni, hogy a falut bevigyük a termelőszövetkezetbe, a közös életbe. Eljöttünk, hogy megkérjük Gábor bácsit, Vica nénit, hogy írják alá a belépési nyilatkozatot. Ezért jöttünk és nem másért. A falu többsége már belépett. — Vica néni mondani akart valamit hirtelen, de aztán visszahúzódott. Minek kötelezködjön. Csendesen, szép szelíden mondta. — Rosszkor jöttek édes fiaim, nincs itt a gazda, én meg nem avatkozok bele a férfiak dolgába. Ez őrá tartozik. A főd is a nevén van. Meg már öregek vagyunk, nem nekünk való a politika. A halkszávú válaszolt. — Nem azt akarjuk, hogy máris írják alá a nyilatkozatot — először beszélgessünk csak. Ha meg hazajön a gazda, elmondja neki maga Vica néni a hallottakat. Vica néni az arca elé tette a két tenyerét. — Ne fáradjanak fiaim, öreg vagyok én már ahhoz, hogy beszélgessek. Gábor bácsi bent a kemencében, helyeslőén bólogatott, tetszett neki ahogy az asz- szony ügyesen kerülgette a forró kását. Némileg kényelmetlen volt hasonfeküdni a búbos szűk gyomrában, de egyelőre jól bírta. A bajszos felállt és levette felsőkabátját. Takarosán összehajtotta és letette a *dikóra, utána megint leült, kényelmesen eiőre- nyújtóttá a két lábát. A társa is kigombolkózott. — Nézze Vica néni. Lehet, hegy maga nem lát bennünket szívesen, de akkor is kutyakötelességünk magával beszélni. A saját érdekükben. Mindjárt megmondom, miért. Képzelje el az egész falu belép a termelőszövetkezetbe. Csak maguk nem. Hát ki fogja megművelni a földet? Sepki sem, mert IV. A fe/ja a feles is bemegy a szövetkezetbe, se gondja, se baja a maguk földjével tovább. Ki tartja el magukat, ki ad kenyeret, a vasutas gyerek Nyíregyházáról? Egyszóval maguknak is meg kell találni a számításukat a termelőszövetkezeti községben és nem lehetnek olyanok mint a számkivetettek. Maga értelmes, okos asszony Vica néni, megérti ezt. Még talán jobban, mint Gábor bácsi... Vica néni hirtelen nem tudott válaszolni, úgy megrohanta ez a bajuszos fiatalember a sodró beszédével, annyi mindent mondott egy szuszra, hogy nehéz volt még azt is kiválasztani, hogy mire feleljen az ember lánya. Gábor bácsi erősen rángatta a szemöldökét benn a kemencében és akkor, amikor az agitáló Vica nénit' kidicsérte az okosságával, elfutotta a pirosság, felnyögött. De gyorsan megkushadt, mert eszébe jutott, hogy észre találják venni. Megpróbálta a balkezét kihúzni a hasa alól, mert mái erősen nyomta és kissé féloldalra dőlve, hallgatózott tovább. Vica néni megemberelte magát. Hasznára volt az a szünet is, amíg a két férfi cigarettára gyújtott. Előtte illedelmesen megkérdezték, hogy nem zavar-e a füst? Az asszony bátran belement a vitába. — Az bizony! — ki fog bennünket eltartani, ha elveszik a földet?! A halkszavú válaszolt. Csendesen, nyugodtan, a hangja valósággal lesimította Vica néni idegességét. — Az égvilágon senki nem nyúl a maga földjéhez Vica néni. A nevén marad a telekkönyvben, fia unokája örökölheti. Csak arról van szó, hogy közösen művelik meg a termelőszövetkezeti tagok, mert a közös összefogás nagyobb jövedelmet biztosít, könnyebb a munka. Így aztán jobban élnek az emberek is. A fonót is együtt tartják, együtt dolgoznak, milyen vidám nótá- zással megy a munka. Persze a szövetkezet azért nem fonó, annál komolyabb dolog. — Dehát mi nem tudunk már dógozni! — fakadt ki Vica néniből az ellenkezés. Bent, a kemencében Gábor bácsi nagyott bólintott. Éppen ezt mondta volna ő is az agitálók- nak. De már iszonyatosan kényelmetlen volt bent kuksolni, fájt a jobbkarja, balkarja, jó lett volna a hátára feküdni, de nem merte megtenni. Félt, hogy zajt csap, meg attól is félt, hogy nem tud utána visszahengeredni a hasára. Szívta a fogát, hunyorgatta a szemét, izgett-moz- gott a kemencében. A bajuszost meg a halkszavút nem lehetett kihozni a sodrából. — Hát ki kívánja maguktól, hogy kapáljanak, meg arassanak. Ezt a szövetkezetben egyébként is gépek végzik, még a krumpliszedést is. De a nagyközösség nem feledkezik meg az idősebbekről. Mi volt eddig az öreg sorsa a falun. Ha leestek a lábukról, kegyelemkenyérre szorultak, mert az örökösök beültek a földbe. Azt mondják, idős Kovács József is úgy pusztult el, majdnem éhen és a fia kint há- latta télen is a hideg nyárikony- heban. Viszont a termelőszövetkezetben lévő öregek biztos megélhetést, becsületes kenyeret találhatnak öreg napjaikban is. Számítsuk azt, hogy a beadott föld után tisztességes földjáradékot kapnak, a háztáji is jövedelmez valamit, és nem beszélve arról, hogy még a friss termelőszövetkezeti tagok is, nyugdíjat kapnak az államtól. Ha mindezt összeszámoljuk, akkor valóban elmondhatjuk azt, hogy gond nélkül élhetik le öreg napjaikat. A család fiatal tagjai megművelik az öregek háztájiját, különösebb ellenszolgáltatás nélkül. Vica néni érdeklődve hejolt előre. — Hogy mondja fiam? — hogy nyugdíjat kapnánk a termelőszövetkezetben? — A bajuszos bólintó«. — Azt bizony. — — Mint a tisztviselőik? (Folytatjuk) s
