Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-07 / 237. szám
.4* úf íVfmeíopMÓf ünnepén (Cikk a 2. oldalon) if S luzssriak hatvan forint;» (Cikk az 5. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ßfQ 50 Iliiét 1980. OKTOBER 7, PÉNTEK FB-86 (Folytatásos regény). (3. oldal) Egész h@ti rádióműsor (4. oldal) A kapitalista országokban Sz iskolarendszer nem egyéb, mint zsákutca — hangsúlyozta az egyik felszólaló az iskolareformmal kapcsolatos megyei ankéton. Hogy lehet iskolarendszer, oktatási rendszer zsákutca? Hogyan szolgálhatja éppen kiúttalanságával a kapitalizmus érdekeit? — Mert erre is kitért a hozzászólás. Érdemes gondolkodni efelett, mert ez az egyik igen lényeges különbség a kapitalista és a szocialista országok iskolarendszerei között. A válasz az előbb feltett kérdésre egyszerű. A kapitalista országokban az iskolák úgy épülnek egymásra, hogy csak igen kevés középfokú iskola biztosít további utat felsőbb iskolára. Ez a kevés számú közép sko- la pedig méregdrága, és befutni oda nem mindenki tud. Főként az uralkodó, kvsákmá- nyoló osztály gyermekei töltik meg ezeket az iskolákat, s útjuk eleve biztosított a továbbtanulásra. A többiek, a dolgozó nép gyermekei kénytelenek megelégedni más középiskolákkal, ahonnan azonban továbbjutási lehetőség nincsen. Innen ered ezeknek az iskoláknak zsákutca-jellege. S ez a kapitalizmus érdeke valóban: csak annyi műveltséget adni a dolgozó nép fiainak, hogy munkahelyeiken jól láthassák el feladataikat, de to- vábbjutniok ne lehessen. Nem így volt-e ez nálunk is, a felszabadulás előtti években? Emlékezzünk csak; igen nagy anyagi áldozatok árán juthatott el a paraszt, vagy munkás gyermeke egyetemre, főiskolára, — már amely szülő egyáltalán képes volt erre az áldozatra. A tanulni vágyók többsége megrekedt az úgynevezett „polgári iskoláidban, legfeljebb a feisőkeres- kedelmi-ig vergődött fel, de a nagy többség maradt a hat eleminél, vagy még ezt sem tudta elvégezni. Iskolareformunk egyik célkitűzése: minden iskolaformáról tovább lehet jutni, a legmagasabb iskolákig. Nyitva az út. Az egyik oldalor a zsákutca, a másikon a nyitott út. Világos, hogy az emberségesség, az igazság, az emberszeretet melyik oldalon van. Világos, hogy melyik iskolarendszer szolgálja a nép, a raay tömegek érdekeit. További következtetéseket is le lehetne vonni, mint ahogv levonták az ankét résztvevői is. „Nem vagyok hozzászokva, hogy ilyen plénum előtt beszéljek — mondta a nyíregyházi vasipari ktsz dolgozója, — de el kell mondanom, amit mordani akarok". És arról szólt, hogy milyen szép, igazságos dolog, hogy ma mindenki tanulhat, haladhat, s önszorgalmával oda érhet, ahová azelőtt csak a kiváltságosok érhettek. S szavait a diákok üzemi gyakorlatával kapcsolatban ezzel fejezte be: „...a munkának na- 5 gyón, nagyon sok szépsége van". Munka és tudás. A kettő elválaszthatatlan fogalommá lett nálunk. A tudás, amely nyitva áll mindenki előtt. mint ahogyan a munkához is mindenkinek joga van. És a munkának nagyon, nagyon sok szépsége van — a munka nemesít és jellemet formái, önérzetet ad. biztonságot. Lehetetlen efelett is el nem gondolkozni. A munka nemcsak a betevő falatot jelenti, a megélhetést, hanem annál sokkal, sokkal többet. A munkának nagyon, nagyon sok szépségé van — ez teszi igazan emoer- ré az embert. Mert a munka: alkotás. A munka: a jelen forradalmi folyamata. amelyből a jövő születik. A munkával kfivácsolódík a jövő. S ez a jövő nem a kiváltságosuké, hanem az egész dolgozó népé. Tudni, tanulni kell, nogy céltudatosabb legyen a munka. Mert sem a tudás, seri a munka nem lehet öncélú. Az iskolareform alapgondolata ez: közelebb iskoláinkat az élethez. „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” — mondta egy latin közmondás a régi gimnáziumok tanóráin. S a gimnáziumból kikerült fiatal, aki tovább tanulni nem tudott, csak megállt kívül az | iskolán, és félénken