Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-21 / 300. szám

BÉKE ÉS SZABADSÁG i. A tisocialismuH teljes győzelme Jelé halad A kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1960. novemberében mégtartott Moszkvai Értekezletén egyhangú­lag elfogadott Nyilatkozat olyan időszakban gazdagítja tovább a marxizmus—leninizmust, amikor hatalmas erővel bontakozik ki az egész világon a nemzeti füg­getlenségért, a békéért, a demok­ráciáért és szabadságért folyó világméretű küzdelem. A Nyilat­kozatban a mai kornak megfe­lelően tükröződnek a marxiszmus- lenirűzmus klasszikusainak, a szocializmus világméretű győzel­mének bekövetkezésére vonatko­zó tanításai. A Moszkvai Érte­kezleten résztvevő és a Nyilat­kozatot egyhangúlag elfogadó és aláíró kommunista és munkás­pártok megőrizték a marxizmus- leninizmus tisztaságát, igazságát. Különösen fontos, hogy létre­jöttek a szocializmus további döntő győzelmének szilárd elő­feltételei és ma már nincs olyan erő, amely megakadályozhatná a szocializmus teljes, világméretű győzelmét. Ez újabb erőt jelent a békéért, a szocializmusért küzdő erőknek. Korunkat a szo­cialista világtábor és a kapita­lizmus között folyó harc jellem­zi. Ez a' harc korunk jellegze­tességeként a szocialista világ­rendszer fejlődésének döntő té­nyezőjévé vált. A szocializmus teljes győzelmének előfeltételeit azonban nemcsak a szocialista világrendszerhez tartozó népek harca teremti meg, hanem ezen­kívül sok más tényező is. A siociölizmux és kapi­talizmus között folyó békés versenyben egyre világosabbá válik az új társadalmi rend ma- gasabbrendűsége mind a terme­lés növekedésében, mind pedig a dolgozók életszínvonalának emelésében. A szocialista terme­lés páratlan fejlődése, a dolgo­zók szükségleteinek egyre maxi- málisabb kielégítése, ugyanakkor a kapitalista termelés hanyatlá­ssá, és egy sor tőkés országban a dolgozók helyzetének további romlása is hozzájárul a szocia­lizmus teljes győzelméhez. Né­hány esztendő múlva a szocia­lista tábor nemcsak utoléri a kapitalista világrendszer ipari és mezőgazdasági termelését, ha­nem túl is szárnyalja. Ezt szá­mos tényező igazolja. A szocia­lizmust építő népek győzelme serkenti a nemzeti függetlensé­gért, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért küzdő né­peket. A monopolkapitalizmust egyre jobban az állammonopolizmus váltja fel. Ez viszont a gyarma­ti pépek, a tőkés országok mun­kásosztályait egyre nagyobb nyomorba dönti. E« újabb ellentéteket szül. Az állammonopolizmus egyre nagyobb térhódítása nemcsak a tőkésosztály és a kapitalista or­szágok népei közötti elentéteket é’ezi, hanem az imperialista or­szágok és gyarmataik közötti ki­vf I községfejlesztssröl A és a téli oktatás ttfMsztaia'airól tárgyaltak Tiszalökao Tegnap, december huszadikén délelőtt 10 órai kezdettel elnök­ségi ülést tartett a tiszalöki já­rási Hazafias Népfront bizottság. Az ülésen elsőként a községfej­lesztéssel kapcsolatos kérdéseket beszélték meg. Értékelték az el- mált időszak eredményeit, hiá­nyosságait, majd kijelölték a so- renkövetkező feladatokat. Ezt kö­vetően a népfront-oktatás tapasz­talatait vitatták meg. I békíthetetlen harcot is fokozza. j Növekszik a gazdaságilag elma­radott népek száma, akiket a főbb imperialista államok, élen az Amerikai Egyesült Államok­kal, könyörtelenül kizsákmányol­nak. Éleződik az imperialis'a államok egymás Közötti ellenté­te. Az Amerikai Egyesült Álla­mok a nemzetközi csendőr sze­repét betöltő nagyhatalom, vá­logatás nélkül megsérti szövet- cégeseit, még a nagy kapitalista államok szuverenitását is Mind­ezek által a végsőkig kiélező­dik. a kapitalizmus összes kü1- ső és belső ellentéte, növek- i szik a munkanélküliség, változ- jnak az imperialis'a országok kö­zötti erőviszonyok és túlterme­lési válságok rázkódtatják meg a kapitalista világot A szocializmus világmé­retű győzelmét már nem képe­sek megakadályozni a kapitalis­ta országok. Az Amerikai Egye­sült Államok. Anglia, Francia- ország együttvéve is gyengéknek bizonyulnak a békés versengés­ben. Katonái tömböket hoztak lé're. Katonai ere'őket felhasz­nálják az egyre több helyen és erősebben fellángoló harcok el­nyomására. Velük szemben azon­ban egész földrészek nénei áll­nak. Győzött a kubai forrada­lom. Afrikában jelentősen kibon­takozott a gyarmatosítók elleni harc. Irakban sikeres volt az imperializmus elleni küzdelem, Tpnánban milliók harcoltak te­vékenyen a japán—amerikai ag­resszív katonai szerződés ratifi­kálása ellen, s ez a mozgalom jelentősen hozzájárult a Kisi- kormány megbuktatásához. Olasz­országban és Franciaországban egyre nagyobb méreteket ölt a néptömegek harca a demokrá­ciáért. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban. Angliában, Argentíná­ban, Uruguayban, Chilé­ben, Kanadában, Belgiumban fokozódnak a sztrájkok. Spa­nyolországban. Portugáliában egyre többen fordulnak szembe a fasiszta diktatúra meghonosí­tásával, Görögországban a de­mokratikus mozgalmak öltöttek említésre méltó méreteket. Ko­lumbiában megdöntötték a zsarnoki katonai halaimat. Vene­zuelában nem tűrték az idegen elnyomást. Csapást mértek Tö­rökország és Dé’-Korea bábkor­mányaira. Dél-Vietnamban és Laoszban fejlődik a nemzeti de­mokratikus mozgalom. Indonézia felszámolja az imperializmus gazdasági pozícióit Az ilvcn világméretű imperialista ellenes harcokkal szemben katonai tömbökbe tö- mörülve is gyengének bizonyul­jak a kapitalista országok és már nem képesek elfojtani a ha­ladásért, a nemzeti függetlensé­gért. a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért harcoló népek küzdelmeit. A szocializmus győzelme, az imperiaTzmus gyengülése, a nemzeti felszabadító mozgalmak erősödése, a tőkés rendszer in­gatagsága, a kapitalizmus ellen­téteinek éleződése, az államrr.o- nopolista kapitalizmus, a milita- rizmus növekedése, a polgári de­mokrácia korlátozása, egyes or­szágokban a fasiszta kormányzás meghonosodása, a burzsoázia politikájának válsága révén új szakaszba lépett a Kapitalizmus általános vá'sága. Ennek a vál­jak az a sajátossága, hogy nem világháborúk, hanem a két rendszer erőviszonyainak a szo­cialista világrendszer javára tör­ténő eltolódása, az imperializ­mus összes ellentéteinek foko­zódó kiéleződése folytán alakult ki. Olyan időszakban, amikor fellendült a nemzeti felszabadí­tó mozgalom, a békéért, a de­mokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelem. Ezek újabb bi­zonyítékai annak, hogy a szo­cializmus teljes győzelmet arat. Mindezek újabb erőt jelente­nek a magyar nép harcában is. Nagy Tibor Csak ágy, mint a fővárosban is nagy csalódást okozott volna a legvidámabb­nak éppen nem nevezhető né­hány óra, amit az Országos F.ciu’ezó Iroda „Csak úgy, mint Pesten" címmel produkált a nyíregyházi közönség részére. Az első ok a bosszúságra az voll, hogy mindkét előadást majd egy órai késéssel kezdték. Ezért löbb mint 150 színházlá­togató, aki vidékről jött, hogy el ne kcsse vonatát, kénytelen volt jegyet visszaváltani. Ha a színészek annyira nem becsülik a nyíregyházi közönséget, hogy ne délelőtt 11 órakor indulja­nak ide a fővárosból, milyen megbecsülést várhatnak a kö­zönségtől? A második ok: a nyíregyhá­ziak nem szeretik, ha becsapják őket. Márpedig az Országos Rendező Iroda alaposan becsap­ta a nyíregyházi közönséget. Tudomásunk szerint a már íz­re hirdetett művészek különbö­ző okok miatt nem tudtak el­jönni. 19-cn mégsem jött el sem a meghirdetett Horváth Tivadar, sem Mcdnyánszki Ági, sem Hajdú Júlia — s távolma­radásuk okát be sem jelentet­ték a nyíregyházi színháznak. Harmadsorban: a nyíregyházi közönség is szereti a színvona­las, mulatságos, könnyű műfajt. Ez azonban nem volt könnyű: nehéz volt, nehéz volt megér­teni, hogy miért ilyen vérsze­gény, agyoncsépelt, sokszor hu- mortalan humorral kínoznak minket? A mézesmadzagként Nyíregyházán, beígért művészek helyeit küld­tek ugyan másokat, de még a' színpadon is elfelejtették be­mutatni őket. Ez udvariatlan­ság. S akik jöttek, tehet, hogy megvolt az igyekezetük, de azon kívül nem sok más. A flitteres hajú, csinos énekesnő, aki csi­nosnak csinos volt, csak aj hangját alig lehetett hallani »I mikrofon ellenére is, s a másik ugyancsak csinos ultramodern frizura,jú énekesnő, aki az elő­adott csa-csa-csa után rádob­bantott a közönségre, cs azt kiabálta, hogy „HU!” — nem sok tapsra ingerelték a hallga­tóságot. A megyében jobb színvonalat szoktunk meg például a Déryné Színháztól, meg a deb­receniektől — elvárjuk hát. hogy a fővárosi „nagy nevek" — csak úgy, mint Testen — Nyíregyházán is töb­bet, jobbat adjanak nekünk. Scnnyei Vera, a fiatal Szuhay Balázs és Csala Zsuzsa, továb­bá a hirtelen konferansziénak beugrott Hegedűs doktor pró­bálták menteni a helyzetet, a tehetségükhöz mérten néhány igen kellemes percet is szerez­tek, de Latabár Árpád fellépé­se már nem nyújtotta azt, amit tőle jogosan várhattunk volna. Mindent egybevetve, nem tarthatjuk hitelesnek á műsor címét sem. Mert ha Pesten is ilyen műsorral lépnek a főváro­si közönség elé, nem sok sikert jósolhatunk az Országos Ren­dező Irodának ... gy. i. gy< Innen az ablakból odalátni x a vízre, mely oly sok gon­dot okozott már Gyöngyösi Já­nosnak, mióta álma beteljese­dett... Talán ötvennyolc tele marad a legemlékezetesebb. Az istenverte idő, a nagy veszély ugyancsak próbára tette az em­berek idegeit, akaratát higgadt­ságát. s vizsgáztatott helytállás­ból is.. ■ Az északi szél hatalmas ciövei nekifeküdt a Katóhalmi töltés lábának, mosta, mint valami éhes szörny, úgy fogyasz­totta a partot is. Nagy volt a veszély. Az eső zuhogott, a szél fújt, s a felázott talajon nem tudlak felkapaszkodni a lovak a gútszakaszra... Csak emberi erő segíthetett. S ekkor ..pa­rancs’’ hangzott. Megfeszültek az izmok, s este hat órától haj­nalig, küzdve az árra’, esővel, széllel, fél kilométer hosszan ci­pelték a rőzséket Gyöngyösi­vel együtt a segédgátörök... Ahogy rakták 'a rozsét, úgy verte őket a hideg hullám... De elhárították a veszélyt a fa­lu felől...' S reggel kezdték a második műszakot. Csak ruhát váltottak, : megmentették a hi- ' dat is... — Megszoktuk már — mond- j ja Gyöngyösi elvtárs. p edig amikor árvédekezés L van, s jégelvonulás, hetekig nem látja az ágyat. Még az en­nivalót is a gátra viszi Ilona asszony. Állt már három 'nap. három éjjel a gávai fahíd tete­jén, s több mint félszáz órán verte a jeget tiz kilós súllyal végkimerültségig, amíg a vonu­lás tartott. Itt mentették ki A GÁTON / egyik „emberét”, Molnár Ferit, oki már a jég alatt volt. Dan- kó Jani bácsinak ő adta vissza az életét, akit csónakkal men­tett ki a gávai Frank hídnál árvédekezés idején... Derék iz­mos barna ember. Itt nevelke­dett a víz-parton, s már tizen­egy esztendeje őrzi a gátat, vi­gyázza az emberek álmát. Ti­zenkét segéd őr tartozik hozzá, s hét kilométeres gátszakaszért felelős.... A szoba falán1 térkép, az asztalon telefon. Néha-néha kitekint a vízre, s kémlel: nem lát-e rendellenességet, míg be­szélgetünk. Aztán újból asztal­hoz ül. — A berceli őrházban lak­tunk, de hogy javításra szorult, hazaköltöztünk ide az öregek­hez — magyarázza. — De ha elkészül, visszamegyünk, mert olyan az mint egy kis kas­tély... J íz esztendeje, hogy itt él családjával Gyöngyösi Já­nos Gáván. a csatorna par ián. S ennyi ideje, hogy egy m sík poszton is helyt áll. Párltit ' ár. Valahányszor választásra Ice- rült a sor, mindig rászavo: ak a kommunisták, ötvenhatban feleségével együtt házról-házra járva szervezték a pártot, hív­ták az embereket. S hallgattak Gyöngyösi Jánosra. Az első taggyűlésen már 47 állt csalá­saiba. S ekkor is öt jelölték, titkárnak. Sok emberből nevel­tek kommunistát, akik közül többen megértették ni idők sza­vát, s belépek a termelőszö­vetkezetbe. Nőtt a tekintélyük akkor is, amikor az új pártház építéséhez láttak. A párttitkár és Balogh Gyula kommunista kőműves dugta össze a fejét éjszakánként, míg elkészítették ■z kommunisták otthonának a tervét. S ma már áll a ház, rrs’yoen a kommunisták és a .jurtonkívüliek együttesen kö­zel 150 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek... 4 zóta sokan ellátogattak es­ténként a pártházba b szélgctni, televíziót néz­ni. A - nőtanács itt tar­totta kézimunlca szakkörét, s a kiállításukat ezernél többen lá­togatták meg. Sokan fordul­tak tanácsért a párttitlcárhoz, aki készséggel segített. Ezek a bizalom jelei. Tudja a falu, hogy a kommunisták segítsége folytán kapott a község járási TBC gondozót, épült kultúrház, óvoda, napköziotthon, került sor villanyhálózat bővítésére, iárdakövezésre, s készül el a szép kisáruház, és még sok minden... Gyöngyösi János, a gátőr nemcsak a hét kilométe­res csatorna szakaszon áll helyt, lenem azon a másikon is, amely mederbe tereli az életet itt ( áván is. — Én bízom abban, hogy megértik az idők szavát a gá­vai gazdálkodók is — néz ma­ga elé. — Nem lehet az ember a több, és a jobb ellensége. Márpedig ezt csak nagyüzemi módon biztosíthatjuk. Csak egy példát mondok. Az idén az egész község nem termelt any- i yi gabonát, mint a téesz, sok- ' al kevesebb földön. De így toliunk a kapásokkal is... í1 yöngyösi János döntött. ^ Követték a kommunisták, s hallgatnak rá a gazdálkodók is. S most esténként azért ko­pogtat a földműves emberek házainál, hogy ebben a nagy munkában is minél többen áll­janak mellé a gátra, s együtte­sen nyissák meg a zsilipet, mely új, friss vért, erőt ad a holnapi szövetkezeti falu meg­teremtéséhez... Farkas Kálmán 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom