Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

A falusi agilációról (Cikk a 2. oldalon) ★ FB-86 (Folytatásos regény). (2. <úd»ü) xvii. Évfolyam, 223. szám Ára 50 fillér i960, szeptember 21, szerda. Az új tanárnő (Riport a 3. oldalén.) A megye sportja (6. oldal) Szabolcs az ország Nem túlzás azt állítani, hogy megyénk az ország éléskam­rája. Vagonok hosszú sora szál­lítja ilyenkor az ország min­den részébe a második ke­nyeret a burgonyát. S ládahe­gyek tanúsítják, hogy itt ter­melik az ízletes téli almát is, innen indul a fogyasztóhoz a vitamindús Jonathán. Az idei esztendő nem volt könnyű a termelők számára. Tavasszal a fagy, utána a má­jusi szárazság, míg a legutób­bi időkig a sok eső gátolta a jobb munkát, befolyásolta a terméseredményt. Megyénk ter­melőszövetkezetei, az egyénileg dolgozó parasztok nem kímél­ték erejüket, hogy legyőzzék a rendkívüli időjárást A siker nem maradt el. Burgonyából jó termést takarítunk be, al­mából ugyan a szokottnál ke­vesebb van, de a minőség sok­kal kiválóbb, mint például az elmúlt évben. Jobb volt a védekező munka, s a hűvös időjárás sem kedvezett a pajzs- tetünek. Ennyi műtrágyát, mint az idén, még sohasem hasz­náltak fel megyénk termelői. Központi készletből többszáz vagon jófajtájú vetőgumót ül­tethettek a szabolcsi parasztok. Burgonyaültető illetve szedőgé­pek sokasága könnyítette meg a munkát, amely azelőtt egyi­ke volt a legfárasztóbbaknak. Minden feltétel adva volt te­hát ,hogy a parasztság többet és jobbat termeljen, hogy töb­bet és olcsóbban adhasson ter­mékeiből a városi lakosságnak. A termelési segítség mellett a kedvező felvásárlási árakkal is iparkodik kormányzatunk a szorgalmas munkát honorálni. Jól gyümölcsöznek az idén az erőfeszítések. A kívánalmak­nak megfelelően több gül-faj- tát termelt a megye, ami azt is jelenti, hogy jelentősen nö­vekszik a burgonyatermelők jö­vedelme is. A Gül-baba bur­gonya ára az elmúlt eszten­deihez képest emelkedett. Igen jó árnak mondható ősszel a százhúsz forint. Nem titok, hogy a termelési költségekhez és a magas hozamokhoz, ké­pest hazánkban igen magas még ma is a hivatalos felvá­sárlási ár. Főként, ha figye­lembe vesszük, hogy a terme­lőszövetkezetek az áruértékesí­tés folytán egy sor egyéb ked­vezményben is részesülnek. Ilyen körülmények között joggal várja az ipari munkás­ság, hogy Szabolcs teljesítse kötelességét. Csepel, Ózd, Győr és más ipari városok munkásai burgonyát kémek tőlünk. Az ipar dolgozói, akik gépekkel, műtrágyával és mindenfajta iparcikkel látják el a falut, méltán kérik attól, hogy se­gítsen jobban az ország ellátá­sában. Ez a kívánság nem nagy es teljesíthető. Egyáltalán nincs túlzás abban, hogy a városi la­kosság igényli a minőségileg kifogástalan és természetesen megfelelő mennyiségű mező- gazdasági árut. És nagyon ter­mészetes, hogy a munkásosz­tály elítél minden olyan tö­eliátásfiért rekvést, amely az állami fel­vásárló szervek megkerülésé­hez, ezzel együtt az árak fel­hajtásához, a nagyméretű spe­kulációhoz vezet. Az elmúlt évi, s az előző évek tapasztalatai mutatják, hogy a spekulánsok igyekez­nek” kihasználni a szabadpiac jelszavával a lehetőségeket. Számos példa van rá, hogy ilyen esetekben csak a termelő és a fogyasztó fizet rá a spe­kulációra. A termelő — ha néhány forinttal esetleg töb­bet is kap — komoly kedvez­ményektől esik el amelyek közvetlenül, vagy közvetve je­lentkeznének például az ipari cikkek olcsóbbodásával, stb. A fogyasztók viszont nagyon rosszul járnak, hiszen vagy nem kerül hozzájuk elegendő burgonya, vagy kétszeres, há­romszoros áron vásárolhatják meg szükségletüket. Haszna csak a spekulánsnak van! A termelőszövetkezeteknél — azzal, ha nem közösen értéke­sítenek, széthordják a burgo­nyát — még rosszabbul járnak, hisz az áruértékesítési terv tel­jesítése utáni adó és hitelked­vezményektől is elesnek ab­ban az esetben, ha egyénen­ként adják el a burgonyát. Hasonló megállapításokat tehe­tünk az almánál is, bár azt hisszük, nem kell sokat bizo­nyítani, hogy tíz és tízmilliót költ államunk a tároláshoz szükséges ládákra, védekező- szerekre, permetezőgépekre, ami mind a többtermést, a jobbminőségű termelést, egy­szóval a dolgozó parasztok leg­teljesebb érdekelt szolgálja. A közeli napokban ismer­kedtek még megyénk dolgozói az új almaárakkal amelyek mindenki megelégedésére jóval magasabbak az előző évinél. Csak egy példa: az elsőosztá­lyú téli piros almáért több, mint hat forintot fizet ezen az őszön államunk. Ezekben a hónapokban be­érik az egész esztendő mun­kájának gyümölcse. Betakarít­va a termés jórésee, jóformán már csak az értékesítésre kell gondolni a kenyérgabona utá­ni cikkeknél. A munkásosz­tály megtette a magáét, segí­tett és senki sem állíthatja, hogy rosszul vizsgázott ebből a segítésből. Ez viszonzásra vár. A parasztságon, a terme­lőszövetkezeteken és az egyé­nieken a sor, hogy milyen mértékben sikerül tovább szi­lárdítani a szövetséget, a ba­rátságot. A város és a falu ösr.- szefogásának nagyon döntő módja: áruval ellátni egymást. A munkásosztály megtette a kötelességét úgy is, hogy tele vannak iparcikkekkel az üzle­tek, nagyot nőtt a választék mindenből. A szabolcsi pa­rasztság válasza pedig úgy le­het dícséretremélíó, ha hírne­véhez méltóan dolgozik, s nem feledkezik meg az őt segítők élelmezéséről, továbbhaladásá­ról sem. Elsősorban éppen a dolgozó parasztság érdekében! Megnyílt az ENSZ-közgyűlésIS. ülésszaka NEW YORK. (MTI): NYUGATI HÍRÜGYNÖKSÉGEK JELENTIK GYORSHÍRBEN, HOGY SZEPTEMBER 20-ÁN, KEDDEN, — MAGYAR IDŐ SZERINT 20,33 ÓRAKOR — MEGNYÍLT AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE KÖZGYŰLÉSÉNEK 15. ÜLÉSSZAKA. w»t‘zessen sikerre az Önök karca a békéért» a leszerelésért“ Magyar dolgozók üdvözletei, jókívánságai a \eiv-Yorkba érkezett baráti E\ SZ-de*egüciókliox A magyar dolgozók városok­ból ás falvakból újabb távirato­kat küldtek Kádár Jánoshoz, a New-Yorkba érkezett magyar ENSZ-deiegáció vezetőjéhez. Mindegyik távirat arról tanús­kodik, hogy a magyar nép egy­séges bizalommal tekint a Ká­dár János vezette ENSZ-delegá- ció munkássága elé. Jó egészsé­get, sikert és eredményes mun­kát kíván a delegáció tagjainak felelősségteljes munkájukhoz, s egyben üdvözli népünk Hruscsov miniszterelnököt, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetőjét és a New-Yorkba érkezett többi baráti küldöttségeket. A Dunai Cement és Mészmű építőinek Kádár Jánoshoz inté­zett távirata a következőképpen hangzik: „Az épülő Dunai Ce­ment- és Mészmű háromezer dolgozója szeretettel üdvözli önt és Hruscsov elvtársat, va­lamint a többi szocialista or­szág delegációit. Kívánjuk, hogy vezessen sikerre az önök harca a békéért, a leszerelésért és a népeik közötti barátságos együtt­működés megvalósításáért. 'Az Önök munkáját mi munkasike­rekkel és forró együttérzésünkkel támogatjuk.” A Komlói Szénbányászati Tröszt Kossuth-bányájának 3000 dolgozója szintén eredményes munkát és jó egészséget kíván a Kádár elvtárs-vezette magyar küldöttségnek. A Dunántúli Kőolajipari Gép­gyár dolgozói meleg szeretettel üdvözlik táviratukban a magyar delegációt és annak vezetőjét, Kádár Jánost. „Meggyőződésünk — hangzik a távirat —, hogy harcolnak a világpolitikai kérdé­sek békés rendezéséért, a világ­béke megszilárdításáért. Tudjuk, hogy az ülésszak jelentős tör­ténelmi esemény lesz. Kívánunk munkájukhoz az egész magyar dolgozó néppel együtt erőt, egészséget, harcos helytállást." A Debreceni Gördüiócsapágy- gyár dolgozói is sok sikert, ered­ményes munkát és jó egészsé­get kívánnak a magyar ENSZ- delegációnak a béke megvédésé érdekében végzett nemes mun­kájukhoz. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Tanácsa, ok­tatói és hallgatói szintén táv­iratban üdvözölték a magyar ENSZ-delegációt. A falvak parasztságának sze­rété tét, bizalmát tolmácsolja a püspökladányi Lenin Tsz táv­irata, amelyben az ottani dolgo­zó parasztok forró üdvözletüket küldik Kádár Jánosnak, a ma­gyar delegáció valamennyi tag­jának és szívből kívánnak si­kert fontos munkájukhoz. Kielé gítő lesz-e az őszi-téli áruellátás ? Egy divatbemutató ürügyén — Országos gondok, megyebeli orvoslók — Újdonsült hiánycikkek — Gyerekcipő „idegen lábon“ — Még törleszti adósságát a nyár, napközben örvendetesen magasra szökik a hőmérő higanyszála, — de a hűvös éjszakák és a csípős reggelek már sejtetik az igazi ősz jöttét. Az utcákon téli tü­zelővel rakott társzekerek sürög- nek, gyors ütemben végzik a bér­házakon az utolsó simításokat, — készülünk az új évszak fogadá­sára. Nemrég egy divatbemutató jutatta eszünkbe mindezt, ami­kor a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Válla­lat őszi-téli divatfelvonulásra in­vitálta a megyeszékhely lakossá­gát. Most e bemutató ürügyén kerestük fel Kühn Istvánt, a vállalat beszerzési csoportvezető­jét, hogy választ kapjunk né­hány, sok embert érintő kérdés­re. Teljes „téli ü*eAi“ A csoportvezető először elmon­dotta, hogy a vállalat dolgozói már teljes ütemben végzik a felkészülés fontos munkáját, míg közben a III. negyedévben szo­kásos nagyobb vásárlási felada­tokat is ellátják. — Nagy segítségünkre vannak a helyiipari vállalatok és a hisz­ek. Ezek a termelő üzemek a központi készlet hiányait pró­bálják pótolni. Sikeres ez az igyekezet, hiszen a jelenlegi ne­gyedév során csak a mi ré­szünkre 2,5 millió forint értékű árut jutattak el, ami cipő és konfekcióárukból tevődik ki. Igen jelentős ez, hiszen az ez- irányú problémánk nem helyi jellegű. Megtudtuk egyébként, hogy a vállalat szakemberei lelkiismere­Import melegholmik a tes piackutatást végeznek és sokszor távoli helyekről szerzik be a legszükségesebb árukat. Megvan az eredmény, hiszen az őszi-téli felkészülés során ed­dig már mintegy 6,5—7 millió forint értékű árut biztosítottak a boltok részére. Sok ember problémája — És a hiánycikkek? — Érdekes tapasztalatunk van. Míg korábban a hűtőszekrény, a parkettkeíélö gép és az igénye­sebb rádió luxuscikk számba ment, addig a nagy kereslet nyo­mán ezek hiánycikkeké léptek elő. Ugyancsak érdekes tapasz­talat mutatkozik az egyik „örök téma”, a gyermekcipő-hiány kö­rül. Általában a 31—38-as szám­ig van mennyiségi hiány, aminek egyik lényeges előidézője az, hogy a felnőttek — különösen a nők — maguknak vásárolják meg a kedvezőbb áron kapható gyer­mekszámokat. Nagyban enyhít­hetnénk ezen a gondon, ha a fel­nőttek többet gondolnának a gyerekekre. Egyébként a gyermekcipőellá- lásra is jobban felkészültek az idén. mint a korábbi években. A Cipönagykereskedelmi Vállalat eddig közel egymillió forint ér­tékű árut. juttatott az iparcikk kiskereskedelmieknek. Bár tarta­lékoltak bizonyos mennyiségű gyermekcipőt, — a jó ellátás ér­dekében mégis az szükséges, hogy ezt az „érzékeny pontot” a felnőttek segítségével halványít­suk. A korábban tapasztalt tor­nacipő-hiányt már végképp ki­küszöbölték: a Kínából importált ■Vs boltokban tornacipőkből megyénkbe mint­egy 9 ezer pár érkezett. Sövekvő vásárlási kedv Gyors összehasonlítás után ki­tűnik, hogy az elmúlt év hason­ló időszakához képest mintegy 15 százalékos vásárlási felfutás ta­pasztalható. Ez az egyébként ör­vendetes tény kereskedelmünkre még nagyobb felelősséget ró. Az eddig végzett munka szép ered­ménnyel járt: kötött alsó, felső ruházati cikkekből két és félmil­lió, férfi és női konfekció áruk­ból 2 millió forint értéket kite­vő készlet szolgál az őszi napok vásárlási lázának ellensúlyozásá­ra. Ez nem teljes összeg, csu­pán a „redkívüli időszak” gond­jainak minél tökéletesebb orvos­lását hivatott ellátni. Igaz, női szövetruhákból és férfi, színes kamgarn ruhákból még most sincs a választéknak megfelelő mennyiség, — de nap mint nap fáradoznak az „üres ablakok” ki­töltésén. Különösen örvendetes, hogy már most kellő mennyisé­gű meleg alsóneművel látják el a boltokat, amelyben nagy ré­szük van a Kínából behozott, meglepően szép, praktikus és íz­léses áruknak. A közelgő, szokásos nyíregy­házi őszi Vásárral kapcsolatban megtudtuk: az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat — miután az átszervezés következtében meg­nőtt a jelentősége — most majd­csak másfélszer nagyobb forgal­mat kíván lebonyolítani, mint az előző évben. Még egy hónap van hátra, de ők már teljes erővel fá­radoznak a jó vásár érdekében. — angyal —

Next

/
Oldalképek
Tartalom