Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18 / 221. szám
Gépesített gyümölcstermesztés llotia-ianyán Vaslemezen szállítják az almát (Folytatás • t oldalról.) A gyümölcsöt eddig tengelyen szálíítgatták a gazdaság területén. Ismeretes azonban, hogy a tengelyen történő szállítás közben — bármennyire is vigyáznak, s használnak gumikerekű kocsikat — a gyümölcs rázódik, törődik. A magasba történő rakodás lassítja, s drágábbá teszi a pakolást. S hogy olcsóbb, jobb legyen a szállítás, új módszert vezettek be. Amint a képen látható, egy traktor 36 darab ládát húz. A ládákat vaslemezre rakják. A vaslemezre ládataríót Helyeznek, hogy könnyen, oiztonsá- gosan elhelyezhessék a lemezen a ládákat. A csúsztatott szállításnak sok előnye van. Nem kell magasra rakodni, nem törik a gyümölcs, nem kell sokszor mozgatni az almát. Mindig üres láda kerül felülre, s ezt a fa alatt telerakott ládákból rakják tele. Zetor- ral vontatható, s a hidraulikus emelőszerkezettel a lemezről le- szedhetők a ládák. Korábban, amíg tengelyen szállították a gyümölcsöt, összesen 42 alkalommal mozdították meg. Most csak tizenkétszer és így megszüntették a gyümölcs törését, s ráadásul jóval olcsóbb ez a szállítás. fi möszaRíaR továbbképzésén nagyon sok múlik Hasznos Uezdeménvezés az Építő és Szerelő Vallalatn il A nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat műszáki és gazdasági vezetői rövid értekezletre ültek össze szombaton déieloit. A megjelent műszakiak előtt a vallalat igazgatója, Kanda Pál ismertette a kibővített üzemi tanács határozatát, mely kötelezi a vállalat műszaki vezetőn, hogy továbbképző tanfolyamon vegyenek részt. A rövid műszaki értekezlet főcélja az volt, hogy a jelenlévők megoeszélték a továbbképző előadások időpontját» valamint tematikáját. Bevezető Deszedecen a vállalat igazgatója hangsúlyozta, minden műszaki számara elengedhetetlenül fontos, hogy lépést tartson az építőipar' nagyarányú fejlődésével, ismerie az új módszereket, s ezek birtokában le tudja győzni, meg tudja oldani a mindennapi munkák foljamar. előadódó problémákat. Sok leiMilin ti műszaki vezetőkön Traktor vontatja az almásládákat. Dicsérd illeti at újítókat Az üzemegység vezetője T) irosodó, illatos almák, *■ hamvas őszibarackok, Gyakran kérdezik egymástól, akik vele dolgoznak: mikor lehet látni pihenni az üzemegység vezetőjét? Mindig úton van, mindig van munkája, elfoglaltsága. Még akkor is a gyümölcs- j női beszél, ha barátai, ismerősei i között van. Tizennégy éve dolgozik munkahelyén, s ebből tizenegy évet az üzemegység élén töltött.- " ■ Munkatársai szeretik. Igazságos, határozott vezető. Minden nehézségre azonnal talál megoldást. Érti a szakmáját, a kertészkedés a mindene. Gyakran- látni hol az egyik községben, hol valamelyik termelőszövetkezetben, szakcsoportban. Előadásokat tart, gyakorlati bemutatókat végez, tanít, nevel, oktat: szélesíti a kertészeti tudományokat, gazdagítja a gyümölcsöt termő földeket. S amikor Bäks» János üzemegységvezető műn! . után pihenni tér, vacsora, beszélgetés, tréfálkozás közben sesn fc iejíkazák- meg gyümölcsfáiról. Megérdemelten becsülik. édes nedűt adó szőlők, hatalmas, ízletes körték, s egyéb, sokféle gyümölcs birodalmában jólesik a szemet legeltetni, gyönyörködni a természet s az ember-alkotta szépségekben. Sokminden van még az llo- na-tanyai üzemegységben, amit nem örökített meg a fényképezőgép lencséje, amiről most nem szólunk. Nincs fénykép arról sem, hogyan szereltek 5—6 méter magas permetező csövet az RS 09-es Zetorra, amellyel a gyümölcsfát föntről lefelé permetezik. Nem szóltunk a „Gouyon" féle szőlőtermesztésről, amely jó módszernek bizonyul. Nem írunk részletesen arról, hogy az üzemegységben tavaly termöfaegységenként 172 kiló alma termett, s arról sem, hogyan érték ezt el, hogyan termeltek Ötvenezer forint értékű gyümölcsöt az idén egy kétezer négyszögöl nagyságú őszibarackosról. Állítják bizonyára nemsokára be is bizonyítják —, hogy holdanként ötven mázsa csemegeszőlő termelhető. Még csak húsz-harminc má2sáí szüretelnek egy holdról, de kilónként 7 forintos áron ez a mennyiség is szép jövedelmet biztosít. Érdemes lenne azt is részletesen, külön írásban ismertetni, hogy a közel háromszáz holdas kertjükben csak 30 állandó és 50 időszaki munkást foglalkoztatnak. Igaz, nagyfokú a gépesítés, de ilyen kevés létszámmal nagyfokú szervezettség szükséges, hogy minden munkát időben elvégezzenek. S végül: azokról is szólunk, akik termővé tették, újításaikkal könnyítik a munkát, olcsóbbá teszik a termelést. Nemcsak a technikum tanárai, szakemberei, dolgozói serénykednek. Segítik munkájukat a fővárosi Kertészeti és Szóló,szeti főiskola vezetői is. Veitek Sándor, docens az üzemszervezési tanszék vezetője, dr. Gyúró Ferenc Icandidátus, a gyümölcstermesztési tanszék munkatársa, és Karai János, adjunktus a gépészeti tanszék munkatársa, gyakori vendégek a Nyírségen s az llona-tanyai eredmények elérésében igen sokat se- gitet.ek. Fáradtságot nem ismerve dolgoznak Pázmándi József, Sasvári Gyula, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum technikai tanárai, Balázs József, Gyurecskó András gépészek, és még sokan mások. Segítenek az agronómusok, gyakornokok, tanárok, munkások egyaránt. S amikor azt mondjuk: egy emberként dolgoznak gazdaságukért, keveset mondunk munkájukról. Megyénk dicsőségére, az egész ország előnyére végzik munlcá- jukat. Érdemes tanulmányozni módszereiket s ahol mód van rá, még az idén gyiimölcsözíetni. Szöveg: Nagy Tibor. Foto: Hammel József. Az építőiparra különösen nagy feladat háiui az elkövetkezendő évek folyamán. Elsősorban szem előtt kell tartani az építkezések határidejének lerövidítését. A vállalat ilyen szempontból, nem áll rosszul, de a jövőben nagyobb körültekintéssel, jobb szervezéssel még több építményt adhatnak át határidő előtt. Ennek érdekében meg kell ismerni műszakiak és fizikai dolgozóknak egyaránt a fejlett, új építés- technikai módszereket. Nagy jelentőséget kap a jövőben az előregyártott elemek alkalmazása. Fontos, hogy az építőipar úgyszólván szerelőiparrá alakuljon át, a minőségi es gyors munka érdekében. Nagyon lényeges szempont,. hogy az eddiginél is jóval gazdaságosabbá váljanak az építkezések. csökkenjenek a költségek. Jobb anyagfelhasználással, szállítással, a munka észszerűbb megszervezésével lehet továbbra is csökkenteni az építkezések költségeit'. Ezek a • legfontosabb szempontok, melyeket az építőipari dolgozóknak mindenkor figyelembe kell venniük, s ezek szellemében kell végezniük munkájukat. S hogy a jövőben korszerű módszerekkel, rövidebb idő alatt egyre több és olcsóbb lakást és középületet emelhessünk, elsősorban nagyon képzetteknek kell lenniök a művezetőknek, a vállalat műszaki gárdájának. Nagyon sok múlik rajtuk, figyelmességük, széleskörű szakmai képzettségük sok esetben milliókat ment meg a népgazdaság számára. Az átjutói az ómegáig A vállalat igazgatójának bevezetője után Mádi Gyula főmérnök ismertette a műszaki továbbképző tanfolyam tematikáját és időpontját. Minden második héten szombat délelőttönként egybegyűlnek az Építő és Szerelő Vállalat művezetői és egy- egy témakörről előadást hallgatnak meg, pontosabban megbeszélik a témakör problémáit, elmondják tapasztalataikat, fejlesztik, szélesítik ismereteiket. A tanfolyam tematikája — ahogy szokás mondani — az alfától az ómegáig, a kezdettől a befejezésig minden problémát magába foglal, illetve érint. Elsőnek a statika, a vasbetonszerkezetek készítése, az alapozási munkák végzése kerül „terítékre”, majd anyagtan és kalkuláció, számtan, mértan, tervezés, jogi ismeretek, anyagi és pénzügyi dolgok, a bérezés problémái, SZTK problémák szerepelnek az előadások „műsorán”. Továbbá az építkezésekhez történő felvonulásokról, a kőművesszerkezetekről, ács- szerkezetekről, a vízvezeték-, villanyszerelési munkákról is hallanak előadást a műszakiak» Ugyancsak megbeszélik, pontosabban ismertetik előttük a szállítási, munkavédelmi problémád kát, valamint szó esik szakszervezeti kérdésekről, s nem hanyagolják el a politikai ismeret- terjesztést sem. Ezt követően a műszakiak közül többen elmondták véleményüket, mely szerint a vállalat műszaki gárdája szívesen veszi a továbbképző tanfolyamot és hasznosnak tartja azt. Észrevételek, javaslatok is hangzottak el a tematikát illetően, s ezek alapján pótlólag „műsorra” tűztek egy-egy előadást a festő és mázoló munkákról, az építőipari gépekről és az ép.tőipar téliesí- tését'ől szóló előadást. A műszaki továbbképző tanfolyam létrejötte nagyon hasznos JNem sok. a hat kiló? Vetettek éppen az ilki határban, amikor arról beszélgettünk, hogy mennyit fizettek az idén a kalászosok és mennyit osztottak a termésből a tagoknak a Dózsa Tsz-ben. Hat kilót terveztek és ebből ötöt már ki is osztottak. A vetőgépnél lévő Csatlós Sándor például 11 mázsát kapott összesen, de az őszi. osztásból még körülbelül 12 mázsára számit. Összesen tehát 29 mázsa kenyérgabonája lesz. Négyén vannak mindössze a családban, az évi szükségletük tehát .iéval kevesebb. Meg is •kérdeztük Csatlós elvíársat, hogy mit szándékszik tenri a felesleggel. Szinte méltatlankodó hangon válaszolta: — Hát. mit csinálnék, nyilván nem eszem meg, ami felesleg, hanem eladom. Bizonyára többen is vannak még Ilken, akik felesleggel rendelkeznek, nem ő az egyedüli. Miért kell hát mégis 1600 mázsát még az ősszel kiosztani? Csak azért, hogy a tervezett munkaegységenkénti hat kilót valóban kiosszák? Mindeneset™ elgondolkozhatna a téesz vezetősége azon, hogy nem lenne-e helyesebb csak a tényleeci szükségletet kiosztani és a többit egy tételben eladni az ' államnak mint ahogy azt többek között a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben tették?! ígb) A% idő for fii tás kamata: a vátlalat jobb munkája dolog, s értékét az a tény csak növeli, hogy nem felső utasításra, hanem vállalaton belüli kezdeményezésre született meg. Az előadások munkaidőn belül lesznek. Igaz, ez kéthetenként elfoglalja a műszaki vezetők félnapját, de az értekezlet résztvevői azzal a gondolattal fejezték be rövid értekezletüket, hogy megéri az áldozatot, s ez az időráfordítás rövidesen kamatozni fog a vallalat számára egyre jobb munka formájában. (Bézi) S . Eávei Erzsébet, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Tácfenikuni j aegpedik osztályos tamilja az »ímaszikstícl ismerkedik.
