Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM RtO 50 fillér 1960. OKTÓBER 12, SZERDA. Péter János elvtárs beszéde az ENSZ-kösgyűlés napirendi vitáján \z ElVSZ-liözgyűlés hétfő esti üléséről Nett' York, (MTI): Az MTI New York-i tudósítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés hétfőn este befejezte az általános ügyrendi bizottság javaslatának megvita'á- sát arról, hogy milyen kérdéseket tűzzenek a közgyűlés és az egyes bizottságok napirendjére. Ennek keretében megvita'ták az úgyne­vezett magyar kérdést is. A kér­dés vitájánál a magyar küldöttség nevében Péter János, a külügy­miniszter első helyettese mondott beszédet. — Amit mi most cselekszünk —, mondotta többek között Péter János —, az a közgyűlés egymást követő ülésszakain mór-mór gé­pies eljárássá válik. Gépies eljá­rássá. amelyet közvetlenül, vagy közvetve az Egyesült Államok delegációja kezdeményez és a közgyűlés automatikusan jóvá­hagy. Ez történik az úgynevezett magyar kérdéssel az Egyesült Nemzetekben. Az úgynevezett magyar kérdés megmerevedett el­járások Során ugyanúgy kerül elő és múlik el, mint a megnyitó és záró eljárások formaságai. — Mondjuk ki nyíltan, aho­gyan a gépies eljárások rendsze­rint senkit sem érdekelnek, ugyanúgy van a magyar kérdés­sel is a közgyűlés ülésszaka. Ha figyelmesen elolvassák az Egye­sült Államok delegációja által beterjesztett magyarázó memo- radumot, megállapíthatják, hogy még az amerikai delegációt sem érdekli komolyan. Senki sem vár semmit a vele kapcsolatba hozott vitától és határozatoktól. Az itt jelenlévő delegációk, amelyek bizonyos oknál fog­va nem szavazhatnak mel­lettünk, állandóan azt mon­dogatják nekünk, hegy ne törődjünk ezekkel az eljárá­sokkal, hiszen ezek csupán gépiesek. — Bármennyire egyetértünk is az ilyen értékeléssel — folytatta Péter János —, mégis meg kell állapítanunk, hogy szerítik, hogy egy tagállam belsó ügyeit érintő napirendi kérdéssel foglalkozzanak, olyan kérdéssel, amelyet az Egyesült Államok kül­döttsége politikai manőverekre használ fel a haladó erők ellen. A delegációk kénytelenek részt- venni a vitában és azt végigülni többségükben annak teljes tuda­tában, hogy az egész eljárás hideghá­borús célokat szolgál, nem­csak Magyarország, hanem a Szovjetunió ellen is tör­vénytelen, értelmetlen. — Az ilyen gépies eljárás a szervezet életében mutatkozó ká­ros tünetek jelenlétét mutatja. Az alapokmány, értelmében és az em­beriség jelenlegi követelményei szerint az Egyesült Nemzeteknek meg kellene ragadnia a lehetősé­geket a feszültség enyhítésére, a fegyveres összetűzések veszélyé­nek kiküszöbölésére, a népek sza­bad fejlődésének biztosítására az egész világon. Aj Egyesült Álla­mok delegációja ehelyett, az alapokmánnyal éles ellentétben azt javasolja, hogy avatkozzanak bele egy tagállam belügyeibe régi és alaptalan állítások alapján. Az ilyen gépies eljárás a magyar népben — és nemcsak a magyar népben — azt a benyomást kelti, hogy N. Sz. Hruscsov a». ENSZ újságírók társaságának gyű­lésén válaszol a kérdésekre. áz l'l\SZ-el fel lehet h»sznílni olyan kísér Jele!* re, amelyek célja egy tagállam népe sikeres fejlődésének megzavarása Péter János felszólalása végén hangoztatta: a közgyűlés legfőbb segítsége a magyar nép számára az lehetne, ha hathatós . védelmet nyújtana azzal szemben, hogy az amerikai delegáció hidegháborús célokra használja fel. Amit a magyar delegátus hang­súlyozott — hogy tudniillik az egész ügy nem érdekel jóformán senkit — az bebizonyosodott a vitánál, mert a magyar küldöt­tön kívül csupán a javaslatot be­nyújtó amerikai delegáció szóno­ka szólalt fel. A dolog érdekessé­ge az, hogy az amerikai delegá­ció nevében nem Wadsworth, a delegáció vezetője beszélt, aki az általános ügyrendi bizottságban megindokolta a javaslatot, hanem Wajne Morse szenátor. A szená­tor „tájékozottságát” a kérdésben mutatta többek között az is, hogy az 1956-os' események időpontját szeptemberre tette. A dolog ér­dekessége még az, hogy Morse szenátor vasárnap kijelentette: „úgylátszik, a Kínai Népköztár-1 saság felvétele elkerülhetetlenné j válik az ENSZ-be”. Morse széna-1 tort ezért a hétfői lapokban éles | támadások érték és lehetséges. I hogy e támadások hatása alatt! ta tábor országain kívül Jugosz­lávia, a Mali Köztársaság és In­donézia küldöttsége szavazó"t a kérdés napirendre tűzése ellen. Az ázsiai és afrikai országok többsége tartózkodott a szavazás­tól. fiz ENSZ-közgyiíiss befejezte napirendtervezetének megvitatását New York, (MTI): Az ENSZ- után került sor az úgynevezett közgyűlés 15. ülésszaka hétfőn tibeti kérdésre, amit az általa* este, magyar idő szérint keddeni nos ügyrendi bizottság az Egye- hajnali 1,50 órakor folytatta a ! sült Államok nyomására terje&z- közgyűlési napirendtervezet meg-: tett elő napirendi kérdésként. Subandrió indonéz külügymi­niszter kijelentette felszólalásá­ban, hogy Tibet mindig a kínai kormány jogköréhez tartozott és elidegeníthetetlen része a Kínai Népközársaságnak. vitatását. Az ülésen vita nélkül el­határoztak. hogy önálló tárgypontként a közgyűlés napirendjére tűzik a lesze­relési kérdéseket. A Dél-Afrikai Uniót képviselő Louw külügyminiszter éles til­takozása ellenére beiktatták a közgyűlés napirendjébe a Dél­afrikai Unióban gyakorolt faji megkülönböztetés kérdését is. Ezenkívül a közgyűlés na­pirendjére tűzték még az al­gériai kérdést, a kongói helyzet problémáját, a déltiroli osztrák kisebbséggel szemben támasztott olasz maga­tartás miatt emelt osztrák pa­naszt. Mauritánia problémáját és több rr.ás kérdést. TASZSZ-jelentés szerint ez­Tudósitók hallgatják Hruscsov beszédét, amelyet az ENSZ-ben működő újság­írók szövetségének villásreggelijén mondott a szovjet kormányfő. Zorin szovjet küldött éle­sen ellenezte a „kérdés” na­pirendre tűzését, mert ez lé­nyegénél fogva a kínai ál­lam belügye. A „tibeti kérdés" napirendre tű­zésének kezdeményezői — mond­ta a Szovjetunió képviselője —* tulajdonképpen el akarják von­ni az ENSZ figyelmét azokról a halaszthatatlan nemzetközi kér­désekről, amelyek a világ min­den népe szempontjából létfon­tosságúak. Ezek vissza akarjak vezetni a közgyűlést a hideghá­borús időkbe, be akarják feke­títem a Kínai Népköztársaságot és arra akarják felhasználni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy ártsanak a békének és a nemzetközi biztonságnak. Ezután a tiltakozások ellenére szavazásra tették fel a „tibeti kérdést”. A napirendre tűzés el­len szavazott 13 küldöttség (a szocialista országok, Jugoszlávia, Guinea, Indonézia és Mali), tar­tózkodott a szavazástól 35, fő­ként afrikai és ázsiai ország, 49 küldöttség pedig, az Egyesült Államok szövetségeseinek képvi­selői engedelmesen a mestersége^ sen kiagyalt kérdés napirendre tűzése mellett foglalt állást sza­vazatával. Ezután az úgynevezett magyar kérdésre került sor Erről Péter János elvtárs beszédének ismer­tetésében foglalkoztunk lapunk más helyén. Ezzel befejeződött a közgyűlé­si napirendtervezet megvitatása, Boland közgyűlési elnök ma- ,var idő szerint 4,18 órakor be- í ekesz'.ettc- a* ülést. a* ilyen fajta gépies eljárás ártalmas lehet a szervezet működésére, tartotta helyesnek, ha ő szólal ' fel a magyar kérdésben. Több felszólaló nem is jelent- - kezett, az úgynevezett magyar I kérdést a közgyűlés 54 szavazat­tal 12 ellenében, 31 tartózkodás­sal napirendre tűzte. A szociális-; I amelyben a cinizmus egyre erő- I södő tényező. A jelenlegi világ- helyzet fo problémáinak hatása I alatt álló delegációkat arra kény­minthogy valóban az is. Ártal­mas voltát különböző módon ta­pasztaltuk. Az ilyen gépies eljá­rás olyasféle légkört teremt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom