Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-18 / 246. szám
Táncos esküvő volt nemrég Nyíregyházán. Kiszely Máriát és Szűcs Józsefet, * József Attila Művelődési Ház táncosait esküvőjükre elkísérték táncos kollégáik is. (Hammel felv.) Továbbképző tanfolyam, dolgozók Iskolája Törekvés megyénk sxórakoxtató »eme nívójának emelésére Megyénkben a szórakoztató lene legfontosabb problémája napjainkban a zenészek továbbképzése, zenei és általános műveltségének emelése. Más megyékben e kérdéssel már korábban is foglalkoztak, így Debrecenben bevezették a kötelező próbákat. A továbbképzés célja a zenészek hangszer-tudásának, zenei és általános műveltségének, kultúrpolitikai tájékozottságának fokozása, műsoranyaguk javítása és bővítése, s mindezek következményeként az engedély nélküli, j vagy engedéllyel rendelkező, de ■ gyenge, fejlődni nem tudó zené- j szék kényszerközvetítésének mi-1 eiőbbi megszüntetése. Ezzel kapcsolatban az Országos Szórakoztatózenei Központ rendelkezést adott ki a megyei ki- rendeltségnek, hogy a továbbképző taníolyamot szervezze meg. Ezen » tanfolyamon részt vehetnek azok a működési engedéllyel rendelkező zenészek, akik tudásukat tovább akarják fejleszteni. A tanfolyam elméleti es gyakorlati okta- , tasból áll. • A hallgatóknak beiratasi-, es. tandíjat kell fizetni. Beiratási j díj 20 forint, a tandíj havi 70 forint. Akik a tanfolyamon részt kívánnak venni, jelentkezzenek az OSZK megyei kirendeltségénél, naponta nyolctól 10 óráig. A tanfolyam november hónapban kezdődik. Sok olyan működési engedéllyel rendelkező zenész dolgozik a megyében, akiknek a nyolc általános iskolája nincsen meg. A negyven éven aluliaknak dolgozók iskoláját szervez a megyei kirendeltség. Az iskolák a jelentkezésektől függően járásonként lesznek megszervezve. Jelentkezni ugyancsak az OSZK kirendeltségnél lehet, név, iskolai végzettség, lakhely pontos megjelölésével. Mind a tanfolyam, mind a dolgozók iskolája a zenészek érdekeit szolgálják, mivel a szórakoztató zene nívójának emelése a jövőben megkívánja, ] hogy mind szakmai, mind álta- ! lános műveltség tekintetében képzettebb zenészek szórakoztas- | sák megyénk közönségét. Feledékenység csupán? A nők megbecsüléséről 1/ omlódtótfalu a megye peremén fekszik, távoli kapu a csengeti járásban. Valamikor- kő törők, köbány ászok teremtek itt, a szatmári utak kétharmadánál komlód tótfalui férfiak töriék a követ. Csak az Eesedi-láp lecsapolasa után jövögettek közelebb a családhoz, a láp adott kenyeret azoknak, akik eljártak 25 kilométerre harmadosíöldet munkálni. Sehol sem ettek talán annyi málékenyeret, mint itt. A temető megkopott apró fejfái pedig arról vallanak: sok gyerek látott napvilágot, de közülük minden második idekerült. A múlt árnyait ma már csak a régi kastély idézi, más képet öltött a táj. Egy család a falu,, a mártírhalált halt két Vadas testvérről elnevezett termelőszövetkezetben. A Vizsoly-kertben 300 holdon megalakult tsz átölelte az egész határt, a 140 holdas gyümölcsös, a dohány ültetvény, a konyhakertészet minden talpalatnyi föld az 1072 lelkes Komlódtótfalunak terem. Ha a „kőtörő” világban csupa nő lakta a zsúpfedelű házakat, ma más a kép, otthon vannak a férfiak is, felmondtak a vándorlásnak. De még most is többen vannak a nők. Külsőre csinosak, szépen öltözöttek, szeretik a divatot, a színházat, a mozit, a rádiót, foglalkoztatja őket a "Szabó-család sorsa a rádióban és kedvelik a könyveket is. A száznegyven állandó falusi olvasó között 35—40 a nő, eljárnak a szomszédos Csengerbs színházba. Ilyenek a szórakozásban, a művelődésben. És a munkában? I egalább nyolcvan-száz nő szorgoskodik a termelőszövetkezetben, jórészt fiatalok. Két évvel ezelőtt innen indult el, a nők fejében született meg a 200 mázsás cukorrépa mozgalom. A konyhakertészet és dohány van most a kezükre bízva, korábban ők ajánlották, érdemes lenne komolyabban törődni a dohánnyal, kifizetődik. És valóban úgy is lett, Antal Bálintné, Rápolti Károlyné, Nagy Károlyné, Papp Miklós- né, Ari Zsuzsanna és Árkosi József né keze nyomán gyönyörűen fejlődött a termés. Sőt a mák is, amit szintén ők javasoltak. Az idén 23 holdon termett, holdanként 9200 forintos hasznot hajtott, s ezért jövőre már 40 holdon virít majd a mák. Mi még a nők kezének „dicsérete”? A kapálás kétharmada, a baromfitenyésztés, egy kotló alja összeadással, a konyhakertészet ápolása, mely tavaly holdanként 25 ezer forintot hozott. — Bármilyen munkát megcsinálnak, nem húzódoznak — mondja Gáli Zsigmond elnök. — A cséplőgép mellé is erővel mentek, alig tudtuk őket elcibálni a polyva mellől. Mondhatom, kifogástalanok a mi asszonyaink, lányaink. Elmondják még az emberek, az asszonyok gondja az őszi meszelés az istállókban, olyan munka is, amiért nem jár munkaegység. Mi a jutalom? V| egbecsülés, feltétlen megbecsülés — mondják majdcsak kórusban a szövetkezet vezetői és sorolják is, ki milyen szépen keres, hogy özvegy Rápolti Károlyné is csinos otthont húzott... A közösségbe más faluból befogadott árva kislány, Tősér Eszter bútorra gyújt. Meg a nyáron rendeztek idény napközit, hogy kevesedjen a nők gondja, 111 ezer forintot fazekas Ferenc új lakásba költözik G QNVOLOM, sokak Majakovszkijnak egy vasöntőről irt verssoraira emlékeznek a cím után. Iván Kozirev vasöntő a szovjet hatalomtól kapott új lakásában « szocializmus megtestesülését látta. Boldogságát hűen fejezte _ ,’ci a nagy szovjet költő. ★ Hasonló, de mégis más természetű Fazekas Ferencnek a 6. számú Mélyépítő Vállalat hatvankét éves segédmunkásának alábbi története. Még július 20-án történt. Vörös kakas szállott a nagy családú Fazekas bácsi portájára Ofehértón. Az ember munkában, felesége mosással volt elfoglalva. A nagymama vette észre .a felcsapó, haragos láng nyelveket. Tűz van, tűz van! — sikoltották, s a rekkenö melegoen összefutottak a szomszédok, segítettek volna. Ugyan mihez kezdhettek a sr.almatetös és faanyagokkal zsúfoltan rakott égő házzal és pajtával. Riadalom, kétségbeesés és az üszkös romok maradtak estére. A szegényes bútor és ruházat odaégett. Sivár kép fogadta a hazatérő apát. AZTÁN úgy nézett ki, ennyiben is marad minden. Pedig az építők nagy családjában már a második napon lázas tevékenység indult. A villámgyorsan terjedő hír visszhangra lelt: hogyan lehetne segíteni, segíteni, de azonnal?! Az üzem pártszervezete hangolta össze a kezdeményezéseket. Senkinek sem volt kötelező adni, mégis az első fizetési napon tizenháromezer- kilencszáz forint gyűlt össze a vállalat dolgozóitól. Gyűjtést indított a községi tanács is, adakozott a járási tanács, sőt az Építésügyi Minisztérium is. t Aztán mindjobban előtérbe került az a gondolat, hogy a tizenkét tagú családnak nem is annyira a pénzre, mint hajlékra van szüksége. Építsük fel Fazekas bácsi házát — ez volt az elhatározás. Klapoff Miklós, a vállalat KISZ-titkára elkészítette a ház tervrajzát. Pápai Márton igazgató és Virtics Ferenc, a munkaügyi osztály vezetője lelkiismereti kérdést csinált a dologból. Elvállalták az egyre többen jelentkező építö- munkások munkaszervezését, a meginduló építkezés irányítását. Mert az építkezés megindult, s inkább azon kellett vitatkozni, hogy ki ne menjen egyik vagy másik napon, mert egymástól nem tudnának dolgozni. MINEK részletezzük az emberi segitőkészség himnuszát? Hiszen az elmúlt két hónap eredménye ■ ma már ott áll az ójehértói kis utcában, k öalapon nyugvó, palülelos, gyönyörű s.áp ház. A ház avatásán nagyon sokan voltak: barátok, ismerősök, de legtöbb ismeretlen Fazekas bácsi előtt. Mint- ahogy az már lenni szokott, pohárköszö utókét kezdtek, de nagyon sokat nem tudtak befejezni, mert a meghatottság könnyei elfojtották a szavakat. Sem az építésen közreműködő, sem a forintokkal segítők nem igényelték a megemlékezést,. segíteni kötelessé- ! güknek tartották. De jó ] roít látni az udvaron \ szaladgáló nyolc gyér- j mek (egy Itaroniilő) játékos ürömét. A nagyob- j bak: Pali, Misi, vagy j Jolánka már jobban j megértik, mi történt. Fa- • zekas bácsi boldogságát j sem lehet kifejezni szavakkal, amit mond. az j nagyjából szószerint is ! megegyezne ez eisö so- j rokban említett vers hősének szavaival. Hisz olyan nagyon jó I dolog a szocializmus, a I munkásszolídaritás. Hammel József. I Háziasszonyoknak való Minden igényt kielégítő az árukészlet. Szép káposzta, gyümöles és zöldségféle van naptnta a piacok földmű vcsszá- vetkezeti elárusító helyein. ' t v > , (Hammel József felvétele.), iii, isztanak évente a szociális alapból a rászorulom rak, köztük harminc nőnek. Tizenhárom EJT izonynak van már saját mosógépé, most nc.lőt akar venni a notanács. ^Kölcsönözné is az árát a ;sz, ha nem vette volna ki a zsebükből a rossz dimatermés. A kisebb gondok? Tavaly nem kaplak káposztáshordót az asszonyok, de' addig verték a vasat, míg a kerékgyártó brigád nekiállt házilag készíteni. Vagy: a napokban két idősebb nő, Lengyel Mária és Gáli Andrásné kérte, fedjék be a házát. Megcsinálták. Gépkocsi hozza haza a gyermekeket és az anyákat a c.sengeri szülőotthonból állandó „mentő” szekér áll készenlétben betegszállításra, Tehát nem: bánnak itt mostohán a nőkkel. Darvai Lajosné a nőtanács vezetője is megerősíti ezt. /''sák éppen egy baj van! Nem szívesen vesznek nőt a vezetőségbe. Nincs is egysem, sem az igazgatóságban, semmilyen bizottságban. „Nagyon fel van vágva a nyelvük” — érvelnek a férfiak. Nem valók a vezetőségbe — erősítik meg a többiek. Nem meglepő, hogy a 24 tanácstag között is mindössze egy szál nő van. Magában a pártszervezetben csupán egy volt hosszú ideig, most vették fel a tavaszon a másikat, holott erős, 41 tagú pártszervezet működik náluk. Pedig ott voltak a nők 45-ben és 56-ban is a pártszervezet megalakítói között. Általában emlegetik a nők problémáit a taggyűlésen, de külön még nem tűzték napirendre. Elgondolkoztató: vajon egyedüli jelenség-e ez a csengeri járásban? Nem hinnénk, mert a járásban, ahol 14 860 nő és 14 277 férfi él, közöttük 974 a párttag és ebből csak 124 a nő! Vagyis a párttagság 11,3 százaléka. Ez jóval alul van a megyei átlagon. Bár van némi javulás az áprilisi párthatározat óta, lényegében azonban azóta egy nőt vettek fel, aki a tsz-ben dolgozik;,és ötöt, aki máshol. Csupán tizenöt pártvezetőségi tag van a nők közül. Jóya helyzet Szamostatár- falván, ahol a pártszervezet negyven százalékát nők alkotják. Tóth Margit, a járási nőtanées titkára is megerősíti, hogy nincs a járásban egyetlen női párttitkár, vagy tanácselnök,- a legmagasabb funkció, amit nő tölt be, egy tanácstitkári beosztás Garbolcon, s még egy-két előadói munkakör. IV emcsak a régi kastély őrzi hát á régi kor szellemét, a gondolkodásban is fel-fel-' bukkan valami, ami régi, elavult. És, hogy ez ne legyen így, ezért elsősorban a komlódtótfalui pártszervezet a felelős! Mert a kommunisták is így gondolkoznak: elég, ha én párttag vagyok, miért vegyen a nyakába plusz munkát, kötelezettséget a feleségem is. Ez az igazság. Hibás jócskán a járási pártbizottság is, hogy csak bírálta őket, de keveset segített. Hasonlóan köze van az imántiekhez a járási nőtanácsnak, a nőmozgalom hivatott vezetőinek. Jó és helyes az. ha nem feledkezünk meg a kisebb-nagyobb megbecsülésekről, együtt érzünk a nőkkel, de nem feledkezhetünk meg a legnagyobb értékű megbecsülésről sem. S ha már megfeledkeztünk, rosszul tettük, s minél előbb pótolnunk kell íele- dékenységünket. , PÁLL GÉZA.
