Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

IfűElLEW­fltéf' prihtfr/sl WlfUffi* A 7 MSZMP SZA B.V.LCS-SZA r /V* ^ H VEGYE) S I 2,0 r VS á C a" f S A-MEGiS) TANÁCS L Af J A •' XVII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Ára 50 tűié? I960. AUGUSZTUS 5, PÉNTEK Mas helf rádióműsor (4. oldal) ★ Ejjy tanácstag arcképéhes (6. oldal) Csütörtökön délelőtt megkez­dődött az országgyűlés új ülés­szakának tanácskozása. Az ülés­szakon részt vett dr Münnich Fe­renc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, a kor­mány több tagja. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülés­szak óta elhúnyt Herczeg Ferenc képviselőről. Az elnök javaslatá­ra az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg Herczeg Fe­renc emlékét. Bejelentette, hogy a Herczeg Ferenc elhalálozásával a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei és a mis­kolci megyei jogú városi választó kerületben megüresedett képvise­lői helyre Koval Pál soronkövet- kező pótképviselőt hívta be. El­mondotta. hogy a pénzügyminisz­ter benyújtotta az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgya­lás céljából az országgyűlés ál­landó bizottságainak adta ki és az országgyűlés tagjai között szét- esztatta az országgyűlés elnöke. Ezután bejelentette, hogy Czi- nege Lajos országgyűlési képvi­selőt honvédelmi miniszterré vá­lasztották meg. így a honvédelmi bizottságban egy tagsági hely megüresedett. Javaslatára az or­szággyűlés Keleti Ferenc képvi­selőt választotta meg a honvédel­mi bizottság új tagjának, míg a Herczeg Ferenc elhúnytával meg­üresedett tagsági helyre Koval Pál országgyűlési képviselőt vá­lasztotta meg az ipari bizott­ságba. Bejelentette, hogy az országgyű­lés elnökéhez három képviselő nyújtott be interpellációt. Bartna János az öntözési szakemberek képzése és a liajdúszobosziói egye­temi tangazdaságnak a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához való átcsatolása tárgyába'n a földmű­velésügyi miniszterhez; Kiss Já­nos, az ország homoki területei­nek erő és munkagépellátottsága megjavítása ügyében a földműve­lésügyi miniszterhez; Péti János, a mezőgazdasági vadkárok elieni védekezésről szintén a földműve­lésügyi miniszterhez. Az országgyűlés elnökének ja­vaslatára úgy határoztak, hogy az interpellációk elmondására és a válaszra, negyedik napirendi pontként a pénteki ülésen kerül sor. Ezután az országgyűlés elfogad­ta az ülésszak napirendjét, amely a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának beszámolója; 2. A Minisztertanács beszámo­lója; 3. Az 1959. évi állami költség­vetés végrehajtásáról szóló jelen­tés jóváhagyására vonatkozó tör­vényjavaslat tárgyalása; 4. Interpellációk. Beszámoló »/ Elnöki Tárnics munkájáról A Népköztársaság Elnöki Taná­csának beszámolóját Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titkára terjesztette az országgyűlés elé. Elmondotta, hogy a legutóbbi be­számoló óta az Elnöki Tanács számos törvényerejű rendeletet alkotott, köztük a bíróságok népi ülnökeinek választásáról, a köz­kegyelem gyakorlásáról és a köz- biztonsági őrizet megszüntetésé­ről, a Polgári Törvénykönyv ha­tálybalépéséről és végrehajtásá­ról, valamint a polgári perrend­tartás módosításáról. A megyei, a járási és a városi tanácsok az Elnöki Tanács törvényerejű ren­deleté alapján mindenütt megvá­lasztották a népi ülnököket. — Állami és társadalmi ren­dünk további megerősödése lehe­tővé tette — folytatta. — hogy felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács rész­leges közkegyelmet gyakoroljon, továbbá az ellenforradalmat kö­vetően létrehozott közbiztonsági őrizet intézményét ez év június 30-ával megszüntesse. Az Elnöki Tanácsnak a Polgári Törvény- könyv végrehajtásáról és a pol­gári perrendtartás módosításáról szóló törvényrendeletei megköny- nyítik a törvény gyakorlati alkal­mazását. — A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a tanácstagok és a tanácsi apparátusban 10 éve dolgozók munkájának elismerésére okleve­let alapít, s ezt az oklevelet Al­kotmány ünnepén adományozza majd. Ez alkalommal az Elnöki Tanács kormánykitüntetésben ré­szesíti a hosszabb idő óta odaadó és eredményes munkát végző ta­nácstagokat, valamint a vég­rehajtó bizottságok legjobb veze­tőit. A kitüntetések adományozá­sának előkészítésekor örömmel ál­lapítottuk meg, hogy az ország­ban több mint 20 ezer olyan ta­nácstag van, aki 10 éve jól dol­gozik az államhatalom helyi szer­veiben. — A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az elmúlt időszakban szá­mos államközi egyezményt kö­tött, illetőleg erősített meg, ha­tározatokat hozott új, független államok elismeréséről, diplomáciai kapcsolatok létesítéséről és egyes követségek nagykövetségi rangra emeléséről. — Azok az egyezmények, ame­lyeket az utóbbi időben a test­véri szocialista országokkal kö­töttünk, újabb elszakíthatatlan szálakkal erősítették hazánk kap­csolatait a világ szocialista orszá­gaihoz. — A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa azon határozataival, ame­lyekkel új, lüggetlen államokat ismert el, a Magyar Népköztársa­ság külpolitikai céljainak megfe­lelően járt el. Nagy örömmel fo­gadtuk az afrikai népek függet­lenségi harcénak újabb és újabb sikereiről szóló híreket. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elsők között ismerte el az új, füg­getlen afrikai államokat, hogy ezzel is kifejezésre juttassa a ma­gyar nép szimpátiáját, amelyet ezen országok sokat szenvedett népei iránt érez. — Diplomáciai kapcsolataink továbbfejlődését mutatja az Űj- Delhi-i és Dzsakarta-i. valamint a helsinki követségünk nagykö­vetségi rangra emelés0. Továbbá a Magyar Népköztársaság és a Marokkói Királyság között diplo­máciai kapcsolat felvétele. — Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság több követségé­nek vezetésében hajtott végre személyi változást, továbbá szá­mos külföldi állam új követének és nagykövetének megbízásához adott hozzájárulást. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának beszámolóját az ország- gyűlés tudomásul vette, majd na­pirend szerint következett a Mi­nisztertanács beszámolója. A beszámolót dr. Münnich Fe­renc, a Minisztertanács elnöke mondta el. Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde az országgyűlésen — Tisztelt országgyűlés! Tisz­telt képviselőtársaim! — Országgyűlésünk olyan idő­szakban tartja ezt az ülésszakát, amikor nagy történelmi esemé­nyek játszódnak a világban. Erősödik és mind újabb és na­gyobb sikereket ér el a gazdasá­gi építő munkában és a békéért vívott harcban egyaránt a szo­cialista világrendszer. Ugyanak­kor tanúi vagyunk annak, hogy mind nagyobb csapások érik az imperializmus rendszerét. Meg­mozdult és kicsúszik a föld az imperialisták lába alól, széthul­lik az imperializmus gyarmati rendszere. — Nemzetközi méretekben fo­lyik az osztályharc. A szocialista világrendszer azért küzd, hogy a békés egymás mellett élés elvei alapján békés gazdasági verseny­ben vívja ki a szocialista-kom­munista gazdasági társadalmi rendszer győzelmét. Hazánk a szocialista világrend­szer része, éppen ezért kor­mányzatunknak és egész né­pünknek alapvető feladata, egyben legfőbb érdeke is, hogy a lehetőségeinkhez mérten még jobban hozzájáruljunk a béke megőrzéséhez, a szocia­lizmus és a béke erőinek vi­lágméretű győzelméhez. — Mit tettünk és mit teszünk ezért? Erről kívánok a kormány nevében beszámolni a tisztelt or­szággyűlésnek. A jelentés első­sorban a népgazdaságunk fej­lesztésében elért eredményekkel, a hároméves tervidőszak hátralé­vő idejében még megoldást sür­gető feladatokkal foglalkozik, ezenkívül tartalmazza kormá­nyunk álláspon'ját néhány nem­zetközi kérdésben. — Július közepén az újságok részletesen ismertették a Köz­ponti Statisz'ikai Hivatal jelen­tését, amely számadatokkal mu­tatja be, hogyan fejlődött nép­gazdaságunk, hogyan javult az ország lakosságának anyagi és kulturális ellátottsága 1960. első félévében. Természetesen nem kí­vánom az őrt ismertetett szám­adatokat újból felsorolni, .szük- I séges azonban, hogy a jelentés I egyik-másik részletére kitérjek. Iparunk többet termelt, mint a tavalyi eU« félévben — Az állami ipar 1960. első félévében körülbelül 15 százalék­kal termelt többet, mint a meg­előző év azonos idöszaxá ezzel mintegy négy százalékkal túlteljesítette első félévi terme­lési tervét. Az elmúlt félév so­rán üzembehelyezett beruházá­sok tovább növel'ék iparunk ter­melési kapacitását. Többek kö­zött üzembehelyeztük a pécsi hő­erőmű első 32 megawattos gép­egységét, megkezdte működését a rudabányai vaséredusitó pörköl; üzeme. Folyik a munka a fűzfői papírgyár forgácslemez-üzemében. Megkezdődött a próbaüzem a Dunai Vasmű negyedik martin- kemencéjében, termel már a vas­mű kokszolóművének kátrányüze­me és felavattuk a Dunai Vas­mű meleghengerművé!. Ez az utóbbi nagyjelentőségű esemény egybeesett a Dunai Vasmű és el­ső szocialista városunk, Sztálin- város tízéves jubileumi ünnep­ségeivel. Méltán emlékeztek meg erről a magyar dolgozók mert, a Dunai Vasmű és Szí álin város szocializmust építő népünk alkotó erejének jelképe, pár­tunk és kormányunk követke­zetes politikájának hirdetője, egyben méltó kifejezője és megtestesülése a magyar- szovjet barátságnak. A Dunai Vasmű — teljes beíe^ jezése előtt — már eddig több mint egymillió tonna acélt adott; a meleghengermű üzembehelyezé­sével a vasműben megkezdődött a késztermék gyártása, ezáltal lemezimportot' tudunk csökkente­ni. Elmondhatjuk, hogy a Dunai Vasmű már most iparunk erős bá­zisa lett. A hideghengermű el­készülte után pedig az üzem hengerelt árutermelése több mint hússzorosára .emelkedik, s a ke­resett finomlemezből exportálni is tudunk. A Dunai Vasmű ma már -törleszt a népgazdaságnak, s termékeivel hozzájárul népünk jólétének megteremtéséhez. — Iparunk csaknem minden fontos cikkből többet termelt, mint a tavalyi első félévben. I960, első félévében a lakos­ság pénzbevétele 11—12 szá­zalékkal nagyobb volt, mint egy évvel előbb. azért is. mert egy év alatt több mint 70 ezerrel nőtt az állami iparban és 13 ezerrel az építő­iparban foglalkoztatott dolgozók száma, s azért is, mert a nye­reségrészesedés 350 millió forint­tal több volt, mint tavaly. Majd­nem pontosan 32 milliárd forint volt a kiskereskedelem forgalma, 14 százalékkal nagyobb, mint ta­valy az első félévben. Számunk­ra. a kormány számára — és természetesen önök is valameny- nyien ugyanígy éreznek — nincs örvendetesebb, mint amikor lát­juk, hogy az emberek mennyi-- vei több bútort, mosógépet, tele­víziót, cipőt, textilt, élelmiszert vásárolnak, mint akárcsak egy fél évvel ezelőtt. Bizonyos érte­lemben még annak is örülünk, ha olyan panaszokat hallunk, hogy nincs elég bútor, másfajta ipar­cikk, építőanyag, vagy azt kér­dezik a boltokban a vásárlók: jobb, drágább nincs? Annak vi­lágos bizonysága ez, hogy meg­nőttek az igények és a dolgozók­nak van pénzük is ahhoz, hogy vásároljanak. Ma már sok csa­ládban az a gond, hogy jó lenne minél előbb sokszobás, nagyab­lakos házat építeni, jó lenne uj szőnyeg, függöny, szebb bútor. — E probléma egyetlen meg­oldása az, hogy növeljük a termelést, az ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt, hogy több fogyasz­tási cikkel jobban lehessen kielégíteni az igényeket. — Teljesen világosan látnia kell mindenkinek, csak akkor le­het többet, jobbat és olcsóbban (Folytatás a 2. oldalon; Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka A tanácskozás első napján as Elnöki Tanács és a Minisztertanács beszámolója hangzott el

Next

/
Oldalképek
Tartalom