Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-29 / 230. szám
Gotnulka elvtárs beszéde az L.VSZ-bcii (5, oldal) ★ A megyei tanáés ülése (3. oldal) XVII. ÉVFOLYAM. 230 SZÄM Ára 50 iiliér 19ti0. SZEPTEMBER 29, CSÜTÖRTÖK FB-86 (Folytatásos regény). (5. oldal) ★ ,4 megye »portja (6. oldal) Több, mint száztíz évvel ezelőtt, 1848. szeptemberében fegyverek dörögtek szerte a Dunántúlon. Ellenség hatolt be hazánk szívébe. A habsburgi zsarnokság hadai voltak ezek; azért' - jöttek, hogy elrabolják a magyar nép nemrég kivívott szabadságát. Az 1848. márciusában megrémült és akkor mindenre kész császári udvar már •magához tért és elérkezettnek látta az időt arra, hogy nyiltah fellépjen magyar hazánk önállósága és a népjogok ellen. A habsburgi hadak a főváros felé közeledtek és úgy látszott, hogy senki se állítja meg Őket. Ám szeptember 29. napjáfi Pákózdnál kellemetlen meglepetés fogadta a hódítókat. Váratlanul elszánt fegyveres ellenállás fogadta őket. A szem- ' fennállók kevesebben voltak, mint a betolakodók, de lelkesedésük nagyobb amazokénál. Egy új hadsereg harcosai voltak: a magyar honvédségé. A harcrakelt nép fegyveres ereje rövid idő alatt született meg. Mikor a haza és a forradalom vívmányai veszélybe kerültek, — Kossuth gyújtó szavaira napók alatt talpraállt az Alföld népé, hogy megvédje a drága szabadságot. Parasztok tízezrei sereglettek a zásdó alá és késedelem nélkül vonultak' a csatába. S Pákózdnál megszületett a csoda: a fiatal honvédsereg, gyakorlatlanul bár, kisebb létszáma és rosszabb felszerelése ellenére diadalt aratott a betolakodók felett. A habsburgi hadak verve futottak hazánk földjéről. Csodálatos volt ez ifjú sereg. Napok szülték, de mégis mintha szülte volna három század. Háromszáz év idegen elnyomása miatti elkeseredés adott fegyvert a forradalmi magyar nép kezébe. Az új honvédség méltó folytatója volt hosszú évszázadok függetlenségi mozgalmainak, felkeléseinek és szabadságharcainak. Elődei között találhatjuk Hunyadi törökverő vitézeit. Ide sorolhatjuk Dózsa György parasztseregét. mely a kastélyok igájából kívánta kiszabadítani a népet. Az elődök közé tartoznak a végvári vitézek, kik pénztelenül, éhezve és fázva bár, mégis oly hősiesen védték a betolakodóktól a lakosság békés életét. A honvédség előfutárai voltak Bocskay hajdúi, kik a német zsoldos hordákat kikergették. És nagy példakép volt Rákóczi kuruc serege. melynek szabadságharca a hősiességnek ezernyi tanú jelét adta és mely bukásában is oly nagynak bizonyult, 1848. függetlenségi harca ezeket a dicső hagyományokat folytatta. Méltó is volt e nagy elődökhöz. A szabadságharc honvédsége tudta, miért har- >1. Igazságos küzdelmének cél- ,,a haza és a szabadság meg- . almazása volt. A hadrakelt ^..rasztok, városi szegények és diákok szívét az a vágy fűtötte, hogy leszámoljanak a ránktörő ellenséggel. Ezt a küzdelmet támogatta az egész magyar nép. Szellemi életünk nagyjai: Petőfi, Vasvári, Arany és táaeai együtt küzdöttek az egyszerű honvédekkel. „Tiszteljétek a közkatonákat!” — irts fi népek kivívhatják az általános és teljes leszerelést Hruscsov elvtárs beszéde Crrus Eaton ebédjén New York, (TASZSZ); Mint már jelentettük, Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az ENSZ ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője Cyrus Eaton ebédjén beszédet mondott. Hruscsov beszéde elején köszöntötte Cyrus Eatont abból az alkalomból, hogy nemzetközi Lenin-békedíjat kapott. — örülünk az önt ért nagy megtiszteltetésnek, az Önnek ítélt egyik legmagasabb kitüntetésnek, amelyet a béke megszilárdításáért dolgozó kiemelkedő személyiségek kapnak. Nagy megtiszteltetés ez mindenkinek, bármilyen ’szociális és politikai nézeteket is valljon — mondotta. — Bizonyos mértékig jelképes, hogy Ön, a kapitalista világ egyik kiemelkedő képviselője és én, aki nem éppen az utolsó helyet foglalom el a kommunista világban, közös erőfeszítéseket fejtünk ki a békeharcban. Ez azt bizonyítja, ha megvan az óhaj és a jóakarat, a különböző nézeteket valló emberek Is közös erővel dolgozhatnak a békéért, a béke biztosításáért. — Engedje meg, mr. Eaton, hogy meg! V ’ szűnjem szívélyes