Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-22 / 250. szám
ftovák bácsiék „szerkesztő bizottsága44 A „NÉPES SZERKESZTÖ- iÉG” tagjai nagy figyelemmel isérték a zenei stúdió üvegfalúiéi álló Novák bácsit, aki körüliéiül ezeket mondta: — Suhanc koromban, de még :ésöbb is csak akkor hallhattam rádiót, ha bújva leguggoltam a i agygazda kerítésének tövibe. .tost meg, ha végig megyek bár- nelyik tiszadobi utcán, nem :yözöm kapkodni a fejemet. Itt s, ott is, mindenütt rádió. Olyan lágy az én örömöm, hogy ki sem udom mondani: öregségemre ér- ém el, hogy jártam az Országlázban, táncoltam a Rajkó-zenekar muzsikájára, most meg ide- livtak a nyíregyházi rádióhoz, ánácsot kérni tőlem a műsorcsi- táláshoz... NOVAK BÁCSI, a tiszadobi ermelöszövetkezet tagja alighogy befejezte beszédét, kis elgondolkodtató csend után tapsra ve- ödtek össze a tenyerek. Szokat- an' dolog ez a szerkesztőségi életien. csakúgy, mint az az újra ded 5 jelenség, hogy a Magyar Rádió és Televízió Nyíregyházi stúdiója társadalmi üggyé kezdi nvatni a műsorszerkesztést. Szerdán délután közel harminc kedves hallgató — termelőszövetkezet tag, üzemi munkás, hivatali dolgozó és pedagógus — töltötte meg a zenei stúdiót, hogy őszinte véleményt, bírálatot mondjon a rádió munkájáról. A közvéleménykutatást Seregi István, a nyíregyházi stúdió igazgatója nyitotta meg. majd a megye különböző részeiből esybegyűlt hallgatók több. mint kétórás beszélge-1 tésen sorjázták az észrevételeket és javaslatokat. A NY ÍRBOGDÁNYIAK küldöttei a Nyírség aránylag elmaradott népzenéjének fejlesztésére hívták fel a figyelmet. Miért nem szólaltatnak meg a nyíregyházi rádióban megyei zenekarokat, gyermekkórusokat? TÖBB MEGYEBELI RÁDIÓHALLGATÓ egyik igen fontos problémáját tolmácsolta a fehér- gyarmatiak képviselője: többezer vezetékes rádió van már jelenleg megyénkben, csak az a baj, hogy ezeken a rádiókon ritkán lehet hallani a nyíregyházi műsort. A posta nagyobb gondot fordíthatna az esti . átkapcsolásokra ... Ugyancsak . többszáz hallgató kívánságát tolmácsolták a ven- crellci kiszisták és a kállósemjéni asszonyok. Az előbbiek az illemtani előadásokat hiányolták, míg a semjéniek a nők műsorának kibővítését kérték a rádiótól. Megjelent és felszólalt a Hazafias Sfépft ont megyei titkára is, aki arra kérte a rádió munkatársait, hogy ne hagyjanak „fehér foltokat’’ a megye területén és a társadalom valamennyi rétegének adjanak hangot műsorukban. NEHÉZ VOLNA most a legapróbb javaslatot is ideírni, A nyíregyházi stúdió szerkesztői feljegyezték hzokat, s most már rajtuk a sor, hogy az okos tanácsok megfogadása által még jobb műsorral köszönlsék esténként a kedves hallgatók félmilliós táborát. — angyal — Többet9 jobbat — olcsóbban, könnyebben Megyei lauácskozásra gyűllek össze a mezőgazdasági üzemek újítói Kedden délelőtt az SZMT székhazában tanácskozásra g> ültek össze az állami- és erdőgazdaságok, a gépállomások, valamint az egyéb, mezőgazdasági vállalatok újítási felelősei. A tanácskozás bevezető előadásában Jászovics Barna, a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársa ismertette az újítás helyzetét és a feladatokról szólt. Bevezetőjében elemezte,, hegy a szocializmus építése során a dolgozók nem egyszeri e értik meg azt a lenini tételt, hogy az új társadalom győzelme szempontjából aiap\ e- tő kérdés a munka terrrelé- ' kenysége. Az újítók azok közé tartoznak, akik az egyéni érdeket a közös érdekkel úgy kapcsolják össze, hegy közben élenjáróivá válnak az új társadalmi rend építésének. Az MSZMP VII. k. ngresz- szusa hosszasan foglalkozott a második ötéves terv irrnyeveinek megszabásánál a termelékenység kérdésével, ezen belül az újítókra is feladatot rótt. A mezőgazdasági üzemek újítóira is nagy feladatok várnak, hogy a 30—32 százalékos hozamnövekedést elérjük. A múlt esztendőben a kongresszus előtt sokkal nagyobb volt az újítás terén a mozgalom, mint az idén. Most az első félévben 73 újítás született, amiből 71-et fogadtak el, ami 854 ezer forint megtakarítást jelent a vállalatoknak. Számban és értékben ugyan kevesebb az újítás, mint a múlt évben volt —• és ez hiba —, de örvendetes, hogy a beadott újítások közül 26 munkavédoJmi. r.mi könnyebbe, egészségesebbé, balesetmentesebbé teszi az illető murka végzését. Tölthet Kell törődni az újítókkal és az újításai Elmondotta Jászovics e.vtars, hogy számos üzemben még mindig nem látják a vezetők sem az újítás jelentőségét. Nem tűznek ki újítási feladatokat e dolgozók elé. Sőt. vannak olyan vezetők, akik zaklatásnak veszik, ha a dolgozó öntevékenyen valami újítással fordul hozzájuk. Mindenképpen azt kutatják, hogy az illető nem valamilyen fondorlatos módon akar-e pénzhez jutni. Az újításokkal, az újítási díjak kifizetésével igen keveset törődnek a hodászi. fehérgyarmati állami gazdaságokban és a Kállósemjeni Növényvédő Állomáson. Vannak gazdasagok és gépállomások, ahol arra hivatkeznak, hogy azért nincs újítási terv, mert a dolgozók nem újítottak. Ezek a gazdasági vezetők elfelejtik, hogy az már nem terv, amit a dolgozók újítanak, a terv az, amikor valahol „szorít a cipő” és ennek kiküszöbölésére feladatot tűznek ki. A torvben pontosan >< eg kell határozni, hogy az újítás mire irányuljon, az idevágó szakirodalom hol található, az üzemen belül melyik mérnökhöz, vezetőhöz lehet segítségért fordulni es köző-ni kell az újítás dijat. ii’ctve gazdasági kihatását forintban. hmerni kell a rendeletcket Reggeltől estig ■» mészetű Mihály jól sáfárkodott e hagyatékkal. Még legény volt, amikor belépett a tiszakanyári Havasi Gyopár Téeszbe. 1950-et írtak akkor. Három év múlva megnősül*. Aki kíváncsi rá: mire vitte a közösben tíz év alatt, megnézheti. Szép új házat épített. Szekrényeikben elegendő a ruházat. Elégedettek. Ami gondjuk van, az a szövetkezet gondja is. Sok munkájukhoz még kevés a dolgos kéz. Ezen viszont nem keseregnek, hanem dolgoznak rajta: mielőbb mások is felismerjék, hogy az a jó út, amelyen ifjú Fedeles Mihály és még sokan már tíz éve járnak. Elégedettség, szered tölti be a Fedelesék otthonát. Munkavégéz- tével hazasiet az édesapa családjához. S ha a házkörüli tennivaló : s engedi, előkerül a kézimunka, a kis Gabika játékai között is nindig akad javítani való. Mindez belefér egy napba reggeltől estig és ugye megérthető jelöle a Fedeles család boldogága? (Hammel József.) küzdjék le ugyanazt a problémát. A szakszervezet feladata, hogy a műszaki kcr.yvtár és,az újítók lapjának az üzem profiljába vágó írásaira hívja lel a dolgozók figyelmét. Az újítás elsőrendű állami feladat, tehát az állami vezetőknek hivatali kötelességük ezzel foglalkozni, de ugyanakkor a szakszervezetnek. mint tömegszervezi t- nek szintén a legfőbb kötelességei közé tartozik az újításra mozgósítani a dolgozókat. valamint a tömcgel- lenőrzést ezen a területen is megvalósítani. Az az állami, vagy tömegszer- vezeti vezető, aki az újítást lebecsüli, az a tömegeket, a tömegekben rejlő erőt becsüli le Cs. n. Korszerűsítik a mátészalkai és kisvárdai filmszínházak nézőterét mozi épületét. Korábban a raka- mazi filmszínház arról volt nevezetes, hogy egyike volt a megye legelhanyagoltabb, legrendezetlenebb filmszínházainak. A közelmúltban láttak hozzá, hogy megszépítsék a filmszínházat, s erre a célra mintegy negyvenezer forintot fordítanak. A raka- mazi Vegyesipari Ktsz. dolgozói végezték el a festést, a község lakosainak legnagyobb megelégedésére. !<' gy tiszakanyari termeloszö- vetkezeti tag házatáján néztünk szét. II jó Fedeles Mihály családja megszokott, dolgos hétköznapjai egyikének két pillanatát örökítette meg a fényképezőgép lencséje. Két pillanat, de boldog életük egésze árad belőle. Reggel munkába indul az édesapa. Gabika, az ötéves kis... j ' még alszik. így csak a feleség kíséri el a kiskapuig, „itthon ne hagyd az elemózsiás táskát”. Aztán könnyű szívvel néz a kedve? ferj után. Van mit csinálni a hazkörül is. A tehén, kisborjú. öi disznó és a száznál több baromfi bizony leköti az asszony idejét. Fedelesék nagyon is tudják becsülni a ,.mát”, ami a ..van -na: egyezik. Az idős Fedeles papi birtok cseled^e volt. Gürcöl*, de fiára nem sokkal tudott többet hagyni, mint a becsületességet, a munka szerétetát. A komoly terMátészalkán megkezdték a filmszínház nézőterének korszerűsítését. A régi, nyikorgó székes. helyett ói. csapószéLeket szerelnek be, s ha ezzel a munkával elkészülnek, az előcsarnok festését kezdik meg. Kisvárdán is csapószékekke! cserélik ki a nézőtér korábbi székeit. Itt a nézőtér belső tatarozására összesen százezer forint összeget fordítanak. Rakamazon is rendbehozzák a VERSENYTÄBLA A megyében működő minisztériumi ipari vállalatok sorrendje az I960, évi termelési terv teljesítésben, az I—III. negyedév' I eredmény alapján: Sorrend A vállalat neve: tervtelj. °0-a 1. Kisvárdai Szesziinomitó V. 117.— 2. Tiszalöki Vízierőmű V. 115.5 3. Mezőgazdasági Gépjavító V. 105.7 4. Tiszávasvári Alkaloida Y. 102.1 5. Malomipari V. 101.7 ti. Tejipari V. 100.2 7. Nyírbogdanyi Kőolajipari V. 97.1 fi. Derúecseri Burgonyakeményítö V. 93.5 9. Dohánybeváltó és Fermentáló V. 90 3 10. Tiszántúli Növcnyolajipari V. 83.— A MINISZTÉRIUMI IPAR ÖSSZESEN: 93.9 3 A felszólalásokból kiderült, hogy számos gazdaságban olyan alapvető dolgokkal sincsenek tisztában, hogy az újítást kinek, kell átadni, kik bírálják .azt el és így tovább. Több helyen a műszakiak az egyszerű dolgozók újításait azzal tologatják jobbra- i balra, hogy nincs pontos szak- I nyelven megfogalmf’zva, illetve | nincsenek megfelelő rajzok mellékelve. Még olyan eset is előfordult az egyik gazdaságban, hogy az újítás azért nem került benyújtásra idejében, mert a gépíró nem vál’alta a legépelé-1 sét. Hiányosság, hogy az ellogadott újításoknak nem csinálnak széleskörű propagandát. Vannak újítások, amit a szomszédos állami gazdaságban, vagy gépállomásén mar sikerrel alkalmaznak, de az illető helyen még I azon fáradoznak, hogy miként*
