Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
Az országgyűlés vitája a mezőgazdaságról teszünk mindent teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. — Kérem a tisztelt országgyűlés, hogy beszámolómat fogadja el. (Nagy taps.) Fehér Lajos elvtárs beszéde Ezután Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra: .Losoncai Pál földművelésügyi miniszternek a mezőgazdaság helyzetéről adott tájékoztató jelentését helyesli, azt a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadja és a tisztelt országgyűlésnek elfogadására ajánlja. A tájékoztató jelentésnek ahhoz a részéhez, amely a mező- gazdaság szocialista átszervezésének tervezett, küszöbönálló befeje* zését érintette „kiegészítésként ‘hozzáfűzte: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — figyelembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit — számolva az átmeneti nehézségekkel is — lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy a tél folyamán végigvigyük a magyar faluban tiz évvel ezelőtt elkezdett forradalmi nagy átalakulást: lényegében befejezzük a mező- gazdaság szocialista átszervezését. (Taps.) — Lehetővé teszi e lépés sikeres megtételét mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi két esztendőben végbement örvendetes fejlőlése, túlsúlyra jutása és általános megszilárdulása. Ennek alapján tovább erősödött a népi hatalom, a munkás-paraszt szövetség, A Magyar Népköztársaság! — Lehetővé tette és teszi a falun folyó átalakulás meggyorsulását, úgyszintén a befejezést a népgazdaság egészében tapasztalt fejlődés, amely szintén gyorsabb a tervezettnél. A hároméves terv során a szocialista ipar termelésének növekedése 1957- hez viszonyítva a tervezett 22 százalék helyett az idei év végére előreláthatóan 40 százalék lesz. A falu. sikeres átalakításának igen fontos feltétele volt eddig is, hogy szocialista iparunk magas fokot ért el, s ennek alapján munkásosztályunk a korábbinál hathatósabb segítséget tud adni a szocialista, gazdálkodás xítjára lépett dolgozó parasztságnak. Nemcsak anyagi eszközökkel, gépekkel, műtrágyával, építőanyaggal, hanem elsősorban — politikai tekintetben is. Elismerőleg szólt arról az ezer és ezer üzemi munkásról, aki a szocialista öntudattól és lelkesedéstől hajtva — a szövetkezeti parasztok, traktorosok, pedagógusok, agronómusok mellett részt- vett a falusi agitációban, a dolgozó parasztokkal folyó beszélgetésekben és segített nekik kételyeik leküzdésében, bátorította őket elhatározásuk meghozatalában. Abban, hogy bátran lépjenek a haladás történelmileg teljesen megérett útjára, á szocializmus széles országútjára: egyesítsék a paraszti földeket szocialista típusú gazdaságokba, amelyekben az egyéni és közös érdekeket ösz- szeegyeztetve, saját maguk Öntudatos szövetkezeti gazdákká válva, szorgalmas munkával, a gépek, a tudomány segítségével lc- pésről-lépésre, de nem is olyan sok idő múlva, a korábbinál ösz- szehasonlithatatlanul nagyobb terméshozamokat érhetnek el — önmaguk és az ország javára. Fehér Lajos ezután kifejtette: n falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is Szükséges és érdeke ez a munkásosztálynak, mindenekelőtt politikai megoldásból. A szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelemre jutásával országunkban, amelyekért a magyar munkásosztály, s népünk legjobbjai oly sokat küzdöttek és vérüket hullatták, — De szükségszerű a szocialista mezőgazdaság megteremtése, a munkásosztály és egész népünk számára — gazdasági okokból is. Iparunk termelése a felszabadulás óta több mint 3,5-szörösére nőtt. A mezőgazdasági termelés növekedése összehasonlíthatatlanul lassúbb. Ugyanakkor —mint köztudomású — a mezőgazdaság termelvényeivel szemben az igények megnőttek, sőt egyre jobban nőnek, mindenekelőtt a következő okok miatt. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedéseire 1957-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 14—16 százalékkal. Utána a hároméves terv során további 19,5 százalékkal emelkedett. részt mezőgazdasági cikkek kiviteléből származó devizán szerezzük be. — De szükséges a szocialista átszervezés sikeres végigvitele a falu szempontjából is. Ez érdeke az egész parasztságnak. Érdeke mindenekelőtt a - parasztság nagy többségét jelentő termelőszövetkezeti parasztságnak, amely feltétlenül amellett van, hogy menjünk tovább előre és tegyük teljessé az ügyet. Számol a továbbfejlesztéssel az egyéni parasztság is. Egyrészük, az öntudatosabbak, olyasformán gondolkoznak manapság: „ha az egész ország szövetkezeti ország lesi, lehetetlen, hogy éppen a mi falunk maradjon ki.” Másik része, — a kis- tula jdonhoz, . i • a régihez görcsösebben ragaszkodók, még azt a hitet táplálja és melengeti önmagában: hátha kaphat meg „egyévi haladékot”. De megmondjuk neki is — mint testvérünknek — nyíltan és őszintén: ez. nem segítene sem sajátmagán, sem az országon. és alacsonyabb az életszínvonala is. _ — De kárt okoz ezzel a munkás-paraszt államnak is. mert az ország szántóterületének ma még csaknem egynegyedén gazdálkodó egyéni parasztgazdaságoktól a népgazdaság ma már korántsem kapja meg azt az élelmiszer- mennyiséget, nyersanyagot, amelyet a társadalomnak, az iparnak meg kellene kapnia és feltétlenül szüksége lenne rá. — fgy például egy kataszt-rális hold kenyérgabona vetésterületéről adógabona, cséplőrész, szerződés és szabadfelvásárlás formájában a termelőszövetkezetek az idén 372 kilogramm gabonát adtai^. .'az országnak, az egyénileg gazdálkodók pedig csak 136 kilogrammot. Ezen belül szerződéses és szabad gabonából a termelőszövetkezetek 129 kilogrammot, az egyéniek meg igen gyakran túlhajtott tartalékolás miatt — ennek még tizedrészét sem, csupán 10,4 kilogrammot országos átlagban. Képviselőtársaim tucatszámra tudnának felsorolni saját megyéjükből olyan egyéni községeket, ahol kenyérliszt, kenyér és péksütemény formájában többszöröse fogy el annak, mint amennyi szerződéses és szabadgabonát a termelők az államnak eladtak. — Nyilván ez tarthatatlan. Úgyszintén az is, hogy amikor jelenleg a tanácsi szektor sertés- állományának kereken 40 százaléka az egyéni gazdaságok és kis- állattartók kezén van: a jövő évre eddig leszerződött 514 ezer darab hízott sertésből mindösz- sze 31 ezer jut rájuk. Ugyanakkor a termelőszövetkezeti közös gazdaságok a háztáji gazdaságokkal együtt, amelyekben a tanácsi szektor sertésállományának hatvan százaléka van - lekötöttek 480 ezer darab sertést, az összes szerződéskötés 94 százalékát. — Nem akarok megsérteni senkit, de az ilyen csökkent árutermelést folytató, vagy ma már csupán családi szükségletre termelő, nem egy esetben spekuláló egyéni parasztgazdaságot joggal lehet elmarasztalni, joggal lehet azt mondani, hogy ebből a szempontból rosszabb a pillanatnyilag legrosszabban gazdálkodó tsz-nél is, mert az utóbbi mégiscsak ad árut, mégpedig növekvő mértékben az országnak. — Természetesen ez az állapot nem tartható fenn sokáig. Ez nem lenne egészséges sem az ország, sem a parasztember szempontjából. — Ezért nyiltan és becsületesen megmondjuk az egyénileg dolgozó parasztoknak, testvéreinknek és szövetségesünknek: sem a népgazdaság, sem ‘ önmaguk szempontjából nine*« tovább érlelnie és jövője a céltalan egyhelyben topogásnak néhány év múlva élelmiszerhiány, pangás, sőt krízis állna elő a mezőgazdaságban, és akkor — megkésve — úgyis eszközölnünk kellene ezeket a beruházásokat, sokkal rosszabb pozícióból, s talán a költségek is többszörösébe kerülnének. — A munkásosztály tehát okos előrelátásból, saját jövője biztosítására helyesen teszi, ha legjobbjai tanácsadással, meggyőző szóval segítik a dolgozó parasztságot az új útra való áttérésben, továbbá a kiterjedt patronázs- mozgalom keretében a gyakorlatban is résztvesznek az új közös gazdaságok erősítésében és ugyanakkor, mint osztály, segíti a mezőgazdasági termelés fellendítését azzal is, hogy átmenetileg nagyobb terheket vállal és milliárdokat ruház be a mezőgazdaságba. — Mert e terhek valóban csak átmenetiek, Igaz, hogy a szövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése következtében a terhek előbbre jöttek és emiatt nagyobbak is. De érdemes e terheket vállalni: már eddig is érdemes volt. Igazolja ezt a magyar mezőgazdaságnak az utóbbi években elért fejlődése. Ezután szólt Fehér Lajos a párt és a kormány politikájának alapvető céljáról — amelyet „kettős feladatnak” nevezünk, — hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben — a népgazdasági helyzetnek .megfelelően — nőnie kell a termelésnek és az árutermelésnek is. A három éves terv a mező- gazdaság számára 13 százalékos termelésnövekedést írt elő. A mezőgazdaság a falun folyamatban levő nagy társadalmi átrendezéssel cgyidő- ben, az ezzel járó egyes átmeneti nehézségek ellenére, teljesíti tervét, sőt valamivel túl is teljesíti! Ez nem arra vall, hogy „csőd előtt” áll a mezőgazdaság, mint amire ellenfeleink áhítoznak. És áhítoztak tizenöt évvel ezelőtt: is, amikor azt jósolgatták, hogy a; földreform nyomán lezüllik a, termelés; éhínség tör ki az országban. Mint tudjuk, éhínség, nem tört ki, azóta létezünk valahogy, nem is a legrosszabbul élünk: nem utolsó sorban éppen a mezőgazdasági termelésben az utóbbi években bekövetkezett, ha nem is túl nagy, mégis jelentős fejlődés eredményeként. Az igazság megköveteli, hogy ehhez hozzátegyük: e fejlődést lényegéten éppen annak alapján érhettük el* hogy a tsz-mozgalom tért hódított, sőt ebben az évben túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban. Ár előbbielvet bizonyítják felvásárlás. si tapasztalataink is. Ezután Fehér Lajos utalt arra, hogy a felszabadulás előtti időkben milyen kedvezőtlen volt % lakosság élelmezési színvonala, Magyarországon fogyasztották! Nyugat- és Közép-Európában a legkevesebb húst, tejet, tojást,' ugyanaltkor a legtöbb kenyeret. Ezután ismertetett néhány ada-t tot arra nézve, hogy — Nem segítene rajta, mert ő és a hozzája hasonlóan gondolkozó még egyénileg dolgozó parasztok nagy része — számolva azzal, hogy a szerVezés egyszer mégis csak eléri az ő községüket is — ma már jóval kevesebbet, vagy egyá.talán nem ruház be gazdaságába, s egyre csökken az árutermelése, éppen a népgazdaság részére legfontosabb cikkekből. Ezzel kárt okoz elsősorban önmagának, mert ahogyan csökken árutermelése, annak .arányában természetesen kisebb a bevétele Ehelyett bátran tegyék meg ők is — sok-sok máshoz hasonlóan — a következő lépést, a családjukkal együtt csatlakozzanak az immár igen népessé vált „nagyobbik családhoz” a . több mint. 800 ezer tagot számláló szövetkezeti parasztság hatalmas táborához! — Tisztelt képviselőtársaim! — Mostanában gyakran hallani, részben az üzemekben, .résében azon kívül, munkások és az ügy iránt egyébként lelkesedő dolgozói; részéről olyan aggodalmaskodó hangokat, hogy: „megint a munkásoknak kell áldozatot hozmok”, „a termelőszövetkezeti iierveacs a munkások zsebére a hároméves, terv folyamim hogyan nőtt az egr főre eső élelmiszer fogyasztás a legfőbb cikkekből: így húsfélékből az 1958. évi 41,5 kilogrammal szemben az idén 45,7 kilo-- gramm lesz az egy főre eső fogyasztás, tejből 135 literrel szemben 168, tojásból 142 darabbal szemben 151, zsiradékból 21 helyett 17,8 kilogramm, kenyérga- gabona (őrleményben) 130,6 kilogramm helyett 136, a cukorfogyasztás 25 kilogrammról 27-re r.ő, a zöldség pedig 85 kilogrammról százhét kilogrammra. Az idei egy főre eső fogyasztás kalória-, zsiradék- és összes fehérjetartalma elérte a legfejlettebb országokét. Ezután a szónok ismertette: hogyan elégíti. ki. mezőgazdaságunk mai állapotában a megnőtt és egyre növekvő' belső ellátási igényeket: s az exportíeladatokat? — Az idén csaknem negyedmillió holddal kisebb vetésterületről több kenyérgabonát gyűjtöttünk központi készletbe, mint tavaly, elsősorban a tsz-ek' kedvező ' teljesítése folytán. A burgonyafelvásárlás előreláthatólag meghaladja a negyvenezer vagont, a tervbe V vett 28 ezer és a tavalyi tényleges 25 ezer vagonnal szemben. Ez elsősorban annak az credmé-, nye, hogy a termelőszövetkezetek a vártnál nagyobb mértékben kiterjedt területen kötöttek szerződést az állammal étkezési burgo- hyára. Az összes zöldségfelvásár-) lás a tervezett 36 ezer vagonnal! szemben előreláthatólag jóval) meghaladja a harmincnyolcezer i vagont. Ebben is döntő szerepet ját-f szik, hogy a szövetkezetek jedten végeznek szerződéses t »- melést. Mindez egyben a termelő-»' szövetkezeti parasztság idei dere-! kas helytállását is tükrözi! — Bonyolultabb a helyzet azí állatok és állati termékek felvá-j sarlósában. Főleg ezekben a cik-l (Folytatás a 4. oldaton^ * tésükre, új istállók ezreinek építésére, traktorok beszerzésére, műtrágya, növényvédő szerekre, szakemberellátásra, stb. A hároméves terv soráa a mintegy 18 milliárd forintnyi terven felüli többlctberuhá- zás egyharmadát — a három év alatt összesen több mint 15 milliárd forintot a mezőgazdaság céljára, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére fordítottuk. A mezőgazdaságnak, nevezetesen a tsz-ck megerősítésére szánt beruházások, pénz és pénzügyi támogatás (adókedvezmény, SZTK jogosultság) az idén például a nemzeti jövedelem 11 százalékát veszi igénybe! — Ez kétségtelenül nagy megterhelést jelent a népgazdaságnak, elsősorban a munkásósz- táiynak. Mégis azt kell mondanunk, hogy saját létérdeke szempontjából — ne sajnálja a mostani terhek vállalását, mert ezek ■ a legjobb befektetést jelentik a I jövőre nézve. Ha rövidlátásból most nem eszközölnénk ezeket a befektetéseket, megy!” Mások jóhiszeműen, s részben tájékozatlanságból azt teszik hozzá: „azért vannaK problémáink az ellátásban, mert gyorsabban fejlesztettük a termelőszövetkezeteket”, vagy: „az állam nem tudja gépekkel és műtrágyával ellátni ‘ a tsz-eket, ezért csökken a mezőgazdaság terméshozama.” Másrészről vannak pánikba esettek, sőt pánikkeltők is, akik viszont úgy tód- dítják meg: „a tsz-ekben minden megrohad, csőd előtt áll a mezőgazdaság.” — Az igazság az, hogy a mezőgazdaságban végbement és végbemenő nagy változások valóban kihatnak az egész népgazdaságra. A tsz-mozgalomnak a vártnál gyorsabb, örvendetes fejlődése szükségessé tette menetközben a beruházások bizonyos átcsoportosítását, illetve terven felül igen ncgy összegű beruházást igényelt. A párt és a kormány ugyanis — helyesen — mindjárt a tsz-ek megalakulásának másnapjától fogva igen nagy gondot fordított és fordít politikai, szervezeti és gazdasági megerősíadat, de a nagyüzemi mezőgazdálkodásra való áttéréssel meg is (Folytatás % Z. oldalról) Megnőtt a parasztság reáljövedelme is. Mindezek nyomán a lakosság összíogyaszíása három év alatt húsz százalékkal lett magasabb, elsősorban élelmiszerekből. Továbbá az ipar nyersanyagszükségleteinek jelentős részét a mezőgazdaság adja. Megnőttek az ex- portfeladatak is: exportunk kerek egynegyede mezőgazdasági eredetű. A tőkés piacon az iparnak szükséges nyersanyagot nagyobb,
