Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

Tanácskozik az országgyűlés több mezőgazdasági termék­ben, búsban, zöldségben, gyü­mölcsben, termékbőscgben té­rülnek vissza. A nagyobb befektetés gyümöl­cseinek pedig nem valami ködös (távlati holnapban kell megérle­lődniük, hanem már a következő esztendőben, az ötéves terv idő­szakában megérnek és a dolgo­zók asztalára jutnak. — Úgy gondolom, tisztelt kép­viselőtársaim, hogy ha ezekről a problémákról munkásokkal, dol­gozókkal az elmondottak szerint beszélgetünk, megértik és he­lyeslik, hogy ilyen gondokat vál­laltunk. Ezirányú problémáink megoldásához nagy segítséget kaptunk a szocialista tábortól. Most, ebben a vonatkozásban is éreztük, mit jelent a prole'ár- internacionalizmuson alapuló őszinte baráti segítség. Hadd em­lékeztessek arra, hogy a Szovjet­unió kormánya teljesítette azt a kérésünket, hogy az eredeti meg­állapodáson és terven felül több­ezer traktort, gabonakombájnt és (Foíyíatás a Z. oldalról.) egyéb mezőgazdasági gépet vásá­rolhassunk. Igen jelentős segít­séget kaptunk több- más baráti országtól, köztük - a Német De­mokratikus Köztársaságtól: és a Csehszlovák Szocialista Köztár-- saságtól., ezért , köszönet jár ba­rátainknak. — Államunk, egész társadal­munk és barátaink sokirányú támogatásának birtokában termelőszövetkezeti parasztsá­gunk jó hangulatban kezdett a közös munkához. Bár figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek zöme az utóbbi másfél esztendőben ala­kult, tehát, számos kezdeti ne­hézségekkel kellett megküzdeni­ük, mégis biztatóak az eddigi ta­pasztalatok és eredmények. A leg­több termelőszövetkezetben he­lyesen szervezték meg a közös munkát, eredményesen alkalmaz­ták a jövedelemelosztás fejlettebb módszereit, szem előtt tartják az anyagi érdekeltség érvényesítését. A termelőszövetkezeti tagság és a családtagok nagy többsége rendszeresen dolgozik. Ezek a je­lentős sikerek — természetesen a termelőszövetkezeti tagok odaadó és szorgalmas munkája mellett — nagyrészt annak köszönhetők, hogy a termelőszövetkezeti pa- rasztok maguk közül az erre a tisztségre legjobban megfelelő, becsületes, a. gazdasághoz jól ér­tő társaikat választották meg ve­zetőnek, akikben bíznák, akiknek tekintélyük van. Csak örömmel számolhatok be arról is, hogy a legtöbb temelőszövetkezetben ma már másként tekintenek a mező- gazdasági ' szakemberekre,, mint régebben. A termelőszövetkezeti tagok maguk követelik, sürgetik, hogy minél több szakember dol­gozzék náluk. Pártunk és kormá­nyunk hivő szavára másfél év alatt csaknem 5 ezer mezőgazda­sági, számviteli szakember ment termelőszövetkezetbe. Elismerés­sel és köszönettel tartozunk ne­kik, hiszen otthagyták megszo­kott munkahelyüket, s most te­vékenyen fáradoznak á közös gazdaság felvirágoztatásán. Érzik és meg, is érdemlik a termelőszö­vetkezeti tagság és egész társa­dalmunk megbecsülését. Minden erőt a betakarításra kell összpontosítani — A tavaszi vetést, majd a növényápolást a, legtöbb helyen kellő időben és az előző évekhez képest jobban elvégezték a me­zőgazdaság dolgozói. A kalászo­sokat learattuk. Terméseredmé­nyekről még korai lenne szólni, hiszen a behordás és a cséplés még tart. Az ország több területén az aszályos időjárás súlyosan hát­ráltatta ugyan a kalászosok fej­lődését, de a műtrágya, a több gép és főként — ahol iparkod­tak az emberek — a jó munka, ha nem is tudta teljesen kiegyen­líteni, mégis csökkentette a ked­vezőtlen időjárás káros követ­kezményeit. Erre tekintettel is. most nagyon lelkiismeretesen ar­ra kell törekedni, hogy a fáradt­ságos munka legkisebb része se menjen veszendőbe. Jó, hogy a július végén bekövetkezett orszá­gos esőzés javította a kapásnö­vények hozamának kilátásait, de ugyanakkor akadályozta a beta­karítást. Éppen ezért összponto­sítani kell