Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

A% ENSZ*kö%gyíslés általános vitája (Folytatás az 1. oldalról) eliene.. huszonkettőn pedig tar­tózkodtak — a szocialista orszá­gok ismét a tartózkodók között voltak. Miután egy szavazattöbbséggel az argentin javaslat napirendre tűzése mellett döntöttek, az el­nök érdemi szavazást rendelt el. Azt mondotta: azok, akik egészében az eredeti javaslat el­fogadását kívánják, igennel sza­vazzanak; akik az argentin ja­vaslatot, tehát az értelmétől j megfosztott javaslatot támogat­ják, azok nemmel szavazzanak. [ Izgalmas névszerinti szavazás: során igennel, tehat az üthatalnii javaslatra negy­venen. az értelmétől meg- j fosztott javaslatra harminc­hétén szavaztak, tizenheten pedig tat tózkodtak. Bizalmatlansági indítvány a közgyűlés elnöke ellen Több ország nem volt jelen a szavazáson. 1 Az elnök ezután megállapítot­ta, hogy az öt semleges állam javaslatának elfogadásához két­harmados tpbbgégre lenne szük­ség. Ez nincs.' 'meg — jelentette ki — tehát az argentin javasla­tot, vagyis az értelmétől meg­fosztott . javaslatot nyilvánítja elfogadottnak. Ez a váratlan bejelentés rend­kívül éles napirendi vitát rob­bantott ki. Krisna Menőn, India képviselője többször is a szónoki emelvényre rohant és felszólalt Ceylon, Afganisztán, Nepál és egész sereg más állam képvise­lője ugyancsak . szót kért és azt mondotta, hogy ez voltaképpen az egész ja­vaslat értelmének a megha­misítása, mert a kétharmados többséget tulajdonképpen an­nak a javaslatnak kellene el­érni, amely a módosítást akarja keresztülvinni; az eljárási jog értelmében azon­ban, minthogy Argentína nem „módosítást” . javasolt, hanem esak „megosztott szavazást”, formálisan az elnöknek van iga­za. Az eljárási jognak ezt a for­mális rendelkezését használta ki az elnök arra, hogy a többség akarata ellenére, leheteílenné te­gye az öthatalmi javaslatot. Jugoszlávia képviselője például megkérdezte: ha Argentina nem módosítást javasolt, hogyan lehetséges, Hogy a szavazás eredménye­ként tulajdonképpen mégis az egész javaslat módosul? Hosszú vita után végül is In­dia bizalmatlansági indítványt tett az elnök eljárási módszere ellen. Efelett szavaztak ezután. E szavazás eredménye: az elnök mellett 43-an, ellene 37-en sza­vaztak, 15-en tartózkodtak. Ez alkalommal a szocialista orszá­gok az elnök ellen szavaztak, minthogy itt már nem az ötha­talmi javaslatról volt szó, hanem elvi kérdésekről, arról, hogy az elnök visszaél az eljárási-jog ad­ta lehetőségekkel. Ugyanakkor elvi jelentőségű kérdés volt a nyugati hatalmak számára is, hogy a közgyűlés elnökét — éppen most, amikor a fő­titkár részrehajlása a közgyű­lésen heves viták tárgya — nyíltan ne ítéljék el hasonló - manőverek miatt. Ezért több olyan nyugati és latin-amerikai állam, amely elő­zőleg az Egyesült Államok ellen szavazott, most mellétté foglalt ál­lást, látva, hogy a szocialista országok az elnök ellen .szavaz­nak. Az elnök végeredményben hat szavazattal kapott többséget ebben a kérdésben. Az elnök ezután szavazásra akarta feltenni az értelmétől megfosztott javaslatot, India azonban negyedórás szünetet kért. A szünetben a semleges ál­lamok elhatározták, hogy vissza­vonják az eredeti javaslatot. Nehru szólalt fel nevükben és kijelentette, a javaslaluknak az volt a célja, hogy elősegítse' ,a nemzetközi helyzet megjavítását. Az ENSZ-re igen nagy felelős­ség hárul ebben a j kérdésben. Most azonban bizonyos hatalmak úgy megváltoztatták a javasla­tot, hogy ez nem lenne többé „korrekt”. Nehru hangsúlyozta: az eljárás jogi kérdések mögött nagyon fontos pohtikai kérdések rejlenek, amelyekkel most a ké­ső éjszakai órákban kíván fog­lalkozni. Az egész vitának azonban nemcsak ‘ politikai, ha­jtőm erkölcsi jelentősége is van, tehát ' ’ fenntartja magának a jogét, hogy a későbbiekben még visszatérjen erre. Mindenesei­re ezzel az értelmétől meg­fosztott javaslattal már nem azonosítják magukat az in­dítványozók és ezért az egész javaslatot visszavonják. Ezzel fejeződött be az esti ülés. Különös jelentőségű, hogy az új afrikai államok többsége mindvégig, még akkor is, ami­kor az elnök elleni bizalmatlan­sági javaslatról volt szó. a szo­cialista országokkal együtt sza­vazott. Kádár János elvtárs, a magyar ENSZ-küIdöttség vezetője beszél a közgyűlésen. AZ UJ NÉMETORSZÁG ÜNNEPÉN U ZERÉVES TÜRTÉNEL- MŰNK SORÁN .hazánk­ban, de sokszor elátkozott név volt ez a szó: „német”. Ez teljesen érthető. Németország neve hosszú évszázadokon át az agressziót, a hódítást, a kis né­pek kegyetlen .elnyomását jel­képezte. Különösen átkozottá vált Né­metország neve az elmúlt má­sodik vilÁgflálaorúbanif amelyet ennek azf államnak" fasiszta Ve­zérei zúdítottak a világra. Sem­mi sem merítheti fel a német birodalmat a háborús felelősség: súlya alól. Hiszen az örült és fékevesztett germán imperializ­musnak „köszönheti” az emberi­ség a hat évig tartó szörnyű szenvedést, minden gyilkosságá­val, pusztításával és megalázta­tásával. együtt. , A HALADÓ EMBEREK MIN- ^ DIG TUDTÁK, hogy — szemben a hódító germán impe­rializmussal, — létezik egy má­sik Németország . is. A német nép jobbik "része az elmúlt év­századok folyamán az emberiség haladását segítette. Nem felejt­jük el, hogy — a könyvnyomta­tás feltalálásától kezdve — a német nemzet sokat tett a tudo­mány és a technika fejlesztése \ szovjet ENS^ kÜl.'.cV.ség tagjai felállva tapsolnak Kádár elvtárs szavainak. érdekében. A . művészet, az iro­dalom és a zene terén is sok lángelmét, tengernyi halhatatlan alkotást adtak az, egyetemes em­beri kultúrának: És a munkás- mozgalom harcosainak emléke­zetében mindig megmarad az, hogy a tudományos' szocializ­mus, a proletárság forradalmi harca mennyit köszönhet a né­met nép kő1 nagy fiának. Nekünk, magyaroknak is van­nak a nemét .néppel közös, ha­ladó hagyományaink'. A mi Dó­zsánk hősi küzdelme majdnem egyidöben volt a nagy német parasztháborúval. 1318. forra­dalmi harcai idején Marx Ka­roly és követői a mi szabadság- küzdelmünket támogatták, a nagy német költő: Heine pedig a magyarok dicsőségét zengte. Nem .elejtjük el, hogy a ki-' alakuló magyar munkásmozga­lom milyen értékes segítséget kapott EngclstóT. Ugyanúgy nem hal ki emlékezetünkből ÍJ13, lí) sem, mikor a német és a ma­gyar munkásosztály egyaránt hősi küzdelmet vívott. Erre a másik Németországra, Garne es Heine, Bach és Bee­thoven, Marx es Engels Hagyo­mányaira való tekintettel bízott abban a haladó emberiség a má­sodik világháború folyamán, hogy a hitleri fasizmus bukása után ez a nemzet megtisztulhat régi bűneitől. 1945. után ennek örvendetes jelei mutatkoztak. Az egész német nemzetben meg­volt az óhaj a terhes hitleri örökségtől való megszabadu­lásra. l-t’ Z A KÉTSÉGTELENÜL ÉS ^ ŐSZINTÉN MEGLÉVŐ KÍVÁNSÁG azonban csak Né­metország keleti felében válha­tott való.a. Ott ugyanis nem­csak szólam volt a nácizmussal való szakítás, hanem cselekede­tek is történtek ennek érdeké­ben. Szigorúan megbüntették a régi rend bűnöseit, a terroristá­kat és hóhérokat. Megfosztották' hatalmúktól, a monopoltőkés és nagybirtokos osztályokat; me­lyek a múltban a háborús poli­tikáért mindig felelősek, voltaik A munkásosztály, a; parasztság és a haladó értelmiség új-hazát kezdett .építeni a romok helyén. Üj, szabad, életet 'alakítottak ki maguknak. Ezeket a döntő változásokat testesítette . meg 1949. október 7-én a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása. Új­fajta hemet- állam született ek­kor. Ez folytatója volt a német, múlt haladó hagyományaiban.' megvalósítója mindannak, amit e nagy nemzet írói, művészei es tudósai céljuknak vallottak, es örököse. Marx és Engels hazája harcos munkásmozgalmának. Olyan új Németország keletke­zett ekkor, ahol az emberek sza.- badság’oan, félelemtől mentesen élhetnek és ahol a dolgozó nép maga intézi országa sorsát, kir zsákmányolok nélkül. Olyan né-. met állam született ekkor, mely békében és barátságban kíván élni minden néppel, mely egy- szersmindenkorra szakított a hódítás és a háború terveivel.- Érthető, hogy az NDK megala-r., kulását minden szabadságszerető nép örömmel fogadta. A szo­cializmust építő, .országok — köztük- hazánk is — örülnek], a Német Demokratikus. Köztársa­ság sikereinek és .'gaz barátjuk­nak tartják ezt a fejlett iparú, , és magas kultúrájú államot. . I M NÉMETORSZÁG NYU- GÁTI FELÉBEN . az el­múlt évtized folyamán, nyugta­lanító jelenségek mutatkoztak. Kiderült, hogy csak frázis volt „a nácizmussal .való szakítás:’ jelszava odaát. A háborús bűnö­sök szabadlábra ke.rültek és .a tegnapi gyilkosok a bonni, ál­lamban vezető tisztségeket. töl­tenek be. A nyugati hatalmak bűnös támogatását kihasználva, feltámasztották a nemrég csúfo­san megvert német militariz- must. Lázas fegyverkezés folyik, melynek terhei a dolgozó töme­gek vállára nehezednek. Agres­szív kakdesörtetö nyilatkozatok hangzanak el a szocialista or­szágok — köztük népünk — el­len. Az. ezeréves vészélv: a né­met támadó terjeszkedés ismét felütötte fejét. A nvugat-németországi föld- birtokosok. bankárok. gyáro­sok és tábornokok azonban nem zúdíthatnak újabb • világhábo­rúi az emberiségre. Ma már .'má­sok a világ erőviszonyai, pint, a második világháború előtt. Ma már van békeszerető Német­ország, mely élvezi az egész szo­cialista tábor baráti támogatá­sát. A mi egyesült erőnk képes visszaverni az újra felfegyver­kező tegnapi gyilkosok bármi­lyen provokációját. Ennék tuda­tában köszöntjük a baráti Né­met Demokratikus Köztársasá­got születésének 11. évforduló­ján. Merényi László. 2 T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom