Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

Nagyggjfüés Tokióban Ászán urna emlékére Tokió, (TASZSZ): A Japán Kommunista Párt Központi Bi­zottsága pénteken nagygyűlést rendezett a szocialista párt meg­gyilkolt elnökének emlékére. Sziga, a párt Központi Bizott­sága Elnökségének tagja a nagy­gyűlést megnyitva élesen bírálta Xkeda miniszterelnök pénteki parlamenti nyilatkozatát, amely­nek alapján nyilvánvaló, hogy a kormány tovább kívánja erő­síteni az Egyesült Államokkal kötött katonai szövetséget és ter­rorral válaszol a demokratikus erők mozgalmára. Ezután a jelenlévők lelkes tapsa közepette Noszaka, a Ja­pán Kommunista Párt elnöke emelkedett szólásra. Rámutatott, hogy Aszanuma gyilkosának háta mögött az amerikai imperia­listák és kemszervezetcik, valamint a japán reakció erői állnak. A japán—amerikai biztonsági szerződés fenntartása és a kor­mány jóviszonya a jobboldali erőkkel ahhoz vezethet, hogy a jövőben folytatódnak a gyilkos­ságok. Noszaka egységre hívta fel Japán demokratikus erőit az el­következő választási harcokban. A nagygyűlést tüntető felvo­nulás követte. Tüntetések Párizs munkásnegyedeiben, rendüri előkészület vidéken De Gaulle országjárása Párizs, (MTI): De Gaulle tá­bornok újabb országjárása so­rán elmondott első beszédeiben feltűnően hangsúlyozta a „nem­zeti összefogás ’ szükségességét és síkraszállt amellett, hogy Franciaország is rendelkezzek, nukleáris fegyverekkel. A köztársasági elnök jövetele előtt több helyütt nagyszabású rendőri előkészületeket tesznek. A Monde értesülésé szerint pél­dául Nizzában ezerkétszáz roham­rendőrt, hozzá hatszáz pol­gári ruhás detektívet és két­száz csendőrt állítanak szol­gálatba a köztársasági elnök odaérkeztekor. Egyre több a felhívás, hogy a dolgozók ne vegyenek részt a De Gaulle tiszteletére rendezen­dő ünnepségeken. Nizzában öt szakszervezeten kívül a kommu­nista párt, az egyesült szocialista párt, sőt még Guy Mollet szo­cialista pártjának helyi szerve­zete is közösen foglalt állást az emberi jogok ligájával és a frontharcosok demokratikus szer­vezetével együtt, hogy e szer­vezetek tagsága bojkottálja a hivatalos ünnepségeket. Párizs, (MTI): Munkásfiatalok kiáltásait visszhangozzák Párizs „vörös övezetében'1 az utcák: „Békét Algériában - Tárgyaláso­kat!” A munkáslakta elővárosok­ban naponta újabb tüntetések zajlanak le. A tüntetőkkel szemben te­hetetlen a rendőrség, amely láthatólag csak arra ügyel, hogy magában a fővárosban ne legyenek hasonló meg­mozdulások. Vitryben kétezren, Malakoffban ezren tüntettek pénteken, Argen- teuil-ben háromszáz ifjú vonult ki az utcákra. Egy hónap alatt több tninl hu-zouliáromezerrel nőtt a munkanélküliek száma Angliában London, (Reuter): A brit mun­kaügyi minisztérium ideiglenes adatai szerint az utóbbi egy hó­nap alatt a munkanélküliek szá­ma Nagy-Britániában több mint huszonháromezerrel nőtt. A mi­nisztérium jelentése szerint ez év október 1-én Angliában 328 580 munkanélkülit tartottak nyílván. A Hazafias Népfront Országos Elnökségének látogatása Mezőhéken A Hazafias Népfront Országos Elnöksége Kállai Gyulának, a Ha­zafias Népfront elnökének veze­tésével meglátogatta a Mezőhéki Állami Gazdaságot és a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetet. Mezőhéken nagy szeretettel fo­gadták a küldöttséget: Dobi Ist­vánt, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökét, dr. Münnieh Ferencet, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökét, dr. Ortutay Gyulát, a Hazafias Nép­front főtitkárát, Szabó Pál Kos- suth-díjas írót és Z. Nagy Fe­rencet, a népfront alelnökeit, Har­mati Sándort, Nánási Lászlót, Szatmári Nagy Imrét, Vass Ist­vánnét, a népfront országos titká­rait, Nagy Dánielt, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettesét, dr. Hamvas Endre esanádi püspököt, Beresz- tóczy Miklós pápai prelátust. Achátz Imre pécsi pedagógust. Barcs Sándort, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját, Bognál József egyetemi tanárt, Danovits Lajos győri hegesztőt, Göncz Ilo­nát, a szombathelyi textilgyár szövőnőjét. Szabó Árpádné csur­gói pedagógust és Vigh Imrét, a székkutasi Viharsarok Termelő- szövetkezet elnökét — a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagjait. változások eredményeként jött 'étre. Amíg például a föld a nagy- birtokosok tulajdonában volt, szó jem lehetett társadalmi egységről. A mi társadalmunk egységének alapja itt keresendő, az élet most 'ejlődő új rendszerében, — Örülök, hogy a Hazafias népfront Országos Elnöksége el-’ jött ide, közöttük Olyanok is, akik lem mezőgazdasági szakemberek, nem mezőgazdasággal foglalkoz­nak — folytatta Kállai Gyula. — 1 Ez azt mutatja, hogy közösek örömeink és gondjaink A vendégek először az állami gazdaságba látogatlak, ahol néhány üzemegységet tekin­tettel: meg: ezután az állami gaz­daság művelődési házában ebé­den látták vendégül a népfront országos elnökségének tagjait, ahol beszámoltak Szolnok megye, az ország egyik legnagyobb ter­melőszövetkezeti megyéjének helyzetéről, ismertették a megye mezőgazdasága fejlesztésének eredményeit. Kállai Gyula válaszában meg­köszönte a baráti fogadtatást. — A Hazafias Népfront Elnök­sége elhatározta — mondotta a többiek között —, hogy társadal­munk politikai és gazdasági éle­tének néhány fontos kérdését a helyszínen tanulmányozza. Ennek eredményeként látogattunk Mezö- hékre. Elnökségünkben együtt vaunak társadalmunk valamennyi rétegének képviselői, szemre — nem sértő szándékkal szólva — „vegyes” összetételű testületnek látszunk. Közöttünk van az Elnö­ki Tanács és a kormány elnöke, a római katolikus egyház egyik vezetője, tudományos életünk kiválóságai, termelőszövetkezeti elnökök, pedagógusok, kiváló munkások. A közöttünk lévő különböző­ség azonban csak azt példáz­za, hogy a társadalom külön­böző rétegeiből, különböző he­lyekről, utakról jöttünk, de a fő kérdésben —, amelyek ha­zánk szocialista építését, bé­kéjét, függetlenségét, népünk jólétét érintik — egyetér­tünk. Nem mindnyájan vallunk egy vi­lágnézetet, de híven szolgáljuk azt a népi, nemzeti egységet, amely a párt vezetésével a Haza­fias Népfrontban testesül meg. Kállai elv társ beszéde további részében kiemelte: társadalmunk­nak ez a politikai egysége a ha­zánkban végbement történelmi Villamosipari sztrájk w az Egyesült Államokban New Fork, (TASZSZ): Húsz napja folyik az AFI—CIO-hoz tartozó amerikai villamosipari szakszervezet tömegsztrájkja a General Electric ellen. A sztrájk­ban a társaság ötvennégy gyárá­nak több mint hatvanezer mun­kása vesz részt, mert a vállalko­zók nem járultak hozzá a bér­emeléshez, a munkanélküli segély emeléséhez és a drágaságí pótlék további folyósításához. A sztrájkolok szembeszálltak a sztrájktörők tevékenységével, ezért a rendőrség több helyen gumibotokkal és tűzoltó fecsken­dőkkel közbelépett. Több helyen letartóztatásokat foganatosítottak. Nagyon örvendetes, hogy népünk közös gondjává Vált mindaz, ami ma hazánkban történik. Az elnökség tagjai délután a Munka Vörös Zászló Érdemrend­del és a Minisztertanács vándor- zászlajával kitüntetett Táncsics termelőszövetkezetbe mentek. A termelőszövetkezet tagjait dr. Münnieh Ferenc üdvözölte. — Ha körülnézünk ebben a szép termelőszövetkezetben — mon­dotta többek között — meggyő­ződhetünk, mennyire megváltozott rendszerünkben a parasztember sor<$u A termelőszövetkezet sok tagja tágas, fürdőszobás ház­ban lakik cs a nagyszámban sorakozó serlegek és oklevelek is azt bizonyítják, hogy szö­vetkezetük a szívükhöz nőtt. Kell-e ennél jobb bizonyítóké annak, hogy jó úton bMir­rt link? Érdemes dolgozni fi szocializmusért, amelynek épí­tését senki sem zavarhatja ?*. meg. '3Í- ' •„■•j r, Dr. Münnieh Ferenc és Kallai Gyula ezután felkereste újonnan épült otthonukban Szalai-Lajos, Danyik Sándor és Vészé Sándor termelőszövetkezeti tagokat., és családjukat. . * Az egésznapos látogatás végén dr. Ortutay Gyula mondott kös^ö,-. netet a szíves vendéglátásért*, a sok gazdag, hasznos élményért* Nemzetközi szemle jJlinden kapu bezárul a gyarmatosítók előtt Magasba lendültek a karok és tapsvihar zúgo.t; így döntött egyhangúan az ENSZ lő. közgyű­lése arról, hogy a gyarmati, rend­szer felszámolásáról szóló szov­jet javaslatot plenáris ülés elé utalják. Ez egyhangú döntés ön­magában is történelmi jelentő­ségűvé avatná a még karácso­nyig eltartó New York-f tanács­kozásokat. A szavazás ügyrendi kérdés és az érdemi tárgyalások csak ezután következnek, mégis a szavazás lefolyása történelmi lecke volt a még gyarmati, füg­gő sorban lévő népek, s gyar­matosítók és a világ minden or­szága számára. Megmutatkozott ugyanis, ki a függetlenségükért, szabadságukért küzdő népek ba­rátja és ki az ellensége. Ezt a döntő jelentőségű javaslatot a szocialista tábor támogatásával a Szovjetunió terjesztette be és mellette szólaltak fel az egész haladó ■ világ képviselői. A klasz- szikus gyarmattartó hatalom, Anglia és mögötte a szemforgató, magyarázgató, de valójában irá­nyító Egyesült Államok küldöt­te meliébcszélt, illetve hallgatott a felvetődött kérdésről, prókáto­rokat tolt maga előtt a szószék­re, hogy ezek, ha a gyarmatosí­tást igazolni nem is tudják, de legalább szóljanak néhány jó szót róla, vagy tereljék a tár­gyalásokat más mederbe, hajánál "ogva előrángatott kérdések elő­térbe erőltetésével. Minthogy SEMMIFÉLE MANÖVER NEM JÄRT SIKERREL, a hangulat „fenyegetően” a né­pek függetlensége és szabadsága mellett alakult ki, a sarokba szorított imperializmus képvise­lői is magasba lendítették karju­kat, tapsoltak, nehogy saját, hom­lokukra kelljen ütni a szégyen­nek ama bélyegét, hogy az atomkorszakban egyedüli védel­mezői a rabszolgatartásnak. A XX. század a népek felsza­badulásának százada, 1930. Afri­ka éve, az az esztendő, amikor az afrikai népek milliói rázzák le a gyarmati igát. A még füg­gő népek felszabadulása nem megy magától. Függetlenségüket, szabadságukat a népek kemény harcban vívják ki, azokkal s; erő­ben, akik az ENSZ közgyűlésén kényszeredetten tapsoltak. az imperialistákkal és lakajaiakkal szemben. Mert MI IS A HELYZET Afrikában? Álló hat esztendeje folyik a harc Algéria szabadsághősei és a francia imperialisták között. Az imperialisták ezt a háborút sorscsapásnak szeretnék feltün­tetni, amelynek nem lehet vé­gét szakítani. Az algériaiak bé­két akarnak, de küzdenek mind­addig, míg szabadságukat nem látják biztosítottnak. Az utóbbi napokban egymás után aoják a hírügynökségek tudtuk hogy Dél-R’ncdéziában újabb és újabb terrorintézkedések látnak napvb lágot, terrorcselekménye)' köve­tik egymást, olyan törvényeket hoznak, amelyek lehetővé teszik a kormánynak a fasizmus min­den jegyét magán viselő intéz­kedéseit. Dál-Rnodézia kormánya másolja a közeli Délafrikai Unió kormányénak féktelen módsze­reit. Akkor, amikor világszerte küzdelem folyik az ENSZ alap­okmánya és az ember: jogok érvényesítéséért, Dál-Rhodéziában és a Déiafrikai Unióban a hala­dó idővel dacoló ősi barbár ál­lapotoknak kell, hogy tanúi le­gyünk. NYÍLT DIKTATÚRA VAN, a belga igazgatóság alatt, Ruan- da-Urundi gyámsági területen, Mocambique és Angola portugál gyarmatokon. A gyarmattartók nem szívesen mondanak le a gyarmatok kin­cseiről, és miután kénytelenek kimenni a főkapun, igyekeznek visszatérni a mellékbejáratokon. Ez történik most Kongóban, ahol az imperialisták szolgála­tában, az ENSZ megakadályoz­za a legális parlament működé­sét, dezorganizálja a választott miniszterelnök tevékenységét. Rendcsinálás helyett zavart kelt, hogy megkísérelje a gyarmati rend visszaállítását e nagykiter- jedésű afrikai országban. Telje­sen átlátva, hogy a nyers im­perializmus, A LEPLEZETLEN GYARMATI URALOM JÁTSZMÁJA VÉGÉTÉRT, az imperialisták látszólag haj­landók elismerni a népek ön­rendelkezési követeléseit, de egy- 'dejüleg olyan módszereket eszel­nek ki, amelyekkel ténylegesen ellenőrzést gyakorolnak egy kori gyarmati területeiken. Ezt a leg­különbözőbb módszerekkel érvé­nyesítik, hogy a népek ébersé­gét elaltassák. A neckolomaliz- mus tipikusan klasszikus pé.dá- ja az, amit ma Kamerunban ’át­hatunk. Köztudomású, hogy Ka­merun Afrika évének első nap­ján, 1960, január 1-én fúgretlen- séget nyert, de 1985-ig az im­perialista Franciaoi’szágnak ‘ elzá­logosították, a francia csapatok Kamerunban maradnak, A franciak továbbra is KULCSPOZÍCIÓK A T TÖLTENEK EE a közigazgatásban, a rendőrség­nél és a hadseregnél. Az áifüg- getlenség igájában sínylődök példája tanulságos minden füg­getlenségéért küzdő afrikai nép számára. A történelmi lecke negértéséről tanúskodnak az egy­mást követő afrikai értekeziclek is. A tuniszi értekezleten például két esztendővel az akkrai -érte­kezlet után már a fő probléma nem általában a függetlei ségi. harc. hanem a neokolomalizmus elleni együttes küzdelem mód­szereinek kidolgozása volt, AFRIKA NÉPEI MIND EGYSÉGESEBBEN HARCOLNAK egész Afrika végleges, valóságos függetlenségéért és szabadsá­gáért. Az ENSZ 15. kői gyűlése ismét megmutatta, hogy harcuk­ban számíthatnak az emberiség legjobbjainak támogatására és erejére. A szocialista államok, a szabadságszerető népek a harco­ló gyarmati népek oldalán áll­nak. Nincs messze az idő hogy a gyarmatosítók előtt, minden kapu lezárul. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom