Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-21 / 300. szám

196# december 21, szerda. Névnap: TAMÄS. A NAP ESEMÉNYEI: 1375-ben halt meg Giovanni Boccaccio, olasz író. 1755-ben halt meg Földi Já­nos természettudós és költő. 1850-ben született Zdenek Fi- bich, cseh zeneszerző és karmes­ter. Hatvan éve. 1900-ban született V. V. Visnyevszkij szovjet író és dramaturg.-k BÖKI KARTÁRS MÉRGELŐDIK, mert a Széna-téren egy-egy pia­cos nap után csak a teret taka­rítják meg a sártól és piszoktól, a gyalogjárókat viszont elfelej­tik megtisztítani. így esős időben ugyancsak sok bosszúságot okoz ézen a környéken közlekedni gya­logosan. IDÉNYPAVILON. A karácso­nyi nagy forgalomra való tekdn- tetettfel az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat idénypavilont nyitott a Beloiannisz téren a volt Népművészeti pavilonban. MOZIGÉPÉSZEK VIZSGÁZ­NÁK a napokban Nyíregyházán, a Moziüzemi Vállalat rendezésé­ben. A vizsgákon azok tesznek bizonyságot tudásukról, akik részt vettek a moziüzemvezetői és gépkezelői egyéves tanfolya­mon. BÁBSZÍNHÁZ. Vasárnap dél­előtt tíz órai kezdettel a József Attila Művelődési Ház Mesekert bábszínháza a „Karácsony az er­dőn”, az „Ördögverés” és a „For­ró vizet a kopaszra” című báb­játékokat mutatja be. Az előadás a Művelődési Ház bábszínház termében lesz. AJÁNDÉK a VÁSÁRLÓK­NAK. A Zsdánov utcai ajándék- idényboltban minden vásárlót megajándékoznak egy-egy kis műanyagtárgy gyal. A többféle ajándékok közül mindenki tet­szés szerint választhat. HASZNOS DOLGOZAT. A nyíregyházi V-ös számú általá­nos iskola negyedek osztályos ta­nulói dolgozatot írtak: „Milyen ajándékot szeretnék kapni kará­csonyra szüleimtől” címmel. A legjobb dolgozatot író kislánvt az Iparcikk Kiskereskedelmi Válla­lat egy szép hajas babával aján­dékozta meg. MŰVÉSZETI. IRODALMI KLUB-ESTET rendez a nyíregy­házi stúdió baráti köre csütör­tökön délután 18 órai kezdettel. A klub-esten a zenei ismeretter­jesztés problémáiról fognak be­szélgetni. Előadást Vikár Sán­dor, a Zeneiskola igazgatója tart. + PORCELÁN DÍSZTÁRGY VÁ­SÁR várja az érdeklődőket a Széchenyi utcai üveg- és porcelán boltban. A vásár érdekességének a Német Demokratikus Köztársa­ságban készült olcsó, ízléses nip- Pfek számítanak. MÉHÉSZEK FIGYELMÉBE! Holnap délután 5 órai kezdettel a Földművesszövetkezet kultúr­termében Hankó László, tisza- vasvári kiváló méhész tart elő­adást: „Méhészfogások és mézel- tctcsi eljárások” címmel. Amíg Piroska és a farkas eljut a zsáktól a gyermekek ölébe SZERETET-KIÄLLlTÄST lehetne rendezni abból a sok szép játékból, ajándékból, amit ezekben a napokban a Nőtanács városi bizottságára hoznak az isk 'ák, különböző szervek, hogy szebbé,, melegebbé varázsolják a2 elhagyot­tak, árvák, állami gondozottak karácsonyát. Ilyen szállítmánynak voltunk tanúi csütörtök délelőtt is, ami­kor a Vasvári Pál Gimnázium tanulói hatalmas kosarat cipel­ve benyitottak a Nőtanács ajta­ján. A piros arcú, vidám diák fiúk mögött jöttek szerényen a szeretet-akcíó szervezői: Budai Béláné a Szülői Munkaközösség elnöke és mindenben segítő tár­sa: Kühn Istvánná. Amikor megoldották a zsák száját, mintha Meseország k:s polgárai kerültek volna elénk. Annyira élethűek. tökéletesek voltak, hogy szinte azt vártuk, mikor mozdulnak meg és lejtenek tán­cot, mint Csajkovszkij „Diótö- rőjének” karácsonyi játéka-'..' Ezek a babák, játékok, ha élet- rekelnek még többet tudnának mesélni! Elmondhatnák, hogy az első pillanattól kezdve. — ami­kor mint hasznavehetetlen rongy és maradékdaraboik kerültek zsákba a ruhakészítő k+sz-ekben, — mennyi szívet dobogtattak meg és azóta mennyi gyakor­latlan kezet avattak ügyessé, fürgévé. Születésüket attól a pillanattól tartja nyilván az is­kola szülői munkaközössége, amikor október első hetében egész kis szűk körben elhatá­rozták a Vasvári Pál Gimnázi­umban, hogy segítenek a Nőta­nácsnak. A szülők nagyobb plé­numa elé már kész tényekkel mentek: ajándékodat készítünk azok számára, akik szeretteiktől nem várhatnak ajándékot a sze­néger baba-pár, vagy a meg­szólalásig hű Mici-mackók... Mennyi szeretet, mennyi türe­lem kellett ahhoz, hogy Meseor­szág valamennyi kis honpolgára ide kerüljön a Nőtanács szobá­jába! Alig akarjuk elhinni Budai- nénak, hogy a bábuk készítői, a rekamiék, bababútorok, ötletes játékok megteremtői között töb­ben voltak olyanok, akik ezelőtt el sem tudták képzelni, hogyan kell elővarázsolni ezeket. Meri szinte varázslatnak tűnt, ami­kor Tóth Lajosné, Inancsyné, Szuszterné — és nem is győz­zük felsorolni — keze alól kike­litek a szebbnél-szebb babák. Már éppen búcsúzni készü­lünk, amikor egy szép égszín­retet ünnepén. És ezután hétről- hétre minden hétfő délután a késő esti órákig szabtak, varr­tak, terveztek a szülők. Nem voltak egyedül ebben az elhatározásban. Az iskola egy emberként segített. A tanári szoba igazi kis műhely lett eze-' ken a délutánokon. Drégényi Lászlónéról — ha az édesanyák nem tudják, hogy történelem szakos tanár — senki nem mondta volna, hogy nem ipar­művész. Olyan ügyesen és lel­kesen varázsolta élethűvé a né­ger babákat amilyen készséggel ffestette a bölcsőkre a magyaros motívumokat. Igaz, hogy amíg a bölcsők idekerültek, a Román Gábor és Körösi Tibor szakta­nárok vezetésével működő fa­munkás szakkört is megjárták. A III. b. osztályból Nyéki Gyu- szi, Papp Zoli, Thúróczy Zoli és a többi fiúk is egész lelkes kis gárdát alkottak, és nagy szorga­lommal fűrészeltek, faragtak mesterük útmutatásai alapján. Ezek a babák különös szere­tettel szólnának azokról az édes­anyákról, akik — otthagyva egy-egy délutánra az otthoni munkát — vidékről is bejártak segíteni. Hányszor kellett izgul­ni Szabó Károlynénak, Mázsári Mihálynénak. hogy le ne késsék az autóbuszt! Ahogy nézzük ezeket a játé­kokat, nem tudjuk eldönteni, melyik ötletesebb: a Piroska rucájába öltöztetett farkas karján a ragyogón elkészített kis piros kosárkával, vagy a kék bölcső kér szót a játékok között — Tetszenek tudni, hogy ke­rültem én ide? A Katonáék kis­lánya azt mondta édesanyjának egyik délben: Anyuci, vidd el ezt a bölcsőt azoknak az árva gyerekeknek, mert nekem úgyis olyan sok szép játékom vanI Mennyi szeretet! Az összefogásnak, kollektív munkának milyen szép példája! Hadd mondjuk meg, sok Ilyen Szülői Munkaközösség, sok ilyen tanár és diák kell még a többi iskolába Is. Sokan hozzák az ajándék­kal megrakott kosarakat, mert érzik, hogy a szeretet-többlet- ből, a bőségből azoknak is kell juttatni, akiknek az élet keve­sebbet adott. ... És ez a karácsonyvárás igazi értelme. — —Sebők—< Elkészült Európa első úszó konzervgyára Európa úszó konzervgyárát készítették el a leningrádi Admiralitás hajógyárban. A tizenötezer torma vízkiszorítá- sú hajó tizenkét motoros halászcsónakot visz magával. A halászcsónakok zsákmányát közvetlenül az anyahajon dol­gozzák fel dobozos konzervvé. A tengerészek kényelmes, korszerű kabinokban lakrak az anyahajó fedélzetén, ahol több mint száz személyes moziterem, klubhelyiség, étterem is van. Az úszó konzervgyár hosszú időt tölthet a nyílt tengeren, útjáról csupán akkor tér vissza, amikor a halá­szat is befejeződött. PILLANATKÉPEK Egyenek, ami jól esik Egy amerikai orvosnő több hónapig tartó kísérletet folyta­tott kisgyermekekkel. A gyerme­kek naponta háromszor kaptak enni és étrendjüket nagy válasz­tékból maguk állították össze. A gyerekeket nem befolyásolták sem abban, hogy mit, sem ab­ban, hogy mennyit esznek. Az orvosnő már hat hónap múltán megállapította, hogy vala­mennyi gyerek egyenletesen, jól fejlődött és nem léptek fel táp­lálkozási zavarok. Ebből azt a lúivetkeztetést vonta le, hogy a gyermekek ösztönösen megérzik, milyen élelmiszerekre és miből mennyire van szükségük. (Basler Nachrichten) Feleltetni: TILOS! A tábla jobb sarkában ez áll: AKÁCIÓ. Egy nyurga fiú éppen most írja elé a V betűt. Nagyon jelentős pillanat ez, mindenki a rajzolóra figyel. Valaki türelmetlenül rákiált: „Nagyobbra azt a V betűt!” Többen sürgetően csatlakoznak a javaslathoz, aztán már ott is áll csorbítatlanul a drága szó: „VAKÁCIÓ”. A szépen kirajzolt betűkre hull a hó, a tetejükre már vastagon le is rakódott. — Írjuk a tábla közepére: „Zöld, fehér, piros, feleltetni tilos” — javasolja Nagy Jóska lobogva. — Nem kell — torkollja le egy másik — akkor azért is feleltetni fog... — Dehogy is fog, hiszen utolsó nap! — Utolsó nap? Ismerem én már az öreget! Nagy Jóska azonban határozott léptekkel megy a táb­la felé, a fiúk utat engednek neki. Egy fél sárga krétát talál, azzal rajzolja fel a rigmus betűit. Amikor készen van, az odébb álló Fekete ugrik egyet, elkapja a szivacsot. Nem jut a tábláig, mert Nagy egy hosszú lendülettel ráveti ma­gát. Felzsendül az osztály, akár egy méhkas. A hetes kiles a folyosóra. De éppen abban a pillanatban, amikor kidugja a fejét, nyílik a tanári szoba ajtaja. Erős piszegéssel ro­han a helyére. Határozott kopogás a folyosón. Mintha el­fújták volna valamennyit, megtisztul a tanári asztal környé­ke. A belépő nevelőt halálos csend fogadja. Veres lehajtja a fejét, nem mer a táblára nézni. Mi lesz még ebből?! Pont az utolsó nap! Csak egyszer múljék el ez a diákélet...! Kovács tanár rápillant a tablara. Mintha nem értene a felírást. Valóban, a strófa utolsó szavaiból csak a TIL, meg az O betű egyik sarkát hagyta meg a nedves szivacs. A ta­nár csak néhány pillanatra felejtkezik az írásra, (milyen hosszú idő ez az osztálynak!) s aztán elmosolyodik. Leül, beírja a naplót, maga elé néz egy kicsit. Talán azon gondol­kodik, odafordítson-e az osztályozó részhez? Mégsem. Bezárja a könyvet és eltolja az asztal túlsó sarkába. Az osztály fellélegzik, s az arcok ragyogása menten elárulja, hogy nem is olyan rossz diáknak lenni... Kazár Gábor. Japánban lerjed a kenyérioiyasztás Nyugat-Németországban, a det- moldi gabonakutató intézetben tanulmányokat folytatnak annak megállapítására, hogy a világon mennyire elterjedt a kenyérfo­gyasztás és mióta ismeretes. Megállapították, hogy a kenyér története kétezer évre nyúlik vissza és ma az országok 53 százalékában a kenyér jelentős helyet foglal el a lakosság ét­rendjében. Megállapították azt is, hogy Ázsia néhány hagyo­mányosan rizsevő országa, mint pl. Japán, áttért a tömeges ke­nyérfogyasztásra. A tápértékek­ben gazdag kenyérfogyasztásnak tudható be, hogy a fiatalabb ja­pán nemzedék néhány centimé­terrel magasabbra nőtt, mint a húsz-harminc esztendővel idő­sebbek. Köny vismerleté**: Vállalati anyagmozgatás A Vállalati Kiskönyvtár leg­újabb könyve a „Vállalati anyag- mozgatás” a vállalaton belüli anyag-, félkész- és késztermékek I mozgatásának gazdaságos meg- I szervezését és az ehhez szüksé- j ges anyagmozgatási eszközöket i tárgyalja. j A könyv hasznos lehet mind­azoknak a gazdasági szakembe­reknek, technológusoknak és újí­tóknak, akik a gyártási folyamatok kiszolgálásának korszerűsítését, meggyorsítását, a nehéz fizikai munkával járó rakodási művele­tek kiküszöbölését és a belső szállítási feladatok gazdaságo­sabb lebonyolítását tűzik ki célul. Ajánljuk ezt a könyvet a vál­lalatoknak. é

Next

/
Oldalképek
Tartalom