mindenütt az erőket a behordás és a cséplés veszte­ségmentes, lehető leggyorsabb be­fejezésére. Szükség van erre azért is, hogy azután időben és jó szervezettséggel hozzá lehes­sen látni az ősziek betakarításá­hoz és a szántáshoz-vetéshez. — Tisztelt képviselőtársaim! — A mezőgazdaság szocialista átszervezésében jelentősek a sike­reink, de még csak , részlegesek. Nyomatékosan fel akarom hív­ni a mezőgazdaság és az irányító állami, gazdasági szervek dolgo­zóinak figyelmét arra, hogy a célt még nem értük el. — Az átszervezés nem cél, csupán eszköz, annak eszköze, hogy mezőgazdaságunk a nagyüzemi termelés nagy le­hetőségeit felhasználva, töb­bet termeljen! Több gabonát, takarmányt, álla­tot, zöldséget, gyümölcsöt adjon. Támogatni, sikerre segíteni azt a bonyolult munkát, amit a jól működő, gazdaságosan termelő mezőgazdasági nagyüzem kiépí­tése jelent — ez most e terület dolgozóinak, irányító szerveinek legsürgősebb megoldandó, leg­fontosabb feladata. — Pártunk helyesen és reálisan tűzte ki a kettős feladatot, azt. hogy az átszervezéssel együtt a termelés is emelkedjék. Ennek reali'.ását az élet bizonyította: tavaly is sokat fejlődött a ter­melőszövetkezeti mozgalom, még­is — vagy helyesebben éppen en­nek is köszönhetően — összter­melése nagyobb volt a tervezett­nél. Törvényszerű és szükségsze­rű, hogy az átszervezés után .— ahol ez a falvakban, járásokban, megyékben már befejeződött — emelkednie kell a termelésnek. Hogy mikor és milyen mérték­ben következik be ez, most már kizárólag a munkán múlik! Teendőink középpontjába most azt kell állítanunk, hogy növeljük a mezőgazdaság mindenirányú árutermelését, főként pedig azt mozdítsuk elő helyes politikai munká­val és továbbra is helyes ár­politikával, hogy ezek az áruk felvásárlás útján az ál­lam birtokába jussanak, ily- rnóden biztosítsuk a lakosság zavartalan ellátását. — Növénytermelésünk olyan irányba fejlődik, hogy nő a tar karmánytermesztés, részaránya. Ez helyes, hiszen erre szükség van az állattenyésztés fejlesztéséhez. Arra kell azonban törekednünk, hogy a jelenleginél nagyobb ke- kenyérgabona-termést takarítsuk be egy-egy hold fődről. A leg­utóbbi gazdasági években szerzett kedvező tapasztalatok alapján kormányunk helyesnek tartja, hogy az állami .gazdaságok és a fejlettebb termelőszövetkezetek nagyobb területen termeljék a nagyhozamú külföldi búzafajtá­kat. Nemcsak a növénytermelés­ben, de az állattenyésztés gyorsütemü fejlesztésében, a lakosság ezirányú szükségle­teinek kielégítésében is meg­növekedett a szocialista nagy­üzemek szerepe. Időnként vannak fennakadások a húsellátásban és a dolgozók fel­teszik a kérdést:: mikör és ho­gyan szűnnek meg ezek? Ezzel kapcsolatban meg. kell jegyezni, hogy a húsfogyasztás az 1934—33. évi átlagos fejenkénti 33 kilo­grammal szemben 1958-ban 41,5 kilogramm t volt, 1959-ben pedig további jónéhány kilogrammal emelkedett. A cél 'azonban termé­szetesen ezen a területen sem az, hogy az igényeket visszaszorítsuk, hanem, hogy • a megnövekedett igénj^eket is mielőbb teljesen ki­elégíthessük. Éppen ezárt pártunk kezdeményezésére kormányunk számos intézkedéssel segítette a termelőszövetkezetek közös állat- állományának gyors kialakítását és fejlesztését. Hosszan lehetne sorolni, hány istálló épült, ho­gyan mozdítottuk elő a takar­mányfélék — elsősorban a kuko­rica — termelésének növelését, mennyi állatot juttattunk a ter­melőszövetkezeteknek, s nagy számban kötöttünk termelőszövet­kezeti tagokkal a háztáji gazda­ságukban lévő állatokra és egyé­nileg gazdálkodó, parasztokkal is nevelési, illetve hizlalás! szerző­dést. Ahogyan előrehaladunk a kö­zös állatállomány kialakításá­ban — és egyes hiányosságok­tól eltekintve általában jól haladunk — úgy javul fokoza­tosan a húsellátás is. Az igények kielégítéséhez szük­séges a háztáji gazdaságok állat­tartása. Minden olyan meg nem értés, téves nézet, amely helyileg korlátozni akarja a kormány ái­tál erre biztosított lehetőségeket, 1 nem kívánatos, gazdasági, ellátási ’ kihatásain túl politikai szempont­ból is káros, mert bizalmatlansá­got kelthet a termelőszövetkezeti tagság egy részében. — Államunk sokoldalú segítsé­get nyújtott és nyújt a továbbiak­ban is a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának fejlesztéséhe. Eddi­gi politikánkhoz és gyakorlatunk­hoz híven azonban itt is meg kell mondanunk, hogy a közös mun­kában való tevékeny és fegyel­mezett részvétel mellett maguk­nak a tagoknak, a termelőszövet­kezeteknek kell anyagi erejükhöz mérten maximális erőfeszítéseket tenniök a közös gazdálkodás fel­virágoztatására, mert hiszen el­sősorban saját, jól felfogott érde­kükről van szó. A saját erő moz­gósítását és felhasználását egé­szíti ki az állam segítsége. Elis­meréssel állapíthatjuk meg, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk zöm? ebben is egyetért velünk és lelkes erőfeszítéseket tesz a közös gazdaság építésére és gyarapításá­ra. Ügyszólván nincs az országban olyan termelőszövetkezet, amely­ben valamiféle közös gazdasági épületet ne. építenének, vagy ne vásárolnának gépeket, jószágokat. Termelőszövetkezeteink ebben az évben saját erejükből kö­zös beruházásra több mint 430 millió forintot irányoztak elő, ez az összes termelőszö­vetkezeti beruházásoknak csaknem egynegyedét teszi ki. Július 10-ig több mint kétezer traktort és 3500 traktorvontatású munkagépet vásároltak jórészt sa­ját erőből. Számos olyan helyen létesítenek öntözőtelepet, halas­tavat, illetve telepítenek szőlőt és gyümölcsöst, amely ilyen célokra a legalkalmasabb és táblás mű­veléssel sem lenne jobban hasz­nosítható. Csak helyeselni és bá­torítani tudjuk ezt a tevékenysé­get, s állami szerveink elsőrendű feladata, hogy ehhez minden se­gítséget megadjanak. Kulioricatermelésben a* elsők között lehetünk a világon — Ismeretes tisztelt képviselő- társaim előtt, hogy kormányunk a kukoricatermelés fejlesztésével — nagy fontosságára tekintettel — különös gonddal foglalkozik. In­tézkedéseink hatására az elmúlt években jelentősen megnőtt a kukorica vetésterülete, ezen belül csaknem . valamennyi termelőszö­vetkezetben kialakult a nagyüze­mi silótermesztés. Az úgynevezet' „hibrid-program” végrehajtásának első eredményei nyomán már eb­ben az évben a kukoricaterület csaknem 60 százalékán hibridve­tőmagot vetettek. Ezt a progra­mot végrehajtjuk, egy-két éven belül az egész kukoricaterülethez szükséges hibridvetőmag rendel­kezésre fog állni. Vannak kiváló szakembereink, van szorgalmas parasztságunk, vannak jó terme­lési tapasztalataink, — ebben a vonatkozásban igen kedvező ha­zánk kiimája — minden adottság és előfeltétel megvan tehát ahhoz, hogy Magyarország a kukoricater­mesztés hozamát illetően a világon az első sorokban legyem Ennek a lehetőségnek megvaló­sítása csak rajtunk múlik! — Állami gazdaságaink munká­ja is biztatóan fejlődött, de még tovább kell dolgozniok azon, hogy mintagazdaságokká válja­nak, példát mutassanak a hoza­mok emelésében; az új termelési és állattenyésztési módszerek al­kalmazásában, az önköltség csök­kentésében. — Az a tény, hogy mezőgazda­ságunkban visszavonhatatlanul túlnyomóvá váltak a szocializmus termelési viszonyai, kitűnő táv­latokat nyit előttünk: kialakul­nak a mezőgazdasági termelés soha nem látott fejlődésének alap­jai. A nagyüzemi gazdálkodás le­hetővé teszi a tudomány vívmá­nyinak széleskörű alkalmazását, a termelékenység gyors növelését. Az elkövetkező években meg akarjuk valósítani az alapvető mezőgazadsági munkák gépesíté­sét, elsősorban a talajművelésben, a gabona- és kukoricatermelés­ben. — Ez a nagy termelési segítség- nyújtás is csak egy része annak, amit államunk a falunak nyújt Elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésének ered­ményeként a társadalombiztosí­tásba bevont dolgozók száma e félév folyamán 8,5 millióra, azaz az összlakosság 85 százalékára nőtt. A mezőgazdaság dolgozol közül újabb százezrek váltak jo­gosulttá ingyenes orvosi ellátásra és kórházi ápolásra, igen alacsony térítés ellenében kiváltható gyógy- serre. Ügy tűnhetik, hogy a be­számoló igen terjedelmes része foglalkozott a mezőgazdaság kér­déseivel. Szándékosan történt ez így, hogy ezzel is felhívjuk min­den érdekelt és illetékes dolgozó, egész társadalmunk figyelmét e terület munkájának kimagasló fontosságára. Sok előfeltételt si­keresen megteremtettünk, az in­dokolt támogatás a továbbiakban sem marad el, tehát amire szük­ség van, az a jó munka, hogy minden erőt fogjunk össze a me­zőgazdasági termelés — növény- termelés és állattenyésztés — gyorsabb ütemű növelőiére. Bí­zunk benne, hogy ez így is lesz és mezőgazdaságunk egyre több terméket ad társadalmunknak. Hazánk gazdasági, politikai és társadalmi élete iéjlődik és virágzik — Tisztelt képviselőtársaim! — Mint a bevezetőben mondot­tam, a beszámoló elsősorban nép­gazdaságunk, valamint a nemzet­közi helyzet néhány*, fő kérdésé­vel foglalkozik. A beszámolóban kulturális életünk kérdéseit, szo­cialista kulturális forradalmunk újabb eredményeit részletesen nem kívánom ismertetni. Tájé­koztatásul bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az erre alakított bizottságban kidolgozta az iskolareform alapelveit. — Az iskolareform téziseit nem sok. idő múlva nyilvánosság elé bocsájtjuk megvitatásra és a hozzászólásokkal — kétségkívül — gazdagodó tervezetet annak­idején majd az országgyűlés elé terjesztjük. — Készül az országos távlati tudományos -kutatási terv is, amelynek kidolgozásába főbb mint kétezer tudományos dolgo­zó, egyetemi tanár és gyakorlati szakember vesz részt: Kormá­nyunk a második ötéves tervvel egybehangolt részletes kutatási tor\r<af a n na Ifi rl ói Pn <;7Ín1pn országgyűlés elé kívánja terjesz­teni­— Ami a második ötéves ter­vet illeti, tisztelt képviselőtár­saim —amint mondani szokták — „teljes gőzzel”- dolgozunk azért, hogy az országgyűlés minél előbb megvitathassa- Hozzájárul e terv tökéletesítéséhez és - gazdagításá­hoz az a széles körben kibon­takozó vita, amelyet az üzemek és tanácsok a területükre vo­natkozó ötéves tervjavaslatok megtárgyalása során folytatnak, mert ezek révén hozzájutunk .a dolgozók tízezeréinek javaslatá­hoz, merítettünk kezdeményezé­sükből és aktivitásukból. Ebben is biztosítékát látjuk annak, hogy ezt a tervet egész népünk saját­jának tekinti, magáénak érzi, s éppen ezért odaadóan fáradozik majd megvalósításán. — Tisztelt országgyűlés! — Nem kevés és nem is kis- jelentőségű problémáról szóltam az előbbiekben, d? a hiányossá­gok nyílt feltárása sem változ­tat annak a megállapításnak jo­gos és igaz voltán, hogy népköztársaságunk, rendsze­rünk, népgazdaságunk erős, hazánkban ma megalapozott cs biztonságos a dolgozók éle- . te. Hazánk gazdasági, politi­kai és társadalmi élete fejlő­dik és virágzik. A dolgozó tömegek tapasztala­taikból megbizonyosodtak arról, hogy pártunk politikája helyes és kormányunk ezt a helyes po­litikát a gyakorlatban eredmé­nyesen valósítja meg. E tapasz- talato kalapján tovább erősödött tálatok alapján tovább erősödött zók bizalommal követik a párt útmutatását, bíznak a kormány vezetésében, s minden vonatko­zásban érzik, hogy a párt és a kormány mélységes bizalom ral fordul a dolgozó tömegek felé Pártunk VII. kongresszusának célkitűzései, határozatai a leg­szélesebb körben egyetértő vissz­hangra találtak, s igen szorgal­mas .dsrekas munkára lelkesí­tették munkásosztályunkat, dől­(Folytatás az 5. oldaloúl a

Next

/
Oldalképek
Tartalom