Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

A z enyhe dombhajlat mögül lassan tűnik fel a zöldtestű „Vlagyimirec”. Előbb csak a traktor orrát látni, és a nyeregben ülő ve­zető fejét. Ahogy a gép felkapaszkodik a domb­ra, látni, amint a villás munkagép széles rendre fröccsenti szét a sort, s amikor tova halad, a tábla teljes hosszában elhelyezkedett nép nagy serényen kapkodja fel a kiforgatott aranyalma burgonyát. Mintegy negyvenen dolgoznak Bartus Jó­zsef brigádjában; idősebbek, fiatalok vegyesen. Telnek a zsákok, s két vontató megállás nél­kül térül-fordul a teherrel. — Szépen dolgozik — mutatok az újabb sort fogó ■ traktorra. — Magunknak csinálja — válaszol egy idősebb ember. — A mi gépünk, s rajta Tóth Lajos is a mi emberünk — magyarázza büsz­kén. Jl/f int később kiderül, a tiszadobi Táncsics - -*• Termelőszövetkezet három saját gépével dolgozik a burgonya betakarításánál. Azazhogy akkor csak kettő volt otthon, mert a harma­dikat odakölcsönözték a fiatalabbnak, a Dózsa Téesznek. Az egyik, néhány méteres szakasznál egy javakorabeli bácsi és egy húsz év körüli fiatal­ember hajladozik a kiforgatott sor fölött.^Gyor­san végeznek, zsákba öntik a kosár tartalmát s míg a gép újra fordul, kiegyenesítik a dere­kukat. AJ egtudom tőlük, hogy a tavasszal léptek L be a szövetkezetbe, s egyszerre kikíván­kozik a nagy kérdés: — Hogy ízlik az új élet? — Jól — mondja az idős Hegedűs Károly. — Lassan kialakul. — A fia? — Nem, a szomszédunk. Az én két.“lányom is itt van, amott piroslanak, azok ott, melegí­tőben — mutat a hosszú sor közepe felé. — Tudja — folytatja mostmár kérdezés nélkül —, nem rossz így. A gépek sokat segítenek. Lajos a traktorával hat holdat is kiforgat egy nap. Nem kell kapával vágni a bokrot. Negyven szedőhöz húsz kapás kellene. Kell is mozogni a gép után; százhúsz mázsát ad holdja. Pi- hengetünk mindig egy kicsit, de megérzi az ember dereka. _f)lyan kéne, igaz, Károly bátyám., amelyik ^ után nem kell hajlongani? — szólal meg a fiatalember, Fülöp Jóska. — Az, hallod, a kutyafáját — élénkül neki az öreg — olyan helyen lenne jó téeszcsésnek lenni. — Van már olyan — mondja az odaérke­ző brigádvezető amazok ámulatára. — Von, komolyan van — erősítgeti Bartus —, a múlt­kor hallottam. A németek csinálták, már a mieink, a keletiek. — Ott tán még zsákolni se kell, mi? — kiáltja a vontató mellől egy markos legény, aki a tele zsákokat penderíti a kocsira. _ J71 Italáltad, mert egyenesen a vontatóra rak- ^ ja, mint a gabonakombájn. — Az kéne nekünk — sóhajtja Hegedűs Károly, de már ugrik is fürgén a kosárral, mert a „Vlagyimirec’ elhaladt mellettük, szétterít­ve a következő sor burgonyát. S. A. <$zinkázi ^ CJfr'JK Tunva a nyíregyházi színpadon Mcxőgaxdasági tanácsadó Csávázzuk a vetőmagot a gabonaüszög ellen A gabonafélék legveszedelme­sebb és legnagyobb kárt okozó betegségei az üszögbetegségek. Az üszögbetegségektől eredő kár­tétel olyan nagymérvű is lehet, hogy a gabonatermés 10—15 százalékát is elpusztíthatják. Nálunk a leggyakrabban fordul elő és a legtöbb kárt a búza kő- üszögje (másnéven büdös üszög, vagy zsíros üszög) okozza. Az üszögbetegségek kártétele elsősorban a kalászban és a bu­gában jelentkezik. A szemek he­lyén fekete porral telt, un. ál­szemek fejlődnek, melyeket a byza kóüszögje esetében szür­kés-barna vékony héj, un. puf­fancs borít Az üszög-porral telt szemek csépléskor felrepednek és a poralakban lévő üszögspórák (gombák) megfertőzik az egész­séges szemeket is. Ha fertőzött magot vetünk el, a gombák be­kerülnek a fiatal csíranövénybe, majd a növény fejlődésével pár­huzamosan a kalászba jutnák, ahol a magházat mag helyett fe­kete, porszerű spórával töltik meg. Az üszögbetegség ellen a vető­magot csávázni kell. A csávázás- sal elpusztítjuk az üszögspórákat. Régebben általában rézgálicos csávázással védekeztek az üszög­fertőzés ellen. Bebizonyosodott azonban, hogy ez a csávázási mód nem kor­szerű és nem jár megfelelő eredménnyel. A rézgálic ugyanis nem öli meg az üszögspórát, hanem csak an­nak csírázását hátráltatja. E mellett még a rézgálic a vető­mag csírájára is károsan hat, ha ugyanis a gabonaszemek repe­désein át a rézgálic oldat a csí­rákhoz jut, jelentős csírabántal* mat is okozhat. E kárcs hatásuk miatt tilos rézgáliccal csávázni. A vetőmagvak csávázására ]ól beváltak a szerves higanytartal­mú csávázószerek. A higanytartalmú csávázó­szerek előnye, hogy nem csak a. gabonaüszög spóráit pusz­títják el és ugyanakkor nem csökkentik a vetőmag csirá- zóképességét, hanem ellenke­zőleg, stimuláló hatásuknál fogva meggyorsítják a vető­mag csírázását. Erősen fertőzött vetőmag esetén nedves csávázást alkalmazunk, gyenge üszögfertőzés esetében a porcsávázás is jó eredménnyel jár. A kereskedelem az idei év­ben is többféle nedves- és por­csávázószert tud a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Forga­lomban van Ceresan nedves csá­vázószer, Germisan nedves csá- VáZószer és Germisan porcsávázó­szer. Egyes helyeken még kap­ható az elmúlt években általá­nosan használt Higosan nedves csávázószer is. Hngyan kell csávázni Ceresan, vagy Germisan nedves csávázészerehkei ? A nedves csávázást a Linhardt féle kosaras-kádban, áztató csá­vázó eljárással végezhetjük. A Germisanból. vagy Ceresanból 0,20 százalékos oldatot készí­tünk, tehát 100 liter vízhez 200 gramm Germisant, vagy Ce- resant számítunk. A le­mért szert előbb kis víz­mennyiséggel csomómentes pép­pé keverjük, majd fokozato­san kiegészítjük 100 literre. A zsákvászonnal bélelt kosárban 25 kg vetőmagot 15 percig kell az oldatban tartani. Közien a vető­magot felkeverjük és az üszögös szemeket a csávalé színéről le­merjük és megsemmisítjük. Min­den további 25 kg vetőmag után j búzánál 4 liter, árpánál 5 liter pótoldatot kell az alapoldalhoz adni. A pótoldatot 10 liter víz­ben 2 dkg Ceresan, vagy Germisan oldatával készít­jük. A Ceresanból Ké­szült csávalé kékes színű. A csá­vázott vetőmagot a csávázatlan­tól könnyen meg lehet külön­böztetni. mert a csávázott mag a csávalétől megszínesedik. 200 gr Cernjisan pcrcsávázószer- rel 5 percen át, alaposan össze kell keverni. A csávázódobot fa­hordóból vagy vashordóból há­zilag is el lehet készíteni. A szá­razon csávázott vetőmagot azon­nal elvethetjük, de szükség ese­tén, száraz helyen hetekig is eltarthatjuk. Gépi csávázás A megyei növényvédő állomá­sok nagyteljesítményű, nagyüzemi csávázógépekkel rendelkeznek. E csávázógépekkel óránként 30 mé­ter-mázsa vetőmagot lehet meg­csávázni. Tehát gépi csávázásnál amellett, hogy szakszerűen törté­nik a csávázás, nagy előny az is, hogy rövid idő alatt nagy meny- nyiségeket lehet megcsávázni. A termelőszövetkezetek a vetőmag csávázásra megállapodást köthet­nek a növényvédő állomásokkal. A esávázáshoz szükséges csává­zószerekről azonban a termelő- szövetkezetnek kell gondoskodni. Mennyi csávázászer szükséges ? Egy métermázsa őszibúza ned- vescsávázásához. az alapoldatot és pótoldatot figyelembevéve 10 dkg Ceresan-, vagy . Germisan-, vagy Higosan nedves csávázó­szer szükséges. Porcsávázásból egy mázsa vetőmaghoz 20 dkg Germisan . száraz csávázószert számítunk. VASÁRNAP TARTOTTA a debreceni Csokonai Színház a Tánya bemutató előadását a nyíregyházi színházban. Min­den piemier előadást izgalom előz meg: vajon hogyan fo­gadja a közönség a darabot, mennyire hiteles a játék, jó a rendezés? Nos, ez az előadás beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Arbuzov drámája pedig nem ment a hibáktól. Amikor ezt megállapítjuk, mégis azt kell mondanunk: a legjobb bemu­tatott művek közül való. Te­hát ha hibáit említjük, egy olyan magas értékmérővel mé­rünk, amelyhez sok eddig já- tott színpadi írd egyszerűen fel sem ér. A Tánya: hibái el­lenére kitűnő dráma. Lehetne tragédia is. De hogy mégsem az, éppen Tánva jel­leméből, a társadalomból kö­vetkezik, épp ez a dráma mag­vas alkotórésze. Tánya orvos­tanhallgató volt, otthagyta az egyetemet férje kedvéért. Fér­je mérnök. Hatalmas megráz­kódtatások érik. Előbb férjétől kell megválnia, aztán meghal kisgyermeke. Egyedül marad, s képes továbbtanulni, képes hasznos tagjává válni a társa­dalomnak, s érezzük: még bol­dog is lesz. Miért’ Mert mncs egyedül. Környezi őt egy em­berséges társadalom, mindenütt csak azt érzi: az emberek egy­másért, s nem önmagukért vannak, élnek. S a szorító tra­gédia feloldódik az élet teljes­ségében. Nagyon mély, szívhez szóló Arbuzov tanhása, a szo­cialista realista dráma hangja, gondclatsora. EGYETLEN ZAVARÓ KÖ­RÜLMÉNY nehezíti a drama kibontakozását. Ez azonban annyira szerves része az egész­nek, hegy nem mellőzhetjük. Tánya a darab elején őrző, az élet minden percének örömét hajszoló, felelőtlen asszony, aki még egyetemi. tanulmányát is abbahagyja, feltehetően azért, hegy még jobban kihasználja életét az élvezetekre. Férje megunja a cukros, tartalmat­lan asszonyt. így szólna a da­rab, csakhogy ezt az első fel­vonásban olyan körülményesen, és cseppet sem meggyőzően mondja el, hogy a közönség érthetetlenül áíí aztán a hűtlen elhagyás tényénél: usyaii miért? Kár ezért az első fel­vonásért, bár a mánk hatom kárpótol. A darab írói hibájából fa­kad. hogy a szereplők is csak később találnak rá igaz, hang­jukra. (A rendezés ugyan Se­gíthetett voln,» valamit az el­ső felvonásban, amikor is a férj feleségéhez való viszonyát előbbre tekintően ábrázolhatta volna, kevesebb szerelemmel, több kényszerűséggel a férj ré­sziről.) A második felvonás­ban azonban már döbbenetes erejű hiteles drámát láthatunk. Tanya magára marad. MOZI K MŰSORA Porcsávázás BÉKE MOZI: Az Eiffel-torony árnyékában. Üj francia film, Jean Gabin főszereplésével. Előadások kezdete: fél 5, fél 7, fél 9 órakor. DÓZSA MOZI: Különleges megbízatás. Magyarul beszélő szovjet fiim. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ MOZI: Római vakáció, önfeledt, boldog órák... Ame­rikai film, főszerepben: Gregory Peck és Audrey Hepburn. Előadások kezdete: 4; 6 és 8 órakor. ICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Hulot űr nyaral. Sziporkázóan ötletes francia filmburleksz. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. ' aamamaaa<aaam>aaáaá>aaaaaam Gyengén fertőzőt', előzőleg tisztított vetőmagnál porcsávázást is alkalmazhatunk. A porosává ■ záshoz (:száraz esávázáshoz:» Germisan porcsávázószert kell használni. A porcsávázásnál a csávázódobban 100 kg vetőmagot SZABÓ ILDIKÓ mindig újabb és újabb meglep* tést tud adni a színpadon. Az el­múlt színházi évadhoz képest is gazdagabb, árnyaltabb lett játéka, szavak nelkii’ is sokat kifejez a tehetséges, fiatal szí­nésznő. Gyermeke halálakor, amikor pusztán reflex mozdu­latokkal mutatja csak, hogy élő ember, a hosszú nemaírték emlékezetesen csúcsát jelenti művészetének. Még két, kiváló alakításra nyújtott lehetőséget a Ha' ab, a nénike szerepében Hegedűs Erzsébet, és Ignatovként Sá- rosdy Rezső számára. Hegedűs Erzsébet nagy gonddal formált öregasszonya külön írást' érde­melne. Ahoy végigtipeg a színpadon, ahogy elpötyög az életéről, s remél s örep csúf, szeretnivaló arcából rag) og, süt a remény, áz ember mély­séges szeretete. nem, ez nem más. mint a kiforrott, igazi művészet. És Sárcsdy Rezső markáns vezetője, Ignatov; hús­valóság. Páratlanul sokoldalú művész Sárcsdy Rezső. A Kol­dusoperában nemrég vérbö hu­morral állította elénk, a gaz­ember Tigris Brown alakját, s most ugyanő a talpig becsü­let. Egyszerű eszközei nemes művészetről tanúskodnak. SAJNOS. SIMOR OTTO rem tudott megbirkózni hálát.an feladatával. Ez már a darab első felvonásbeli gyengeségei­ből következett. Indokol*-- tlan, hogy 6 is a könnyelműbb jel­lemű embert hangsúlyozta, mert hiszen ezzel is gyeneült férj—feleség között az összeüt­közés. Már mondtuk: ez a hi­ba írói hiba. De ezentúl: ez­zel a rendezői felfogással sem tudunk egyetérteni. Jó volt Pásztor Erzsi Dusz- jája, derűs perceket adott Gyu- lay Károly Vászin szerepében. Gumik Ilona kissé túl komoly vetélytársnője gondos siakítss volt. Szabó Ibolya kissé hálát­lan szerepében is megállta a helyét, A többiek szürkébbek voltak. A rendezésről már szóltunk, de egyoldalú lenne a kép. ha most' itt nem rögzíteqénk, hegy Pethes György7 dinamikus, mozgalmas rendezése hozzájá­rult a Tánya kitűnő színpadi megvalósításához. Az első fel­vonás hibáit teljesen feledtetni tudta a következőkben. BOSSZANTÓ AZ A JELEN­SÉG, hogy éppen a premier előadásoknak van legkisebb kö­zönsége. Már csak azért is. mert a „foghíjjas'’ nézőtér két­ségtelenül kedvezőtlen hatással van a színészekre. Ezúttal ez nem érzett. A dráma ereje , magával ragadta a színpadot, nézőteret egyaránt, hiába ke­vesebb volt a közönség a várt­nál. A Tánya, a játék, a rendezés, egyszóval a/ előadás telírssé- ge a továbbiakban telt házakat érdemelne. SB. KELETMAGYAROKSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Bálint Lajos, Kiadja: a Keletmagyarország Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőség- Nyíregyháza, Sztálin tér 21. Tel- 16-71). 16-71, 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. 1. Tel: 30-00, Kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Szaboles-Szatmár megyei Nyomda­ipari Vállalat. Nyíregyháza, Dóz'a Györgj u. 5 4 Krnplifiildin )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom