Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

Sík Entire beszéde az EKSZ-kczgyfilés politikai bizottságában (Folytatás az 1. oldalról). • (nyúló tárgyalásokkal kapcsolatos [feladatokat. A tárgyalási légkör kialakításához a jelenlegi hely­zetben nem elegendő a tárgya­lásokra való készség kifejezésre juttatása. A nyugati hatalmak, elsősor­ban az Egyesült Államok ré­széről a tárgyalási módszer olyan mérvű kompromittálá- sa következett be, hogy szükségessé vált a tárgyalá­sok módszerének hitelt ér­demlő rehabilitása. — Az itteni vita alaphangját a közvetlen tárgyalások sürgeté­se adja meg. Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika országainak képvi­selői az általános és teljes le­szerelés tervének minél gyorsabb közös kidolgozása végett nagy erővel sürgetik a közvetlen tár­gyalások felvételét. Tükrözik ezek a felszólalások a dolgozó tömegek véleményét, amely a tárgyalásokat tekinti a vitás kér­dések rendezése egyetlen eszkö­zének. .E közvélemények erejének hatása érezhető a nyugati veze­tő hatalmak képviselőinek meg­nyilatkozásaiban is* Ebben a vo­natkozásban különösen jellemző volt az Egyesült Államok kül­döttségének múlt heti megnyi­latkozása. Nem kerülhette el a figyelmünket, hogy az amerikai küldött milyen gonddal igyeke­zett meggyőzni a bizottságot az Egyesült Államok tárgyalási készségéről. A beszéd alaphang­jának megválasztása is a tár­gyalási készségről való meggyő­zés célját akarta szolgálni. — Az Egyesült Államok képvi­selője befejezésül szükségesnek látta hangsúlyozni: „elnézést ké­rek az ismétlésért”, de úgy érzem, szükséges újra meg újra kimon­dani: mi készek vagyunk, hajlan­dók vagyunk a tárgyalásokra, sőt alig várjuk, hogy leülhessünk a tárgyalóasztalhoz. Az ajtó tárva- nyitva. Mi több elnök úr, ha le­ülhetünk a tárgyalóasztalhoz, nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a játszma a mi szabályaink szerint folyjék, S ugyanúgy reméljük, hogy azon az örvendetes napon, amikor tényleg újra leülünk, Zorin úr nem ragaszkodik majd ahhoz, hogy a játszmát kizárólag a saját játékszabályai szerint foly­tassa. — A felületes szemlélő ezt a hangot hallva azt gondolhatja, hogy kedvező változás követke­zett be. Változás tényleg történt, mert hasonló hangot nemcsak az Egyesült Államok részéről hallot­tunk, hanem néhány szövetségese részéről is. A változás kétségte­len, de kérdés, mennyire kedvező. — Sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy, a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok képviselői a tárgyalások idején, tárgyalási készségük állandó han­goztatása ellenére, kompromittál­ták a tárgyalások módszerét. Mi is történt? Nemcsak az, hegy a régóta várt tárgyalások sorozata meddőn telt el a nyugati hatal­mak terméketlen felszólalásai miatt, hanem az is, hogy miközben folytak a tárgyalá­sok az általános és teljes le­szerelés kérdéséről, egy má­sik összetételben a nukleáris kísérletek eltiltására vonat­kozó egyezményről, nem is említve a csúcskonferencia előkészületeit, aközben az Egyesült Államok kormánya az úi módszerű katonai, stra­tégiai kémkedés egész soroza­tát követte el. sőt hivatalos képviselői kinyilvánították, hogy az ilyen jellegű tevé­kenység elvileg szerves része az Egyesült Államok külpoli- fókájának. Miközben az Egyesült Államok képviselői tárgyalóasztal mellett ülték és új tárgyalásra készültek, az Egyesült Államok kormánya olyan intézkedéseket tett, ame­lyek joggal keltik azt a benyo­mást,. hogy az amerikai kormány a tárgyalások idejének viszonyla­gos csendjét rajtaütésszerű raké­tatámadás előkészítésére akarja felhasználni. Itt, a bizottságban az Egyesült Államoknak és szö­vetségeseinek képviselői úgy ve­zették be a tárgyalásra való kész­ség új hangnemét, mintha nem lenne mögöttük ez a háttér, amelyről az imént szóltam. — Szükséges tehát a nyugati hatalmak részéről a tárgyalások módszereinek rehabilitálása. Mi­vel lehet a tárgyalások módszerét rehabilitálni? Azzal, hogy ha a tárgyalás alapjául elfogadják a Szovjetunió határozati javaslatát, illetve ha olyan új javaslattal jönnek, amelyben ennek a szovjet javaslatnak a leglényegesebb ele­mei benne vannak. Merőben té­ved az, aki úgy tünteti fel ezt az igényt, mint egyoldalú játékszabá­lyok kizárólagos alkalmazását. A szovjet javaslatnak vagy a vele lényegében egyező félre­érthetetlen javaslatnak az el­fogadása azért jelenti a tár­gyalások módszerének reha­bilitálását, mert ezzel a tény- nycl az Egyesült Államok kül­döttsége eloszlatná azt a nem alaptalannak látszó feltétele­zést, hogy az amerikai kor­mány nem akar egyetlen reá­lis lépést sem tenni a leszere­lés irányában. Az Egyesült Államok küldött­sége szükségesnek ítélte többször is hangoztatni a leszerelésre irá­nyuló megállapodásra való törek­vését. Ilyeneket hallottunk a múlt héten az Egyesült Államok kül­döttsége részéről: „a világ egyet­len országa sem üdvözölhetné ha- gyobb örömmel az Egyesült Álla­moknál a világhelyzet olyan meg­változását, amely lehetővé tenné az Egyesült Államoknak, hogy megszabaduljon a fegyverkezéssel együttjáró nyomasztóan nehéz ter­hektől”. Majd ilyesmit hallottunk az Egyesült Államok delegáció­jától: „Akarjuk, a legőszintébben, komolyan, mélyen akarjuk az ál­talános és teljes leszerelést”. Va­lóban sok jó származhatna abból, ha ezek a szavak a tényleges valóságot tükröznék. Da ezeknek a szavaknak nem mi, hanem a té­nyek mondanak ellent. Sík Endre ezután néhány tényt idézett. —; Miközben — mondotta — a múlt évi közgyűlés ünnepi hangulatban tárgyalta és fogadta el az általános és teljes leszere­lésre vonatkozó javaslatot, megje­lent egy könyv az Egyesült Álla­mok katonai iskoláinak hallgatói és tanárai számára, amely adatai­val és érveivel arra neveli az amerikai hadsereg tisztikarát, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad semmiféle leszerelési javaslatot sem elfogadnia. Ugyan­ebben az időben az amerikai kor­mány képviselői a nukleáris rob­bantások újrakezdéséről kezdtek beszélni. — A helyzet az utóbbi egy év alatt nem javult, hanem lé­nyegesen romlott ebben a vo­natkozásban. Az amerikai stratégiai inté­zet új tanulmánykötetében például az Egyesült Államok hivatalos vezető funkcióban levő katonai szakértői egész sereg tanulmányban fejtik ki, hogy az Egyesült Álla­mok nem fogadhat el sem­miféle — hangsúlyozom, semmiféle — leszere'ési ter­vet, hanem meg keli tarta­ni a rakéták és nukleáris fegyverek bizonyos kontin­gensét, s ellenőrzött fegyve­res erőállapotban kell az erőviszonyok relatív egyen- • súlyát biztosítani. A tanulmányok részben olyan előadásokból valók, amelyeket az Egyesült Államok tartalékos tisztjei számára szervezett stra­tégiai szem nariumokon tartot­tak. Az egy;k szerző „A háború és elrettentés természetéről és lehetőségéről” értekezik és most van sajtó alatt e témáról szóló új könyve, amelyet már hirdet- inek, Hailotluk, hogy előállítha­tó tiszta atomfegyver is, csak ki kell kísérletezni. Elkezdték meg­nyugtató számadatok közlését arról, hogy az Egyesült Államok talpra tud állni atomháború után is. A nukleáris fegyverek használatából eredő fertőzés — állítják — nem jelent tartós fer­tőzést az életbenmaradottak és az utókor részére. Mindebből és sok másból ki­világlik, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormány­zata az általános és teljes le­szerelés vállalása helyett a világot a nukleáris háború állandó veszélyének árnyé­kában szeretné tartani. Ezt a következtetést kell levon­ni Eisenhower elnöknek a kongresszushoz intézett legutób­bi üzenetéből is. Nem sokkal a mostani közgyűlés előtt, amikor már világos lehetett a legnaí- vabb szemlélő előtt is. hogy en­nek a közgyűlésnek fő feladata lesz a leszerelésre irányuló új tárgyalások előkészítése. " Az Egyesült Álamok elnöke a kong­resszushoz intézett üzenetében foglalkozott a nemzetközi hely­zettel, s akar hiszi valaki, akár nem, ez a szó, hogy leszerelés, sem közvetlenül, sem közvetett formában vagy összefüggésben nem fordult elő az üzenetben. Sík Endre ezután arról be­szélt, hogy„ az Egyesült Államok és a nyugaíi hatalmak az ellen­őrzést akarják a leszerelés he­lyett,' maja befejezésül hangoz­tatta: — Mindebből arra a szomorú következtetésre kell jutni, hogy bár az Egyesült Államok jelen­legi kormánya minden módon kimutatja ugyan tárgyalási .készségét, ezt azonban nem le­szerelési megállapodás céljából, hanem adatok gyűjtése, ellenőr­zése és hitelesítése érdekében teszi. Ebben a megvilágításban kell látni az egyesült királyság­nak az ellenőrzési szakértők konferenciájára vonatkozó javas­latát is. Sík Endre végül kifejezte re­ményét, hogy a leszerelés ügyé­ben egy rendkívüli közgyűlés a jövő év elején már olyan körül­mények között ülhet össze, ame­lyekben a megegyezés nagyobb reményével folyhatnak majd a tárgyalások. Most és akkor egy­aránt a tárgyalások módszeré­nek rehabilitása jelenti minden haladás feltételét, — fejezte be beszédét Sík Endre. Az ENSZ közgyűlésén leleplezték az amerikaiak Kuba elleni agresszióját, de a kubai panasz megvitatását a politikai bizottsághoz utasították New York, (MTI): Az ENSZ közgyűlés kedden délután plená­ris ülést tartott, hogy folytassa az amerikai agresszió ellen emelt kubai panasz napirendre tűzésé­nek vitáját. Mint ismeretes, az ügy­rendi bizottság javasolta, hogy a kubai panaszt a politikai u j-t- ság vitassa meg. A kubai küldött­ség — a Szovjetunió és sok más ország támogatásával — módosí­tó indítványt terjesztett be, amelyben kérte, hogy az ameri­kai agresszió ellen emelt pana­szát a közgyűlés plénuma vitassa meg. Az ülésen elsőnek Zorin kül­ügyminiszterhelyettes, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Zorin rámutatott, hogy az Egyesült Államok Floridát a Ku­ba elleni intervenciós előkészüle­tek támaszpontjául használják fel. Az amerikai imperialistákat kiszolgáló Guatemala pedig ka­tonai táborrá változott, ahol a kubai nép árulóiból toborozott zsoldos hordákat kiképzik. Az Egyesült Államok Kuba területén levő guantanamoi támaszpontjá­nak azt a szerepet szánják, hogy ugródeszka legyen a Kuba elleni támadáshoz. Bármely pillanatban bekövet- j kezhető intervenció veszélye fe- | nyegeli a Kubai Köztársaságot. Az Egyesült Államok meg akar­ja ismételni öt évvel ezelőtti ak­cióját, amellyel Guatemalában fegyveres erőszakkal megdöntöt­te a nép által törvényesen vá­lasztott kormányt — fejezte be beszédét Zorin. A szovjet küldött után dr. Sík Eridre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere szólalt fel. Rámutatott: — A magyar kül­döttség nagyon is jól látja, hogy milyen cinikus játék folyik a köz­gyűlés jelenlegi ülésszakán a napirendi pontok elosztásának kérdésében. Wadsworth, az. amerikai ENSZ küldöttség vezetője tagadni pró­bálta az amerikai agressziót bizo­Sohfeié enö Várható időjárás csütörtök es­tig: felhős idő, sokfelé esővel. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 10—14 fok kö­zött. nyitó felszólalások szavahihetősé-j gét. A továbbiakban felszólalt Raull Roa kubai külügyminiszter. Aal amerikai küldött kijeleritéseira válaszolva hangsúlyozta, hogy aa1 Egyesült Államok kormánya láh- bal tiporja az ENSZ alapokmá­nyának elveit. A kubai kormány — mondotta — azért kéri pana­szának a közgyűlés plénumán való megvitatását, mert az ame­rikai agresszió a nemzetközi bé­két és a biztonságot veszélyezteti. | A kubai panasz megvitatása nem a Biztonsági Tanácsra, vagy az Amerikai Államok Szervezetére tartozik — mondotta. Végül hangsúlyozta, hogy a leg-, utóbb