Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

Aw, országgyűlés illája a mezőgazdaságról sedcssel járulnak hozzá az or­szág ellátásához. Ezzel szemben a felvásárlási ter­vek teljesítésénél elmaradás mu­tatkozik az egyéni parasztok vi­szonylatában. Ha tehát a terme­lőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban; felvásárlási gondjaink még jelentősebbek volnának. —' Amikor a felvásárlási prob­lémákról beszélünk, szeretném megállapítani, hogy felvásárlási rendszerünk kiállta a próbát. — Az elmúlt négy évben a lakosság egyre növekvő élel­miszerszükségleteit a felvá­sárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a jövőben is. A felvásárlási árakat olyan szin­(Folytatás az 1. oldalról.) ten alakítottuk ki, amely egy­részt megfelelő jövedelmet biz­tosít a parasztságnak, másrészt a fogyasztók számára is elfogadha­tó. A lakosság fogyasztása meg­növekedett. Ma már nincs olyan gondja parasztságunk­nak, hogy megtermelt áruját nem tudja eladni. A beadás eltörlése után kiala­kult felvásárlási árakkal paraszt­ságunk elégedett volt. A mező- gazdaság átszervezése óta a ter­melés nem csökkent, és a felvá­sárlási árak is lényegében vál­tozatlanok maradtak. A gépesítés­sel viszont csökkent az élőmunka ráfordítás és csökkent a terme­lésre fordított kiadás. Milliárdokltal kevesebb a parasztság állammal szembeni teherviselése, ugyanakkor az állam kiadása számottevően emelkedett a ter­melőszövetkezeti parasztság be­tegellátásának megoldása és az öreg parasztoknak biztosított öreg­ségi járadék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, hogy segítse a parasztságot, em­beribb életet biztosítson számá­ra és nyugodt öregkort. — A nagyarányú állami segít­ség azonban a dolog egyik olda­la. A másik': a parasztság által termelt árut várja az ország la­kossága. Ahogyan a parasztság elvárja az Ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áruval, meg­szabott áron. ugyanúgy ez fordítva is érvényes. Nem indokolt • tehát, hogy a pa­rasztság egy része az utóbbi idő­ben a mezőgazdasági termékek árának emelésére törekszik. A piaci árak megfelelő szinten tar­tósa érdekében tovább szélesít­jük a szerződéses termeltetést és felvásárlást. A szerződéses árak kialakításánál figyelembe vesz- sztík a termelők anyagi érdekeit. — Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, ame­lyet a mezőgazdasági termelők­nek nyújt a termelés fejlesztésé­hé*. Az áliám által nyújtott se­gítség közül különösen nagy je­lentőségű a gépesítés, mert ez lehetővé teszi, hogy a mezőgaz­daságban az egy főre eső terme­lési érték növekedjék, s a költ­ségráfordítás csökkenjén. A sokol­dalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a ter­melés növelésével, a lakosság jobb ellátásával jussanak na­gyobb jövedelemhez. A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági terme­lésünk fejlesztésének legfontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredmé­nyesen gazdálkodó nagyüzemekké fejleszteni a meglévő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkeze­teket. Vannak már számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. Szöretkezcleink zöme se jónak mondható, Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van, amelyek már elsőéves mun­kájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok jö­vedelmét nézzük — maguk mö­gött hagytak egyes régi szövet­kezeteket is. Sok tehetséges pa­rasztember bizonyította be, hogy képes többezer holdas nagyüzem; gazdaság vezetésére. Tisztelt képviselőtársaim; en­gedjék meg, hogy innen küld- jem forró üdvözletem az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetők­nek, a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagoknak, közü­lük is az asszonyoknak, akik derekasan helytálltak a nö­vénytermelésben és további sikereket kívánjak munká­jukhoz. A földművelésügyi miniszter ezután a falusi fiatalokról be­szélt. Az utóbbi időben — mon­dotta — sok falusi ember, főleg fiatal otthagyta a falut és város­ban vállalt munkát. A városi élet azért is csábítja a fiatalokat, mert ott könnyebben megtalálják a fejlettebb techni­kát, a kulturáltabb életkörülmé­nyeket. s ráadásul rendszeresebb a jövedelmük is, mint a terme­lőszövetkezetek egy részében. Azokból a termelőszövetkezetek­ből azonban, ahol rendszeresen fi­zetnek előleget — és ezek száma sgyre több — ahol gondoskodtak a fiatalok megfelelő művelődésé­től, sportolási lehetőségeiről, ahol i fiatalokat egyenjogú tagnak tartják és ahol meghonosították a korszerű termelési eljárásokat, azokból nem vágyódnak el a fiatalok, hanem otthonmaradta<<. a faluban. Sok'ilyen szövetkezeti községünk van már és még több lesz. Az elvándorolt fiatalok pe­dig mind nagyobb számban tér­nek vissza a falvakba a megszo­kott munkájukhoz. — Termelőszövetkezeteink - folytatta a miniszter — most ké­szülnek a zárszámadásra. Előfor­dul. hogy azonos adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek jövedelme között nagy a különb­ség. Ennek csak az a magyará­zata, hogy a jobb eredményt el­érők egész évben a jó gazda gondosságával dolgoztak. Amikor a termelőszövetkezetek eredmé­nyeiről beszélünk, sokan csupán a tagok között kiosztott jövede­lemre gondolnak. Mindjárt hoz­zátenném ehhez, hogy a tiszta vagyon növelése legalább olyan fontos a termelőszövetkezet éle­tében, mint a kiosztott jövede­lem. 4 (avaly alakult szövetkezetek 2,4 milliárd forinttal gyarapították tiszta vagyonukat, s ezt az idén tovább növelték. | Általános szabály, hogy az erős gazdasági alapokkal rendelkező szövetkezet többet oszthat, mint az, ahol a szövetkezeti közös va­gyon még nincs kialakulva. De hogyan és mikor alakulhat ki olyan szövetkezetben, ahol már az első év végén a jövedelem nagyarányú kiosztására töreksze­nek. Az ilyen helyeken lassabban szilárdulnak meg azoic a közös alapok, amelyek pedig a későb­bi évek nagyobb bevételeit biz­tosítanák. Szabadjon itt a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet első zárszámadására hivatkoznom. Tizenegy évig voltam ott elnök. Az első év végén tizenöt forintot osztottunk egy munkaegységre, pedig oszthattunk volna többet is. A második év végén sem na­gyon erőltettük meg magunkat, mikor az osztozkodásra került sor, pedig akkor már huszonöt darab sertés jutott a közösben családonként. A nagy sertésállománynak biztosítottuk a takarmányt, s a gazdaság fejlődése aztán le­hetőséget adott, hogy a har­madik év végén már kiala­kulhasson az ötven forintos munkaegység-érték, s ez tar­tós is maradt. — Már a nagyarányú fejlesz­tés előtt is többszáz jó szövetke­zet volt az országban, azóta pe­dig tovább emelkedett számuk. A jól működő szövetkezetek tag­sága nem úgy gondolkodott, hogy a belépés puszta tényétől egycsa- pásra megjavul az életük. Élni tudtak a nagyüzemben rejlő le­hetőségekkel, megfogták a dolog végét, a családtagok is kivették részüket a munkából, s így a tagság megszokta és megszerette a közös munkát, magáénak érezte a közös gazdálkodást. A beruházásokról a többi kö­zött elmondotta, hogy az állam az elmúlt két évben több anyagi se­gítséget adott a közös gazdaságok kialakításához, mint bármikor azelőtt. Az erdészeti és vízügyi beruházásokon kívül, tavaly és idén kereken 11,5 milliárd forint beruházást kapott a mezőgazdaság Ennek az összegnek csaknem fe­lét közvetlenül szövetkezeti be­ruházásokra fordítottuk, de a me­zőgazdaság állami szektoraiban eszközölt beruházások — mint például a gépállomásoknak adott gépek — közvetve szintén a ter­melőszövetkezetek fejlődését se­gítették. Két év alatt több mint 16 ezer traktort, 2 ezer kom­bájnt/ 2380 12 300 pótkocsit és egyéb me­zőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság. A hatalmas arányú beruházás jó elosztására, illetve helyes felhasz­nálására a Földművelésügyi Mi­nisztérium nem volt kellően fel­készülve, így több esetben nem a leggazdaságosabban használta fel a rendelkezésre bocsátott be­ruházási összeget. — Termelőszövetkezeteinknek 5780 saját traktoruk van. Ebből 3830-at az idén vásároltak. A jö­vőben is lehetővé tesszük, hogy a szövetkezetek gépeket vásárolja­nak, — elsősorban azok, amelyek már megerősödtek, így a gépvá­sárlás nem jelent számukra külö­nösebb anyagi megterhelést. A termelőszövetkezetek gépesítése mellett is még jóidéig a gépállo­másokra vár a gépi munkák el­végzésének zöme. Gépállomásaink az utóbbi években derekasan dolgoztak. Növelték az egy traktorra jutó teljesítményt és csökken­tették a gépi munkák költsé­gét. Munkájukra kevesebb a panasz, mint korábban volt. Dicsekvésre azonban nincs okunk. A traktorok számának növekedésével nem állt arányban például a traktoros- és a gépészképzés. így, nincs meg­felelő számú szakmunkásunk. — Emiatt több a gépállás. Növelni fogjuk a képzett traktorosok szá­mát, ugyanakkor arra kérjük őket, hogy a nagy munkák idején éjjel-nappal üzemeltessék a gépe­ket, a gépi munka holtszezonjában viszont végezzenek más munkát a termelőszövetkezetekben. így emelkedne átlagkeresetük is és még jobban segíthetnék a terme­lőszövetkezetek munkáját is. — Termelőszövetkezeteink a múlt évben közel hatezer, az idén pedig több mint kilencezer új épületet építettek. Ezenkívül so­kat átalakítottak. Az új és átala­kított épületekben, a közös állat- állomány zömét el tudták he­lyezni. silókombájnt A* idén már »okkal több helyen használtak az építkezésekhez helyi anyagot jól gazdálkodik A közeljövők egyik fontos fel­adata a ma még gyenge szövet­kezetek megszilárdítása. A szö- I vetkezeti elnököket — akik egy­szerű parasztemberekből lettek ezerholdas gazdaságok irányítói —- továbbképezzük, hogy alkal­massá tegyük őket a feladat el­végzésére. Most a télen minden szövetkezeti elnököt továbbképe­zünk. Volt idő, amikor szövetke- zeteink idegenkedtek a szakem- j berektől. Azóta megváltozott a (helyzet: a jó szakembert várják I és megbecsülik. Ezért továbbra : is küldünk a termelésben jártas szakembereket — elsősorban a még gyengén működő szövetkeze­teinkbe. — A kezdeti nehézségek ellené­re termelőszövetkezeteink fejlődé­és a drága, műszakilag igényes magtárpadlások, istállók helyett jobban elterjedt az olcsón kivite­lezhető szerfás és ehhez hasonló más építkezési módszer. Egy fé­rőhely építési költsége ezzel mint­egy 25—30 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Ezt a költ­ségszintet is tovább lehet csök­kenteni, ha még inkább felhasz­nálják a gyakorlati szakemberek jó kezdeményezéseit. Az elmúlt két évben a szö­vetkezetek több mint egymil- liárd forint saját erővel já­rultak hozzá a közös gazdasá­gok beruházásaihoz. A tavalyi és az idei eredményei: arra figyelmeztetnek, hogy he­lyesebb beruházási politikával, a rendelkezésre álló anyagi eszkö­zöli átgondoltabb felhasználásával még többet lehetett volna építeni. Joggal panaszkodnak szövet­kezeteink, hogy — miközben az egyszerű, olcsóbb kivitele­zésű építkezéseket ajánljuk számukra — érvényben lévő rendelkezéseink nem egy esetben még mindig a drá­gább beruházásokhoz szorít­ják őket. Beruházáspolitikánknak tehát olyan irányt kell szabni, hogy az adott anyagi lehetőségeket még gazdaságosabban kihasználhassuk. Losoncéi Pál ezután összefog­lalta azokat a tényezőket, ame­lyeknek