Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-18 / 195. szám

Ti# év a határosatok

Jubileumi tarsoly a fehérgyarmati községi tanácsnál

1950 október 26. Ezen a napon ült össze elsőízben ünnepi tanácsülésre a népi demokratikus rendszer új fehér- gyarmati államhatalmi szerve, a községi tanács. A Népfront jelöltjei — a választók egyöntetű támogatásától kísérve — megálllák a helyüket és bebizonyították, hogy a dolgozó osztályok legjobbjainak választott testületé, kollektiv bölcsessége — minden időben tevékenyen és eredményesen vette ki részét a reá háruló feladatokból.

A helyi államhatalmi szerv munkáját — beszámolókat és határozatokat — évről-évre bekötött fekete kötetek már-már sárguló lapjai őrzik. Ezúttal elégedjünk meg néhány önkényesen kiragadott határozattal, melyek többé-kevésbé hűen jellemzik egy-egy időszak munkáját:

„1/1950. sz. határozat: A takarmánybegyűjtés eredményes végrehajtása érdekében jó példát mutatunk és agitációs munkát fejtünk ki, hogy a bur- gonyábegyujtési tervet mind magasabb, a kukoricabegyűjtést 100 százalékra teljesítse a község”.

Jollebet az 1950—53-as évek munkájára a begyűjtési és adótervek teljesítése, a mező- gazdasági termelés irányítása, szervezése és ellenőrzése volt a jellemző, ez nem jelenti azt, hogy a tanács más kérdésekkel nem foglalkozott. íme a példái

„7/1950. sz. határozat: Az

óvodaköteles gyerekek számát figyelembe véve elhatározza, hogy a községben egy harmadik óvodát létesít és a fenntartással járó kiadásokat a községi költségvetés keretében biztosítja”.

A tanács 1953 utáni működése sokrétűbb lett a kollektiv akarat és javaslatok megvalósulása növelte az államhatalmi szerv tömégbefplyását. A község rohamos fejlődése, az alkotó tanátsi. munka terebé- lyesedése, a mezőgazdaság szocialista á'szerVezésének előkészítése és megvalósítása azonban már az ellenforradalmat követő évek körültekintő tevékenységének eredménye.

„1/1957. sz. ha'ározat: A tanács megállapítja, Hogy a beszámoló. .helyesen értékelte és tárta fel a fehérgyarmati ellen- forradalmi eseményeket. A tanácstagok körzeteikben a legszélesebb körben ismertessék, hogy a lakosság tisztán lásson ebben a fontos kérdésben.

„2/1957. sz. határozat': A tanács utasítja a vb-t. hogy a földkártaiánítások végrehajtása során a legkörültekintőbben járjon el és személy és tárgyalás után rendezze azokat. A munka végzéséről minden tanácsülésen tegyen jelentést.”

„5/1957. sz. határozati A rendelkezésre álló tartálékingatla- nokból 60 kát holdat biztosít a pedagógusok részére.”

„15/1958. sz. határozat: Az orvosellátás biztosítása érdekében megveszi a Petőfi Sándor utcai orvosi lakást. É célra a községfejlesztési alap terhére 230 000 forint hitelt vesz igénybe.”

„23/1953. sz. hátárózat: Szervezési támogatást nyújt, hogy az énekkar, a tánc- és színjátszócsoport új tagokkal erősödjék. Odahat, hogy kéthetenként egy-egy közérdekű előadás legyen a községben.”

„6/1959. sz. határozat: A mezőgazdasági átszervezésért elsősorban a községi tanács a felelős.”

„9/1959. sz. határozat: Költségvetésének keretében vegyesipari üzemet létesít.”

„31/1959. sz. határozat: A

községfejlesztési alap kiadása. 1 203 000 forint. A Vörösmarty utca kövezésére 241 000, háromszázezer négyzetméter járd építésére 108 000, két kút létesítésére 160 000, villanyhálózat bővítésére 110 000, jéggyár építésére 100 000, házasságkötő terem létesítésére 47 000 forintot fordít a tanács.”

„6/1960. sz. határozat: Legfontosabb feladatának tekinti a tsz-ek gazdasági, szervezeti, politikai megszilárdítását. Lényeges követelmény a tsz tagokkal való fokozott foglalkozás. Az új körülményeknek megfelelően állandó erőfeszítéseket tesz a megnövekedett kommunális, szociális és kulturális feladatok megoldására.”

A7/ idézett határoz»*

tok csak " részben érzékeltetik, hogy a tanács valóban betöltötte és lelkiismeretesen ellátta a község társadalmi, gazdasági és kulturális életének szervezését, irányítását és ellenőrzésé!. A község új létesítményei, a külsőségeiben és tartalmában megváltozott, Fehérgyarmat azonban többet mond, mint a puszta határozatok ismertetése Óvoda, általános iskolai tantermek, közgazdasági technikum, a megye talán legszebb és legkorszerűbb művelődési háza, a mintegy 10 000 kötettel dolgozó könyvtár, tbc gondozó sokezer- négyzetméter új járda, mélyfúrású kutak, nagyobbrészt szakosított, modern kereskedelem, kellemes szórakozóhelyek és nem utolsósorban a mintegy 400 újonnan felhúzott — többségükben két szobás — tömbépületek a legfontosabb kilométerkövek. Ezekkel az eredményekkel a tarsolyban méltán lehet büszke községére minden tanácstag, az egész lakosság, mindenek elő*t Erdei Péter, Harsá- nyi Károly és Kovács Zsigmond akik tíz éve tagjai a végrehajtó bizottságnak és Gecse Antal, aki immár hat éve látja el a vb elnöki teendőket.

Péter László

10 éve propagandista

Gregori László, a Nagykállói Gépállomás főkönyvelője 10 éve pártuktató. Az idén Időszerű Kérdések tanfolyamot vezet munkahelyén. A hallgatók nagyrészével már személyesen beszélgetett. Fontosnak tartja, hogy az oktatás kezdetéig .minden hallgatóval többször is beszéljen, hogy a felmerülő nehézségek megoldásának elősegítésével megkönnyítse a. hallgatók ■anulását.

Egerbe mentiek kirándulni a gégénvi

Ady Tsz tagtai *

Augusztus 28-án az IBUSZ a eddig már 150 fő jelentkezett,

Az Ady Termelőszövetkezet a legjobban dolgozó tagjait a szociális és kulturális alap terhére küldi kirándulni. A kisvár* dai kuitúrházban még fogad el jelentkezéseket a külön vonatra

az IBUSZ.

kisvárdai járásból egy különvo- natot indít a kies fekvésű és történelmi nevezetességű Egerbe. Az egynapos útra 40 forintért viszik el a kirándulni, szórakozni vágyókat. Gégény községből

A semjéni tanácstitkár

Szabó Zoltán, a kállósemjéni községi tanács titkára sokat fáradozik, iiogy a községfej le íZtrsi tervben meghatározott feladatok valóra váljanak. A községben ebben az évben 3,5 kilométerrel bővítik a villanyhálózatot, több új iskola épül. Jövőre építenek új kultúrházat . és a posta dolgozói is új helyiségbe költöznek.

(10)

A tanulmányi vezető megrémült. Tudta, hogy Holub nem játszik a szavakkal, országos botrány lesz a dologból, ha a tudós benyújtja lemondását. Gondolataiban átélte a következményeket. A vizsgáló bizottság firtatja Holub lemondásának okát... Nem, ez nem következhet be, mert akkor legjobb esetben menesztik őt... Legjobb esetben . Erősén gondolkodott. A döntést már felküldte a minisztériumba, nem kérheti vissza, nem tudná elfogadhatóan megindokolni. Valamit mégis csinálni kell. Töprengve bámult a tudós bosszús ar- caba. Aztán megtalálta a megoldást, s ettől szorongása felengede'i. Hangot változtatva, fontoskodva megszólalt.

— Professzor kartás, sajnos az ügy sokkal komolyabb. Krasznaival a rendőrség politikai szervei foglalkoznak. Nincs felhatalmazásom, hogy erről többet mondjak. Tanácsként mondhatom, hogy nem érdemes ma senkiért kiállni.

Holub meglepődött. Olyan hirtelen állt meg, mintha falba ütődött volna. — Hazudott volna a fiú? Mégsem Kallós személyes műve? Csalódott a gyerekben? — Hangját letompította a meglepődés.

— Annyit tessék csak mondani, a rendőrség Krasznai személyével már a fegyelmi előtt foglalkozott?

— A fegyelmi döntés annak a következménye volt. Az ügy szigorúan bizalmas természetű — válaszolta Kallós.

— Én nem mondtam semmit...

— Hm... — gondolkodott Holub. Zavarba jött. Egy kicsit szégyelte magát. Rátámadt erre a szerencsétlen emberre, pedig ő nem is tehet a dologról. Kellemetlen. Bocsánatot kellene kérni tóle.

— Professzor kartárs — hallót! a Kallós hangját —, ha nem haragszik meg érte, szeretnék egy tanácsot adni.

Holub kérdően nézett az erősén kopaszodó férfira, aki most mintha fölényesen nézne rá.

— Tessék.

— Nem tanácsos, hogy Krasznai részt vegyen a további kutatómunkában. Semmi közöm hozzá, de láttam egy-két adatot a rendőrségi anyagban... és szóval, többet nem mondhatok. Az ön helyében nagyon óvatos lennék..

Holub megdöbbent. Csak nem foglalkozik a rendőrség vele is? .

— Rám vonatkozó dolgokat látott?

— kérdezte.

— Nem, de bizonyos vonatkozásban a kísérletekkel kapcsolatos. Ne tessék laggatni, mert nem beszélhe ek... ez csak olyan jóakaratú figyelmeztetés. Nem angyal az a fiú, nem érdemes kiállni érte. Pedig higgye el, professzor úr, én is nagyon szerettem azt a gyerekét.

— Köszönöm a • figyelmeztetést.

Kallós kartárs. Nagyon köszönöm. Remélem, nem bántottam rrieg...

— Ó, nem Holub kartárs... — a tanulmányi vezető a kartárs szót erősen megnyomta.

— Egy kicsit heves voltam. Nagyon •zeretem azt a gyereket... de nem lehet itt valami félreértés?

— Lehetséges, hogy a gyanú egy része elosziik. Még az is elképzelhető, hogy minden tisztázódik. Bár a tények nem erre mutatnak... Egyelőre várni kell.

— Még egyszer köszönöm, kedves kartárs. Nem értek az ilyen rendőrségi ügyekhez. Elnézést... — búcsúzott a professzor.

— Nem történt semmi, Holub kartárs — szólt Kallós, és a távozó után nézett.

Az'án leült az íróasztalhoz. Papírt vett elő és hosszú, szálkás betűivel hozzálátod az íráshoz. — így hitelesebb, ha saját kezemmel írom — gondolta. — Nem töprengett, gyorsan írt.

„...mint a tanulmányi osztály vezetőjének, kötelességem felhívni az illetékes szervek figyelmét az alábbiakra. Egyetemünk negyedéves hallgatóját, Krasznai Istvánt (Budapest, 1925. szeptember 10. Anyja neve: Zsolnay Hermina) fegyelmi elé állítottuk az alábbi súlyos cselekedetek elkövetése miatt:

1. Neveze t apja a nyilaskeresztes párt egyik vezetője volt. A különböző nyilas napilapokban és folyóiratokban uszító cikkeket, tanulmányokat irt, lá- zított és tömegmészárlásra buzdított.

2. Krasznai Péter egyetemi tanár 1944 december első felében nyugatra távozott, azóta ott él. Fia azt állítja, hogy meghalt, de ez nem bizonyítható. Ismerve a nyugati kémszervezetek taktikáját, feltételezhető, hogy a halálesetet a kapcsolat tökéletesebb konspirálása miatt találták ki.

3. Krasznai Péter 1944-ben fiát nem - vitte magával. Krasznai István 1945-ben 'beiratkozott az egyetemre. Életrajzában

apjáról azt írja, hogy a háború alatt eltűnt, semmit sem tud róla. (1. számú melléklet.) Ezzel szemben még 1946-ban is kapott tőle levelet. Megállapításom szerint Krasznai Péter Argentínában ' él, mint egyetemi tanár. A mellékelt őszi- rák lap cikke szerint 1946. elején Bécs- ben előadást tartott az Ausztriában működő nyilas szervezeteknek. (2. sz. melléklet, Wiener Zeitung )

4. Krasznai István a hozzám beérkező jelentések szerint rendszeresen szovjetellenes agitációt folytat a hallgatók között. Előttem ismeretlen módon beférkőzött Holub Tamás professzor bizalmába, és egy év óta részt vesz a tudós nagy jelentőségű kutatómunkájában!

Holub professzorról tudni kell, hogy a felszabadulásig Londonban élt és megnyilvánulásaiból ítélve az angol polgári életforma híve. A Szabadsághegyen levő villáját is angol mintára rendezte be, angol folyóiratokat járat, semmiféle tömegmegmozdulásban nem vesz részt. A munkáskádereket lebecsüli. Figyelemre , méltó az is, hogy kísérleteit nem hajlandó az egyebem laboratóriumában végezni, hanem villájában dolgozik. Laboíat/Q- riumába Krasznai István és Borús/1'fez*-- ter IV. éves hallgatón kívül senkit sem’ enged be. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy Borús Eszter apja egyénileg gazdálkodó paraszt, aki annak ellenére, hogy kommunista, nem hájlanöó belépni a tsz-be.

Feltűnő az is, hogy Krasznai István a hallgatók közül senkivel sincs baráti viszonyban. Társaságát tinókban taríja.1 Általában nagyon furcsán, gyanúsan viselkedik.

Meg kívánom még jegyezni, hogy Holub professzor a fiú megmentése érdekében teljes személyi és tudományos tekintélyét latbaveti.

Budapest, 1949. szeptember 20-án.

Kallós Tibor tanulmányi vezető” (Folytatjuk)

2