tekintett j körül a számára ismeretlen | valóságban. Most aztán hová, 2 merre? Hogyan? Ezt is, vég- | képpen meg akarja szüntetni | az iskolareform. Ugyanakkor • még több lehetőséget nyújtani 8 a tanulásra, azoknak is. akik | már munkapad mellett dolgoz- | nak. Mert tudás és munka- cl- e választhatatlan. Nem az első reform ez, § amely az oktatásügy történelme folyamán született. De ehhez fogható nagyságú. je;entő- ségű nem volt. És reformtörekvés szerte a világon van. a kapitalista országokban 's. De egyetlen kapitalista ország iskolareform-törekvése sem mérhető a szocializmus reformtörekvéseihez. Miért? Mert a mi reformunk nem részleteket, hanem egészet akar formálni. Magából az alapgondolatból következik: közelebb az élethez. Másszóval; közelebb a jövőhöz. Megváltoztatja-e a kapitalizmus iskolarendszerének . zsákutca jellegét? L? teljesen ellentmondana a klzsákmányo- :; ló osztály érdekelne!:. Nem | változtatja meg. Csak addig | változtat az oktatásügy-ön, j ameddig az a kizsákmányolás | érdekeit szolgálja. Alapvetően S tehát nem lehet, olyan váltó- $ zás. amely a dolgozók ege- szét, a dolgozók érdekeinek $ egészet szolgálja. A felszaba- sj dulás óta nálunk — és min- jé den szocialista országban, — jjj olyan jelentős változások kö- 8 vetkeztek be, amelyeknek egye- | nes folytatása a mostam isko- # lareform. 0 Nyitva az, út. Egy egész nép 8 indult el rajta. Bizonyos, hogy • célbaér, (SB.) 8 Nehru visszavonta az Hi javaslatot A nyugati hatalmak nagy vihart kiváltó ügyrendi manőverezéssel igyekszenek hidegháborús hangulatot szítani a közgyűlésben \ New York. (TAS2S2): Az EXSZ-kjzgyűlés szerda délelőtti plenáris ülésén folytatták az általános vitát. Ahmed Kheir, Szudán külügyminisztere volt az első felszólaló. A leszerelés problémájáról szólva rámutatott: a fegyverkezési verseny veszélye annyira nyilvánvaló, hogy fölösleges azt lása után a közgyűlés rátért a következő napirendi pontra: Ghana, India, Indonézia, az Egyesült Arab Köztársaság és Jugoszlávia határozati javaslatának és az ausztráliai küldöttség ehhez fűzött módosító indítványának megvitatására. Az öt ország néhány nappal ezelőtt benyújtott határozati javaslata kérdést intéz Ei- senhówerfcez, az Egyesült Államok elnökéhez és Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez, hogy a fontos kérdések tárgyalások útján történő megoldása végett újítsák fel a megszakadt kapcsolatokat. Ausztrália úgynevezett módosító indítványa azt javasolja, hogy j külön hangsúlyozni. Mint mondotta, reméli: erőfeszítéseket tesznek majd a leszerelési tárgyalások mielőbbi felújítása végett, hogy megtaláljak a hatásos nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés problémájának konstruktív megoldását. „a lehető leghamarabb” tartsák meg a négyhatalmi csúcsértekezletet. Ez a módosító indítvány ugyanakkor kísérletet tesz arra, hogy a csúcsértekezlet meghiúsulásáért a Szovjetuniót tegye felelőssé, mondván, hogy a három hatalom kijelentette: kész a tárgyalások felújítására. így ez a szándél; még nyilvánvalóbbá vált Menzies ausztráliai miniszterelnök felszólalása után. Menzies azt bizonygatta, hogy a párizsi csúcsértekezlet tízért nem kezdődött meg, mert a Szovjetunió „nem akart" részt- venni rajta. Menzies mindenképpen tisztára akarta mosni a nyugati hatalmak politikáját, különösképpen pedig az Egyesült Államoknak 3 csúcsértekezlet meghiúsításában játszott szerepét. Az ausztráliai miniszterelnök, miután állást foglalt az öt ország határozati javaslata ellen, kijelentette: e javaslat elfogadása olyan benyomást keltene, mintha „az Egyesült Államok elnöke lett volna a botrány egyedüli okozója”. Nkrumah ghanai elnök, támogatva az öt ország határozati javaslatát, állást foglalt az ausztráliai módosító indítvány ellen. Hangsúlyozta, hogy az ausztráliai indítvány nem egyeb, mint egy önálló határozati javaslat, amely egyáltalán nem felel meg az öt ország által előterjesztett határozati javaslat szellemének. Nehru indiai miniszterelnök kijelentette, hogy az ausztráliai módosító indítványból szinte áramlik a hidegháború szele. Ez a javaslat nem vezethet pozitív eredményekhez. Ausztrália úgynevezett „módosító“ indítványa Szudán küldöttjének felszólaAz ausztrál miniszterelnök, mint az imperializmus „eszméinek“ 114 itt védelmezőbe je utalt a Nyugat-Németország felfegyverzését célzó nyugati politika veszélyességére, tényeket idézett a fasizmus nyugat-németországi feltámadásáról és kijelentette, hogy Belorusszia jól emlékszik a háborús bűnös Heusingerre, aki most a Bundeswehr parancsnoka és aki hírhedtté vált a háború idején elkövetett bűncselekményei miatt. A belorusz küldöttség vezetője ezután élesen elítélte az Egyesült Államoknak a Szovjetunió ellen elkövetett agressziós cselekedeteit, majd síkraszóllt az általános és teljes leszerelésre irányuló szovjet javaslat mellett. New York, (MTI); Az MTI küiöntudósítója, Polgár Dénes jelenti New Yorkból: A szerdán esti (magyar idő szerint csütörtök hajnali) ülésen a nyugati hatalmak nagy vihart kiváltó ügyrendi manőverezése után az öt semleges ország javaslatát — Hruscsov és Eisenhower találkozásáról — a javaslattevők visszavonták. Az öt semleges hatalom javaslatát először u.gv akarták — a • közgyűlés elnöke segítségével — ellensúlyozni, hogy az ismeretes ausztráliai módosító javaslatot bocsátották szavazásra. Az auszíráiiai módosítás szavazásánál a javaslat mindössze öt szavazatot kapett, j Franciaország, Nagy-Bntarnia, az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada szavazott mellette, negyvenötén ellene szavaztak és negyvennégyen tartózkodtak a szavazástól, köztük a szocialista országok. Minthogy az ausztiáliai javaslat ilyen csúfosan megbukott, ezután az utolsó percben egy napirendi eljárási módszerrel próbálták az öt semleges állam javaslatát meghiúsítani. Argentína, javaslatot terjesztett be, amely szerint megosztott szavazást kíván. Azt kívánja, szavazzanak egy olyan javaslatra, amely úgy módosítja v az öthatalmi javaslatot, hogy kihagyja az „Egyesült Államok elnöke" és a „Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke” kifejezéseket. E két kifejezés mellőzesével a javaslat lényege az lett volna, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vegye fel minél sürgősebben a megszakadt kapcsolatot. Világos, hogy ez így teljesen értelmetlen indítvánnyá változtatta volna a semlegesek javaslatát. Az argentin javaslatot maga Herter amerikai külügyminiszter tartotta szükségesnek támogatni az esti ülésen. Herter beszédére Nehru személyesen válaszolt. Azt mondotta, hogy az amerikai külügyminiszter indokolásának semmi értelme nincs, mert az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak, mint államnak a kapcsolatai nem szakadtak meg, szükségtelen tehát ezeknek a kapcsolatoknak újrafelvételét követelni. Ezután az elnök először azt a kérdést tette fel szavazásra, hogy egyáltalán szavazzanak-e az argentin javaslat felett? E szavazásnak az eredménye: harminchétén szavaztak az argentin javaslat mellett, harminchatan (Folytatás a 2. oldalon.) „Vikar4* a közösülésben a csúfosan nipcfeuSioll aiuzíráSíai javaslatot követő Argentin javaslat miatt Az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülésén Menzies ausztráliai miniszterelnök vállalkozott arra a hálátlan feladatra, hogy nyiitan védelmezze az imperializmus „eszméit”. Ausztrália gyarmatbirtokairól szólva kijelentette, hagy ezek függetlenné nyilvánítása „bűn lernte". Durván eltorzítva a valóságot, lehetetlen vádakkal hozakodott elő a Szovjetunió ellen. Azt állította, hegy a Szovjetunió felelős a hidegháborúért, és hogy a szovjet küldöttség vezetője „a feszültség élezésével szítja a hidegháborút.” A délutáni ülés utolsó szónoka Mazurov, a Belorusz SZSZK küldöttségének vezetője volt. A belorusz küldöttség vezetőNvitott lit ém zsákutcái