meghívását Ohio államba, ahol ön meg akarta mutatni nekem a kohászati üzemeket, valamint farmját. Bizonyosra veszem, hogy sok érdekes dolgot láttam volna ott. Hiszem és remélem, hogy eljön az idő, amikor élhetek az ön meghívásával, mert nem fogják korlátozni mozgási szabadságomat az Egyesült Államokban. — Ön is, mr. Eaton és én is, ugyanahhoz a nemzedékhez tartozunk, amely sok mindent látott az életben. Szinte rzemünk előtt zajlott le korunk történelme és ezért élettapasztalataink alapján alkothatunk ítéletet, juthatunk bizonyos következtetésekre. Politikai, ideológiai és szociális nézeteink különböznek. Mégis már hosszú évek óta el tudunk beszélgetni, mert értjük egymást, vitatkozunk. Egész sor kérdésben nem egyeznek a nézeteink, de mégsem üzenünk háborút egymásnak, nem ráncoljuk a szemöldökünket, ha találkozunk egymással. — Mivel magyarázható ez? Azzal, hogy a nagytőkés Eaton és a kommunista Hruscsov, amikor találkoznak és beszélgetnek, mint ön is tudja, megmaradnak a maguk nézetei mellett. A kapitalista és szocialista államok képviselőinek meg kell tanulniok megérteni j egymást, hogy békés úton I törekedjenek az államközi kérdések megoldására, megakadályozzák a katonai konfliktusok és egy új világháború kitörését. — Számos példa van a kapitalista és a szocialista országok békés versenyére, kölcsönösen előnyös együttműködésre. Ennek az a magyarázata, hogy egész sor kapitalista állam élén széleslátókörű politikusok állnak, akik józanul értékelik a nemzetközi eseményeket, úgy fogadják azokat, amilyenéi:. Megértik, hogy a szocialista országokkal kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat kell létesíteni. — Egyetértek Önhel, mr. Eaton, hogy közöttünk is megvan a lehetőség rá, hogy békében éljünk, békés alapokon eredményesen versengjünk. A történelem majd ítéletet mond és megmutatja, melyik rendszer á jobb. — Közéleti személyiségek, újságírók és egyszerű emberek gyakran kérdezik tőlem. miért jöttem ide New Yorkba 1980 őszén? Ismét beszélni akarok erről, bár véleményem szerint az ENSZ-közgyűl esen mondott beszédemben eléggé megvilágítottam ezt. A szovjet küldöttség azért Utazott ide New Yorkba, az ENSZ-közgyűlésre. hogy újfa, meg újra bebizonyítsa, mennyire Életbevágón ti szükséges a uemzetUüs.i ellenőrzései történő általános és tel [es leszerelés Ismétlem: szigorú nemzetközi ellenőrzéssel. — Egyes nyugati személyiségek ki akarnak térni a leszerelés problémája elől, félre akarják vezetni a közvéleményt és azt állítják, hogy mi leszerelést követelünk ellenőrzés nélkül. Az amerikai újságok azt állítják, hogy én, amikor javasolte|p az általános leszerelést, homályosan beszéltem az ellenőrzésről-. Nem tudom, hogyan kellene eloszlatni a homályt azok gondolkodásából, akik szándékosan elhomályosították látásukat és értelmüket. Minden józan gondolkodású ember elolvashatja, hogy elég világosan beszéltem a nemzetközi ellenőrzésről, de ami a legfontosabb: Mi hajlandók vagyunk leülni a tárgyalóasztalhoz és megmagyarázni mindazt, ami nem látszik világosnak. De mielőtt leülünk a tárgyaló- asztalhoz, szilárdan egyet kell értenünk abban, hegy meg kell oldanunk a leszerelés kérdését, meg kell egyeznünk szigorú nemzetközi elenőrzéssel történő leszerelésben. Mi éppen leszere’ést követelünk ellenőrzéssel, nem csupán a fegyverzet ellenőrzését. Hiszen a fegyverzet ellenőrzése nem csökkentené a háború váratlan kitörésének veszélyét. A fegyverzet ellenőrzése eredménytelen e szó gazdasági értelmében ts, mert nem könnyít a népekre nehezedő súlyos fegyverkezési terheken. — Mr. Eaton beszédében elmondotta, hogy évente százmil- liárd dollárt költenek fegyverkezésre. Ha ez így van, vajon a jövőben is arra kell törekednünk, hogy ee. az összeg egy. két, vagy öt év múi\ „ kétszeresére vagy háromszorosára növekedjék? Meg lehet engedni, hogy az emberek milliárdjainak munkájával alkotott óriási értékeket improduktív célokra, tömegpusztító fegyverek ■ felhalmozására fordítsák? , — Egyetlen egészséges gondolkodású ember sem helyeselheti, hogy az emberi múmiával létrehozott értékeket ilyen céltalanul és veszélyesen els'kkasszák. Vajon nem élte-e rr.tp a New Ycrk-i ut fáradtságát az. t ogy smét harcolhatok olyan igazságos és nemes ügyért, mint a rgvverkázési verseny megszüntetése, az emberi méltóságot eltépné szégyenletes gyarmati rendszer maradéktalan felszámolása? — A közgyűlés elé terjesztettünk más kérdéseket is, amelyek igazságos megoldása elősegítené a nemzetközi légköi meg- avítását, csökkentené a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét. — Mellékesen szeretnék néhány szót szólni egyes elsietett nyilatkozatokról s néhány nekem szóló szemrehányásról, amelyet az ENSZ titkárságának átszervezésére vonatkozó javaslatom miatt kaptam. Azt mondják, hegy Hruscsov támadja Iíam- marsk.iöldöt és válságot okoz az Egyesült Nemzetek Szál vezetőben. — Már elmondottam, hogy a lényeg nem a Hammarskjöld úr személyét érintő bírálat. Nem csupán arról van szó, hogy ő személy szerint az Egyesült Államok külügyminisztériumának álláspontjára helyezkedik a nemzetközi eseményék megítélésében, hanem arról, hogy az álláspontja hatással van az ENSZ határozatainak végrehajtására bizonyos államok érdekében és mú, államok rovására. Vajon vegrehajthatja-e az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozatait olyan ember, aki csupán az egyik fél szempontjait tartja szem előtt? Ha a nyugati hata:mak helyeslik Hammarskjöld úr jelölését az általunk javasolt hármas végrehajtó szervbe, nekünk nincs kifogásunk ellene. De Hammarskjöld úr mellett ebben a szervben ott kell lennie a szocialista országok képviselőjének és a semle(Folytatás a 2. oldalon.) Néphadseregünk napján nagy forradalmár költőnk. J Igaza volt. Ezek a harcrakelt j egyszerű katonák oly csodála- 1 tos hőstetteket hajtottak végre, j melyekre egész Európa felfi- J gyeit. A vörössapkás ezred, a dunántúli partizánok, Bem apó legényei és más egységek vitézi tetteiről legendád születtek a nép ajkán. A zsarnokság túlereje a szabadságharc bukásához vezetett. A forradalom honvédségét azonban nem felejtette el az ismét a szolgaság járma alá került magyar nép. Szívébe zárta hőseit és bátor tetteik emlékét. Hosszú ideig azonban oly reménytelennek látszott az a kívánság, hogy 1848. szabadságiküzdelmének méltó folytatása legyen! Ám 1919 csodálatos tavaszán megszületett a folytatás. Forradalmi vihar söpört ismét végig a magyar földön. A munkásosztály történelmünkben, először kezébe vette a hatalmat. A dolgozó nép új országot kezdett építeni, új, igazságos társadalmi rendet igyekezett megvalósítani. Ámde az imperialista ellenség megzavarta a békés munkát. Ugyanoly alattomosan támadták meg a munkások és parasztok országát, mint tették azt a Habsburgok 1348-ban. A magyar őri osztályok — akárcsak 43- ban — most is az idegen hódítókat támogatták. Elbukott a Tanácsköztársaság. Hazaáruló uraink sötét évtizedeket hoztak ránk. Belesodorták népünket a háborúba a szabadságszerető nemzetek ellen. Csatlósai lettünk annak a gyalázatos hitleri barbarizmusnak, melyre’: minden cselekedete arculcsapása volt 1848. eszményeinek. Ezekben a gyászos években is voltak azonban hazafiak, kik a 48-as honvédek mintájára bátran szembe mertek fordulni a kegyetlen hódítókkal. Ellenállási mozgalmunkat népünk legjobbjai segítették. A felszabadulás után hazánkban létrejött egy új szellemű népi hadsereg. Hunyadi és Rákóczi, a 48-as szabadságharc és a 19-es Tanácsköztársaság katonáinak hagyományait őrzi szabad hazánk fegyveres ereje. Ennek a seregnek tisztikara a dolgozó nép fiaiból áll. Népköztársaságunk békés életét, határait és rendjét védik fegyveres erőink. Néphadseregünk katonái és tisztjei egyek a dolgozókkal, munkásokkal és parasztokkal. Büszkén vallják magukénak régi szabadságharcos hagyomán'-ainkat. Ennek emlékét őrzi az ünnepnap, a pákozdi csata évfordulója is. Népköztársaságunk békét kíván minden néppel. Támogatja a többi szociaüsta ország erőfeszítéseit az általános és teljes leszerelésért. Ha létrejön a megegyezés ebben a kérdésben, mi is készek leszünk hadseregünk leszerelésére. Amíg azonban a külső imperialista beavatkozás veszélye fennáll, addig fenntartjuk fegyveres erőinket, népi államunk függetlenségének és biztonságának bátor őrzőjét. (Merényi László,