döntő szerepük volt ab­ban, hogy termelőszövetkezeteink az idén politikailag, szervezetileg, gazdaságilag egyaránt sokat erő­södtek. Ezek: a termelőszövetkezeti paraszt­ság túlnyomó többségének áldo­zatkész munkája és egyre erősödő bizalma a szocialista nagyüzemek iránt; dolgozó társadalmunk minden rétegének, különösen a munkás- osztásnak sokoldalú segítsége, s az a tény, hogy a termelőszövet­kezetek erősítése valóban társa­dalmi üggyé vált. Történelmünk­ben még soha nem fordult elő, hogy a társadalom ilyen nagyará­nyú segítséget adott volna a me­zőgazdasági termelés emeléséhez; a termelőszövetkezeteknek nyúj­tott nagyarányú, helyes elveken alapuló állami támogatás. — Szeretném felhasználni az országgyűlés fórumát, hogy dolgos zó parasztságunk nevében köszö­netét mondjak mindazoknak* akik a mezőgazdaság átszervezőé sének nagy munkájából odaadóan kivették részüket. Méltatta az állami gazdaságok eredményeit és azt a segítséget* amelyet a te rmelőszövekezetek- nek nyújtottak. — Kz állami gazdaságok — hangsúlyozta ma már szilárd bázisai szocialis­ta mezőgazdaságunknak, magas terméshozamaikkal példát mutat? nak: búzából tizennégy mázsát* kukoricából húsz mázsát, burgo­nyából nyolcvan mázsát, cukor­répából százhalvan mázsát taka­rítottak be holdanként. Az ’ egy tehénre jutó tejhozam pedig’3300 liter, vagyis ötven százalékkal magasabb az országos átlagnál, Legfontosabb feladatuk a mun­ka-termelékenység emelése és a költségek nagyobbarányú csök­kentése. Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság átszervezésével új feladatok hárulnak a Földműve­lésügyi Minisztériumra is. A .mi­nisztériumnak éppúgy, minf a tanácsok mezőgazdasági osztályai­nak és a mezőgazdaság irányításában részt- Tevő többi szervek­nek tovább kell javítaniok munkájukat, , | ki kell alakítaniok a nagyüze­mek irányításához szükséges új munkastílust. Az eddiginél szo­rosabbá kell tenni a termelést és a felvásárlást irányító szervek közötti kapcsolatot. — Űj mezőgazdaságot kell' ki­alakítani: — formájában is, tar­talmában is szocialista mezőgaz­daságot. A feladatok nagyok, azonban, ha helyesen hasznosítj juk a rendelkezésre bocsátóit anyagi eszközöket, akkor meg­gyorsul a hozamok növekedése a termelés minden ágában; akkor parasztságunk a termelőszövetke­zetekben megtalálja számítását, mert többet termel és nagyobb lesz jövedelme is. Alapvető feladataink közé tar­tozik a növénytermelés fej­lesztése, illetve a talaj táp­erejének növelése. El kell­terjeszteni a nagyobb hozamú fajtákat főleg a kenyérgabo­nánál, a kukoricánál, a ba­romfinál cs a sertésnél. Ha eredményesen védekezünk a növényi és rovarkártevők el­len, évente többmilliárd értékű, többletterményhez juthatunk. A kukoricatermelésben a vetésterü­let további növelésén kívül többi között az öntözés kiterjesztésével biztosíthatjuk a termésátlagok fokozását. Máris szép eredmé­nyeket értek el legjobb állami gazdaságaink és termelőszövetke­zeteink: harminc mázsás kukori­catermést takarítottak be kataszt- rális holdankén. A megtermelt, takarmányt gazdaságosabban kell felhasználnunk, hogy növelhessük, az állattenyésztés hozamait., A nagyüzemek kialakításával lelie-. tőség nyílik arra is, hogy egyes növényeket ott termeljünk, ahol azok a leggazdaságosabban,, a legnagyobb termést adják. A. szakosítás lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását, a termelé­kenység további növelését. Pártunk VII. kongresszusa — mondotta végül — egy évvel ezelőtt fogadta el a második ötéves tervünk irányelveit, amely megszabta a mezőgaz­daság előtt álló feladatokat is. . A mezőgazdasági termelés 3Ó—,32. százalékos növelése nem kis fel (Folytatás a 3. oldalon.) &

Next

/
Oldalképek
Tartalom