Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-11 / 215. szám
ftardcsapatunk megszerezte a hatodik aranyérmet (10. oldal.) Családi vasárnap (9, oldal) XVn. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Ara 70 fillér I960. SZEPTEMBER 11, VASÁRNAP FB- 86 (Folytatásos regény). (5. oldalt ★ Az Első Békekölcsön sorsolása (6. oldal) Vonjuk meg a szót a rágalmazóktól! Az úri, kizsákmányoló rend Magyarországán joggal mondták, hogy az „ember embernek farkasa”. Az uralkodó osztályok tagjai a nagyobb koncért marakodtak, a kizsákmányolt, nincstelen tömegek között a nyomor volt a veszekedések melegágya. A kiváltságos kasztok társadalma szembeállította egymással az embereket, gyűlöletet, megnemértést, szított. A nagyobb hal felfalja a ki- sebbet-elv alapján a félelem és a szörnyű gond tartotta rettegésben az embereket, akik a létért való küzdelemben könyörtelenül eltaposták a gyengébbeket, a védteleneket. Csak a munkások, szegényparasztok és haladó értelmiségiek legki- válóbbjai fogtak össze, hogy megdöntsék az embertelenség világát. Merőben más napjaink erkölcse. A szocialista emberi együttélés szabályai kizárják a becsületes emberek közötti ellentéteket: az ember csak társaival összefogva boldogulhat, csak egymást megértve, egymás jogait, emberségét tiszteletben tartva lehet nálunk erőre haladni. Horthyék rendje sok káros méreggel oltotta be az embereket, s az eltelt esztendők kevésnek bizonyultak még ahhoz, hogy a szocializmus építésének tiszta levegője, emberiessége teljesen begyógyítsa a méregmarta szíveket. Súlyos örökségként néhányan még hordozzák a karrierizmus, az intrika, az ártó szándék kórokozóit. Egyik vállalatunk csoportvezetője szándékosan téves adatokat jelentett az osztály vezetőjének, hogy a valótlan jelentésért felelősségre vonják es beosztásából eltávolítsák az osztályvezetőt. Az osztályvezetői beosztást ugyanis magának szerette volna megkaparintani. A hiba oka azonban kiderült, s a „fegyver” visszafelé sült eh Egy másik vállalat előadója névtelen levelekkel, különféle pletykákkal rágalmazta kollégáját. Körmönfont módon terjesztette a hírt, hogy a családos férfi viszonyokat folytat, züllött életet él. A megrágalmazott embertől a többiek is kezdtek elhidegülni, sőt a felelőtlen mende-monda családi békéjét is tönkretette. Amikor már a helyzet tarthatatlannak bizonyult, a/ idegileg is megviselt ember vizsgálatot kért maga ellen. Csak hosszú, alapos vizsgalat után derült ki, hogy az előadót ártatlanul hurcolták meg, mindez kollégájának műve volt, aki irigyelte munkatársát a magasabb prémiumért. Névtelen feljelentések, óvatosan megfogalmazott rágalmak, irigység, kapzsiság-szülte pletykák nem méltók azokhoz a hatalmas erőfeszítésekhez, melyeket dolgozóink tesznek a tervek valóraváltásáért, a jövő megalapozásáért. Azt a kollegát, aki „.iólinformált” értesülései alapján vezetőit és munkatársait, vagy másokat igyekszik befeketíteni, embertársai megvetik és kiközösítik soraik közül. A rosszindulat légkörében nem lehet alkotni. A hát mögött, titokban fülbesuttogott értesüléseket senki ne tévessze össze a jószándékú bírálattal, Ka valaki hibát, sőt bűnt tapasztal, merjen igazáért nyíltan kiállni, találja meg a bajok tisztázásának becsületes útját! S aki ezért megtorlással fenyeget, előbb-utóbb meg- bűnhödik érte. Egyik üzem igazgatója visz- szaélt beosztásával. A dolgozók taggyűlésen szemére olvasták hibáit, s miután az őszinte bírálat sem használt, az illetékes szervekhez fordultak panaszukkal. Az igazgatót leváltották, s az üzemben azóta kétszer olyan jó eredményeket érnek el, mint korábban. Ha az üzem dolgozói nem találják meg a bajok feltárásának megfelelő formáját, ha nem nyíltak és őszinték, bajosan lehetett volna jó megoldást találni. Nincsenek „kényes” kérdések, amikor azokat a becsületes jóakarás feszegeti, de minden kényes lesz, ha a pletykákat fedezék mögé bújva, titkon eregetik. Hová vezetne, ha a tanács, a rendőrség, meg a többi illetékes felülne a névtelen leveleknek, ha a vezetők minden értesülést készpénznek vennének? Alaposan a körmére kell nézni minden olyan „értesülésnek”, amely nem nyílt forrásból ' fakad. A rágalom, mások befeketítése mögött rendszerint más feketeség található: önző személyi érdek, elvakult bosz- szú, mindenre képes irigység. A pletyka, a felelőtlen intrika megmérgezi az üzem, a vállalat levegőjét, becsületes dolgozókat ránt a sárba. Nem lehet tehát kesztyűs kézzel bánni a rágalmak terjesztőivel. Elnézésnek ilyen esetben helye nem lehet: ha a góc fertőz, ki kell operáim, el kell távolítani. Az alaptalan feljelentgetések, a hamis „értesülések” a tudatos ártaniakarás jelenségei. Terjesztőik nem érdemelnek kíméletet, s olyan elbánásban kell részesíteni őket, amit megérdemelnek. Nyugodtan akarunk dolgozni, egymást segítve, megértve, hiszen mindannyian egyet akarunk: jobban élni, szocializmust építeni. Illetékes szerveink a dolgozók őszinte panaszait, bejelentéseit, különösen közügyeinket segítő, építőmunkánk akadályait elhárító jelzéseit mindenkor megszívlelik. Társadalmi rendünk demokratizmusa feltételezi, sőt törvényesen is biztosítja dolgozóinknak ezt a jogát. És a rágalmak, intrikák helyett ez a becsületes útja a Szocialista együttélésnek. Győri Illés György A termelőszövetkezetek beruházásáról, a fehérgyarmati járás vízrendezéséről és a mezőgazdasági felvásárlás helyzetéről tárgyaltak a megye országgyűlési képviselői Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja Barczi Gyula elvtárs elnökletével szombaton a tiszalö- ki Vizierőmű kultúrtermében ülést tartott. Az ülésen megjelent Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Sárfi Rózsi, az Orvosegészség- tigyi Dolgozók Szakszervezetének titkára. A képviselők Vincze József, a megyei tanács vb. elnökhelyettese előterjesztése alapján először a termelőszövetkezetek beruházásának helyzetét tárgyalták meg. Megelégedéssel fogadták, hogy megyéuk termelőszövetkezetei ebben az évben 125 millió forintot fordítanak építkezésre állami hiteltől és saját erőből, 34 milliót erő- és munkagépek vásárlására, 23 milliót belső villamosításra, szőlő és gyümölcstelepi- tésre, talajjavításra, valamint halastavak létesítésére. Az építkezés, gépi és egyéb beruházásokból a termelőszövetkezetek fel nem osztható közös vagyona az idén. jelentősen gyarapszik. 642 kisebb-nagyobb létesítmény készül, ezek túlnyomó többsége szarvasmarha, sertés és juh-istállók, illetve baromfiól. A tervezett istállók megépítésével már ez év végére sókezerre nöZáhonyban a tiszai híd előtt bővítik a vasúti pályát, több vágányt fektetnek le. A nagyszabású munkálatok mintegy 11 millió forint értékűre becsülhetők, s ezek során mintegy százhúsz—százharmincezer köbméter földet kell megmozgatni. A földmunkákat az Állami Kordályos és Fuvarozási Vállalat dolgozói végzik. A vágányépítésen kívül beszerelésre kerül majd egy Irfldaházai építtet a nyíregyházi járási tanács Nyíregyházán, a Rákóczi utca és a Mártírok tere sarkán szembetűnik a romos kőkerítés és a hasonló épület. A Dobos-féle vendéglő és kerhelyiség volt ott régen. Az újságban már felhívtuk az illetékesek figyelmét, hogy legfőbb ideje lenne rendbehozatni legalább a kerítést. Bírálatunkra azt a választ kaptuk a városi tanácstól, hogy már nem érdemes pénzt költeni azokra az épületekre és a kerítésre, mert oda rövidesen egy irodaházét építenek a nyíregyházi járási tanácsnak. Nemes Imre elvtárs, a nyíregyházi járási tanács vb. elnöke ezzel kapcsolatban azt a nyilatkozatot adta, hogy egy „L” alakú kétemeletes épület építését vette tervbe a tanács, amely a Béke szállótól a Dózsa moziig terjed majd. Az épület tervezését már végzik és valószí ű, hogy tavasszal megkezdik az építést. i vekszik a férőhelyek száma. A képviselő csoport elhatározta, hogy megvizsgálja: mennyiben lehet segíteni a terrnelószöv et- kezetek nádigényének kielégítésében. A termelőszövetkezetek már eddig 180 erő-, illetve munkagépet, 20 teherautót vásároltak, 16 közös gazdaságot villamosítottak, a tervezett szőlő- és gyümölcstelepítések nagyrészét 3 tavasszal befejezték, két és félezer hold talajt megjavítottak, és egy halastavat is átadtak rendeltetésének. Az istállók építésének gyorsítását főleg az anyaghiány akadályozza. A képviselőcsoport javasolja az illetékes főhatóságnak, hogy a Megyei fe-épjavító Vállalat a jövő év elejétől térjen rá a tsz-ek építkezéséhez szükséges vasipari cikkek gyártására. A képviselő csoport ígéretet tett arra is; támogatja a megye termelőszövetkezeteit abban, hogy az ez évre betervezel! létesítmények el is készüljenek. Az ülésen ezután 'smertstték | a képviselőkkel a fehérgyarmati járás vízrendezéséről készített tanulmány tervezetet, s Jancsó Gyula, a Felsőtiszai ideái Vízügyi Igazgatóság vezetője válaszolt a feltett kérdésekre. Harmadik napirendi pontban Sípos Béla, az Élelmezésügyi Minisztérium megyei felvásárlási kirendeltségének vezetője mondotta el, hogy erőteljesen vasúti mérleg is, mely külföldi vagonok, illetve áruik mérésére is alkalmas. Itt is jelentős földmunkálatokat végez a vállalat. A munka szép ütemben folyik, jelenleg 80 kordély és húsz stráfkocsi végzi a munkát százhúsz lóval. A lehetőséghez mérten igyekszenek gépesíteni is. Eddig egy markológép, nyolc billenőkocsis teherautó dolgozik, s a jövő héten előreláthatólag 10—12 dömper is bekapcsolódik a munkába. A záhonyi munkahelyen egyébként a vállalat majdnem 300 dolgozója serénykedik, nyolcvan kordélyost és ketezáz kubikost alkalmaznak itt. Valamennyi hazai gyümölcs- félénknél, s még a citromnál is több C-vitamint tartalmaz a külföldi piacokon szinte korlátlan mennyiségben keresett exportcikk, a íeketeribizke. Szélesebb- körű termesztését azonban akadályozza a megfelelő hazai fajta hiánya. A fertődi kutató intézetben ezért nagyarányú nemesitől munka indult a hazai éghajlati viszonyokat jól tűrő, s a nagyüzemi művelés alapvető követelményeinek megfelelő feke- .teribizke-íajták előállítására. I A világ hetven feketeri’oizkehalad megyénkben a gabonafelvásárlás. A termények a szatmári járásokban még eléggé nedvesek, a mesterséges szárítók is kevésnek bizonyulnak és távolesnek ezektől a járásoktól. Ennek ellenére naponta 90—100 vagonnyi terményt vásárolnak fel. Sípos elvtárs véleménye szerint nem lesz baj a sértés, vágómarha, alma, és burgonyafelvásárlásnál. A megye országgyűlési képviselői a délutáni órák folyamán megtekintették a tiszalöki Vízierőművet, Berki Zoltán képviselőnek, az erőmű igazgatójának kalauzolásával megismerkedtek az erőmű létesítésének történetével, s a mű berendezésével. (k. j.J A mai Jelronulás rendje Ma délelőtt kilenc órakor kezdődik Nyíregyházán a Megyei Ifjúsági Találkozóra érkezett fiatalok nagyszabású felvonulása. A csoportok az alábbi helyeken gyülekeznek: Nyíregyháza város fiataljai — úttörők középiskolások, munkás- és parasztfiatalok — a megyei tanács előtt, a Bercsényi és a Zsdánov utcákon foglalják el helyüket a felvonulás előtt. A tiszalöki és a nyíregyházi járásból érkezettek a Rákóczi utcán gyülekeznek, míg a többi járás fiataljai a Jókai és a Dózsa György utcákon helyezkednek el. A kilenc órakor kezdődő felvonuláson elől a MÁV fúvószenekara halad, utánuk hat ifjúgárdista viszi a megyei KlSZ-bizott- ság zászlaját s az őket követő 100 egyenruhás úttörő mögött halad majd a találkozó népes tábora. A felvonulás a Beloiannisz térről a Kossuth tér—Malinovszij—Iskola és Széchenyi utcákon halad a nagygyűlés színhelye a Petőfi-park felé. fajtáját gyűjtötték eddig össze az intézetben, nemesítési alapanyagnak, s több mint ötven keresztezés! kombinációt valósFot- tak meg. A nemesítés mellett új módsrzerként bevezették az úgynevezett mutagén kezelést is. A gyümölcs termékenyülési és ellenálló képességét például röntgen-besugárzással/ hőkezeléssel, különböző kémiai anyagok permetezésével és csávázásával fo- I kozzák. Az új fajták előállításával egy- időben agrotechnikai kísérletek- I kel is foglalkoznak. 11 milliós munkál végez Záhonyban f az. Állami Kordélvos és Fuvarozási Vállalat Röntgensugárral javítják a gyümölcs minőségét FeUeteribixkenemesitési kísérletek Fertődön
