Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

Hruscsov elvtárs beszéde Cyrus Eaton ebédjén (Mytaiás az 1. oldalról) fes országok képviselőjének is. Ilymódon ugyanis, az ENSZ vég­rehajtó szerve tükrözné a mai világban történelmileg ténylege­se« kialakult erőviszonyokat. — Azt is mondják hogy eb­ben az esetben az ENSZ végre­hajtó szervének kétharmada a Szovjetunió kezében lenne. Akik így beszélnek, arra gondolnak, hogy a semleges országok képvi­selői mindig a szocialista orszá­gok álláspontját támogatnak. Vé­leményem szerint azonban ez a következtetés nem azoknak a javára üt ki, akik így gondol­kodnak. Ezek ugyanis azt mond­ják, hogy azt a politikát, amelyet je­lenleg a nyugati országok uralkodó körei folytatnak nyílván nem támogatnák a semleges országok. A békés gazdasági verseny és a leszerelés — Eaton úr több helyes meg­állapítást tett a szovjet—ameri­kai kapcsolat megjavításának szükségességéről, az Egyesült Államok sikereiről és arról, hogy mi a Szovjetunióban gaz­daságilag milyen magasfokú fej­lettséget értünk el. Közismert tény, hogy az amerikai nép szép eredményekét élt el hazája fej­lesztésében. Mi ezt nem irigyel­jük, javasoljuk az Egyesült Ál­lamoknak, hogy a gazdaság fej­lesztésében, a nép jólétének emelésében kezdjen békés ver­senyt velünk. Egyetértek azzal, hogy ez a verseny sikeresebb lesz, ha országaink kereske­delmét rendezett alapokra fek­tetjük. Az Egyesült Államokban tett legutóbbi utazásom idején többször is beszéltem arról, hogy milyen haszonnal járna a meg­különböztetést nem ismerő ilyen­fajta kereskedelem. — A békés versengés egyrészt magában foglal fontos, a gazda­ságin kívüli mutatószámokat, másrészt kiterjed az élet sok más területére is. Versenyezhe­tünk a baseballban is. Tudjuk, hogy ezt a játékot az ameri­kaiak nagyon szeretik; Nekünk is van hasonló játékunk: laptá- nak hívják. Gyermekkoromban én is játszottam. Bizonyos kor­ban azután érdeklődésemet már inkább más kötötte le, nem a játék. —- Büszkék vagyunk rá, hogy a szovjet fiatalok a római olim­piai játékokon a legjobb ered­ményt érték el, de mi elismer­tük az amerikai sportolóknak az olimpiai játékokon elért ki­emelkedő eredményeit is. — Eaton úr ön azt mondotta, hogy szereti és jól ismeri a me­zőgazdaságot. Jólestek elismerő szavai arról, hogy engem meny­nyire érdekel a mezőgazdaság. Válóban, falun születtem és bár már régen városban lakom, sza­badságom idején minden nyá­ron lehetőség szerint felkeresem szülőfalumat. Jól esik megláto­gatni a kedves helyeket. Szülő­falumban éppúgy, mint bárhol az országban, mindig újabb és újabb kedvező változásokat tapasztalok. Jobban és termelékenyebben mű­velik meg a földeket, szebbek, egészségesebbek városaink és falvaink, és ami a legfontosabb az emberek jobban, kultúráltab­• ban élnek, bizakodva néznek a. jövőbe. — A szocializmus és a ka­pitalizmus versenyét nemcsak az országos termelés abszolút mennyisége, nemcsak az egy főre eső termék mennyisége dönti el. A versenyt eldöntik az ember személyének for­málásában elért eredmények is. Ezek az eredmények azt a célt szolgálják, hogy az ember — minden földi érték alkotója — az első legyen eme értékek kö­zött, hogy mind jobban és ered­ményesen fejlessze a tudományt és á technikát, s tegye könnyeb­bé és szebbé az életet az egész földkerekségen. — ön arra kért engem, Eaton úr, hogy a szovjet kormány foly­tassa változatlanul erőfeszítéseit és győzze meg a világ vezető ál- lamférfiait, őszintén egyezzenek meg az általános és teljes leszere­lésben. Mint állami vezető mond­hatom önnek, hogy életemnek a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és a szovjet kormány tevé­kenységének ez az egyik legfon­tosabb célja. — Jóleső érzés, hogy a béke védelmét, a leszerelést szolgáló tetteket oly sok, a különböző szociális és politikai nézetű em­ber támogatja. Ha minden nép a leszerelés megvalósulására fordítja erő­feszítéseit és ilyen irányban hat az ezzel szembeszegülő kormányokra, akkor a népek kivívhatják az általános és teljes leszerelést. A szovjet kormány a maga ré­széről mindent megtesz, hogy létrejöjjön a leszerelési megegye­zés, amely biztosíthatja a világ békéjét. — A józan ész és az emberiség történelmének tapasztalatai sze­rint nekünk együttesen kell ki­vívnunk a leszerelést és akkor a világ megkönnyebbülten sóhajt majd fel. — Az amerikai sajtó bírálja leszerelési javaslatainkat. Egyes amerikai újságírók például ezt írják: Hruscsov leszerelési tervet terjesztett elő, de az ellenőrzés­ről elég homályosan beszélt. — A sajtó képviselőihez sze­retnék fordulni. Ha itt vannak, ha pedig nincsenek, szeretném, ha kijelentéseim megjelennének a lapokban. Mindenekelőtt a fődologban keli megegyezni: a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel vég­rehajtott általános és teljes leszerelésben. Az ellenőrzésről a véleményünk: terjesszék elő önök a maguk for­muláit. Bizonyosra veszem, hogy megtaláljuk a közös nyelvet az ellenőrzés kérdéseiben. Ha sike­rül megegyezni az általános és teljes leszerelésben, akkor nem lesz vita, hogyan ellenőrizzük az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény végrehajtását. — Ha nem egyezünk meg a leszerelésben, hanem csak az el­lenőrzésről beszélünk, ebből sem­mi sem jön ki. Ha azonban meg­egyezünk a leszerelésben, a had­seregek feloszlatásában, a tömeg- pusztító eszközök megsemmisíté­sében, akkor könnyű lesz meg­egyezni az ellenőrzésben is. Ismét­lem: hajlandók vagyunk meg­vizsgálni az ellenőrzés mindenne­mű formuláját a megegyezés ér­dekében, a béke megszilárdítása érdekében. (Hosszú taps.) —Javaslattal szeretnék Önök­höz fordulni. Eddig igen rosszul haladnak a leszerelési tárgyalá­sok a nyugati hatalmak kormá­nyaival. Nem kellene-e ilyen kí­sérletet tenni: minden ország (Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Kanada, Franciaország, a mi országunk, stb.) üzletembe­rei, újságírói, jogászai és mások üljenek össze és segítsék a kor- j mányokat a leszere'ési egye-- j mény létrehozásában. Szívesen hajlandó lennék kifejteni néze- | teimet e személyiségek előtt, ha i meghívnának és én is meghail- ! gatnám elgondolásaikat. Ugyan- j így járhatnának el más kor­mányfők is. Azt hiszem, ez l igen hasznos ki . ’et lenne, s, elősegítené, hogy megegyezzünk a lesze"clésb?n. Hiszen a szocia- : lista cs kapitalista őrs ágokban egyaránt az emberek barátság­ban akarnak élni, fejleszteni akarják gazdaságukat, azt kíván­ják, hogy béke legyen a földön és az embereket ne fenyegesse háború. (Hosszantartó taps.) — Köszönöm uraim, a figyel­müket. — Emelem poharam Eatonné asszony, mr. Cyrus Eaton' és valamennyiül« egészségére, uraim. (Mindenki feláll, hosszú taps.) Hruscsov beszéde után Eaton ezt mondta: „Ha ön nem ellen­zi, az itt jelenlévők szeretné­nek néhány kérdést feltenni”. Hruscsov: Ha vannak kérdé­sek, szívesen válaszolok. A kér­dések elöl nem szabad kitérni. (Derültség). Kérdés: Létesülhetnek-e kap­csolatok a Szovjetunió és Kanada közöjt azonos fajta áruk, pél­dául ércek adásvételében? Hruscsov; ön azt kérdezi, lé­tesíthet-e a Szovjetunió kapcso­latokat a kanadai nagyiparosok­kal azonos ‘fajta áruk, például ércek termelésével és adásvéte­lével. Röviden válaszolok: igen. Hiszen mi együttműködünk például a nemzetközi ón- adás­vételi szervezetben. Ott minden országnak van egy bizonyos kvótája, amelyet általános egyez­mény határoz meg. Miért ne le­hetne kiterjeszteni ezt az elvet más árukra is? — Mi hajlandók vagyunk alá­írni egy ilyen egyezményt. Most írjuk alá, vagy később? Hangok: most! Hruscsov: Kérem, mi hajlan­dók vagyunk. Kérdés: Lehetségesnek tartja-e ön, miniszterelnök úr, hogy az Egyesült Államok, Kanada és más országok, valamint a Szov­jetunió kölcsönösen előnyös sza­bad kereskedelme alapján lénye­gesen csökkentsék a fegyverke­zési kiadásokat? Hruscsov: Igen tisztelt uraim! Nem lenne nagyobb boldogság a szovjet kormány, a szovjet nép számára, mint megegyezni a le­szerelés kérdésében. Hiszen ha ebben megegyeznénk, akkor nem­csak az új világháború veszélyét küszöbölnénk ki, hanem sokszo­rosan növelhetnénk a népek ja­vát szolgáló békés termelést is. Ezért hajlandók vagyunk együtt­működni ebben minden állam­mal. — Elmondhatom Önöknek, hogy amikor tavaly találkoztam az Egyesült Államok elnökével, őszinte beszélgetéseket folytat­tunk. Ö ilyenformán szólt hoz­zám: gyakran jönnek hozzám katonai személyiségek és azt mondják, adjon pénzt ilyen vagy olyan fegyver előállítására. Ha ön nem ad, az oroszok utolér­nek bennünket a fegyverkezés­ben. (Nevetés). Az elnök meg­kérdezte tőlem: hát Önünknél hogyan áll a dolog? Én így válaszoltam: nálunk körülbelül ugyanez történik. Katonai sze­mélyiségek és tudósok forduk' nak a kormányhoz és pénzt kér­nek újabb rakéták készítésére. I És mi odaadjuk nekik a pénzt. i Félév múlva újra eljönnek és ezt mondják: tökéletesebb raké­ták terveit dolgoztuk ki, adjon nekünk pénzt ezekre a ráké-' tákra. Mi ezt válaszoljuk: hiszen nemrég adtunk önöknek pénzt az új rakétákra. Ök azonban azt felelik: most még tökéletesebb rakétákat készítettünk, adjatok pénzt, különben az amerikaiak megelőznek bennünket. (Derült­ség.) —' Üjra pénzt kell adni. A fegyverkezési versenyben nincs határ. Nos, állítsuk meg ezt a szakadékba vezető rohanást, szüntessük meg a fegyverkezési versenyt, minél előbb, annál jobb. Hiszen ez országaink ja­vára, a népek javára .válik. (Hosszú taps.) A találkozó végén Cyrus Ea­ton hálás köszönetét mondott Hruscsovnak, hogy nagy elfog­laltsága közepette is időt szakí­tott az amerikai és kanadai üz­leti körök képviselőivel való ta­lálkozóra. Eaton azt kívánta Hruscsov­nak, hogy az eddigi energiával szálljon síkra továbbra is a bé­kés együttélés és a leszérélés nagy eszméiért, amelyek a világ- béke megszilárdítását szolgálják. Éles vita után az általános ügyrendi bizottság szavazattöbbséggel eíulasította a Kínai Népköztársaság ENSZ^ogai érvényesítésének napirendre tűzését New York, (MTI): Polgár Dé­nes, az MTI különtudósítója je­lenti New York-ból: Kedd este New Yörk-t idő sze­rint háromnegyed 9 órakor az ENSZ általános ügyrendi bizott­sága megtárgyalta a napirendi javaslat utolsó pontjait. Nagy vi­ta fejlődött ki annál a kérdés­nél, vajon felvegyék-c a napi­rendre a Szovjetunió által java­solt pontot, a Kínai Népköztár­saság ENSZ-képviseletének prob­lémáját. Az Egyesült Államok képviselője kifejtette, hogy el­lenzi a kérdés napirendre tű­zését. Nem azért — mondotta Wadsworth amerikai küldött —, mert az Egyesült Államok ellenzi a Kínai Népköztársaság társadal­mi rendszerét. Hiszen az Egye­sült Államok szerint — mondot­ta — minden államnak joga van megválasztani, milyen rendszer­ben kíván élni. A Kínai Népköz- társaság magatartása az — mon­dotta az amerikai küldött —, amely miatt az Egyesült Álla­mok ellenzi a kérdés megtárgya­lását. Wadsworth a koreai úgy­nevezett agressziót, Tajvan „fe­nyegetését” valamint a tibeti kér­dést sorolta fel. Az Egyesült Ál­lamok küldötte ellen javaslatot terjesztett be, amelynek első pontja szerint az ENSZ ügyrendi bizottsága visszautasítja a Kínai Népköztársaság felvételére irá­nyuló javaslatot, második pont­ja szerint pedig ezen az üléssza­kon nem vitat meg semmiféle olyan javaslatot, amely kizárná Tajvan képviselőjét az ENSZ-ből és felvenné az ENSZ-be a Kínai Népköztársaságot. Az Egyesült Államok képvise­lőinek szavaira Zorin, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője válaszolt. Hangoztatta, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-jo- gainak érvényesítése egyike a legsürgősebb kérdéseknek. — A Kínai !\épköztársaság kormánya a kínai nép egyetlen képviselője — hangoztatta Zorin. — Távollé­te a hidegháború következménye s aláaknázza az ENSZ tekinté­lyét. Az Egyesült Államok „oko­kat” talál, hogy ne engedjék be az ENSZ-be a Kínai Népköztár­saság képviselőjét, azt állítja, hogy a Kínai Népköztársaság „méltatlan a felvételre”. Ha ezt a kérdést elemezzük, megállapít­hatjuk, hogy hétfőn egyik latin- amerikai állam képviselője — Zorin Castrót értette ezen — ha­sonlókat mondott az Egyesült Államokra és mégis tagja az ENSZ-nek. Nem érdemes a pél­dákat sorra venni — mondotta Zorin. — Az igazi ok, amely miatt az Egyesült Államok ellenzi ennek a kérdésnek a meg­tárgyalását, az, hogy egy má­sodik szocialista nagyhatalom jelenléte az EN3Z-ben kelle­metlen lenne neki. Az iraki küldött -hangoztatta, hogy semmiképpen sem lehet in­dokolni, miért akarják kizárni a világ legnagyobb lakosságú or­szágát az ENSZ-bül. Ezt a habo­zást semmiképpen sem lehet megokolni. Eljött az idő — mondotta Irak képviselője, — hogy szembenézzünk a realitás­sal. Ha különböző vélemények is vannak ebben a kérdésben, an­nál inkább meg kell tárgyain, a problémát a közgyűlésen. Szudán képviselője is hasonló érveket hangoztatott. Kijelentet­te, hogy ő is a kérdésnek a na­pirendre való felvétele mellett fog szárazni. Ceylon küldötte a kérdés napi­rendre tűzése mellett foglalt ál­lást, ugyanezt tette Jugoszlávia képviselője is. Románia küldötte kifejtette, hogy az ENSZ éveken át ra­gaszkodik ama fikcióhoz, amjiy megakadályozza a kínai nép tör­vényes kormányánál« megjelené­sét az ENSZ-ben. Maga Herter amerikai külügyminiszter jelen­tette ki, hogy leszerelési egyez­mény esetén a Kínai Népköztár­saságot is meg kellene kérni, hogy csatlakozzák az egyezmény­hez. Most ugyanez a Herter olyan utasítást . ad küldötts ’ee- n -k, hogy ellene zc a kínai ENSZ- képvisclei. rendezésének megtár­gyalását a közgyűlésen. Ez tel­jesen tarthatatlan — mondotta Románia küldötte. Nagy-Britannia képviselője azt - mondta, hogy Anglia elismeri a Kínai Népi«Ozlarsasugot, de az ENSZ-tagság rendezésének jelen­legi megtárgyalása kárt okozna; Semmi jó nem származnék belő­le és a légkört mérgezné, feszült­té tenné, ha most vitát kezdené­nek róla, ki képviselje Kínát az ENSZ-ben. Panama a kérdés napirendre tűzése ellen foglalt állást, Bul­gária mellette, s végül Zorm szó­lalt fél ismét és azt mondotta, nogy Nagy-Britannia álláspontja rendkívül különös. Nagy-Britan- nia képviselője azt állítja, hogy a kínai kérdés megtárgyalása azért nem időszerű, mert ez meg­mérgezné és feszültté tenné a légkört. Ha jól emlékszem —• mondotta Zorin — Nagy-Britan­nia képviselője megszavazta az úgynevezett magyar kérdés na­pirendre tűzését. Pedig a magyar kérdés megtárgyalása is a kedé­lyek felizgutásához, a légkör fe­szültté tételéhez vezetne. Nagy-Britannia állásfoglalásá­nak valódi oka az, hogy úgy­látszik, nem mer ellentmon­dani az Egyesült Államoknak. Ezután szavazásra került a sor. Az amerikai küldött kérte, hogy az ő ellenjavaslatának adják meg az elsőséget. Ezt az ügyrendi bi­zottság többsége megszavazta. A? érdemi szavazás során 12-en sza­vaztak amellett, hogy a kínai ENSZ-képviselet rendezésének problémáját ne vegyék fel a na­pirendre, heten szavaztak a kér­dés napirendre tűzése mellett: a Szovjetunió, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Ceylon, Irak és Szu­dán képviselője. Egy küldött — Libia delegátusa — tartózkodott a szavazástól. Az ülés figyelem­reméltó jellegzetessége egyéb­ként az volt. hogy az Egyesült Államok és a csangkajsekisták képviselőjén kívül senki sem iá-, madta a Kínai Népköztársaságot. Az általános ügyrendi bizott­ság ülése' szerdán magyar idő szerint 6 óra 11 perckor ért. vé­get 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom