Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

Hruscsov csütörtöki beszédének első k ült öld i visszhangja SZÓFIA: A központi bolgár la­pok hangsúlyozzák, hogy a szov­jet nép teljes egészében jóvá­hagyja küldöttségének tevékeny­ségét az ENSZ ülésszakon. TOKIÓ: A japán rádióállomá­sok mint a legfontosabb újságot közölték híradásaikban. hogy |Hruscsov beszédet mondott. A ja- ipán társadalmi körök nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a szovjet [kormányfő ama figyelmeztetésé­inek, hogy a Szovjetunió szintén irendelkezik rakétafegyverrel fel­szerelt atomtengeralattjárókkal. BERLIN: A Berliner Zeitung (hangsúlyozza, hogy a békeszerző- Idést Németországgal meg fogják .kötni. A National Zeitung sze- Irint Hruscsov beszéde újból be- ibizonyította, hogy a békés egy- imásmellett élés politikája nem [taktikai fogás a Szovjetunió sza­lmára. VARSÓ: A lengyel rádió és te­levízió már csütörtök délután közvetítette Moszkvából Hruscsov beszédét, majd az esti órákban többször is ismertették a beszéd rövidített szövegét. A Trybuna Ludu cikkében ki­emeli a beszéd néhány vezérgon­dolatát: az ENSZ-ülésszakán éles harc folyik az új és a haladó esz­mék, valamint a túlhaladott elmé­letek között. A szocialista orszá­gok ebben a küzdelemben egy olyan igazságos világ szószólója­ként léptek fel, amely békét és fejlődést hoz a népeknek. A sem­leges államok szintén eredmé­nyesen segítik a békéért és a gyarmati rendszer felszámolá­sáért folyó harcot. A lengyel lapok egyöntetűen vezetőhelyen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a Szovjetunió és a szocializmust építő államok konkrét tettekkel járulnak hozzá a leszereléshez és hasonló tette­ket követelnek a nyugati hatal­maktól is. Rámutatnak arra, hogy a nyugati országok a lesze­relési tárgyalásokat a fegyverke­zési hajsza leplezésére használjak fel. BONN: A nyugatnémet sajtó vezető helyen, részletesen ismer­teti Hruscsov beszédét. A lapok címeikben főleg Hruscsovnak azt a kijelentését emelik ki, hogy R francia közvélemény felháborodását váltotta ki az október 27-i tüntetés eltiltása , Párizs, (MTI): Elemi erővel ♦őrt fel a felháborodás hangja a (francia munkásságból, az ifjúság­ból, az algériai békéért küzdők hatalmas táborából azok után, hogy a belügyminisztérium meg­tiltotta a három nagy szakszer­vezet, a diákszövetség és a köz- oktatásügyi szövetség párizsi szervezeteinek október 27-én délutánra, a Basti Ue-térre meg­hirdetett tüntető felvonulását. Október 37-e az algériai bé­kéért folyó küzdelem újabb döntő fontosságú dátumának ígérkezik, országos akciónap­nak minősítették a legna­gyobb szakszervezetek, az if­júság és a pedagógusok szer­vezetei, a CGT kezdeménye­zésére egyórás munkabeszün­tetés lesz a gyárakban, ezen­kívül tüntetések, nagygyűlé­sek fogják kifejezésre juttat­ni a francia nép békevágyát. lA francia—algériai tárgyalások megindítására vonatkozó követe­lést pedig küldöttségek fogják ikifejteni. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága is összeült -Maurice Thoreznek, a párt főtit­kárának elnökletével és állást foglalt az október 27-re meghir­detett országos akciónap ügyé­ben. A párt főtitkára örömének adott kifejezést, hogy a szakszer­vezetek, a diákszövetség és a közoktatásügyi szövetség meg­egyezésre jutott, és felhívta a párt tagságát, hogy az akciónap [sikerének előkészítésében álljon !©z élre. A rendőri tilalom ellen közösen tiltakoztak a párizsi tüntetést szervező szakszer­vezetek, a diákszövetség és a közoktatásügyi szövetség. A vidéki városokban is nagy­ban folynak már az október 27-i akciónap előkészületei. 1961-ben meg kell oldani a né­met kérdést. A lapok általában még nem kohimentáiják a beszé­det, hozzáfűzött rövid megjegy­zéseikben inkább azt emelik ki, hogy Hruscsov „méisékelt hangot használt’. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung azonban már vezércikkben foglalkozik Hruscsovnak az ENSZ-beli munkájával, s hangoz­tatja, hogy a Nyugatnak fel kell figyelnie, mert Hruscsov az ENSZ átszervezésére vonatkozó javaslatával „bolhát tett a köz- g> ülés tagjainak a fülébe”. AZ ANGOL LAPOK hosszú jelentésekben számolnak be Hruscsov csütörtökön elhangzott beszédéről. A Guardian írja: Hruscsov hisz a békés egymás mellett élésben, mert bölcs em­ber, aki tudja, hogy egv atom­háború elpusztítaná a világot és mert meg van győződve arról, hogy a kommunizmus ügye há­ború nélkül is diadalmaskodni fog. Az egyedüli kérdés csak az, vajon ésszerű, elfogadható ja­vaslatokat tesz-e? Erre legjob­ban egy csúcstalálkozó adná meg a feleletet. Éppen ezért fogadja el a Nyugat a csúcstalálkozó gondolatát az amerikai elnökvá­lasztás után.' Egy ilyen javaslat- nak az elutasítása az őrültséggel lenne határos, mert a hideghá­borúhoz való visszatéréssel lenne egyértelmű. Ostobaság volna a közvéleményre gyakorolt hatása miatt is, mert nagyon rossz fényt vetne a Nyugatra.. i Hárommillió japán megmozdulása a biztonsági szerződés elleni 23. közös akció alkalmából Tokió, (MTI): Japánban mint­egy hárommillió ember vett részt csütörtökön a japán—amerikai szerződés elleni 23. közös akció megmozdulásain — jelenti az Üj-Kína hírügynöksége. A gyű­lések és tüntetések részvevői fél­emelték szavukat a Japán Szo­cialista Párt elnökének, Aszanu- mának meggyilkolása ellen és kö­vetelték a kormány lemondását. A tokiói nagygyűlésen negy­venezer munkás, diák és értel­miségi vett részt a fagyos szel ellenére. A gyűlésen elfogadott határozatok követelik az Ikeda- kormány lemondását, a tokiói rendőrség vezetőjének, Kén Obu- rának menesztését, továbbá 3 japán—amerikai biztonsági szer­ződés felmondását, A gyűlés részvevői ezután impozáns me­netben vonultak fel Tokió utcá­in. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Aszanuma teme­tését követően a rendőrség őri­zetbe vette Noritosi Josimurat. a kommunista-ellenes ifjúság ázsiai ligájának vezetőjét, vala­mint Szuszuma Fakudat, a kom­munista-ellenes önkéntesek pa­rancsnokát. Josimura annak a tei rorszervezetnek a vezetője, amelyhez Aszanuma gyilkosa is tartozott. Csütörtökön folytatódott a ja­pán parlament rendkívüli ülés­szaka. Zentaro Koszaka külügy­miniszter kijelentette, hogy Japan nem lehet semleges, hanem együtt kell működnie a nyugati világ­gal. Felszólalt Ikeda miniszterel­nök is, aki ugyanazzal a témá­val foglalkozott és hangoztatta, hogy kormánya „tökéletesen meg­bízik” az Egyesült Államokban ás növelni kívánja az együttmű­ködést. A japán politikai helyzettel foglalkozva a Pl amerikai hír- ügynökség kommentátora meg­állapítja, hogy a tizenhét éves errorlegény gyilkossága „megvál­toztatta a jelenlegi japán politi- [ aai küzdelem képét és messzeha- ó, szerencsétlen hatással járhat az amerikai—japán biztonsági szerződésre”. i Japán Kommunista Pari felhívása Tombol az amerikai elnökválasztási kam pán v San Francisco, (MTI): Hírügy­nökségi jelentések beszámolnak róla, hogy változatlan erővel tart az amerikai elnökválasztási kam­pány. A hivatalos jelöltek és kevés­bé hivatalos kortesek nyilat­kozatokban, beszédekben és televíziós interjúkban próbál­ják egymás nyakába varrni a felelősséget az amerikai külpolitika sorozatos baklö­véseiért. Tokió, TASZSZ): Siga, a Ja­pán Kommunist Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja és Ivama, a Központi Bizottság tag­ja csütörtökön felkereste, Edét, a Japán Szocialista Párt főtitká­rát és a kommunista párt Köz­ponti Bizottságának megbízásá­ból átadott egy nyilatkozató1, amely a két párt közös harcá­nak fokozását ’ javasolja a mili- tsrizmus feltámadása és a fasizá- iódás veszélye ellen. Amint az Akahata című lap közli, Eda a nyilatkozat átvételekor ki­jelentette, hogy célszerű volna, ha a két párt „egy cél elérésére és egy irányban törekednék”. Hozzáfűzte, hogy a nyilatkozatot tanulmányozni lógja a szocialista párt központi végrehajtó bizott­sága. fl kormány határozata a magyar ENSZ-kiifdölfség munkájáról Kádár János államminiszter a forradalmi munkás-paraszt kormány csütörtöki ülésén beszámolt a magyar küldöttség­nek az ENSZ-közgyülés 13. ülésszakán eddig végzett munká­járól. A kormány elismerését fejezte ki a küldöttségnek és Kádár Jánosnak, a küldöttség vezetőjének eddigi tevékeny­ségéért, és a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ennek megfelelően a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ez alkalommal is kijelenti, hogy a nép akaratának megfelelően, a többi békeszerető néppel és kormánnyal együtt, tovább folytatja a harcot a békéért és a különböző • társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, továbbra is minden erejével küzd az általános és teljes le- . szerelésért. Éjből hangsúlyozza, hogy a leszerelési megállapo­dás előzetes aláírása nélkül mindenfajta ellenőrzés veszélyes, értelmetlen és csak az agresszió híveinek kedvez. A kormány üdvözli és támogatja a Szovjetunió kormá­nyának a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolá­sára tett javaslatát. Helyesli azt az indítványt, hogy a gyar­mattartók ne csak segélyt adjanak, hanem jóvátételt is fi­zessenek a volt gyarmatok népeinek. A kormány elítéli és visszautasítja az agresszorok min­den kísérletét. Megbclycgzi az Egyesült Államoknak a Szov­jetunió ellen, kémrcpülögépckkcl elkövetett agresszióit, s az a határozott véleménye, hogy az ilyen cselekményeket, mint alapokmányellenescket, az ENSZ-nck is cl kell ítélnie. A békét fenyegető súlyos veszélynek tartja, hogy a nyugat- németországi monopoltőkcsek agresszív, rcvansista hadsere- gét — az Egyesült Államok segítségével — újjászervezik, és a legmodernebb tömegpusztító fegyverekkel látják el. A magyar nép minden erejével harcol a mi békés építőmun­kánkat is fenyegető német mililarizmus ellen, és elítéli azo­kat, akik azt támogatják. , Készek vagyunk a Magyar Népköztársaság és az Egye- sült Államok kapcsolatainak a két nép érdékeit figyelembe vevő rendezésére, amennviben az Egyesült Államok kor- ! mánya egyszer s mindenkorra felhagy minden kísérlettel, hogy beavatkozzék a Magyar Nénköztársaság belügyeibe. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak az » véleménye, hogy az F.NSZ-nek az alapokmány szellemében valóban egyetemes világszervezetté kell válnia. Az egyete­messég elvével homlokegyenest ellenkezik az a gyakorlat, hogy egyes szuverén államokat az Egyesült Államok nyo­mására évek óla erőszakkal kir«kesztenek az ENSZ-ből. A Kínai Népköztársaságnak el kell foglalnia az öt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és ki kell onnan űzni a senkit sem képviselő Csan- Kai-sek-klikkct. Fel. kell venni az F.NSZ-be a Mongol Népköztársaságot. jV'í'jj;’ Az cgvetemesség és az égvén iogúsá" eivén»k érvényesií-j c lése megköveteli, hogy megszűnjék az ENSZ állandó szervei- \ ben és szervezetében az Egyesült Államok és más NATO- ■- államok javára és a többi tagállam rovására fennálló év ; tűrhetetlen következménvekkel járó egyoldalúság. A kor- many szükségesnek tartja, hogy az ENSZ Biztonsági Táná- ;.’ esát, anarátusát. mindenekelőtt pedi~ titkárságát a világon és a világszervezetben kialakult valóságos helyzetnek meg­felelően szervezzék át. Csak így érhető el. hogv az ENSZ apparátusa ne maradjon továbbra is a NATO-államok esz- ': köze. A kormány egyetért a magyar ENSZ-küldöttségnck a közgyűlésen kifejtett álláspontjával, amely szerint az úgy­nevezett magyar kérdés tárgyalása ellenkezik az alapok­mánnyal, s olyan átlátszó hidegháborús mesterkedés, amely ‘ arra szolgál, hogy megbénítsa az ENSZ-et, cs megakadályozza az emberiség sorsát érintő kérdések megtárgyalását. A kormány — egyetértve a magyar küldöttségnek az.. Egyesült Államokban tett nyilatkozatával — rendszeresen y foglalkozik a világban szétszórt magyarság kérdéseivel. Ke­resi annak módozatait, hogy visszasegítse hazájukba azokat " a ntcglévcdt magyar embereket is, akik a felszabadulás után hagyták el az országot. " , Az ENSZ 15. ülésszakának munkájában a haladó erők Á következetes fellépése nyomán mutatkoznak eredményeké' Igaz elismerés illeti a Szovjetuniót a leszerelés és a gyarmati kérdés megoldására tett javaslataiért, és személy szerint Nyikita Szcrge.jcvics Hruscsovot, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökét azért az erélyért és fáradhatatlanságért, amellyel az ülésszak eredményes munkáját elősegítettó, ! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány utasítja a magyar ENSZ-küldöttséget. hogy a közgyűlésen a továb­biakban is a fentiek szellemében folytassa munkáját. Amerikai lap cikke Portugália afrikai gyarmatairól New York, (TASZSZ): A Ga- zetta And Daily című amerikai lap londoni tudósítójának cikkét közli „Salazar Afrikájáról”, Por­tugália afrikai gyarmatairól. A cikkíró rámutat, hogy e gyarmatok területe nagyobb, Hint Spanyolország, Franciaor­szág. Németország, Olaszország ás Anglia területe együttvéve. E gyarmatokat afrikai „néma öve­zetnek” nevezik. Az afrikai po­litikai. társadalmi és -zakszerve- zeteket betiltottak. A törzs-la­kosság a legelemibo emberi jo­gokat sem érvényesítheti. A saj­tót cenzúrázzák. A titkosrendőr­ség uralma korlátlan. A portugál hatóságok hivatalosan elismerik ás gyakoroljak a kényszermun­ka-rendszert. Az afrikai portugál gyarmato­kon mindössze háromszáznyolc­van orvos van. A gyermekhalan­dóság egyes vidékeken eléri a nyolcvan százalékot, Angolában 280 000 lakosra jut egy kórház. . „I960, augusztusában — írja á tudósító — Portugál-Guineában ötven afrikait meggyilkoltak azért, mert munkabéremelést kö­vetellek. Azokat a lövedékeket, amelyek halálukat okozták, és azokat a puskákat, amelyekből tüzet nyitottak rájuk., a NATO szállította Portugáliának, 3 „sza­bad életforma védelmére”. 2 Eisenhower elnök Nixont tá- *■ mogató kortes-körútján csütörlö-! c kön este repülőgépen San Fran- ]a ciscóba érkezett. Megérkezésekor 1:1 hangoztatta, minden tőle telhetőt M elkövet annak érdekében, hogy j ‘ Nixont válasszák utódjául. Az elnök vitába szállt Kenne- j * dy-nek azzal a kijelentésével,' J hogy az utóbbi években „mély-1 b pontra süllyedt az Egyesült Ál-! é lamok tekintélye világszerte”. 11 Eisenhower az ilyen kijelentése- t két „az Amerikáról alkotott kép! e felelőtlen eltorzításának ’ nevezte. [ s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom