Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-12 / 190. szám
t fí- 86 (Folytatásos regény). (2. oldal) ■á Séta a Hordok fiaival (3. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Ára 50 fillér I960. AUGUSZTUS 12, PÉNTEK Moszkvába érkezett a magyar kormány küldöttség (5. oldal) ★ Rádióműsor (a 4. oldalon) A deríts iskoláért Rendkívül nagy éredeklődést váltott ki a művelődésügyi miniszter utasítása az alsófokú oktatási intézmények most induló tanévi főfeladatairól. Nem véletlen, hogy az érdeklődés nem csak a pedagógusok körében, hanem az egész társadalomban megvan, hiszen az egész társadalomnak iskolai oktatással, nevelésügyünkkel szembeni követeléseit, kívánalmait tükrözi az utasítás. Korábban, a párt VII. Kongresszusán született határozatok mondták ki szocializmust építő népünk akaratát: szorosabbra kell fűzni az iskola és az élet kapcsolatát, meg kell valósítani a szocialista iskolát, ahol a jövő kommunista társadalmát nevelik. Meg kell szüntetni iskoláink t,zártságát” — hangsúlyozza az utasítás. Talán nem mindenki érti, mit is jelent ez a „zártság”. Valami olyasmit jelent, hogy az iskola: iskola, ahol a gyermekek, az ifjúság elsajátít bizonyos ismereteket, elméleti felkészültségre tesz szert, anélkül, hogy az elmélet szilárd kapcsolatban lenne a gyakorlattal. A zártság jelenti azt, hogy az iskolában kitűnő tanuló esetleg az életben bukik meg, mert képtelen az elméletet a gyakorlatban gyümölcsöz- tetni. Tehát: zártak voltak e a mi iskoláink? Kétségtelenül nagy eredményeket értünk el az utóbbi években, az elmúlt évben is. A politechnikai oktatás, az üzem- látogatások már gyakorlati irányba fordították iskoláink életét. Fejlődött az ifjúság világnézete, mind kevesebb az idealista nézetek behatolása az osztályok tudatába. Az ifjúsági szervezet, a szülői munkaközösségek, s maga az iskola jótékonyan hatott tanuló ifjúságunkra. Mégis, bizonyos zártságról kell beszélnünk, mert iskoláink túlságosan elméleti beállítottságúak, nem nevelnek kellő képpen a fizikai munka szeretetére, a munka megbecsülésére, a közösségi nevelés inkább csak a kollégiumokban áll azon a magaslaton, ahol lennie kellene minden iskolában, s a gyermekek túl is terheltek az elméleti ismeretekkel. S ennek — bár kétségtelenül a tanterv és tankönyvek is okai, — elsősorban a pedagógusok túlzott követelései az oka. Sok a házi feladat, és sok a külön foglalkozás, amelyeket vagy az iskola, vagy maguk a szülők szerveznek, s a gyermekeket valósággal egész napos „tanterv” végrehajtására késztetik. Emellett szólni kell arról is, hogy a tantestületek nem egységesek. Előfordult olyan eset, amikor a tanár kijelentette, hogy a feladott anyagot azért nem magyarázza meg, hogy a tanulók gondolkozzanak rajta. S volt olyan, hogy egy órán tizenkilenc tanulót „lefeleltettek”, s közülök csak egy kapott jó jegyet. A tantcitülat másik tagja viszont helyesen oktatott. S nem csak a szakismeretekben fordult elő ilyen különbség, hanem a pedagógusok eszmei felkészültségében is. Az elmúlt évben is harcolni kellett még egy-egy pedagógus idealista, vallásos beállítottsága ellen. Sok volt a bukás, különösen az» első és ötödik osztályokban, ami arra mutat, hogy a szaktanárok túlzottan ragaszkodtak szaktárgyaik elsajátításához, s magyar közmondással szólva: nem lát*ák meg a fától az erdőt. A hibákból persze ne gondolja senki, hogy iskoláink nem töltötték be feladatukat. Mert igenis, betöltötték, abban az időben, és ahhoz a fejlődéshez mérten, ahogyan életünk alakult az elmúlt tizenöt év alatt. A társadalom fejlődése azonban iskoláinktól is megköveteli a fejlődést. Az iskolai oktatás-nevelésügy nem állhat meg, nem maradhat meg zártságában. Minden, ami a szocializmus, kommunizmus építését szolgálja, fejlődik,tökéletése- dik. Hogyan maradhatna le éppen a nevelésügy ettől a rohamos haladástól? Semmiképpen sem. A tökéletesedés útján az első követelményként jelentkezik: emelni kel) a céltudatos oktató-nevelő munka színvonalát. A gyermek úgy, élje életét, hogy az korának megfelelően teljes értékű legyen. S mivel az iskola tölti be eleiének nagyrészét: az iskola váljon valóban második otthonává. Váljon úgy, hogy alakítsa tudatosan világnézetét, értesse meg vele, hogy mi történik körülötte, értse meg a természet, a társadalom jelenségeit, és illeszkedjék bele az életbe. Ne csak szellemi, hanem fizikai munkát is végezzenek, mégpedig hasznos munkát, mert a hasznos munka eredménye olyan nagy öröm, amely hozzájárul jellemünk formálásához, tudatunk helyesirányú szilárdításához. Boldog és nem tanulásban fáradt gyermekeket akarunk! Iskoláink legyenek derűsek, valóban otthonosak, külsőre is. Az órák negyvenöt perces ideje, a harmadik óra utáni húsz perces szünet is a pihenés, a helyes időbeosztás célját szolgálják. Osztályközösségek, iskolaközösségek össze- forottsága teremtse meg a nevelés első gyümölcseit, ugyanakkor azt a légkört, amelyben félelem és érdektelenség nélkül, örömmel és egymást segítve fejlődnek a gyermekek. Fontos szerep hárul az úttörő szervezetekre. A pedagógusok iskolán kívüli munkájában az úttörők nevelése a legfonto- '< sabb feladat! — szögezi le a határozat, s egyben felhívja a < figyelmet, hogy az úttörőkkel ; foglalkozni pem csak a csapat- ; és raj vezető pedagógusoknak ; nevelői kötelességük. ; Derűs, valóban az életre, az ' élet örömeire, a munka szere- • tetére, erkölcsös, kommunista ; ifjúságot nevelő iskolákat köve- ; tel az élet, a társadalom. A ; megvalósítás nem csak a pedagógusokon, hanem minden szülőn társadalmi szerven, üze- ! mek dolgozóin — akik munka- ! ra oktatjuk gyermekeiket — egyszóval egész társadalmunkon múlik. S. B. Szabolcs-Szatmár az ország első c alma- és burgonyatermelő megyéje Fejlődik a szabolcsi zöldséglernieszíés 15. OtíO rn»on szabolcsi áruburQonya Megyénkben az idén jelentős előrehaladás tapasztalható a burgonyatermeltetésben. Míg tavaly a termelőszövetkezeti földek 3,7 százalékán termeltek burgonyát, idén 12,5 százalék a megyei átlag. A nagy emelkedés oka az, hogy a termelőszövetkezetek megértették: a bur- genyatermesztés megyénkben fentes közügy. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ pedig biztosította a burgonyavetőgumót a szerződéses területre. Szép eredményeket értek el idén a burgonyatermesztésben a szatmári feketeföldeken is, ahol korábban alig folyt burgonyatermesztés. Az idén már szép burgonyaterméssel jelentkezett többek között Tunyogmatolcs, Nagyecsed, Pátyod és Tyúkod. Megyénk az idén 15 000 vagen áruburgonyát ad az országnak, az ország összes burgonyaáru forgalmának több mint felét. A termelőszövetkezetek megértéssel fogadták a má- sodvetésű burgonya termesztését is. Idén 3C0 holdon termelnek tarlóburgonyát. Ha az almatároló felépül, ezt a mennyiséget 5000 holdig tudják növelni. A másodvetésű burgonya nagy jövedelmet hoz a tsz-eknek — es 3500—41.00 holdat is felszabadíthatnak bármely fővetemény szamára. Az idén a barat: országokba már ősszel is exportálunk megyénkből újburgonyát. Hogy mennyire jövedemező a tarlóburgonya termesztése, azt a nyíregyházi Dózsa Tsz példája is bizonyítip: a tsz föveteménye az árpa, amely 4—5000 forintot jövedelmezett, s az ugyanazon területen, az árpatarlón má- sedveteményként termesztett burgonya 12 000 forintot hozott. Amint a példák is bizonyítják, termelőszövetkezeteinknek komolyan kell foglalkozniok a burgonyával, sót a másodvetésű burgonyával is. korábban, az 53-as években is fogialkoz+ax vele a téeszek, de sikertelenül, mert hiányzott a termelési kedv és a gumókat nem tudtak ültetésig eltartani. Most íljen akadály nincs, a MÉK hűtőházban gondoskodik a vetőgumók eltartásáról. Jövőre több mint 5000 holdon termelnek a tsz-ek zöldséget ses területet a jövőben a ti- szalöki járásban, a csatorna mellett, továbbá a Tisza, Túr, Szamos partjain. Évről-évre örvendetesen ' növekszik megyénkben a termelő- szövetkezetek zöldségtermő területe. Míg 1959-ben a tsz-ek 1736 hold zöldségre szerződtek, idén ez a szám már 3648 holdra növekedett. Jövőre több mint 5 ezer holdat terveznek. Fejlődnie kell azonban még megyénkben a nagyobb szaktudást igénylő (öntözéses es melegházi) zöldségfélék termelésének. Nincs még ehhez megyénkben megfelelő méretű üvegház sem. A szakemberek már a sóstói melegvíz felhasználásának gondolatával is foglalkoznak. Fejlesztik az öntözéKapálják a tarlóburgonyát az orosi Vörös Csillag Tsz-ben Az orosi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben — a nyíregyházi Ságván és más tsz-ek tavalyi tapasztalatai alapján — huszonnégy holdon ültettek tarlóhántás után burgonyát másodtermesztésre. A burgonyának igen kedvezett az időjárás, szépen kikelt s a szövetkezetbeliek pár napja megkezdték a tarlóburgonya első kapálását. A hűtőházban tárolt burgonyát geppel Ültették. Az első kapálást szintén gépi erővel végzik. A Zetor által vontatott kapa után két könnyű fogast akasztottak, amelyek a bokrokban lévő, kikelt gyomokat is elpusztítják s így kézi munkára egyáltalán, nincs szükség. A töltögetést ugyancsak géppel végzik majd. Olven-hatvan mázsa dinnye naponta A Vörös, Csillag Tsz-ben az idén húsz «holdon termelnek görögdinnyét és öt holdon sarcát. A dinnye szép termest ígér: görögdinnyéből száz es sárgadinnyéből ötven mázsát varnak holdanként. Az első sárgadinnyét már közel egy hónapja, a görögöt két hete vitték piacra, illetve adták át a MEK-nek. Most, amikor már kezd kiterjedni a dinnyeszezon, napi ötven—hatvan mázsa ízletes gyümölcsöt ad a fogyasztóknak a szövetkezet. Túltermelési préiihtim borsóból és árpából A tarlóburgonyahoz hasonlóan, terven felül termelt az idén az orosi termelőszövetkezet sói árpát is, tizenhat holdon. Árpájuk jól sikerült, tíz mázsájával fizetett és két mázsával haladta meg az egy holdra tervezett átlagot. A sörárpából 154 mázsát adtak át első osztályban, 72-es fajsúllyal. A minőségi felárral együtt 297 forintot »kapuk a scu- áipa mázsájáért. Ugyancsak két mázsájával teljesítették túl holdanként a borsótermelési tervüket is. Közel háromszáz mázsa borsót adtak át a MEZÖMAGnak, amiért 94 ezer forintot kaptak. Mivel a termelőszövetkezetben a terven felül termelt mennyiségnek a huszonöt százalékát prémiumban kapják meg a tagok, a borsó es sörárpa-termelés túlteljesítése után mintegy ötven szövetkezeti tag részesül prémiumban az ott szerzett munkaegységek arányában. A borsó és sörárpa után járó prémiumot az augusztus 20-i ünnepségen osztják majd ki az érdekelt tagoknak. A két növényféleségból 20 ezer 600 forint a prémium. Nagy akadályt jelent még a2 öntözéses termesztéshez szükséges gépek hiánya is. Megyénkben nagymértékben növekedett a zöldségfélék fogyasztása. A jövőben a szerződéses termeltetést úgy szervezik meg, hogy kialakulhassanak az ellátási körzetek, s ezzel nagymértékben megjavíthatják a zöldségeliá tásf, megkönnyíthetik a szállítást. Rövidesen 10 OOO vagon almát szállíthat Szabolcs A téli almából megyénk szállít Magyarországon a legtöbbet Tavaly megyénkből mintegy 8000 vagon almát szállítottak, ebből 3000 vagon az állami gazdaságoké volt. Exportra, külföldre több mint 5000 vagont szállítottunk. Évről-évre növekszik az új almatermőterület, s rövidesen megközelítjük a szabolcsi burgonya forgalmát is: a közeljövőben 10 000 vagon alma szállítására számíthatunk. Bár idén alatta maradunk aa átlagos jó termésnek, jövőre rekordtermésre kell felkészülnünk. Ennek érdekében jól kell gondozni azokat a kerteket is, ahol a termés idén csekély. Fejlesztjük a meggy, málna, löldieper, fekete* ribizli és sárgabarack termesztését A téli alma mellett jelentős gyümölcsünk a meggy. Idén kb. 100 vagon meggyet szállított a MÉK. A szövetkezeti tagság megértette, hogy jól jár, ha a háztáji kerteket beülteti. Sok gyümölcs termesztésének nagy előnye, hogy növényápolási és sze- dési munkaidejük nem esik egybe a nagy lekötöttséget kívánó téli almáéval. Fontos feladatuk termelőszövetkezeteinknek, hogy tovább haladjanak a málna, földieper, feketeribizli és sárgabarack termesztésével és országos hírű diótermésünk fokozásával. gv. i. s.t.
