Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-29 / 230. szám
Ülést tartott a megyei tanács Nagy jelentőségű ülést tartott kedden a Szabolcs-Szatmár megyei tanács. Az ülés _ jelentőségét nemcsak az adta, hogy napirendjén az embereket, a megyét igen közelről érintő kérdések szerepeltek, — hanem az is, hogy ez a tanácsülés sok tekintetben mintegy mérlegre tette az - elmúlt tíz esztendő eredményeit és gondjait, a tapasztalatokat. A megye parlamentje teljes felelősséggel bírálta el, mit és hogyan tettünk jól és hol kell a munkán a jövőben javítani. A tanácsrendszer jubileumát követő első megyi tanácsülésen megteltek a széksorok. Az elnökségben foglaltak helyet Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pozsonyi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárságának vezetője, Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke. Megjelentek a megyei tanács ülésén a vb. osztályvezetői, a járási tanácsok elnökei. Fekszi István elvtárs megnyitó szavai után P. Szabó Gyula megyei tanácstag — az ülés levezető elnöke — tett javaslatot a tanács elé kerülő napirendipontokra. A napirend előtt Fekszi István számolt be a végrehajtóbizottság munkáidról és a lejárt tanácsi határozatok végrehajtásáról, Eredmények — helyes törekvések Aczél Béla elvtárs, a 'árási tanácsok munkájának vizsgálatára kiküldött ideigleines bizottság elnöke tett ezután jelentést a megyei tanácsnak. Az államhatalom és igazgatás ellátásara hivatott és belpolitikai életünkben nagy jelentőséggel bíró járási tanácsokról a jelentés megállapította, hogy azok a legutóbbi választások óta tervszerűen dolgoztak, a legfontosabb kérdésekkel foglalkoztak. Valamennyi járási tanács éves munkaprogramot készített, amelyben meghatározza a főbb feladatokat. Ezáltal elérik, hogy ne maradjon megvizsgálás nélkül a helyi társadalmi, gazdasági, kulturális élet irányítása szempontjából jelentős egyetlen feladat sem. A vizsgált járási tanácsok bebatóan foglalkoztak a termelőszövetkezetek megszilárdításával cs számszerű fejlesztésével. Általában jó határozatokat hoztak ezek érdekében. Ugyanakkor helyesen foglalkoztak másirányú gazdasági feladatokkal és a kulturális élet fellendítésével is. A jelentés ugyanakkor megállapította, hogy a tanácsok nem foglalkoztak súlyuknak megfelelően a lakosság szempontjából oly jelentős kérdésekkel, mint a helyi állami, szövetkezeti és magánkisipar termelő, javító és szolgáltató tevékenysége, vagy például az áruellátás. Javítani kell a járási tanácsok alá rendelt államhatalmi szervek irányító tevékenységén, ellenőrzésén. A megyei tanács ülése a vizsgálat alapján megállapította, hogy nem egy esetben baj van a tanácsi nataro- zatok meghozatalával is. Sok olyan határozatot hoznak a járási tanácsok, amelyeket a vb. is meghozhatott volna, vagy amely jogszabályt ismétel, de a rendelkezéseket nem alkalmazza a helyi viszonyokra. A határozatok cgyrésze nem konkrét, frázisokat és általánosságokat _ tartalmaz. A megyei tanács ülésén nem egy hasznos javaslat hangzott el e hibák kijavítására. A hozzászólók elmondották, hogy zottságoknak a segítségével megjavul a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, több és jobb javaslat, vélemény születik és nem egy esetben jobb lesz a határozat végrehajtása is. A megyei tanács e jelentést ismerteti a járási tanácsokkal, hogy annak figyelembevételével vizsgálják felül egyéni tevékenységüket, és a hiányosságok kijavítására tegyék meg a szükséges intézkedést. A tanács ugyanakkor felkéri a megye termelőszövetkezeteit, hogy a tanácstagi tevékenységet ellátó tagjaikat e tevékenységük idejére részesítsék munkaegységjóváírásban. A megyei tanács elrendeli, togy a felsőbb tanácsi határozatokat a községi, városi és járási tanácsüléseken ismertessék. 111 millió forint a községek fejlesztésére A járási tanácsok munkájának értékelése után került sor a megyében végbemenő községfejlesztés mérlegelésére. A megyei tanács megállapította, hogy ez az 1955-ben megindult mozgalom Szabolcs-Szatmárban is szép eredményeket hozott eddig. Az említett időpont óta megyénkben a községfejlesztési munka keretében 95 művelődési otthont, 58 új iskolai tantermet, 61. kutat és közel 310 ezer négyzetméter járdát építettek, míg a villanyhálózatot közel 215 kilométerrel bővítették, és 90 ezer négyzetméteren parkosítottak. Az idei tervek előkészítését tanácsaink már 1959 IV. negyedévében megkezdték. A terveket megvitatták a lakossággal: a javaslatok ismertetésével egy- időben kérték a dolgozók véleményét is. Kedvezően hatott az idei köaségfejlesztésre, hogy a javaslatok gyűjtésének és a tervek elkészítésének határideje egybeesett a falvainkban végbemenő nagy változásokkal, s így az idei létesítményeket már az új igényeknek megfelelően határozták meg. A járási tanácsok általában segítséget adtak ehhez a munkához, de néhány helyen — például a mátészalkai, a kisvárdai és a csengeri járásokban — elmulasztották a községek időbeni segítését. Ennek ellenére községi tanácsaink túlnyomó többsége ma olyan község- fejlesztési tervvel rendelkezik, amely alapos és amelynek megvalósítása biztosítottnak látszik. Ebben az esztendőben több, mint 111 millió forinttal gazdagodnak megyénk falvai. Ebből az összegből 12 millió 115 ezer forintot tesz ki a dolgozók által vállalt társadalmi munka értéke. Hol fart a* idei Itözségfejleszfés? Az első félévi munka vizsgálata után megállapították, hogy a községfejlesztési létesítmények megvalósítására az év első hat hónapjában 32,5 millió forintot fordítottak. A tervezett pénzkiadásnak 28,8, a társadalmi munkának 31, a saját helyianyagnak 31,9 százalékát használták fel megyénk községei. Természetesen ezek az adatok azóta már jelentősen megváltoztak, hiszen a fontos mezőgazdasági munkák ellátása után új lendület tapasztalható a községfejlesztésben. A kiadási terv teljesítésének vizsgálatánál nem szabad figyelmen , kívül hagyni, hogy a nagyobb létesítmények általában csak a harmadik, vagy a negyedik negyedévben kerülnek átadásra. Ennek ellenére örvendetes, hogy nincs különösebb hiba a bevételi tervek teljesítésével. Az első félévben az egész évi bevétel 47,7 százaléka gyűlt egybe s így a befizetés nem hátráltatta a létesítmények elkészítését. Az idén egyébként többek közölt tíz hidat, három fürdőt, 13 kutat, 11 orvosi rendelőt és öt orvosi lakást, 7 óvodát, 42 iskolai tantermet, 33 művelődési otthont, 5 tanácsházat, 8 tűzoltószertárt, és 5 sportpályát létesítenek a községfejlesztésből Sza- bplcs-Szatmár megye területén. az államhatalom járási szerveinek a nagyobb jelentőségű és elvi kérdésekkel kell foglalkozniuk, amelyekkel hosszabb időre megszabhatják a végrehajtó bizottság és a községi tanácsok feladatait. A végrehajtó bizottságoknak a lakossággal való alapos megvitatás után a valóban meglévő problémák megoldásának lehetőségeit kell a járási' tanács elé vinni. A megyei tanács — nagyon helyesen — úgy határozott, hogy a gazdasági- és kulturális szervező munka megjavítása nyomán élővé kell tenni az á'lan- dó bizottságokat. Ezeknek a biÉvek hosszú során az egyik legnagyobb gondot képezte a községfejlesztés munkájában a műszaki tervek késése, hiánya. Ezen a téren az elmúlt évben jelentős, változás következett be, intézkedés történt arra, hogy a közsézfejlesztési tervben megjelölt létesítmények műszaki tervét társadalmi mánkéban is elvégezhessék a szakemberek. Ennek alapján a megyében dolgozó mérnökök és technikusok igen sok létesítmény műszaki tervét készítették el társadalmi munkában, amelynek az értéke augusztus végéig összesen 600 ezer forintot tesz ki. Még nrgyobbmérvű lehetett volna ez a segítség, ha a járási tanácsok időben értesítik a községeket erről a nagyszerű lehetőségről. Ennek hiányában még jónéhánv községünk van. ahol késlelteti a létesítmények megvalósítását a műszaki tervek hiánj'a. Ugyancsak kedvezőtlenül hatott, hogy e lehetőség igénybevevői hosszú időn át kutattak megfelelő szakképzettségű társadalmi munkásak után. A megyei tanács véleménye szerint ezért az volna a helyes, ha a községi tanácsok már az előző év során elkészíttetnék a következő cv létesítményeinek műszaki tervét. A problémát legjobban az oldaná meg, ha a községi tanácsok több évre szóló, perspektivikus terveket készítenének. Gondot okoz a létesítmények elkészítése közben, hogy egyes helyeken a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségű anyagot igényelnek, amelyet már központi keretből Sem tudnak teljesíteni. Különösen tapasztalható ez a nyíregyházi, vásárosna- ményi, és a fehérgyarmati járásokban. Szükséges, hogy mind a községi tanácsok, mind pedig a járási tanácsok végrehajtó bizottságai a jövőben nagyobb gondot fordítsanak már a tervezésnél az anyagellátás vizsgálatára, s hogy nagymértékben igyekezzenek feltárni a helyi anyagforrásokat. Ugyancsak nagyobb felelősséggel kell szem előtt tartani a kivitelezői kapacitást is. A tervezés megjavítása, a távlati tervek készítése elősegíti a kivitelezői kapael* tást megfelelővé tételét. A megyei tanács megállapította, hogy a tervek végrehajtása során is éreztetik hatásukat a tervkészítésnél tapasztalható egyes hiányosságok. Nem minden községi tanács számol a reális lehetőségekkel és a járási tanácsok sem küszöbölték ki teljes egészében ezt a hibát a felülvizsgálat alkalmával. A tervek végrehajtásának szervezésébe és ellenőrzésébe nem eléggé vonják be az állandó és ideiglenes bizottságokat és nem igénylik eléggé a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek segítségét. A járási tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szervei még nem adnak meg minden segítséget a tervek végrehajtásához. Különösen kiütközik a pénzügyi szervek segítségének elmaradása a községfejlesztési alap eszi:özeinek kezelésénél és a felhasználás ellenőrzésénél. Ezért a megyei tanács ezeknek a hibáknak a kijavítását határozatban rögzítette, amelyről a legrövidebb időn belül értesítik a járási tanácsokat. Javult a tanácstagok munkája A megyei tanács megállapította, hogy a tanácstagok nagy többsége minden szinten eleget tett kötelezettségeinek és élt tanácstagi jogaival. Különösen a le- hérgyarmati, a tiszalöki, a csen- geri és a kisvárdai járásokban tapasztalható elismerésre méltó eredmény. A választókerületi bnunka javulasa nemcsak a számszerű adatokban mutatkozik meg, hanem annak tartalmában is, A tanácstagok fogadóóráin és a beszámolókon mindinkább előtérbe kerülnek a közérdekű kérdések, javaslatok, amelyeket az esetek nagy többségében azok megvalósítása követ. A tanácstagok igen jelentős része jár elől személyes példamutatással r-z állampolgári köte’ezettségek teljesítésében és a közügyek intézésében. Ennek ellenére az eredmények már jobbak lehettek volna eddig is, ha egyes tanácsok és végrehajtó bizottságok nagyobb gon- j dot fordítanak a tanácstagok munkájára. Néhány helyen tapasztalható még, hogy egyes tanácstagok nem tartanak fogadóórákat, nem járnak el tanácsülésekre és nem számolnak be választóiknak tevékenységükről. Az ilyen tanácstagoknak nincs is S miről beszámolniuk. Úgyszintén ! javulna a választókerületi mun- ! ka, ha a tanácstagok által felszínre hozott közérdekű javaslatok intézésére nagyobb gondot fordítanának a végrehajtó bizottságok és jobban megoldanák a tanácstagok oktatását. Mindezek figyelembevételével hozta meg határozatát a megyei tanács. Határozat született, hogy ahol azt elmulasztották, ott még ebben az évben vizsgálják meg a tanácslagok választókerületi munkáját és adják meg a segítséget a hibák kijavításához. Az őszi és a téli hónapokban újra különböző előadásokat kell szervezni a tanácstagok részére. Elő kell segíteni, hogy a tanácstagok fokozottabban ellenőrizhessék a fogadóórákon és a beszámolókon elhangzott közérdekű bejelentések és panaszok intézését. A megyei tanács felkéri a Hazafias Népfront megyei bizottságát és utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy gondoskodjék egy havonként. megjelenő tanácstagi tájékoztató kiadásáról. A megyei tanács a járási tanácsok munkáját, a községfejlesztési tervek helyzetét és a tanácstagok tevékenységét értékelő jelentések előkészítéséért külön dicséretben részesítette a feladatot elvégző bizottságokat. A megyei tanács keddi ülésén Katona Lajos elvtársat, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesét a, megyei NEB elnökévé választotta. Ezek után került sor a megyei tanács állandó bizottsági munkájának vizsgálatára megalakuló ideiglenes bizottság megválasztására. Az ideiglenes bizottság elnökévé Kovács Károlynét, titkárává Fodor Istvánt, tagjaivá Pásztor Benjámin, Angalét Bél* és Csongár Ferenc megyei tanácstagokat választották meg. A tanácsülésen megállapították. * megyei tanács IV. negyedéves munkatervét, majd a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház részére 3ö ezer, a megye sportmozgalmának további támogatására 20 ezer, iskolai célokra 390 ezer és a termelőszövetkezeti járásokban az Öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékra jogosultak helyzetének felülvizsgálatával kapcsolatos költségekre 100 ezer forint hitelátcsoportosítást engedélyezett. A megyei tanács egyes járási választókerületekben a megüresedett tanácstagi tisztségek betöltésére új választásokat tűzött ki. A tanácsülés az egyes járási tanácsol; által megválasztott vb tagok jóváhagyása után tanulmányi ösztöndíjat ítélt oda. A lelkes hangulatú, igen aktív I ülésen számos megyei tanácstag | szólt a megtárgyalt napirendi pontokhoz. Egyöntetűvé vált a vélemény: megyénk államhatalmi szervei, a helyi tanácsok az elmúlt időszak során előbbre léptek és számos új módszerrel gazdagították a munkát. Tovább szélesítve tevékenységüket, még hasznosabban dolgozhatnak a lakosságot érdeklő és érintő problémák megoldásáért. A megyei tanács ülése a délutáni órákban ért véget. * Most arra van szükség, hogy tanácsaink új módszerekkel tovább szélesítsék tevékenységüket A műszakiak (iü'J pzer forintos ajándéka a k-izsí'gcliiick
