Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

Aw, országgyűlés illája a mezőgazdaságról

sedcssel járulnak hozzá az ország ellátásához.

Ezzel szemben a felvásárlási tervek teljesítésénél elmaradás mutatkozik az egyéni parasztok viszonylatában. Ha tehát a termelőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban; felvásárlási gondjaink még jelentősebbek volnának.

—' Amikor a felvásárlási problémákról beszélünk, szeretném megállapítani, hogy felvásárlási rendszerünk kiállta a próbát. — Az elmúlt négy évben a lakosság egyre növekvő élelmiszerszükségleteit a felvásárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a jövőben is. A felvásárlási árakat olyan szin(Folytatás az 1. oldalról.)

ten alakítottuk ki, amely egyrészt megfelelő jövedelmet biztosít a parasztságnak, másrészt a fogyasztók számára is elfogadható.

A lakosság fogyasztása megnövekedett. Ma már nincs olyan gondja parasztságunknak, hogy megtermelt áruját nem tudja eladni.

A beadás eltörlése után kialakult felvásárlási árakkal parasztságunk elégedett volt. A mező- gazdaság átszervezése óta a termelés nem csökkent, és a felvásárlási árak is lényegében változatlanok maradtak. A gépesítéssel viszont csökkent az élőmunka ráfordítás és csökkent a termelésre fordított kiadás.

Milliárdokltal kevesebb a parasztság állammal szembeni teherviselése,

ugyanakkor az állam kiadása számottevően emelkedett a termelőszövetkezeti parasztság betegellátásának megoldása és az öreg parasztoknak biztosított öregségi járadék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, hogy segítse a parasztságot, emberibb életet biztosítson számára és nyugodt öregkort.

— A nagyarányú állami segítség azonban a dolog egyik oldala. A másik': a parasztság által termelt árut várja az ország lakossága.

Ahogyan a parasztság elvárja

az Ipartól, hogy lássa el a

falut megfelelő áruval, megszabott áron. ugyanúgy ez fordítva is érvényes.

Nem indokolt • tehát, hogy a parasztság egy része az utóbbi időben a mezőgazdasági termékek árának emelésére törekszik. A piaci árak megfelelő szinten tartósa érdekében tovább szélesítjük a szerződéses termeltetést és felvásárlást. A szerződéses árak kialakításánál figyelembe vesz- sztík a termelők anyagi érdekeit.

— Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, amelyet a mezőgazdasági termelőknek nyújt a termelés fejlesztéséhé*. Az áliám által nyújtott segítség közül különösen nagy jelentőségű a gépesítés, mert ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési érték növekedjék, s a költségráfordítás csökkenjén. A sokoldalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növelésével, a lakosság jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez.

A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének legfontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredményesen gazdálkodó nagyüzemekké fejleszteni a meglévő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkezeteket. Vannak már számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven.

Szöretkezcleink zöme

se jónak mondható, Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van, amelyek már elsőéves munkájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok jövedelmét nézzük — maguk mögött hagytak egyes régi szövetkezeteket is. Sok tehetséges parasztember bizonyította be, hogy képes többezer holdas nagyüzem; gazdaság vezetésére.

Tisztelt képviselőtársaim; engedjék meg, hogy innen küld- jem forró üdvözletem az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagoknak, közülük is az asszonyoknak, akik derekasan helytálltak a növénytermelésben és további sikereket kívánjak munkájukhoz.

A földművelésügyi miniszter ezután a falusi fiatalokról beszélt. Az utóbbi időben — mondotta — sok falusi ember, főleg fiatal otthagyta a falut és városban vállalt munkát.

A városi élet azért is csábítja a fiatalokat, mert ott könnyebben megtalálják a fejlettebb technikát, a kulturáltabb életkörülményeket. s ráadásul rendszeresebb a jövedelmük is, mint a termelőszövetkezetek egy részében. Azokból a termelőszövetkezetekből azonban, ahol rendszeresen fizetnek előleget — és ezek száma sgyre több — ahol gondoskodtak a fiatalok megfelelő művelődésétől, sportolási lehetőségeiről, ahol i fiatalokat egyenjogú tagnak tartják és ahol meghonosították a korszerű termelési eljárásokat, azokból nem vágyódnak el a fiatalok, hanem otthonmaradta<<. a faluban. Sok'ilyen szövetkezeti községünk van már és még több lesz. Az elvándorolt fiatalok pedig mind nagyobb számban térnek vissza a falvakba a megszokott munkájukhoz.

— Termelőszövetkezeteink - folytatta a miniszter — most készülnek a zárszámadásra. Előfordul. hogy azonos adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek jövedelme között nagy a különbség. Ennek csak az a magyarázata, hogy a jobb eredményt elérők egész évben a jó gazda gondosságával dolgoztak. Amikor a termelőszövetkezetek eredményeiről beszélünk, sokan csupán a tagok között kiosztott jövedelemre gondolnak. Mindjárt hozzátenném ehhez, hogy a tiszta vagyon növelése legalább olyan fontos a termelőszövetkezet életében, mint a kiosztott jövedelem.

4 (avaly alakult szövetkezetek 2,4 milliárd forinttal gyarapították tiszta vagyonukat,

s ezt az idén tovább növelték. | Általános szabály, hogy az erős gazdasági alapokkal rendelkező szövetkezet többet oszthat, mint az, ahol a szövetkezeti közös vagyon még nincs kialakulva. De hogyan és mikor alakulhat ki olyan szövetkezetben, ahol már az első év végén a jövedelem nagyarányú kiosztására törekszenek. Az ilyen helyeken lassabban szilárdulnak meg azoic a közös alapok, amelyek pedig a későbbi évek nagyobb bevételeit biztosítanák. Szabadjon itt a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet első zárszámadására hivatkoznom. Tizenegy évig voltam ott elnök. Az első év végén tizenöt forintot osztottunk egy munkaegységre, pedig oszthattunk volna többet is. A második év végén sem nagyon erőltettük meg magunkat, mikor az osztozkodásra került sor, pedig akkor már huszonöt darab sertés jutott a közösben családonként.

A nagy sertésállománynak

biztosítottuk a takarmányt, s

a gazdaság fejlődése aztán lehetőséget adott, hogy a harmadik év végén már kialakulhasson az ötven forintos munkaegység-érték, s ez tartós is maradt.

— Már a nagyarányú fejlesztés előtt is többszáz jó szövetkezet volt az országban, azóta pedig tovább emelkedett számuk. A jól működő szövetkezetek tagsága nem úgy gondolkodott, hogy a belépés puszta tényétől egycsa- pásra megjavul az életük. Élni tudtak a nagyüzemben rejlő lehetőségekkel, megfogták a dolog végét, a családtagok is kivették részüket a munkából, s így a tagság megszokta és megszerette a közös munkát, magáénak érezte a közös gazdálkodást.

A beruházásokról a többi között elmondotta, hogy az állam az elmúlt két évben több anyagi segítséget adott a közös gazdaságok kialakításához, mint bármikor azelőtt. Az erdészeti és vízügyi beruházásokon kívül,

tavaly és idén kereken 11,5 milliárd forint beruházást kapott a mezőgazdaság

Ennek az összegnek csaknem felét közvetlenül szövetkezeti beruházásokra fordítottuk, de a mezőgazdaság állami szektoraiban eszközölt beruházások — mint például a gépállomásoknak adott gépek — közvetve szintén a termelőszövetkezetek fejlődését segítették.

Két év alatt több mint 16 ezer traktort, 2 ezer kombájnt/ 2380

12 300 pótkocsit és egyéb mezőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság.

A hatalmas arányú beruházás jó elosztására, illetve helyes felhasználására a Földművelésügyi Minisztérium nem volt kellően felkészülve, így több esetben nem a leggazdaságosabban használta fel a rendelkezésre bocsátott beruházási összeget.

— Termelőszövetkezeteinknek

5780 saját traktoruk van. Ebből 3830-at az idén vásároltak. A jövőben is lehetővé tesszük, hogy a szövetkezetek gépeket vásároljanak, — elsősorban azok, amelyek már megerősödtek, így a gépvásárlás nem jelent számukra különösebb anyagi megterhelést. A termelőszövetkezetek gépesítése mellett is még jóidéig a gépállomásokra vár a gépi munkák elvégzésének zöme.

Gépállomásaink az utóbbi években derekasan dolgoztak. Növelték az egy traktorra jutó teljesítményt és csökkentették a gépi munkák költségét.

Munkájukra kevesebb a panasz, mint korábban volt. Dicsekvésre azonban nincs okunk. A traktorok számának növekedésével nem állt arányban például a traktoros- és a gépészképzés. így, nincs megfelelő számú szakmunkásunk. — Emiatt több a gépállás. Növelni fogjuk a képzett traktorosok számát, ugyanakkor arra kérjük őket, hogy a nagy munkák idején éjjel-nappal üzemeltessék a gépeket, a gépi munka holtszezonjában viszont végezzenek más munkát a termelőszövetkezetekben. így emelkedne átlagkeresetük is és még jobban segíthetnék a termelőszövetkezetek munkáját is.

— Termelőszövetkezeteink a múlt évben közel hatezer, az idén pedig több mint kilencezer új épületet építettek. Ezenkívül sokat átalakítottak. Az új és átalakított épületekben, a közös állat- állomány zömét el tudták helyezni.

silókombájnt

A* idén már »okkal több helyen használtak az építkezésekhez helyi anyagot

jól gazdálkodik

A közeljövők egyik fontos feladata a ma még gyenge szövetkezetek megszilárdítása. A szö- I vetkezeti elnököket — akik egyszerű parasztemberekből lettek ezerholdas gazdaságok irányítói —- továbbképezzük, hogy alkalmassá tegyük őket a feladat elvégzésére. Most a télen minden szövetkezeti elnököt továbbképezünk. Volt idő, amikor szövetke- zeteink idegenkedtek a szakem- j berektől. Azóta megváltozott a (helyzet: a jó szakembert várják I és megbecsülik. Ezért továbbra : is küldünk a termelésben jártas szakembereket — elsősorban a még gyengén működő szövetkezeteinkbe.

— A kezdeti nehézségek ellenére termelőszövetkezeteink fejlődéés a drága, műszakilag igényes magtárpadlások, istállók helyett jobban elterjedt az olcsón kivitelezhető szerfás és ehhez hasonló más építkezési módszer. Egy férőhely építési költsége ezzel mintegy 25—30 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Ezt a költségszintet is tovább lehet csökkenteni, ha még inkább felhasználják a gyakorlati szakemberek jó kezdeményezéseit.

Az elmúlt két évben a szövetkezetek több mint egymil- liárd forint saját erővel járultak hozzá a közös gazdaságok beruházásaihoz.

A tavalyi és az idei eredményei: arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb beruházási politikával, a

rendelkezésre álló anyagi eszközöli átgondoltabb felhasználásával még többet lehetett volna építeni.

Joggal panaszkodnak szövetkezeteink, hogy — miközben az egyszerű, olcsóbb kivitelezésű építkezéseket ajánljuk számukra — érvényben lévő rendelkezéseink nem egy esetben még mindig a drágább beruházásokhoz szorítják őket.

Beruházáspolitikánknak tehát olyan irányt kell szabni, hogy az adott anyagi lehetőségeket még gazdaságosabban kihasználhassuk.

Losoncéi Pál ezután összefoglalta azokat a tényezőket, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy termelőszövetkezeteink

az idén politikailag, szervezetileg, gazdaságilag egyaránt sokat erősödtek. Ezek:

a termelőszövetkezeti parasztság túlnyomó többségének áldozatkész munkája és egyre erősödő bizalma a szocialista nagyüzemek iránt;

dolgozó társadalmunk minden rétegének, különösen a munkás- osztásnak sokoldalú segítsége, s az a tény, hogy a termelőszövetkezetek erősítése valóban társadalmi üggyé vált. Történelmünkben még soha nem fordult elő, hogy a társadalom ilyen nagyarányú segítséget adott volna a mezőgazdasági termelés emeléséhez;

a termelőszövetkezeteknek nyújtott nagyarányú, helyes elveken alapuló állami támogatás.

— Szeretném felhasználni az országgyűlés fórumát, hogy dolgos zó parasztságunk nevében köszönetét mondjak mindazoknak* akik a mezőgazdaság átszervezőé sének nagy munkájából odaadóan kivették részüket.

Méltatta az állami gazdaságok eredményeit és azt a segítséget* amelyet a te rmelőszövekezetek- nek nyújtottak. — Kz állami gazdaságok — hangsúlyozta ma már szilárd bázisai szocialista mezőgazdaságunknak, magas terméshozamaikkal példát mutat? nak: búzából tizennégy mázsát* kukoricából húsz mázsát, burgonyából nyolcvan mázsát, cukorrépából százhalvan mázsát takarítottak be holdanként. Az ’ egy tehénre jutó tejhozam pedig’3300 liter, vagyis ötven százalékkal magasabb az országos átlagnál, Legfontosabb feladatuk a munka-termelékenység emelése és a költségek nagyobbarányú csökkentése.

Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság átszervezésével új feladatok hárulnak a Földművelésügyi Minisztériumra is. A .minisztériumnak éppúgy, minf a tanácsok mezőgazdasági osztályainak és

a mezőgazdaság irányításában részt- Tevő többi szerveknek tovább kell javítaniok munkájukat,

,

| ki kell alakítaniok a nagyüzemek irányításához szükséges új munkastílust. Az eddiginél szorosabbá kell tenni a termelést és a felvásárlást irányító szervek közötti kapcsolatot.

— Űj mezőgazdaságot kell' kialakítani: — formájában is, tartalmában is szocialista mezőgazdaságot. A feladatok nagyok, azonban, ha helyesen hasznosítj juk a rendelkezésre bocsátóit anyagi eszközöket, akkor meggyorsul a hozamok növekedése a termelés minden ágában; akkor parasztságunk a termelőszövetkezetekben megtalálja számítását, mert többet termel és nagyobb lesz jövedelme is.

Alapvető feladataink közé tartozik a növénytermelés fejlesztése, illetve a talaj táperejének növelése. El kellterjeszteni a nagyobb hozamú fajtákat főleg a kenyérgabonánál, a kukoricánál, a baromfinál cs a sertésnél.

Ha eredményesen védekezünk a növényi és rovarkártevők ellen, évente többmilliárd értékű, többletterményhez juthatunk. A kukoricatermelésben a vetésterület további növelésén kívül többi között az öntözés kiterjesztésével biztosíthatjuk a termésátlagok fokozását. Máris szép eredményeket értek el legjobb állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink: harminc mázsás kukoricatermést takarítottak be kataszt- rális holdankén. A megtermelt, takarmányt gazdaságosabban kell felhasználnunk, hogy növelhessük, az állattenyésztés hozamait., A nagyüzemek kialakításával lelie-. tőség nyílik arra is, hogy egyes növényeket ott termeljünk, ahol azok a leggazdaságosabban,, a legnagyobb termést adják. A. szakosítás lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását, a termelékenység további növelését.

Pártunk VII. kongresszusa — mondotta végül — egy évvel ezelőtt fogadta el a második ötéves tervünk irányelveit, amely megszabta a mezőgazdaság előtt álló feladatokat is. .

A mezőgazdasági termelés 3Ó—,32. százalékos növelése nem kis fel

(Folytatás a 3. oldalon.)

&