Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-20 / 299. szám

Azonos ellenség, a világimperializmus ellen harcolunk Dr. Sík Endre és dr. Ernesto Che Guevara beszéde a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele alkalmából rendezett ünnepségen Vasárnap befejeste munkáját a KISZ első kongresszusa A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság képviselői 1960. december 18-án szívélyes és baráti légkörben lefolyt tár­gyalásaik eredményeképpen el­határozták, hogy a két nép kö­zötti barátság elmélyítése és az országaik közötti kapcsolatok szélesítése érdekében nagykövet­ségi szinten diplomáciai kapcso­latot létesítenek a Magyar Nép- köztársaság és a Kubai Köztár­saság között. A diplomáciai kapcsolat felvé­teléről szóló jegyzőkönyvet ma­gyar részről dr. Sík Er kül­ügyminiszter, kubai rész. 31 dr. Ernesto Che Guevara, a Forra­dalmi Hadsereg őrnagya, a kubai kormányküldöttség vezetője—írta alá. Az aláírásnál — az Elnöki Ta­nács fogadótermében — jelen volt dr. Münnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Szarka Károly külügymi­ni szterhelyettes, Sulyok Béla, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Karáii Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, a Kül­ügyminisztérium és a Külkeres­kedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Jelen voltak a kubai kormányküldöttség tagjai. Az egyezmény aláírása után dr. Sík Endre külügyminiszter be­szédet mondott. — Országainkat, népeinket sok­féle kapcsolat köti egymáshoz. « Sok közös vonás van a két ország, a két nép történeté­ben. I A kubai nép, s a magyar nép is évszázadokon át harcolt az ide­gen elnyomók ellen, szabadságá­ért, függetlenségéért. Büszkeség tölt el bennünket arra a gondo­latra, hogy a két nép szabadság- harcának közös hősei is voltak. Amikor az ,1848—49-es magyar szabadságharcot leverték, a sza­badságharc nem egy katonája Kubába ment, s a kubai nép so­raiban harcolt a kubai nép sza­badságáért! . — A magyar nép a legutóbbi években feszült figyelemmel kí­sérte a kubai nép hősies harcát az amerikai imperializmus ellen, s együttérzéssel, örömmel látta, hogy a kubai nép harca sikerrel végződött, kivívta országa függet­lenségét, szabadságát. — A kubai nép hősies harca az egész világ szabadságszerető né­peinek megbecsülését, csodálatát váltotta ki. Ma a kubai nép pél­daként szolgál a világ szabad­ságszerető, szabadságért küzdő, még elnyomás alatt szenvedő né­peinek, elsősorban Latin-Ameri- ka népeinek, amely az Egyesült Államok imperialista elnyomása, befolyása alatt nyög. — A magyar nép jól tudja azt is, hogy a kubai nép hősies har­ca még nem ért véget. Népünk továbbra is figye­lemmel kíséri a kubai nép hősi harcát és építőmunká­ját, s erejéhez képest min­dent megtesz, hogy támo­gassa. A kubai nép és a magyar nép a barikádnak ugyanazon az olda­lán harcol, mindkettőnek ugyan­az a fő ellensége: az amerikai imperializmus. — Meg vagyunk győződve, hogy országaink kapcsolatainak az az új szakasza, amelybe ma ennek az okmánynak az aláírá­sával léptünk, elősegíti népeink és országaink kaocsolatainak to­vábbi elmélyülését, szélesedését, és a két ország barátsága, együtt­működése előmozdítja a világ békeszerető népeinek nagy harcát a világ összes népeinek szabad­ságáért és függetlenségéért. a béke megőrzéséért. Az aláírás» után. beszédet mon­dott dr. Ernesto Che Guevara, a kubai kormányküldöttség vezető­je is. _ — Megköszönöm a Miniszter úr szavait és átadom a kubai nép üdvözletét. Az aláírássá] formálisan is alátámasztottuk a már eddig is létező kereskedelmi és kulturális kapcsolatainkat, megállapodásban is rögzítettük a népeink közötti barátságot. Ez­zel az aláírással tulajdonképpen megvalósítottuk azt a megálla­podást, amelyről a nemrégiben Kubában járt magyar delegáció­val tárgyaltunk. A lényeg az: a két nép egyetért, mert érzi, tudja, hogy egy úton halad, egy cél vezérli a kö­zös ellenség elleni harcban. Ha egymástól földrajzilag távol is vagyunk, de azonos ellenség, a világimperializmus ellen harco­lunk. A szabadságszerefó népek minden egyes sikere valamennyi szabadságszerető nép sikere is, s ugyanúgy minden esetleges bal­siker a többiek balsikere is. Meg vagyunk győződve arról, hogy a közös ellenség elleni harc tovább erősíti barátságunkat. Reméjük, hogy a szocialista országokkal, a békeszerető népekkel együtt si­keresen megvívjuk ezt a harcot — mondotta befejezésül dr. Er­nesto Che Guevara. (MTI) .Vasárnap a KISZ első kong­resszusa zárt ülésen folytatta munkáját. Titkos szavazással megválasztották a KISZ új Köz­ponti Bizottságát, amely utána megtartotta első ülését és meg­választotta a KISZ vezető szer­veit. Az ülésen részt vett: Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Maro­sán György és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagjai, Benke Valéria és Sándor József, a Köz­ponti Bizottság tagjai. A KISZ intéző bizottságának tagjai: Balogh István, Béni Mik­lós, Bodnar Lászlóné, Gazsó Pál, Gál Tibor, Káldi Katalin, Komócsin Zoltán, Kovács Ottó, Módra László, Nagy Richard, Pa­lotás Gyula, Pataki László, Per- jési László, Pullai Árpád, Rudas Istvánná, Somodi Gyula, Szabó Béla, Szathmáry Miklós, Várnai Ferenc. A Magyar Ifjúság szer­kesztő bizottsága vezetésével Szabó Bélát bízták meg. A KISZ Központi Bizottsága első titkárának Komócsin Zoltánt vá­lasztották meg, titkárokká pedig; Pullai Árpádot, Balogh Istvánt, Káldi Katalint, Pataki Lászlót, Perjési Lászlót és Várnai Feren­cet. Ezután Balogh István zársza­vában a többi között ezeket mondotta: — Fogadjuk meg,' hogy mindig hűek leszünk a nép, a párt ügyéhez, a szocialista forradar lomhoz, hogy magasra emeljük a marxizmus-leninizmus diadal­mas zászlaját és munkánkkal, a társadalom önzetlen szolgálatá­val és szerénységünkkel méltók leszünk a kommunista návre< Szívünkben örökké élni fog a proletár nemzetköziség eszméje, a népek közötti barátság eszmé­je, a Szovjetunió, a szocialista tábor országainak szeretete és minden erőnkkel segítjük a ha-’ ladásért és a békéért küzdők hatalmas táborát. Hétfőre virradó éjszaka 0 óra­kor hivatalosan megkezdődött Franciaországban a népszavazás kampánya. Hétfőn reggel elko­bozták a francia kommunista 1 párt lapját, az Humanitét, mi­. Hruscsov eivtárs választávirala Ferbat Abbaszuak Moszkva, december 18. i (TASZSZ) Nyikita Hruscsov válaszolt' Ferhat Abbasz, az algériai ideig­lenes kormány elnöke december 12-i táviratára. Táviratában ki­fejtette: megingathatatlan meg­győződése, hogy bármennyire is őrjöngenek a gyarmatosítók, nem tarthatják fenn szégyenletes vei az vezércikkében leszögezte! ha De Gaulle tábornok valóban meg akarja kezdeni a tárgyaló- . sokat a népszavazás után az algériai köztársaság ideiglenes kormányával, ezt beiktathatta volna a népszavazásra bocsátott kérdés szövegébe. Így a tárgya­lás csupán homályos ígéret ma­rad, amely arra szolgálhat, hogy megtévesszék az algériai bókét követelő francia népet. ★ Accrában vasárnap röplapokat terjesztettek, amelyek bejelentik, hogy a hírhedt amerikai ku-kluk- klan fajgyűlölő szervezet gyilko­sokból szervez különleges cso­portokat. Ezeknek az lesz a feladata, hogy Kongóba menjenek és ott foly­tassák a négerlincselést. A terv megvalósításához az amerikai kormány — állapítják meg a röplapok — pénzt és fegyvereket boesát rendelkezésié. ★ Ausztriában december közepén 84 584 volt a nyilvántartott mun­kanélküliek száma. A munkanél- I küliek 62,2 százaléka nő. HELYESEN JÁRTAK (EL a vi­lág kommunista és munkás pártjai három évvel ezelőtt, amikor ugyancsak Moszkvá­ból kiáltvánnyal fordultak a világ népeihez. Az elmúlt három évben eredményes .küzde­lem folyt a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért. A há­rom évvel korábban kiadott Kiáltvány nagymértékben szol­gálta a világbékét. A mostani Kiáltvány ismételten felhívja a világ dolgozóinak figyelmét ko­runk legégetőbb kérdéseire, köz­tük a háború veszélyeire és elke­rülhetőségének, valamint a világ­béke biztosításának reális lehető­ségeire. A Kiáltvány megállapítja, hogy korunkat legjobban egy harma­dik világháború veszélyezteti, amely bekövetkezése esetén rom- badönthetné a világot, teljesen elpusztíthatna földrészeket. Ezért ma legfontosabb a béke védelme. Megállapítja: „Mi kommunis­ták, a békéért, az egyetemes biz­tonságért, olyan körülmények megteremtéséért harcolunk, ame­lyek között minden ember és minden nép élvezheti a békés es szabad élet áldásait.” Ismételten hangsúlyozzák azt a lenini tételt, hogy a kommunistáknak nincs szükségük háborúra és a vitás kérdéseket nem háborúval, ha­nem tárgyalások útján kell meg­oldani, s ennek egyetlen lehetsé­ges útja a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élé­se és versengése. A NÉPF.K HELYESLIK ÉS TÁ­MOGATJÁK a Szovjetunió által Néhány gondolat... zik a nyilatkozat, bátorítva a gyarmati népeket függetlenségük kivívására és megvédésére. tett leszerelési javaslatokat. De az imperialista országok, élen az Amerikai Egyesült Államok kor­mányával igyekeznek meghiúsíta­ni a szovjet javaslatok megvaló­sítását, s igyekszenek keresztül vinni az általános leszerelés he­lyett az ellenőrzést, ami nem más, mint a fegyverkezés ellen­őrzése. örvendetes, hogy immár három éve nem folytatnak atom­robbantási kísérleteket a nagy­hatalmak, Amerika azonban minduntalan azzal fenyegeti a világot, hogy újra megkezdik a próbarobbantásokat. A népek, élén a Szovjetunióval — harcol­nak a katonai tömböK feloszlatá­sáért. Az imperialista hatalmak azonban mindent elkövetnek, hogy megmaradjanak a tamado jellegű, agresszív katonai tömbök. Az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Pakisztán, Közel- és Tá­vol-Kelet számos államát támadó katonai tömbbe egyesítették. Megszállva tartják Dél-Koreát, feltámasztják a Nyugat-Német és Japán militarizmust. Beavatkoz­nak Laosz és Dál-Vietnam bel- ügyeibe. Támogatják a belga gyarmattartókat Kongóban, a hollandőkat Nyugat-Iránban, a Portugálokat Goában. Fegyveres provokációt kezdtek a kubai for­radalom ellen, tömbökbe kény­szerítik a latin-amerikai államo­kat. Tajvant megszállva tartják, megsértik Kína határait, akadá­lyozzák Kína ENSZ-be való fel­vételét. Bevetésre kész rakétaki­lövő állomásokat üzemeltetnek, repülőgépeik hidrogén bombával terhelve cirkálnak, tengeralattjá­róik támadásra készen várják a parancsot, katonai támaszponto­kat építenek. Ezek a tények azt igazolják, hogy az imperialista országok háborúra készülnek. HOGYAN LEHETNE MÉGIS BIZTOSÍTANI a világbékét, meg­akadályozni egy újabb világhá­ború kirobbantását? Erre ad vá­laszt a most megjelent Kiáltvány. Felhívással fordul a munkások­hoz és parasztokhoz, szellemi dolgozókhoz, a jóakaratú embe­rekhez: fokozzák erőfeszítéseiket a békéért, a háború kirobbantá­sának megakadályozásáért. A háború elkerülhetősége — a Kiáltvány szerint — azért vált lehetővé, mert létezik, s egyre erősödik a szocialista világrend- szer. a hatalmas Szovjetunió. Erősödik a nemzetközi munkás- osztály és munkásmozgalom, amely egyre inkább biztosabban tartja kezében a béke zászlaját. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szabad népei nemzeti független­ségük védelmezásével a béke ak­tív védelmezőivé váltak. A sem­leges országok bákevágya is je­lentős erőt jelent a háború ki­robbantásának elhárításában. Mindezeknek az erőknek létezé­se mellett is, hangsúlyozza azon­ban a Kiáltvány, hogy „a béke nem hull az ölünkbe!” Felhívja a népek figyelmét arra, hogy ne engedjék a német és japán mili- tarizmus újjáélesztését, követel­jék, kössék meg a nagyhatalmak a békét Németországgal és vál­toztassák Nyugat-Berlint szabad várossá. Határozottan kijelentet­ték, minden erejükkel védelme­zik a Német Demokratikus Köz­társaságot mint a béke jelentős támaszát és védelmezőjét. MOZGÓSÍTJA A NÉPEKET arra,'hogy harcoljanak a katonai tömbök feloszlatásáért, más or­szágok területéről az idegen ka­tonai alakulatok kivonásáért. Szo­lidaritást vállalnak a világ kom­munista és munkáspártjai a ku­bai forradalom megvédésére. „Teremtsünk közös harci fron­tot az imperialisták háborús elő­készületeivel szemben !” Ez a meg­állapítás magában foglalja a reakció, az újjáéledő fasizmus, a fajgyűlölet, a sovinizmus, a mo­nopóliumok elleni harcot. Nagy erőt jelent a gyarmati Sorsból felszabadult népeknek és a még gyarmati elnyomásban szenve­dőknek is a Kiáltvány. „Üt a gyarmati rendszer végórája... Mi, kommunisták veletek va­gyunk. Veletek van a szocialista állam hatalmas tábora!” — hang­A KIÁLTVÁNYT OLVASVA ismételten meggyőződhetünk ar­ról, hogy a világ kommunista és munkáspártjai . következetesen harcolnak a békéért, a népek sza­badságáért. A békéért emelik fel szavukat, de fokozottabb éber­ségre, a háború elleni küzdelem­re szólítják fel a népeket. Űjabb erőt jelent a Kiáltvány, mert a világ népei újra meggyőződhet­tek arról, hogy a kommunista és munkáspártok egységesek, erejük legyőzhetetlen. Az egységes állás- foglalás és a háború ellenes küz­delem mellett a Kiáltvány to­vább mélyíti az emberek tuda­tában a szocialista világrendszer erejét, és azt, hogy következetes békepolitikát folytatnak. Megmu­tatja, kinek , hol van a helye és mi a feladata a béke védelmé­ben. Erősíti a népek békeakara­tát és erejét, gyengíti a háborúi ra spekulálók táborát. Megmu­tatja, hogy a háborúk megszün­tetése révén felszabadulásra ke­rülő anyagi erők milyen jelentő­sen hozzájárulhatnak a népek jóléte emeléséhez. A békeszerető népek újabb erőt merítenek a Nyilatkozatból és még jobban meggyőződnek: a szocialista vi­lágrendszerhez tartozó népek nemcsak óhajtják a békét, hanen van is erejük a háborúra speku láló erők megfékezésére. Nagy Tibor 2 ] gyarmati rendszerüket, sem Al­gériában, sem a világ más részé- 1 ben. Nincs messze az idő, amikor ott is felragyog a nemzeti sza­badság és függetlenség napja, ahol ma még nem világít — hangzik a távirat. — A szovjet nép rokonszenve a nemzeti óha­jainak megvalósításáért harcoló hős algériai nép oldalán van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom