Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-18 / 246. szám
egy alaptalan ssörtölődés nyomán Egyáltalán TS: dencia, hogy az ez év februárjában szövetkezetivé lett Nagy- ecsed dolgozó parasztsága előtt is megnyílt a könnyebb) emberségesebb élet kapuja. S ennek az új útnak közösen kinyitott kapuja a tovább jutás, a feljebb emelkedés egész sor lehetőségét tette szabaddá. Az ide vonatkozó tételek, megállapítások ma már közismertek: sokak által sok helyütt el lettek már mondva. Tudni való, hogy a szövetkezetivé lett községek dolgai még nem rendeződnek éppen máról holnapra. .4 szövetkezés csak feltétele a biztonságosabb, ki~ egyenisúlyazUabb élet megteremtésének. A feltétel további rendezéséhez, igazgatásához jócskán kerül még tenni való. Kos, erről beszélgettem nemrégiben több tsz taggal, amikor egyebek között kissé durcásan, zsörtölődő hangon B. L. azt mondta: „Mi kell még azon kívül, hogy beléptünk a téeszbe? A paraszt dolgába mindig bele szóinak, hogy. így termeljen, így csináljon, úgy csináljon. Mintha,., tengerit ' se tudnánk már termelni. Se semmit.” Efsljíí! gyorsan megnyug- EbíííiSíI tattam. Sőt dicsérőleg szóltam arról az eredményről, amelyet a nagyecsedi Rákóczi Tsz a termelés tekintetében már az első esztendőben elér. De a beszélgetés -utón mind jobban érzem, hogy a B. X,. által kimondott szavakra az akkori rögtönzött felelet még sem lehet elég. Annál is inkább, mert hátha máshol is vannak olyanok, akikben a B. L.-éhez hasonló „kételyek” fészkelődnek? Meg kell mondani tehát mindjárt, hogy a - fennt idézett szavak, illetve azok értelme nem a mi időnk „szülötte". Keletkezésüknek nagyon is viszonyuló gyökere van, amelyek kellő meg — nem — fon- toltság következtében úgy látszik, még ma is hatnak. A helyesen értékelt történelemből nagyon jól tudjuk, hogy a felszabadulás előtti kapitalista rendszerben, amikor háborúk, gazdasági válságok, ocs- mány úri huncutságok, hatósági és kereskedői spekulációk, családi tragédiák, öröklési marakodások, pereskedések gyötörték a parasztságot nemzedékeken át, a B. L.-éhez hasonló kif akad ások nagyonis jogosak voltak. Hiszen a dolgozó paraszt akkor már csak egyben reménykedett: egy yj világ, egy igazságosabb, jobb társadalmi rend eljövetelében, és azzal az osztállyal kötendő szövetség után vágyott, amelyik mindig ugyanolyan kemény munkával, s .lényegében ugyanolyan ne-, kézségekkel küzdve kereste meg a mindennapi kenyerét. pa mondhatunk a máIJf. sill* ra, a mi időnkre? Mindenekelőtt azt, hogy az ország összes dolgozójával a parasztság is megbecsült embere ennek -az országnak. Megtalálta méltó szövetségesét, akivel részes a hatalom gyakorlásában, az anyagi javak megfelelő elosztásában. Emberré lett s gúnyt, megaláztatást senki nem űzhet vele! És mind ez akkora nagy dolog, amelyeket csakis a szocialista társadalmi rendszer, pontosabban mondva; a marxiz- mus-leninizmus eszméihez hű, kommunizmust építő társadalmi rendszer adhatott meg számára. Megnézhetjük azonban a mai Nagyecsedet is. Lakáshiány nincs; már csaknem a község fele új ház. Munkanélküli nincs. A napi kereset átlagosan 40—80 forint. Kenyérnek máiét senki nem őröltét; napraforgó olajat sütni, főzni ma alig használnak, a boltok forgalma állandóan növekszik. Az öltözködés olyan iramú és annyira finomkodó, városiasodé, hogy láttára egyesek már a fejüket csóválják, de a vászoninget, vászonpendelyt még sem veszik elő. (Na igen, hiszen nem fonnak, nem is szőnek már.) Élet- untságból, anyagi gondoktól űzötten senki nem dobja el magától a mindjobban megszeretett és kedvelt életet. A serdülő lány még iskolába jár, de a legtöbb helyen tnár kész a hozományi bútor, síafirung. Soroljam még? Hogy milyen az iskolázás, az egészségügy, mennyi a gépesített jármű, hogy, új vasbetonhíd épül a Krasznán, hogy... De úgy sem lehet ennek vége, mert míg e gondolatokat írom. addig is folyik, lüktet az élet s a már meglévők mellé újabb eredmények születnek. Igymindezeket,,"”; B. L.-éhez hasonló szavak amennyire indokoltak voltak a felszabadulás előtt, annyira alaptalanok ma. Vagy az lenne talán a baj, hogy a valóban hű szövetségessé lett ipari munkásosztály tudatos igyekezetének jórésze, a drága pénzen végzett tudományos kutatómunkánk, a kísérleti állomások és a jól képzett szakemberek egész hada segíteni igyekszik a parasztok szövetkezéséből kialakult nagyüzemi termelést? Ugyan ugyan. Hiszen éppen a fenti tényekből következik, éspedig igen szükségszerűen, hogy a termelési önköltség — az iparéhoz hasonlóan — a termelőszövetkezetekben is állandóan csökkenjen, míg a termelt javak mennyisége mind hoza- milag, mind minőségileg folyamatosan növekedjen. És ehhez nem kellen® a szövetkezetivé lett parasztságnak az ipari, a tudományos segítség, a bizalmas, jóakaratú támogatás? A helyi példánál maradva, szinte közismert a községben, hogy Fehér Mihály, Ber- n áth Imre kiváló kukorica- termelő, Kovács Dániel, Szűcs László elismert szarvasmarha tenyésztők V a r- ga Gyula, Nagy Lajos a ser- ' tésíenyészlés gazdái, Csahol- c z i Gyula aránylag szűk udvarán is gyönyörű gyümölcsöket termel. De hogy adódik mindez össze a közös gazdaságban és egyáltalán, az ilyen saját tapasztalatok (amelyek eddig egyéni termeléshez voltak szabva) - elegendők-e a tovább jutáshoz, a holnap kielégítő gazdagításához? Az egyéni gazdálkodásban jelenthettek éppen valamit, de a nagyüzemben már nem lehetnek elégségesek. Itt már sokszorosára kell hatványozodní és kiterjedni az ilyesminek. Mindenképpen arra, hogy a mindjobban fejlődő tudomány, produkáló kísérli ti állomások által kitenyésztett növény- és állatfajták si- kt rés íovábbienyésztéire találjanak — az állami gazdaságok mellett — a termelőszövetkezetekben is. És az ezekhez szükséges tanácsadási, irányítási tevékenység, amelyet termelő- szövetkezeteink főleg a mezőgazdászok és a felettes szak- igazgatási szervektől kapnak, egyáltalán nem nélkülözhető! Mert szükséges az, hogy jövőre több és jobb legyen a kenyérnek való, több és jobb legyen a burgonya, a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a takarmány, a kertészeti termékek síb? Szükséges ,az, hogy nemesebbek, több hasznot adóbbak legyen a szarvasmarha, a sertés és a többi jószágállomány? De ezen túlmeríőleg: szükséges a nagyüzemi termelés pontos nyilvántartása, őrzése, számvitele? Szükséges a szervezeti egység, a szövetkezeti gazdálkodásba vetett hit és tudat szilárdítása? Igen, minden szükséges, ami előrébb viszi, erősíti, gazdagítja a termelőszövet~ kezetet s ezen keresztül az általános nemzetgazdaságot! Ez pedig egyáltalán nem b e- avatkozás, nem olyan értelemben vehető beleszólás a közös gazdálkodás életébe, amelyért zsörtölődni, türelmetlenkedni lehet. Sőt ellenkezőleg: mindennek — a kellő mértékkel — való — igény- bevétele, kihasználása a feltétele annak, hogy termelőszövetkezeteink — és köztük a nagyecsedi Rákóczi Tsz is — mielőbb valóban korszerű nagyüzemekké váljanak az ország és a szövetkezet dolgozó parasztság egyetemleges javára. Asztalos Bálint. Figyelem! Pigyclem! A NYÍREGYHÁZI ŐSZI VÁSÁRON felhozza a legszebb áruit a megye Ie»nagTobb földftiöves- szövetkezsti áruháza: a vásárosnaményi KERESSE FEL A VÁSÁROSNAMÉNYI FMSZ pavilonját, mert minden igényét ki tudja elégíteni őszi és téli ruházati cikkekből, valamint hangszer, fényképezőgépek, bizsu árukból. (3315) Táj ék & zíufó a misst és borárahrót j A Miniszter Tanács 1980 iszepí. KH kelettel kedvezően J szabályozta a must es bor felyá- jsárlási árát az 19(10 61. gazdasági évre, A szőlőtermelő gazdák : országosan mintegy 25 százalékkal magasabb árat kapnak must és bor termelvén}’elkért, mint ; amit az elmúlt évben kaptak. ! Röviden tájékoz aíiuk terme- I '.Sinket a must és bor árakról. Szerződéses árak fehér p;ros és és vörös fuxes íill/c.-fok Must 38.5 26,— iili/M.-lck Seprős bor 48,5 43.5 J-szer fejt bor !i0,5 45,5 2-szer fejt. bor 54,— 48,3 Szabadj árak fehér piros és és vörös fuxos ’ fill/c.-fok Must 26,— 23,5 fi!! M.-íok Seprős bor 44,— 39,5 1 -szer fejt bor 46,— 41,5 2-szer fejt. bor 49,— 44,— Síint ahogy a fenti árakból is kitűnik, úgy a must, mint a bor árak e! fogadba lók és ezeken az árakon kezdte meg az állami pincegazdaság a felkínált mustok és borok felvásárlását. A termelők minden községben figyeljék a hangosan hcaze'n, vagy dobsz:'» útján kapott híreket és tájékoztatót arról, hogy az állami pincegazdaság mc’y napokon fogja a felkínálásra kerülő mustokat és borokat átvonni. Az állandó telepek és a pincék egész napon át a termelek rendelkezésére állanak. Szép ára vau a 2-szer fejteit bornak is, mely után lő szaza- ékos minőségi jutáimat fizet az állami pimegazdasag- ha a* a 11,3 Mail. l’ckat elérte vagy meghaladta. Mindezeken felül további 1(1 százalékos fajtisztasági felárat kap az a 2-szer fejtett bér, amely tisztán Ol?.szriz- iing, Ezerjó és Bánáti rizljngből van szűrve és a rendeletben felsorolt községekből származik. Igyekezzen minden termelő ® jó árakat kihasználni és még szüret elölt értékesítse tavalyi borkészletét, míg a szüret alatt az új áruját, a «oustot, mert a szüreti felfutás idején mindkettőnek egyszerre történő átadása zavart f?g okozni. Az. átadásra kerülő mustok és borok beszállításához az állami pincegazdaság kölcsön hordót biztosit. Direkttcrinőt, vagy direktter- mővel fertőzött mustot és bori a pincegazdaság át nem vesz. Tokajhegy aljai Állami Pincegazdaság Sátoraljaújhely, (3Ö8S) Gépi betakarítás Tiszadobon A tiszadobi Táncsics TSZ-ben 250 holdon termellek az idén burgonyát. A betakarítást gépi ásással gyorsítják. Tóth Lajos, a termelőszövetkezet traktorosa a forgóvillás ásógéppel naponta 5—6 holJ földön forgatja ki a burgonyát. A Bartus-brigád tagjai a tábla teljes hosszában elhelyezkedve nagy igyekezettel szedik össze a burgonyát a gép után. jói. jak, ha az őszi vásáron felkeresi a kisvakdai FÖLDMÜVESSZÖVET KEZET IÜÖ méteres ruliáxati pavilonját AHOL TÖBBMILLIÓS ÁRUKÉSZLETBŐL VÁLASZTHAT A KEDVES VÁSÁRLÓ (3til6) IRHABUNDÁK, BŐRKABÁTOK, AGYGARNITÜRAK, SZŐNYEGEK, GYERMEK-, ízelítőül néhány cikk: \ Férfi téli kabátszövet — — — — 480.— Ft-ért Férfi sportszövetek — — — — — 280.— Ft-ért Női ruhaszövetek — — — — — 98.— Ft-tól 211.— Ft-ig 3 Ballonkabátok — — — — — — 420.— Ft-tól 443.— Ft-ig 3 'Műbőr női, férfi, gyermek kabátok 418.— Ft-tól 850.— Ft-ig I FÉRFI- ÉS NŐI CIPŐK, MINDENFÉLE NŐI ÉS FÉRFI FEHÉRNEMŰK, 4
