Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

fi Kifüiiyminisztérium jegyzéke az USfi kormányához (5. oldal) ★ Sport , (6. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 318. SZÁM Ára 50 iilíér I960. SZEPTEMBER 15, CSÜTÖRTÖK. FB-86 (Folytatásos regény). (2. oldal) ★ Meleg axiv... (Riport a 3. oldalon,) Magasabbra emelt mérce Üj, inagasabbrendű szocia­lista versenyforma bontakozott ki másfél évvel ezelőtt. A szocialista brigádmozgalom, mely a munkások önkéntes kezdeményezéséből született. Az emberek öntudatának fej­lődése tette lehetővé, hogy iparágaink dolgozói a Szovjet­unióban működő kommunista brigádok példájára gyorsan és sok helyen alakítottak ilyen brigádokat. Felismerték, hogy életük további szépítéséhez fo­kozottan fejleszteni kell a szo­cialista tulajdonságokat; a se- gítőkészséget, a közösségi ér­zést, a szaktudást, az általá­nos műveltséget. Az öntudat nem véletlenül fejlődött ilyen szintre. A párt nevelő munká­ja eredményeként és saját ta­pasztalataik alapján felismer­ték a dolgczók, hogy új mun­kastílusra és szocialista jelle­mű emberekre van szükség ahhoz, hogy nagyobb sikereket érjenek el. Erre azok képesek elsősorban, akik nagy akarat­erővel, erkölcsi szilárdsággal rendelkeznek, szeretik a közös munkát és munkatársaikat. A mozgalom születése óta el­telt idő bebizonyította, hogy ahol szocialista brigád címért küzdő kollektívák alakultak, élnek és dolgoznak, nemcsak az eremények sokasodtak, ha­nem észrevétlenül megváltoz­tak az emberek is. A közöség­gel együttélővé változnak ré­gebben zárkózott életet élő, csak a maguk gondolataival foglalkozó munkások. Takaré­kosságra nevelődnek a pazar­lók, leszoknak az iszákosság- ról azok, akik fizetéskor elő­ször mindig az italboltba men­tek. Pontossá válnak a koráb­ban hanyagok, olvasni kezde­nek olyanoki akik azelőtt nem igen vettek könyvet a kezükbe. A Budapesti Fémszerelvény- árugyár kisvárdai gyáregysé­gében Tercza István brigádja már érdemessé vált a kitüntető cím viselésére. Ezt a termelés­ben elért kitűnő eredmények mellett, — mint a selejt csök­kentése, — többek közt azzal érték el, hogy olyan fiatal munkásokat emeltek a kitünte­tésre érdemesek sorába, akiket a sok selejt hiányzás és fe- gyemezetlenségek miatt már el akartak bocsátani az üzemből. A közelmúltban azt is megír­tuk az újságban, hogy az egyik varrodában Kissné a vele együtt dolgozó asszonytársán barátilag hogyan segített, amíg a férje nélkül élő asz- szonyt kórházban gyógyították, Kissné magához vette az asz- szon.y két kisgyerekét, gondoz­ta, etette és minden nap a bölcsődébe, napközibe vitte őket. A többi dolgozó látta és érezte, hogy milyen nemes emberi tulajdonság a bajba­jutott emberen segíteni. Az eredmények világosan mutatják, hogy egy új szem­lélet és gyakorlat kezd egyre jobban érvényesülni. Egyre jobban érződik a szocialista verseny emberformáló jellege. A munkaversenyben a munká­sok mindig túl akarták szárnyalni a korábban elért legnagyobb eredményüket, job­ban akartak dolgozni. Azonban ezt a célt sokszor eltorzította a mennyiségi szemlélet. Eb­ben az új mozgalomban az ilyen szemlélet ellen is küzde­nek. A munka homlokterébe a termelékenység növelését, az önköltségcsökkentést, a minő­séget és az üzem legnehezebb feladatainak megoldását állít­ják. Az 1960. évi feladatok meg­oldása és második ötéves ter­vünk feladatai egyaránt meg­követelik a verseny további fejlesztését. Sikereink nagy­mértékben függnek attól, hogy mennyire tudunk előre­haladni V ersenymozgalmunk e tartalmi megváltoztatásában. A feladat; új módon dolgozni, új tulajdonságokat kibontakoztat­ni az emberekben, amelyek aztán visszahatnak s a továb­bi még magasabb szintek el­érésére ösztönöznek. Az első, úttörő brigádok kö­zül számosán elnyerték már a kitüntető címét. Ez öröm. De hiba, hogy a vállalatoknál sok heljen elmulasztották felújíta­ni a brigádok vállalását és aszerint módosítani célkitűzé­seiket, hogy arra a SZOT El­nöksége a nemrég kiadott irányelvekben felhívta a fi­gyelmet. A mozgalom fejlődése nagy­mértékben függ a vállalások tartalmasságától, az értékelés­től és nem utolsó sorban at­tól. hogyan segítik a vállalá­sok végrehajtását. A legálta­lánosabb hiba, hogy ezeknek a brigádoknak a vállalásai nem konkrétak. Ezt tapasztal­ni a Megyei Építőipari Válla­latnál is. „Növelni fogjuk ál­talános szakmai és politikai tudásunkat...” — így szól a vállalás egyik pontja a válla­latnál valamennyi brigádnál. Ehelyett így kellene; „Az ál­talános iskola 6 osztályáról van bizonyítványom, elvégzem a 8 osztályt”, vagy „Elvégzem a technikumot”..; „Politikai szemináriumra fogok járni”, de azt is megnevezve, hogy milyen fokon! Minden brigád és brigádtag sajátos vállalást tegyen, mert nem egyforma képességűek, tulajdonságúalc az emberek! Aztán ne mulasszák el a vállalást az üzemi kollek­tívával elfogadtatni, mert így megalapozottabb lesz a kollek­tíva véleménye, amikor a ki­tüntető cím odaítéléséről lesz szó. Amikor a szocialista brigád­mozgalmat fejlesztjük, azon az úton járunk, amelyről Lenin így írt: „A? évszázados rend­szer megdöntésétől egy új rendszer megteremtése felé” című cikkében: „Űj munkafegyelmet megte­remteni, az emberek közötti társadalmi kötelékeknek új far­máit létrehozni, új formákat és módszereket teremteni az emberek munkára való bevo­nására, — ez évekre és évti­zedekre terjedő munka. Ez a munka a leghálásabb és a legnehezebb munka. A mi szerencsénk az, hogy miután a burzsoáziát megdöntöttük és ellenállását letörtük meghódí­tottuk a talajt, amelyen az ilyen munka lehetségessé vált. S mi egész erőnkkel nekilá­tunk ennek a munkának”. A szocializmus építése szem­pontjából és a jövőnk érdeké­ben nem mindegy, hogy mi­lyen cdaadóan végzik vállala­tainknál ezt a nehéz munkát! Lumumba a legutóbbi menetet is megnyerte Tegnap ismét összeiiít u Biztonsági Tanács Leopoldville, (MTI): Kedden este a kongói parlament két há­za teljhatalmat szavazott Lu­mumba miniszterelnök kormá­nyának. A szavazáson 116 szenátor és képviselő vett részt, 88-an nyil­vánították bizalmuKat Lumumbá- nak, 25-en szavaztak ellene, hár­man pedig tartózkodtak. A szavazás eredményének ki­hirdetése után a parlament el­nöke megállapította, hogy a par­lamentben jelen volt a határozat­hoz szükséges többség, s ilymó- den a döntés jogerős. Mint a DP A nyugatnémet hírügynökség megállapítja, Lu­mumba miniszterelnök újabb győzelmet aratott, „megnyerte a legutóbbi menetet is". Kasamura, a törvényes köz­ponti ka^mány tájékoztatási mi­nisztere kijelentette, a kongói kormány teljhatal­mának megfelelően, eljárhat mindazok ellen, akik parla­menti jóváhagyás nélkül törvénytelenül miniszterek­nek akarják kiadni magu­kat. A teljhatalom azt is bizíositja a kormánynak, hogy korlátozza az államelnök jogkörét. A szavazas után Lumumba minisztertlnok a parlamentben beszédet mondott. Kijelentette, hajlandó megegyezni Kaszavubu- val, de Kaszavubu nem akar megbékélést. „Türelmünk fogytán van. Mi mindig a par»ament aka­ratának megfelelően csele­kedtünk, Kaszavubu viszont semmibe sem vette a nép­képviseletet” — hangozhatta a miniszterelnök. Lumumba rámutatott, hogy hétfőn a Kaszavubu féle klikk provokációja folytán (Lumumba itt saját letartóztatására célzott) csaknem véres összecsapás rob­bant ki és csak az 6 személyes közbenjárása mentette meg az ország rendjét és nyugalmát. Mint hírügynökségek jelentik, a kongói parlament két háza tegnap ismét összeült, hogy ha­tározzon két javaslatról. Az egyik javaslat értelmében az or­szág vegleges alkotmányának megteremtéséig Lumumba mi­niszterelnököt államelnöki tiszt­séggel is felruháznák. A másik javaslat arról intézkedik, hogy az államelnök ne nevezhessen ki és ne mozdíthasson el miniszte­reket a parlament előzetes jóvá­hagyása nélkül. A Reutei és az AP tájékozott körökre hivatkozva jelenti, hogy a Kaszavubu—Ileo-klikk to­vábbra is semmibe veszi a parlament határozatát és Lumumbát „lázadónak” te­kinti. Mint a Reuter közli, ileo báb­kormánya Lundula tábornokra, a hadsereg parancsnokára hárít­ja a „felelősséget” azért, mert hétfőn állítólag ő szabadította ki a miniszterelnököt. Kaszavu­bu szóvivője kedden este kije­lentette, hogy Lundula tábornok ellen is elfogató parancsot adtak ki. Tegnapra ismét összehív-” ták a Biztonsági Tanács ülé­sét. A tanács tagjai magyar idő szerint 16 órakor ültek össze. Az ülés első részében zárt aj­tók mögött foglalkoznak az ENSZ-közgyűlés jövő kedden megnyíló ülésszakának előkészí­tésével, majd folytatják a kon­gói helyzet megvitatását. fiz országos búzatermesztési tanácskozás felhívása az ország búzatermelőihez I960, szeptember 7-én Székesfehérvárott az országos búzatermesztési tanácskozás résztvevői a búzatermesztés időszerű kérdéseiről tanácskoz­tak. Megállapították, hogy a kenyérgabona és ezen belül a búzatermesztés fejlesztése a lakos­ság élelcmellátásának. mezőgazdasági termelé­sünknek egyik fő feladata. Ezért a népgazdasági tervekben megállapított vetésterületen jelentő­sen növelni kell a termésátlagokat. Az 1960— 61-es gazdasági évben 2,5 millió holdon kell ke­nyérgabonát termelni. Ez csak úgy érhető el, ha a mezőgazdasági üzemek ez év őszén mintegy öt százalékkal nagyobb területen vetnek kenyér- gabonát mint az előző évben és mellett a búza- termésátlagok növelésére a lehetőségeket is jól kihasználják. A tanácskozás résztvevői elérhe­tőnek tartják, hogy már a jövő évben országo­san holdanként tíz mázsát meghaladó búzater­mésátlagot takarítsunk be. Sok állami gazdaság­ban és termelőszövetkezetben pedig megvan a lehetőség a húsz mázsás holdanként! búzater­mések elérésére. A búzatermés-átlagok növelé­sének fő útja, hogy a korszerű termelési mód­szerek általános elterjesztésével növeljük a hazai búzafajták termőképességét. A hazai búzafajták termésátlagának növelése érdekében különösen az alábbi módszerek maradéktalan elterjeszté­sére hívja fel a tanácskozás az ország búza­termelőit: A búzát jól előkészített, az előveteménytöl függően műírágyázott, ülepedett vetőágyba ves­sék. Az optimális termő növényszám elérése ér­dekében növeljék a vetőmag-normákat úgy, hogy egy-egy katasztrális holdra 2,7—2,9 millió, gondosan tisztított és csávázott, csírázó szemet vessenek, ami azt jelenti, hogy az eddigi katasz­teri holdanként! veiőmagmennyiséget a hazai fajtáknál 115—120 kilogrammra kell növelni. A nagy búzatermések másik, igen fontos fel­tétele az időbeni vetés. Ezért a tanácskozás fel­hívja az ország búzatermelőit, hogy a talajelő- kószííés és a vetés helyes szervezésével, a vetést legkésőbb október hó végéig msndenüét végez­zék el. Tovább kell javítani a bűzavetcsek ápolási munkáit. A szükség szerinti hengerezés, íogaso- las és fejtrágyázás mellett különösen nagy gon­dot kell fordítani a korszerű növenyvédelem, a vegyszeres gyomirtás széleskörű elterjesztésére. Szervezette kell tenni a gabonabe takarítási, A betakarítógépek, szállítóeszközök és emberi munkaerő jó megszervezésével tovább kell csök­kenteni a betakarítási veszteségeket. A tanácskozás résztvevői helyesnek es szük­ségesnek tartják, hogy amíg a kenyérgabona- termés végleges megoldásához nemcsítőink új, nagy termőképcsségü szalmaszilárd búzafajíákat nem állítanak elő, a hazai viszonyok között jól bevált, nagytermőképcsscgü külföldi búzafajtá­kat is termesszék. Ezért a jövő évben a búza­terület mintegy tizenöt százalékán nagy termő­képességű külföldi búzafajtákat kell vetni. A tanácskozás az eddigi tapasztalatok alapján fel­hívja a nagy termőképességű külföldi búzafaj­tákat termelő üzmeket arra, hogy különös figyel­met fordítsanak a mély lalajelőkészitésre, a nagy adagú műtrágyázásra, a kataszteri holdan­ként! optimális növenyszám kialakítására, az optimális vetésidő betartására, valamint a több­szöri fejtrágyázásra. A tanácskozás felhívja a nemesítőket, hogy a búzatermesztés fejlesztéséhez minél előbb állít­sanak elő nagy termőkepességű, szalmaszilárd, betegségeknek ellenálló, a nagyüzemi követel­ményeknek megfelelő, jóminősegű búzafajtákat. A tanácskozás felkéri a gépipar vezetőit, az ipari munkásokat, hogy már a következő évben minél több gépet gyártsanak a búzatermesztés fejlesztéséhez. A tanácskozás résztvevői megvannak gyö- zödve arról, hogy az ország minden búzatermesz­tője a fenti célkitűzésekkel egyetért és a kor­szerű módszerek széleskörű bevezetésével, szor­galmas munkával hozzájárul a jövő évi nagy- búzatermések eléréséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom