Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-23 / 251. szám
Kádár János elvtárs nvilutkozuta * (5. oldal). ★ Kánlorjánosi igazság (CikX a 4. oldalon.) xvii. évfolyam, 251. szám Ára 70 fillér I960. OKTÓBER 23, VASÁRNAI Mi újság a tudomány világában? (Cikk a 10- oldalon.) ★ FB-86 (Folytatásos regény). (6. oldal) Együtt - egymásért |Jól indult a nyíregyházi őszi vásár Már az első óraikban sok volt a látogató Bár az esőt hordozó felhők jócskán megtépázták a rendezőbizottság reményét, — ennek ellenére jól sikerült a IX. Nyíregyházi őszi Vásár „rajtja”. A szombat esti kiadós eső ugyan kényelmetlenül lepte meg a dekoratőröket, de a tegnap reggeli vásárnyitáskor már a látogatók ezrei tolongtak a sátorvárosban. A kora délelőtti órákban elö-elo buvó napfény aztán csak tetézte a vásárlóközönség kedvét. tljdonmágok, meglepetések Indokolt, hogy a vásáron résztvevő kereskedelmiek katalógusából kiemeljük a Szabolcs-Szat- már megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot, hiszen 12 „katonás rendben” felépített, közel félezer méter hosszúságú pavilonsorával egyik főszereplője a kétnapos vásárnak. Nem kevesebb, mint 15 millió forint értékű árut hozott ki a vállalat a vásárra, és mint az igazgató közölte: már a vásárnyitás első perceiben komoly dolguk akadt a kiszolgálóknak. Szokatlanul nagy az érdeklődés a gyermekmelegítők és a téli konfekcióáruk iránt. Jellemző, hogy egy óra alatt már közel 200 ezer forintot forgalmaztak. Ezen a vásáron is kitűnik az iparcikk kiskereskedelmi vállalat kezdeményező készsége: egész sor újdonsággal lepi meg vásárlóit. Nagy sikere van a „Fizess és vidd”-boltnak, ahol nincs kiszolgáló és a helyi levelezőlapokat a vendégek önállóan vásárolják. Népszerű az ingyen vá- sárfia-csomag is, amit azok kapnak, akik 50 forinton felüli vásárlást igazolnak. Már az első órában több piackutató kérdőív érkezett a kiskereskedelmiek „fő hadiszállására'’, amelyben a vásárlók elismerésüket fejezik ki a gyors kiszolgálásért, a szép választékért. Kirukkolt a vidék Nem volt még példa arra, hogy a vidéki földművesszövetkezetiek ilyen gazdagon vettek volna részt nyíregyházi vásáron. Az fmsz pavilonokban több mint 20 millió forint értékű portéka várja a vevőket. Elismerés illeti a kisvár- daiakat, akik példás kiállításban kínálják az olcsó és jobbnál jobb árucikkeiket. — A vidékiek 12 pavilonjában a modernebb, önkiválasztó vásárlási formát vezették be: árut kínáló vitrinek, forgatható körállványok jelzik ezt. Sok szemlélője és vevője akad a vidéki pavilonokban látható egyik újdonságnak, a Tünde motorkerékpárnak, míg a leértékelt árukban is kedvük szerint válogathatnak a vevők. A nyitás utáni első órákban nagymennyiségű cipő. mikádó, téli kabát talált gazdá- j ra a földmű vesszővetkezeti sát- raknál-és a csárdákban, éttér- [ mekben most sem maradt el az áldomás fogyasztása. Említést érdemel, hogy az újfehértóiak nagy sikert aratnak a Lapcsánka-csár- dával, a tiszavasváriak a roston sült hallal. A földművesszövetkezeti borkóstolókban és halászcsárdában — csakúgy, mint a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat sátraiban — jobbnál jobb falatok, kedvderítő italok csalogatják a vásár vendégeit. ízes gyümölcsök tömege A vásár bármely pontján áll meg a látogató, azonnal szemébe ötlik a déli oldalon a pavilonok fölé magasló ötágú vörös csillag. A MÉK pavilonját ékesíti. A csillag kilenc méter magas ágai gyönyörű Jonalhán almákkal vannak kirakva. Érdekességként meg kell jegyezni, hogy mintegy öt és fél mázsa, — Az őszi munka meggyorsítására versenyt kezdeményeztek a vajai dolgozók közel hétezer darab — almát használtak fel a díszítéshez. A csillag közepén a földgömb forog méltóságteljesen. Nagyon találó dekoráció, hiszen azt fejezi ki, hogy a Jonathán alma, Szabolcs híres aranya nemzetközi tekintélynek örvend. A csillag alatt és két oldalán újszerűén valóságos kiállítást rendeztek be a MÉK dolgozói. Ott látható az épülő nyíregyházi almakombinát makettje, képek, szemléltető táblák ismertetik a megye legjobb gyümölcs, illetve zöldség és burgonyatermelő tsz-einek eredményeit. Alma exportcsomagolásban, gyönyörű szőlők, zöldségféleségek, burgonya sorakoznak az ízlésesen elrendezett kis kiállítás polcán. S az eladók ugyanolyan szép gyümölcsöket mérnek, mint amilyenek ki vannak állítva. A megnyitástól eltelt két óra alatt igen sok vásárló kereste fel a MÉK pavilonját, s kilós tételekben vásárolva nyolcezer forint értékű gyümölcsöt, vagy zöldségféléket vásároltak. De olyan vásárlók is voltak, akik nagy tételben vásároltak, téli burgonya, illetve almaszükségle- lüket szerezték be. Divatbemutató A Nyíregyházi Állami Áruház hatmillió forintos árukészletet helyezett el az egymással szemközt lévő két hosszú sátorban. Gyapjuáruk, méteráruk, gyermek ruhaféleségek, férfi-női konfekció ruhák, cipők találhatók. S kellemes hír, hogy a múlt évi vásáron hiánycikként elkönyvelt műbőrkabátokból most elegendő mennyiség van. Nagy választékkal fogadta a vásárlókat az Állami Áruház. S azt is meg kell jegyezni, hogy a kiállítás időtartama alatt az áruházban is zavartalanul folyik a kiszolgálás. Az Állami Áruház dolgozói kellemes meglepetéssel és lát- nyossággal is szolgáltak a vásár látogatóinak. Négy maneken mutatta be a modern és divatos őszi-téli ruhaféleségeket. Angyal—Bé2i A kapitalista országokban a munkáltató tőkés igyekszik szembeállítani egymással a munkásokat: inas, segédmunkás, segéd, mester, csoportvezető, műhelyfőnök — mind külön kasztot alkotnak, anyagi érdekeik, vagy más megkülönböztetések szerint. S így volt ez nálunk is, a fel- szabadulás előtt a tőkés üzemekben. Bár a munkásosztály öntudatosabb elemei az osztály egységéért harcoltak, előfordult többször is, hogy nemcsak a munkás és a tőkés, hanem a munkás és a munkás is szem- benállottak egymással. Amikor egy munkás többet, jobbat termelt, a munkáltató hasznát növelte és társainak keresetét is befolyásolta, hiszen a tőkés azután megkövetelte minden dolgozótól, hogy a fizetett bérért a jobb munkás teljesítményét nyújtsák. A munkásosztálynak tehát nem volt érdeke, hogy többet termeljen, s aki mégis „megnyomta a gombot”, akarva-akaratlanul társainak árulójává lett. Bizony, sok inas arcr égett akkoriban a segéd-„urak” pofonjaitól, sok munkábatórt, kihasznált munkásember lett nyomorék mások hasznáért az embertelen bajszában. S a tőkés világ arra igyekezett nevelni, hogy az emberek csak magukka1 törődjenek, a maguk és csaladjuk érdekeit nézzék, mert másképpen könnyen elveszthették sovány kenyerüket is. Hogy a munkások zöme mégis összetartott, szervezkedett — az nem az uralkodóosztályon múlott, amely spiclihadét, rendőreit zúdította a gyáraKba. Mióta a munkások állama a tulajdonosa minden termelőüzemnek, merőben megváltozott a munkásosztály helyzete is. Ma már kétszeresen érdeke a munkásnak, hogy munkahelyén tudása, szorgalma legjavát apja: ha többet, jobbat termel, több jut iskolákra, ahol az ő gyermekei tanulnak, üdülőkre, ahol az ő családja nyaral, országét ítésre, melynek gyümölcseit ő maga élvezi. De ha szorgalmasan dolgozik, teljesítménybére is növekedik. A dolgozók az üzemekben egymásra vannak utalva’ ha egyik brigád lemarad, annak a másik is kárát vallja. Egy munkás selejtje a brigád többi tagjának keresetét is csökkenti. Mindenkinek érdeke tehát, hogy a termelésben senki ne mai adjon le, hogy a tapasztaltabb szakemberek, a jobb munkások átadják tapasztalataikat, megmutassák a jobb fogasokat a gyengébbeknek. b ei így is történi« egész Magyarországon, ragyon sok üzemben. Kialakul az új munkaerkölcs, a szocialista munkaversenynek, a szocialista emberré válásnak az erkölcse. Ilyen körülmények közölt a dolgozók közelebb kei ültek egymáshoz, mint valaha. Nem közömbös egyetlen munkás számára sem, ha munkatársának a termelésben, vagy akár magánéletében is problémája van. A Fémszerelvény árugyár kis- várdai üzemegységénél az egyik munkás házat épített. Munkatársai, brigádjának tagjai műszak után, sőt pihenőnapon is elmentek segíteni, építkezni hozzá. Előfordult, hogy egy munkás súlyos égési sérülést szenvedett munka közben. Több mint harminc munkatársa jelentkezett, hogy arcára a plasztikai műtéthez bőrt adjon. Ezernyi példáját találjuk az üzemekben a kölcsönös segítségnyújtásnak, egymásért az áldozatvállalásnak. Brigádok százai versenyeznek a szocialista brigád címért. Ezek a brigádok nemcsak termelési vállalásokat tesznek. A mozgalom célkitűzése: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. A brigádok tagjai termelési vállalásaikon kívül tanulmányi vállalásokat is tesznek* rendszeresen növelik szakmai, politikai és általános műveltségüket, beosztásuknak, képzettségüknek megfelelően tanulnak tovább. A szocialista együttélés fejlesztése céljából pedig a brigádok tagjai gondoskodnak egymás elvtársi és baráti segítéséről, kötelezettségeket vállalnak a fegyelmezett munkára, a vezetésben való részt- vételre, a közügyek intézésére. Ezt juttatják nálunk a dolgozók érvényre termelési tanácskozásaikon, az üzemi tanácsban és gyűléseken, mindennapi munkájuk során és a magánéletben is. Kiveszik részüket az üzemekben és lakóterületeiken egyaránt a társadalmi munkából szociális, kulturális területen. vaiamint mozgalmi vonatkozásban fi zon igyekeznek, hogy magatartásuk akár a munkában, akár a magánéletben példamutató, követésre méltó legyen. Az 53-as Autóközlekedési Vállalatnál számos olyan Lrigád alakult, mely részt kíván venni a „Szocialista brigád” cím elnyeréséért folyó miizga'ómban. Ezek a brigádok vállalták, hogy rendszeresen tartanak összejöveteleket, ahová nemcsak a brigádok tagjait, hanem azok hozzátartozóit is meghívják. Ezeken az összejöveteleken aztan megbeszélik egymás, a munkáscsaládok problémáit és ahol tudnak, segítenek. A mátészalkai vasutasok több brigádja rendszeresen foglalkozik tagjainak magánéletével és ahol a közösség hibát tapasztal, a jóakarat, a segítenlakarás szar dórával közbe is avatkozik. A fehérgyarmati textil tolt dolgozóinak nemcsak a gond a, a szórakozása is közös: sok esc.ben mentek már együtt színházi előadásokra, nyáron pedig fürdeni a Tiszára. S ilyen példákat ehetne megyénk területéről sorúim: a dolgozók, a szocialista brigád címert küzdők segítik egymást a termelésben. együtt művelődnek, szórakoznak, jóban-rosszban összetartanak. Ilyen körülmények között vidámabb a hangulat a műhelyekben, több az elevenség, nagyobb a lendület — könnyebb még a nehéz is. Így gyökerezik meg az emberekben a ^zocirlista morál, a szoros összetartozás, a közös akarat erkölcse. A vajai községi tanács rendkívüli tanácsülésen tárgyalta meg az őszi vetési és betakarítási munkák állását. A probléma időszerűségére és fontosságára, valamint a tanácsülés aktivitására jellemző, hogy a vitában húsz felszólaló vett részt. A tanácsülés végezetül is úgy döntött, hogy határozatilag versenyre hívja a baktalóránlházi járás valamennyi községét, hogy legkésőbb október 31-ig teljesítsék a betakarítási és kenyérgabona vetési terveiket. A versenyfelhívás szerint a nagy községek a nagy községekkel, a kis községek pedig a kis községekkel versenyeznek. A legfontosabb feltétel, hogy a megadott időponton belül minőségileg is kifogástalan munkát végezzenek mind az egyéni gazdák, mind a termelőszövetkezeti tagok. Már plus/; 10 lók alatt tutik A verseny értékelésére és irányítására a Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának Mezőgazdasági Osztályát kérték fel. Pusztadobos és Óíehértó már bejelentette csatlakozását a verseny- felhíváshoz. A többiek jelentkezését hétfőre várják. A vajaiak reménykednek, hogy elsőként kerülnek ki a versenyből. Eddig 660 katasztrális hold rozsot, 285 hold búzát és 45 hold árpát vetettek el. Az 1250 hold kenyér- gabona vetési tervükből * tehát 990 holdat már teljesítetlek. A hátralévő 260 holddal — ha az időjárás is kedvezően alakul — a jövő hét közepéig szeretnének végezni. a vonalokat Az utazóközönséget érthetően foglalkoztatja az a kérdés, mikor .cezdik meg a MÁV-nál a vonatok fűtését. Ezzel kapcsolatban a MÁV illetékes vezetői elmondották: plusz 10 fok alatti hőmérséklet esetén az induló állomáson fűtik, bemelegítik a kocsikat. Plusz J fokos hőmérséklet alatt kinn a vonalon is juttat gőzt a mozdonyvezető a vasútikocsik fútótest- jeibe. A vasút szigorúan ellenőrzi, hogy a mozdonyvezetők eleget tesznek-e a fűtésre vonatkozó intézkedéseknek.
