Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

Tekintélyes ltunkét végeznek a tanácsi állandó bizottságok Záhonyban A jól működő állandó bizottsá­gok a tanácsok jobb kezei. Ezt bizonyítják a záhonyi eredmé­nyek is. Kiválóan dolgozik a Kopacz Gyula elnök és a szo­ciális és kulturális áb. tagjai azt tartják, csak úgy lehet eredmé­nyes a munka ha rendszeresen ' végzik. Megtartják a megbeszé­léseiket, s rendszeres ellenőrzést végeznek az óvodában, bölcsödé­ben üzletekben. Észrevételeiket jelentik a tanácsnak, s javasla­tokat tesznek az észlelt hibák kijavítása érdekében. Ennek is köszönhető, hogy udvariasabb a kiszolgálás az üzletekben na­gyobb a rend, s javasolták, hogy az óvoda épület tetőzásét sürgő­sen javíttassa meg a községi ta­nács. Ezt már el is végezték 20 ezer forintos költséggel. Észlel­ték, hogy a boltoknak szűk a rak'árterük. Javasolták ennek bővítését is, az áruk megvédése és helyes tárolása érdekében. Járdaépítés összefogással A községfejlesztési áb. tagjai i társadalmi munka segítségével egyik feladatuknak tekintik a 30 ezer forintos községfejlesztési társadalmi munkák szervezését.j nczzajárulássa1. Ezenkívül ja­■+, , ............. , „ , | vaslatukra zúzott kavicsból ke­Ennek köszönhető, hogy az Ady i járda a Petőfi, Arany és Endre utcán 200 méter új beton- József Attila utcákon, valam.nt a járdát építettek öt ezer forintos | Szabadság telep egy részén is. Határjárás pártunk VII. kongresszusán elhangzottak azok az iránymutatások, amelyek a je­lenlegi és jövőbeni munkánk alapját képezik. A kongresszuson is sokat szerepelt tervekből a dolgozók már megvalósították az I960, elmúlt kilenc hónapjára eső részt. Iparágaink, köztük az épí­tő-, fa- és építőanyagipar dol­gozói teljesítik feladataikat. 6000 lakás megiakarítás Elhangzott a kongresszuson, hr.gy az iparban 1 százalék anyagmegtakarítás 900 millió fo- | rintot jelent. 1965-ben pedig j 1200 milliót fok képviselni. Évi 11 százalék anyagtakarékoseágból 6 ezer új kétszobás lakás épül­het, vágj’ forint összege népgaz­dasági céira fordítható. Ebből megyénk építő-, fa- és építő­anyagipari vál'alatai hatalmas összeget takaríthatnak meg. Te­A termelőszövetkezeti község mezőgazdasági állandó bizottsá­gának tagjai szövetkezeti embe­rek, elnöke Rubóczki István. Rendszeresen ellenőrzik a mező­gazdasági munkák menetét, s szólnak, ha hibát észlelnek. A napokban határjáráson voltak, s i felmérték hol tartanak a beta- I karítással. A téesz vezetőivel egyetemben kijelölték a táblákat, s azt, melyikb^ milyen termény kerüljön. Kilencezer vágon burgonyát vásárolt fel a MEK Az előző évekhez viszonyítva jelentősen növekedett a téeszek- ben a burgonya vetésterülete az összes szántó területhez viszo­nyítva. Eddig négy százalék kö­rül mozgott, az idén pedig meg­haladta a 12 százalékot. Ez a te­rületi növekedés ad alapot a MÉK-nek ahhoz a reményhez, hegy az idei felvásárlási tervét sikerül túlteljesítenie. 12,5 ezer vagonos tervükből már több mint kilencezret teljesítetlek. Hagyma, sárgarépa, káposzta és egyéb zöldségféléken kívül meg­kezdték a szövetkezetek a bur­gonya tárolását is. A megye fo­gyasztási igényét figyelembe véve mintegy 1,5 ezer vagon burgonyát tárolnak télére. Most, amikor már jelentősen megnövekedett az egész megyé­ben a téeszek burgonyavetés te­rülete, az azonos területről mi­nél több termés elérése a legfőbb cél. Ezt a célt szolgálja a jövő évre kötendő szerződés is azzal, hogy a burgonj’termelésre lekö- tö t terület után holdanként 100 kiló szuperfoszfátot, 120 kiló ká­lisót és 80 kiló pétisót, tehát ösz- szesen 3 mázsa műtrágyát bizto­sít a szerződő téeszeknek. Olcsóbban, ­Nem új feladat ez. Eddig is voltak takarékossági tervek és vannak takarékossági felajánlá­sok a vállalatoknál. Mcst arról van szó, hogy ez a törekvés le­gyen szervezettebb. A megtakarítások lehetősége a tervezésnél kezdődik. Ebben iga­zuk van a vállalatoknak. A ter­vezők sok tervet hibásan és drágán készítenek el. A kivite­lező vállalatok a tervfelülbírá­lások alkalmával tapasztalják ezeket. A munka gazdaságossá­gát szogálja a tervek gondos felülbírálása, pl. a 6. számú Mélyépítő Vállalatnál, ahol egy külön csoport végzi ezt a tel- adatot. Észrevéte eikkel okos módosításokkal, a helyi adottsá­gok jobb ismerete alapján szá­mos újítást figj’elemoevéve ol­csóbbá teszik az építést. Az elő­készítő csoportok sok anyagot, pénzt takarítana« meg. A vállalatok általában elkészí­tik a takarékossági tervet, de ez nem menti fel a gazdasági veze­anyagtakarékossági mozgatom az építőiparban rületükön tág lehetőségek van­nak. Sok téglát, cementet, vas­anyagot, faanyagot, stb. t? kant- hatnak meg, ha alaposan fog át­koznák az anyagtakarékossággal. Az 1 százalék anyagtakarékos­sági mozgalom terjedése nagy eredményeket hozhat. Erről tett jelentést és készített előterjesz­tést az Építő, fa- és építőaryag- pari Dolgozók Szakszervezetenek Megyei Bizottsága, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa. Értekez­leten beszélték meg a takaré­kossági mozgalom helyzetét és a feladatokat. Olyan álláspont ala­kult ki, hogy az anyaggal való takarékosság az eddigieknél na- gj’abbmértékoen át kell hassa a vállalatok életét, s minden dol­gozó gondolkodásában legyen tu­datos a takarékossági törekvés, a takarékos gazdálkodás. A szakszervezeti bizottságoknak na­gyobb erőfeszítést kell tenni a dolgozók körében, hegy minden dolgozó takarékoskodjon a ma­ga pertáján és sajátjaként félt­se az anyagokat, a nép vagyo­nát.- de hogyan? tőket az alól, hogy a takarékos- sági tervet egyes munkahelyek­re, műhelyekre is elkészítsék. A szakszervezetnek olyan tapaszta­lata van, hogy ez utóbbi fel­adatot elhanyagoljak a vállala­tok. A művezetőkkel és a tapasz­talt brigádvezetőkkel együtt reá­lis takarékossági tervet lehet készíteni, de ez a terv és mun­ka akkor lesz igazán eredmé­nyes, ha figyelembeveszik az anyagok megtakarításával kap­csolatos bevált újításokat és ész- szerűsítéseket. Minden tégla, minden kiló anyag ... Nagyon fontos feladat, hogy a munka minden területér legye- nek alaposabbak az anyagnoi- mák meghatározásánál és szigo­rúan ellenőrizzék a felhasználá­sokat. Nagyon sokat lehet meg­takarítani az anyagok megfelelő tárolásával és a szállításoknál a törések csökkentésével. Általá­ban 1000 téglából 15—20 darab tönkremegy a tégla és egyéb 'domok szállításakor és rakodá­sakor.' Sok a selejt. A munka- helj’eken elcsorgalják a mesze't ás cementet. Pazarlást okoz a technológiai utasítások be nem tartása is, mint például Nyír­egyházán a Szabolcs utcai lakó- házépítésnél, ahol a koszorú be­tonozását rossz minőséggel készí­tették el, — le kellett bontani ás sok anyag kárba ves/ett. Az anyagtakarékcssági mozga­lom akkor lesz igazán sikeres, ha a szakszervezetek is jobban segítik. Az SZMT-nek az a ja­vaslata, hogy az üzemi bizottsá­gok, üzemi tanácsok tűzzék na­pirendre ezt a fontos feladatot. Fordítsanak nagy gondot a jó ?elvilágosító munkára, továbbá a takarékossági lehetőségek feltá­rására és takarékossági őrjára­tok szervezésére. Fontos láncszeme a munká­nak, a vállalatok gazdaságos működésének az 1 százalék anyagmegtakarítási mozgalom. Kapcsolódjanak be ebbe a válla­latok dolgozói m;nél többen! Hozzájárulást jelent ez a szo­cializmus erőinek gyarapításához és építésének meggyorsításához, népünk anyagi és kulturális jó­létének fokozásához. Klub nyílik a mátészalkai kultúrházban A Mátészalkai Zalka Máté Já­rási Kultúrházban október utolsó napjaiban klubhelyiséget nyitnak meg a ház vendégei részére. A közeli napokban 27 ezer forint értékű bútor érkezett a klub be­rendezéséhez. Elképzelések sze­rint a televízió és a különböző játékok mellett letéti könyvtárat is elhelyeznek a klubban. (60) — Nézze, ha maga nem Holubnak lett volna a munkatársa, már régen az Államokban lenne. Az a pechje, hogy éppen maga dolgozott a professzor mel­lett, és nekünk a felfedezést meg kell szereznünk, ami nem is olyan nagy do­log. Legalábbis ahhoz képest, amit már áthozott számunkra. Nos, döntött? — Döntöttem — válaszolta a fiú. — Vállalkozom! — lehúnyta szemét, s fá­radtan hátradült a széken. Dr. Szegedi ránézett az íróasztalán álló naptárra. November 8-a volt. Sima, szőke haját hátrasimította, elővette no­teszét. — Soós László — mormogta maga elé. Lapozgatott. — 139—001. Igen, ez a telefonszáma. — Elmosolyodott. Tárcsá­zott. A készülék túlsó végén női hang jelentkezett. — Soós századost kérem — mondta halkan. Kis ideig várt. Jobb kezével ki­vett egy cigarettát a dobozból, és rá­gyújtott. — Halló! — kiáltott a kagylóba. — Maga az százados bajtárs? Itt Szegedi doktor beszél. Kérem, ma este hét óra­kor az Iskola utca 20. számú ház előtt egy gépkocsi fogja várni. A gépkocsi rendszáma CM 309. Kérem, hogy pon­tos legyen. Letette a hallgatót, és elmosolyodott. Nyugodtan végigszívta a cigarettát, majd felállt, odament a mosdóhoz, kezet mo­sott. Elővete orvosi táskáját, különböző műszereket tett bele. Kiment az előszo­bába. Magára öltötte világosszürke fel­öltőjét, barna kalapját fejébe nyomta, és kilépett az ajtón. Megállt, nagyot szí­vott a délelőtti friss levegőből és kiment az utcára. Feltűnés nélkül körülnézett. A Kert utca üres volt. Elindult a Német­völgyi út felé. Tíz perc múlva már a Holub-villánál csengetett. Pár percig várt. Végre ki­nyílt a villa ajtaja, és Rózsi jelent meg az udvaron. Kék kartonruháján fehér csipkés kötény volt. Gyorsan végigsza­ladt az úttesten, és mosolyogva megállt a kapuban. — Dr. Szegedi körzeti orvos vagyok — mondta a magas férfi, és kedvesen mosolygott. — Azonnal nyitom. A professzor -úr nincs itthon ... — Nem baj, kislány — lépett be Szegedi a kapun, majd csak találunk valakit... — Tessék befáradni — mulatott előre a lány. — Maga mióta van Holubáknál? — érdeklődött az orvos, és szemügyre vette a csinos fekete lányt. — Pár napja ... — Akkor azért nem láttam azelőtt. — Szegedinek fogalma sem volt, hogy azelőtt volt-e Holubéknál háztartási al­kalmazott. Közben felértek a villához. — Tessék csak bemenni, doktor úr ... — udvariaskodott Rózsi. Szegedi megtörölte cipőtalpát, és be­lépett az előszobába. — Szíveskedjék bemenni, a nagysá­gos asszony minden pillanatban megér­kezhet. Csak rövid időre ment el, itt itt van a szomszédban, a varrónőnél. Szegedi, míg felöltőjét levetette, ala­posan körülnézett. A tágas előszobából több ajtó nyílt, szerette volna tudni, hogy melyik hova vezet. A lány kinyitotta az egyiket, és a halion keresztül bevezette a férfit a dolgozószobába. — Foglaljon helyet — mutatott a székre —, azonnal áttelefonálok ... — Ö — szólt közbe Szegedi —, ne fárassza magát, kedves. Megvárom az asszonyát. Addig talán egy pár felvilá­gosítást szeretnék kapni. — Igen ... — mondta Rózsi. — Ds talán foglaljon helyet — ne­vetett az orvos. — Ilyen szép hölgy tár­saságában nem szeretek ülve beszélni... Maga ismerte az elődjét? Hogy is hív­ták?? ... — Szegedi összeráncolta a hom­lokát ... A fenébe is... már megint rosszul működik a memóriám ... Na . .. Rózsi hallgatott. Tudta a lány nevét, de nem szeretett feleslegesen beszélni. — Na, segítsen már, kislány ... — Én nem tudom, hogy ki volt itt előttem. — Mindegy, nem is fontos. Majd eszembe/ jut. Szeretném tudni, hogy hova ment. Ugyanis — tette hozzá egy kissé habozva — a lány elég jelentős összeggel tartozik nekem, és úgy látszik, megfeled­kezett róla. — Sajnos, doktor úr — húzta fel a szemöldökét a lány, — nem tudok se­gítségére lenni. Nem tudok semmit mon­dani. — Hm. Ez bizony kár, nagyon kár... Borús Eszter lépett a szobába. Dús, barna haja frissen mosott volt, arca ki­pirult, és valami diadalmas mosoly volt rajta, olyan boldog, örömteli mosoly, mint azoknak a gyermekeknek az arcán, akik első sikerüket érik el a tanulmányi vagy sportversenyeken. Mikor a férfit meglátta, eltűnt arcáról a vidámság. Mesbicentette fejét, aztán Rózsihoz for­dult. — Magda asszony hol van? — Mi is őt várjuk — mondta Rózsi. A doktor úr szeretne beszélni vele. A férfi felállt. — Szegedi doktor vagyok. — Fejét elegáns mozdulattal meghajtotta. — Ho­lub professzor lánya? — Nem — szabadkozott Eszter. — Csak asszisztense vagyok a professzor úrnak ... — Maradj itt, Eszterkém. — szólt közbe Rózsi —, nekem nagyon sok a dolgom. — Menj csak — felelte Eszter. — Tessék, foglaljon heiyet. — ö is leült. Szegedi kedvtelve nézte a karcsú, szép alakú lányt. — Igazán kedves meglepetés. Tudja, hogy magáról sokat hallottam már? — fordult a lány felé Szegedi. — Rólam? Hol? — Orvosi körökben. Nagy beszéd­téma most Holub professzor kutatása. Ennek kapcsán került szóba maga is. De tudja, hogy milyennek képzeltem magát? — Nem tudom ... — Nem haragszik, ha elmondom? v— Ugyan ... (Folytatjuk.) őrjárat az óvodában, üzletekben községfejlesztési, a kulturális és szociális valamint a mezőgazda- sági áb. ív

Next

/
Oldalképek
Tartalom