Kuba ellen életbeléptétek* amerikai embargo a legdrasztikú- sabb intézkedés, amelyet béke idején egy nép ellen valaha is1 hoztak. A kubai nép inkább meghal, de nem kapitulál — fe­jezte be beszédét Raul Roa. Szavazásra tették fel a kubai1 módosító indítványt, amely java-1 solja, hogy az általános ügyrendi1 bizottság döntésével ellentétben a közgyűlés plénuma foglalkozzék az amerikai agresszió ellen emelt kubai panasszal. A módosító indítvány mellet* 29, ellene 45 küldöttség szavazott/ 18-an pedig tartózkodtak a szava­zástól. Hét. küldöttség nem vett részt a szavazásban. A közgyűlés kedd esti ülés« magyar idő szerint éjfél után 24 perccel ért végét. Továbh remeg a föM Chilében Santiago De Chile: A vasárnap óta rövidebb-hosszabb szünetekkel tartó földrengések azokat .a dél­chilei vidékeket sújtják, amelye­ken májusban városokat és falva­kat döntöttek romba a hatalmas erejű földlökések. Dákká: A kelet-pakisztáni vi­harnak eddig mintegy negyven halálos áldozata van Csittagong térségében. A vihar következté­ben több hajó elsüllyedt és két tehervonat kisiklott. Ezrek váltak hajléktalanná. MOSZKVA - KIEV - KRIM TUKI®T^TD'JC SZÓ VOI JETIPÖlLIlliÖiN* 1. Csapfói — Moszkváig Először jártam külföldön. S mint ilyen esetben lenni szokott, a reám rontó benyomások töm­kelegéből napokig nem voltam képes felocsúdni. Annyi újszerű­ség, gazdag term zen j ;. ny, más emberek, — mindez itt kez­dődik a szomszédban s rabul ejt kil''leterek'.í k' CS'.úi. Húsz élményekben gazdag, fe­lejthetetlen nap. A gránicon Vonatunk átsiklott a szőke Ti­sza karcsú acélhídján. Különös érzés. Még itthon, és már távol p hazától. A Tisza innenső olda­lán, a „kincses kapunál”, Zá­honyban vonattenger. A „dísz- oécser” ácéltttdejeböl ina" > u- hangok foszlányai szállnak utá­nunk. Termelőszövetkezeti pa­rasztok apró alakjai mozognak a földeken. A másik oldalon, ahol állunk, kirajzolódnak Csap kör­vonalai, s a magasabb épül ete­ken megcsillan a lebukó nap arányló fénye. Záhony, Csap — a gránicon. E két. helyen érzékelik a két ba­ráti állam, a hatalmas szovjet­ország és a csöppnyi Magyaror­szág gazdasági véráramának lük­tetését. Végtelen ulak Vonatunk egykedvűen, „falja” a kilométerek százait. Kényelmesen vagyunk: i._vo s .gi hiú.-ivocsiií'jan A hazai út után senki nem te­szi magát kényelembe. Mindenki az ablakokhoz húzódik. A kocsi vé gében az öreg szamovár duru- [ ..sói. — ,,Poz..t-iUSí.la” — kaiáljc a forró, illatos teát idős kalau- ^ zunk, gazdasági főnökünk, aki- j nek a gondos figyelmességet él- I vezzük több, mint harminc órán ' át. — Moszkváig. Nekurjáscsik — hirdeti a fel­írat a kocsi falán, de a mi moz­gó házunk, akár egy értekezle’ I helye, magyaros módra — tele ' van cigarettafüsttel. Hiába, na — magyarok utaznak. Az utazás különben egy általán nem fá­rasztó. A Nyíregyháza—Balsa között döcögő „vicin” hamarabb »áfog a „honvágy” egy kis pihe­nő után, mint itt. Suhanó tájak Feldereng a reggel s a ml ’ruppán.; ú'h'á az ablakokat ost­romolja. Még az éjjel magunk mögött hagyta Lvovot s hatal­mas sima területen száguld fá­radhatatlan vonatunk. (A moz­donyt minden nagyobb állomás­helyen újjal váltják fel.) Az ősz pompás színeit viseld erdők sűrűn váltják egymást s küztük végtelen mezőkre nyí­lik kiláTás; burgonya, kukorica* napraforgó, cukorrépaföldek. S mindenütt gép. Kétkezi munkást alig látni a határban. Vonatunk koradélelőtti fény­ben fürdő kisebb falvak mellett suhan tova. Nezehezen betűzzük ki az állomás cirillbetűs neveit. Dreg templomok mellett, fiatál emeletes kultúrházak emelkednek ki a kő, tégla, vagy vályogból épült, piroscserepes, palás, bádo­gos. vagy a szinte népművészeti értékkel biró zsupfedeles házak közül — a szerint, hogy egy-egy vidék milyen természeti kincset szolgáltat az építésre. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom