Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-13 / 191. szám
ló lesz a rizstermés XVII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ára 50 íillér I960, AUG. 13, SZOMBAT. Moszkva. (MTI): Pénteken délelőtt a moszkvai Gorkij parkban ünnepélyes keretek kozott nyitották meg a Magyar Népköztársaság ipari kiállítását. A borús, esős idő sem tudta megzavarni a megnyitó ünnepséget. Mintegy ezer vendég gyűlt össze a megjelölt időpontra, dél" előtt 10 órára a kiállítás kettes számú szerszámgépipari pavilonjában. A vendégeket a Magyar Népköztársaság kormányküldöttségének tagjai fogadták, élükön dr. Miinnich Ferenccel a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökével, a delegáció vezetőjével. A megjelent vendégek soraiban volt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének több tagja: Arisz- tov, Brezsnyev, Kuusinen, Miko- jan és Szuszlov. Jelen voltak Novikov és Usztyinov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettesei is. Gromiko külügyminiszter, Leszecsiko, a Szovjetunió Minisztertanácsának tagja, Szkacskov, a Minisztertanács Külföldi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnöke, Selepin, a Minisztertanács állambiztonságí bizottságának elnöke, Boriszov, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Puskin külügyminiszterhelyettes, Saskov, az OSZSZSZK folyami flottaügyi minisztere, Nyesztyerov, a Szovjetunió Kereskedelmi Kamarájának elnöke, Bobrovnyikov. a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Gyomi- csev, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Bagramjan, a Szovjetunió marsallja, valamint a szovjet gazdasági és politikai élet számos más vezető személyisége. Jelen volt a kiállítás megnyitásán a moszkvai diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Megjelent Sz. Fodorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Moszkvában tartózkodó bolgár gazdasági küldöttség vezetője. Az ünnepséget Nyesztyerov, a Szovjetunió Kereskedelmi Kamarájának elnöke nyitotta meg. Rövid beszédében köszöntette a magyar kormányküldöttség tagjait, majd hangsúlyozta: a szovjet emberek szívből örülnek ?. testvéri magyar nép minden sikerének. Nem kétséges,' hogy a moszkvai magyar ipari kiállítás nagy érdeklődést vált ki a szovjet emberek körében — állapította meg Nyesztyerov. csodálatosan „szerényekké válnak” — nem csupán a szovjet javaslatokat vetik el. hanem sa- (Folytatás az 5. oldalon). Igen jó termést ígér a nagyari termelőszövetkezet rizsföldje. Hammel József felvétele A legfontosabb feladat: minden ssem gabonát megmenteni Lakatos József elvtársnak, a rnegvei tanács ióa»ronőaiusának nyilatkozata Mikojnn elvtárs beszéde n kiállítás megnyitásit ii Ezután A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy a Szovjetunióban egyre gyakrabban rendeznék különböző kiállításokat a külföldi országok. A Szovjetunió támogatja a kiállításcseráket va- lamennyi országgal, függetlenül a20k politikai és gazdasági rendszerétől, mivel az ilyenfajta kiállítások közelebb hozzák egymáshoz a népeket, megszilárdítják a világ békéjét. — Különösen nagy szeretetnek örvendenek nálunk — folytatta a továbbiakban Mikojan — a szocialista országok kiállításai, ahol a szovjet emberek érdeklődéssel ismerkednek meg a testvéri országok eredményeivel, amelyeket a gazdasági és a kulturális építés különböző területein értek el. — A testvéri Magyarország kiállítása — mondotta Mikojan — meggyőzően mutatja, hogy milyen sikereket érhet el történelmileg rövid idő alatt az a nép. amely levetette a kapitalizmus igáját és megteremtette a szocialista szektor uralkodó helyzetét a gazdasági életben. Mikojan hangsúlyozta: a kiállítás napján kellemes megállapítani, hogy a Szovjetunió és Magyarország gazdasági, valamint tudományos és műszaki együttműködése évről-évre bővül és erősödik. A két ország kereskedelmi kapcsolatai a testvéri kölcsönös segítségnyújtás és a kölcsönös előnyeik alapján sikeresen fejlődnek. Mikojan hangoztatta, hogy Magyarország fontos szerepet tölt be a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. A Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese a továbbiakban azokról a sikerekről beszélt, amelyeket a szovjet nép a szovjet gazdaság fejlesztése hétéves terhének teljesítése során aratott. Közölte, hogy az ipari termelés volumene az idei év első hét hónapjában a múlt év hasonló időszakához viszonyítva tíz százalékkal növekedett. Mikojan beszédének jelentős részében a leszerelés problémájával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy valamennyi nép hatalmas lelkesedéssel fogadta a szovjet kormány javaslatát az általános és teljes leszerelésre. Az Egyesült Államok uralkodó köreit azonban — fűzte hozza Mikojan — lényegében nem érdekli a leszerelés. A leszerelésről folytatott tárgyalások során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok hivatalos képviselői készséggel fecsegnek a leszerelésről, mégpedig nem is keveset, és olykor emelkedett stílusban. Mihelyt azonban arra kerül sor, hogy konkrét határozatokat hozzanak a leszerelési intézkedésekről, ezek az urak A megyei tanács fóagronómu sa, Lakatos József elvtárs a legfontosabb növénytermelési teendőkről lapunk munkatársának az alábbi nyilatkozatot adta: — A legsürgősebb és legfontosabb teendő megakadályozni, hogy a megtermett gabonát romlás, vesizteseg érje. A rendkívüli időjárás miatt gyors cselekvésre van szükség, hogy a bcázott kereszteket, illetve a vízes földtől felnyirkosodott kévéket mielőbb kiszárítsuk, a csírázást, romlást megakadályozzuk. limaiba csali száras termést rakjunk A hordás 70 százalékánál tartanak a nyírmeggyest Petőfi Isz-hen Hatvan kiló termény-prémium holdanként! Azt mondhatták volna Nyírmeggyesen, hegy ezért volt a nagy igyekezet az aratas ideje alatt, ezért aratott 117 kaszás pár olyan nagy igyekezettel, hogy a közel 1200 hold kalászosból csak 250 hold jutott a kévekötő aratógépnek. Ha esetleg akadtak volna, akik így gondolkoztak. az azóta eltelt időben meggyőződhettek, hogy nemcsak hirtelen fellángoiás vo't a nagy akarás, a közös erőfeszítés nem szűnt meg azóta sem. Amikor a sok esőzés nagyfokú csírázással fenyegette a kereszteket, minden prémium, sőt minden meggyőző munka nélkü; is igyekeztek a tagok megmenteni a kenyérnekvalót. Nem kevesebb, mint húszezer keresztet szárítottak ki közös akarattal néhány nap alatt. Nem is esett jelentősebb kár a termésben. Legalább ilyen fontos az is, hogy éppen a gondos szárítás után hordhattak olyan ütemben, hogy már hetven százaléknál tartanak és jó idő esetén néhány nap alatt be is fejezik. Pedig nyolcvan holdra jut náluk egy fogat és ezenkívül csak egy teherautójuk van. Előreláthatólag összesen húsz rakodó- helyre hordják össze a kalászosokat és a cséplést 3 gép végzi. Egyéb munka is folyik azért, például a hatvan hold dohány is sok munkát ad; azonkívül megkezdték a mák aratását is, ami szintén sok munkaerőt igényel, mert elég nagy területük — 50 hold — van. Ugyancsak megkezdték a csillagfürt kaszálását is. A szorgos munka nyomán gyűlnek, szaporodnak a munkaegységek. Érdemes is minél többet teljesíteni, mert ha „csak" a tervezett 36,40 forintot érik is el munkaegységenként, az is szép összeg, de lehet, hogy többre is futja majd a jövedelemből. Az eddigi felmérés alapján jelentősebb kiesés nem mutatkozik semmiből sem. A dohányban mutatkozó jégkár — 20 holdon eléri a 87 százalékot — nem mondható kiesésnek, mert bebiztosították elemi kár ellen. A tervezett bevéte! tehát meglesz, viszont kevesebb lesz a teljesített összes munkaegység mintegy 30 ezerrel. A járási tanács mezőgazdasági osztályának tájékoztatása szerint a piricsei Üj Élet, a nyírmihály- di Üj Élet, a nyírbélteki Szabadság és az encsencsi Virágzó Termelőszövetkezetben befe' jezték a cséplést. Encsencsen az egyénileg dolgozó parasztok is végeztek ezzel a munkával. A cséplést befejező termelő- szövetkez.etekben megkezdték az őszi vetések talajelőkészítő munkáit: a keverő és vetőszántáát. hogy a talaj kellően beérjen vetés alá. Az encsencsi Virágzó Termelőszövetkezetben már él is vetettek tizenhét hold őszi takarmánykeveréket, hogy a juhok részére korai tápdús legelőt biztosítsanak. Encsencsen a jövő hét elején megkezdik húsz. holdas silókukoricájuk betakarítását, amely kétszáz mázsa zöld tömeget igér holdanként. Megnyílt a moszkvai magyar ipari kiállítás fl szovjet párt- és állami vezetők nagv elismeréssel nyilatkoztak kiállításunkról : a termelőszövetkezetekről, amelyek gabonát vetőmagnak termél- ' nek. Ezek a szövetkezetek meg- | különböztetett gonddal kezeljék I termésüket, minden kévét szá- I ritsanak ki, hogy egy maréknyi | nyirkos gabona se kerüljön a 1 cséplőgépre. Minden szövetkezetnek azt ajánlom, hogy vetőmagszükségletüket a legjobb terményükből külön kezeljék. ; Ez azért is szükséges, mert eb- ben az évben is csak a szokásós | mennyiségű csere-vetőmagot tud- | juk adni központi készletből. Ez I a mennyiség pedig a termeió- I szövetkezetek szükségletének csak . egy kis hányada. Taríóhúntús helyeit most mar keverő es mélyszántást kell vég esni — Augusztus közepe van, a tarlóhántásnak most már semmi helye. A termelőszövetkezeti községekben azokon a tarlókon, ahol a táblakialakítás során őszi vetés lesz, keverőszántást végezzenek, máshol pedig kezdjék meg 1 a nyárvégi mélyszántást. A most végzett mélyszántás adja a legjobban beérett jja- vaszi vetőágyat és a csapadékot is legjobban tárolja a* ilyenkor végzett munka. f I Olyan előnye is van a mostani I mélyszántásnak, hogy a vonóérőt I jobban kihasználjuk, a traktorök, I fogatok az őszi hónapokban a be- I takarítást és a vetést végezhetik. — A fennt elmondott munkák mindegyike nagyón sürgős, sürget a kenyérgabona megmentése, itt van a silózás megkezdésének az ideje is, de maholnap a vetést is lehet kezdeni, ezért, amikor jó idő van, minden percet ki kell használni — fejezte be nyilatkozatát Lakatos elvtárs. vontatóról csépeljenek és a cséplőgép mellé tartaléknak egy kazalfeneket hordjanak. — Külön kell szólnom azokról — Amíg a keresztek teljesen ki nem száradtak, kazalba hordani nem szabad. Csak azt tudom ajánlani, hogy szekérről, Encsencsen tizenhét hold őszi keverók-lakaemányt vetettek el — A keresztek szárítósának egyik módszere az átrakás. Azzal, hogy átrakjuk a kereszteket, meglevegőztetjük a kévéket, lazábbá tesszük az újra rakott kereszteket és így két-három nap alatt hordhatóvá lesz a termés. A másik módszer, amikor a szárítással egyidőben a cséplést is végezzük, vagyis a beázott felső kévéket ledobjuk, a középső száraz részt visszük a cséplőgépre, az alsó kévéket pedig a felső vállkévékkel együtt száradni hagyjuk.
